Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)

1910-10-09 / 41. szám

6 »Zal&meg3re, Zalavármegyei Hírlap* 1910 október 9. rendőrbiztos sérülése könnyebb természetű s a dühöngő részeget is maga fegyverezte le. Dunszt Pál a kir. ügyészség fogházában várja a hatóság elleni erőszak miatt indított eljárás befejezését. A jobb beosztás szempontjából a Schűtz-áruház uj csomagoló osztályt rendezett be. Így most az egész nagy üzlet a detail vevők rendelkezésére áll, ahol zavartalanul intézhetik bevásárlásaikat. Állat az emberben. Kocsis Itr re zalaegerszegi csizmadia mester egy négy éves ártatlanságot: Segesdi Erzsit tette talán egész életére szerencsétlenné. Az elvetemült ember perverz vágyainak kielégítésére használta fel az apró leánykát, kit mézes szavakkal s ajándékokkal több izben lakására csalt. A beteg kis lány orvosi kezelés alatt áll, az állati természetű tettes pedig az ügyészség fogházában ül. Harcias amazon. Nagy Verona gelsei lakos összeszólalkozott szomszédjával s ugyancsak meghazudtolta a gyengébb nemről elterjedt véleményt. A szóvita hevében botot ragadott s azzal ugy helybenhagyta Molnár Ferencet, hogy sérülései az orvosi látlelet szerint 10 — 12 nap alatt gyógyulnak. Nagy Verona harcias kedvét pedig valószínűleg a járásbíróság ítélete fogja lelohasztani. A fegyveres tolvajok. Kellemetlen meglepetés érte Hoífmann Zsigmond gutorföldi bérlőt a mult hét elején. Szőlőjébe kimenve, abból egy jó darabot összegázolva és teljesen leszüretelve talált. A mostani borhiányos világban érzékenyen érintett tulajdonos feljelentésére a csendőrség csakhamar kinyomozta az éjjeli szüretelőket. ltj. Szoltatits Ferenc és Nagy Lajos rádiházi lakosok voltak a tettesek, kik oly jól megfontolt szándékkal indultak vakmerő utjukra, hogy az esetleges tettenérésnél védekezendők, fegyverrel is ellátták magukat. A fegyverek természetesen elkoboztattak, az elszánt ifjak pedig várják büntetésüket. Rablás. Nagyon szomjas kedvükben lehettek f. hó 1-én este telé Nóvák Antal és Nóvák József kedveshegyi lakosok. Ugyanis amiut a morzsahegyí horgosban ballagtak, észrevették az előttük baktató Vinczetícs Fülöpöt és nejét Horvatics Ilonát, amint egy kis butykost cipeltek. Egy pillanat alatt kész volt a terv s a másik pillanatban már el is vették tőlük a jóféle pálinkával telt butykost, meg két szőrtarisznyát. A rabló támadás áldozatai tetteseket megismerték s most azok a nagykanizsai kir. ügyészség fogházában várják büntetésüket. Az elrabolt pálinkának természetesen csak földi porhüveje került meg, az eltűnt italt azonban a csendőrség nem nyomozza. A jól nevelt fiu. Go'.ubios Péter bottornyai suhanc nagyon szépen hálálta meg édesapjának, Golubics Istvánnak az ő felnevelése körül szerzett érdemeit. A mult hó 26-án délután a lusta legényt dologtalansága miatt megpirongatta édes apja, mire ez bővebb magyarázat helyett egyszerűen torkon ragadta apját és gyöngéden falhoz verte. Az apa az ágyat őrzi, a derék fiút pedig a bíróság vette gondjaiba. Lopások. A t u

1 aj donszerzésnek ez az immáron megszokott módja e b^ten elég virágzó baszná latnak örvendett. A tárgyakban nem igen válogató ismeretlen tettesek Hern József muraszentmártoni lakos kamrájának beszegezett ablakát felfeszítették s azon behatolva minden kézbeeső apróságot, különösen pedig 150 K értékű ruhaneműt loptak el. A vizsgálat a tettesek kitétét eddig nem tudta megállapítani. — Mód István felsőszemenyei lakos már szerencsésebb volt tolvajával. Eltűnt padlásáról egy zsák bab, mintha a föld nyelte volna el. Maga nyomozott s annak eredményeként Simon István felsőszemenyei lakost éppen abban a pillanatban csipték el a csendörök, mikor a lopott fehér babot felismerhetetlenné teendő más fajtával keverte össze. Állatszállitúsi korlátozás. A ragadós száj- és körömfájás miatt hasított körmű állatoknak a keszthelyi, sümegi, tapolcai, zalaszentgróti szolgabírói járásokból, sertésvész miait periig- sertéseknek a Csáktornyái j írásból Horvát,-Sziavonországokba leendő bevitelét a m. kir. földmivelésügyi minister betiltotta. Kulcsos tolvajok. Fitos Islván nagylengyelí lakos k; túrájából a legkényelmesebb módon loptak el Horváth Lajos és Babolcsai György ottani suhancok két zsák búzát. Előző nap ellopták a a kamra kulcsot s azzal este nyugodtan bementek a kamrába, elemeltek két tele zsákot. Egyenesen elvitték Sándori Albert cipész mesterhez, akinél Horváth Lajos cipőt csináltatott. Annak az árába a búzát beszámították, a fölösleget pedig Sándoritól készpénzben felvették és elköltötték. A nyomozás során a gyanú reájuk irányult s a bizonyítékok súlya alatt vallottak, mint a parancsolat. Egyelőre Sándori Albert ellen is folytatják orgazdaság miatt a vizsgálatot. Szállítások a honvédségnek. A m. kir. székesfehérvári V. kerület állomásain honvédcsapatok számára az 1911 évre szükséges kenyér és zabszállítások versenytárgyalása a következő helyeken és időben fog megtartatni: Sopronban október 17-én, Pécsett és Keszthelyen október 20-án, Nagykanizsán 24 én, Pápán és Zalaegerszegen 28-án. Hamis pénz. Bizsók IstváD zalaegerszegi lakos a hét folyamán Novában tartózkodása alatt egy hamis egy forintost akart értékesíteui, de rajta vesztett. Kihallgatásakor azzal védekezett, hogy a pénzzel őt is becsapták, ami ha elvégre igaz is — aligha menti meg egy kis büntetéstől. Tüzek. A hét folyamán négy helyről is jelentettek tüzet: Farkas József földbirtokosn ik a csurgói-pusztán felhalmozott 10000 K értékű szalmája s törekje égett el. A tűz oka ismeretlen — Alsólendván Büchler Adolf udvarán 900 K értékű széna lobbant lángra, veszélyeztetve a környező épületeket is. Ezen tüzeset is ismeretlen okból keletkezett. — Sárhidán Pete György ottani lakos 8 éves Gergely nevü fia okozott a gondatlanságból kezébe jutott gyufával könnyen végzetessé válható szerencsétlenséget, mely a rendetlenül össze-vissza épített községben érthető ijedelmet keltett. Szerencsére csupán Pete György udvarán égett el pár száz korona értékű takarmány. — Zalaszentmihályon e hó 4-én délután 4 óra tájbar Horváth György udvarában mintegy 35 ken sztet kitevő rozs — eddig ki nem deritett okból kigyúlt s leégett. Ugyanosak elhamvadt a kazal mellett !evő kamra féle épületet is. A gyors segélynek köszönhető, hogy az erős szélben a tüz nagyobb kárt nem okozott. Az örökség. Szabó János bucsai lakós gazdálkodó osztozó testvér volt fivérével, Szabó József nemesapátii lakós gazdaemberrel. Az apai örökségen osztozkodtak. Sikerült is az örökség jó részét egymás között megosztani, csak a gabna maradt meg, a mit a félszerben halmoztak össze, azzal a megállapodással, hogy majd előbb kicsépelik, azután kiadják kinek kinek a jutó részét. Szabó János mult szerdán átment Nemesapátiba, hogy utána nézzen, milyen állapotbau van a közös gabna. Sógornője, Krajozár Fáni nem jó szemmel nézte Szabó Jánost az udvaron s szidni kezdte. Szóra szó esett, az asszony kihozott a konyhából egy hasáb fát s azzal olyan súlyos ütést mért a sógor jobb szemére, hogy nyomban elöntötte a vér s orvosi segélyt Kellett igénybe vennie. felvétetnek A KIADÓHIVATALBAN Egy modern mindenttudó. Semmi sem jellemzi jobban a mi korunkat, miut az az ellentét, amely a művelt embernek ismeretköre és a mindennapos szükségletté vált ismeretek roppant kiterjedése között van. Az embert arra hajtja a szükség, hogy többé-kevésbbé egyoldalúan képezze ki magát, h-i a maga életpályája dolgaiban teljes és biztos képzettséget akar szerezni. A tudományok lobbi területeit kénytelen elhanyagolni, a polihisztor ma már körülbelül a lehetetlenségek sorába tartozik. Viszont azonban az élet minduntalan vet fel oly in problémákat, melyek megoldásához okvetlen szüksége vau mindenkinek szakmájától távoleső ismeretekre. E/.t az elb nmondást a modern ember ugy cgyenliii ki, hogy tart macának a könyvespo oán egy saját külön mindenttudót, aki tud miudeut, amire gazdájának szüksége lehet és gyorsan, könnyen, megbízhatóan ad meg minden felvilágosítást minden felmerülő kérdésre. Ez a mindenttudó — mindenki kitalálhatta — a lexikon, ez a modern életet jellemző könyv, az emberi mű/elődés eredményeinek a mindennapi élet számára való feldolgozója. N8gy kulturáju nemzeteknél a lexikonnak különböző típusai f-jlődtek ki, a feldolgozás módja, a terjedelem stb. különbségei szerint s egy-egy nagy lexikon valóban enciklopédiája szokott lenni az egész emberi művelődésnek. Nálunk azonban jóformán csakis a nagy, számos kötetre rugó lexikonok alkotása irányában haladt a fejlődés. Tudjuk, hogy az első erőfeszítések ebben az irányban még a mult század első felében történtek, de sikerre csak a legújabb időben jutott az ügy. Csaknem teljesen el volt azonban eddig hanyagolva egy másik lexikon-tipm, amelynek pedig gyakorlati hasznossága talán fontosabb a nagy lexikonokénál is: a kisebb terjedelmű, de azért könnyebben kezelhető kézi lexikon. Mindenki tapasztalhatta, hogy mikor hirtelen egy adatra, egy tényre vagy sürgős felvilágosításra van szüksége, a uagy lexikon célszerűtlennek bizonyul, mert a cimszók roppaut tömkelegében idő kell, amig rábukkan a keresett ci i szóra s ha megtalálta is, oly bő és hosszas ismertetést talál, amely inkább tanulmányozásra való, mint a gyors, pillanatnyi tájékoztatásra. Ezt adja meg leginkább a kézi lexikon szükségét. Munkám vagy olvasmányom közben fennakadok egy adaton, a melyet uem ismerek, pedig nélküle nem haladhatok tovább. Arra azonban sem időm, sem nyugalmam, hogy az illető tárgyról hosszas értekezéseket olvassak. Csak azt az egyetlen adatot keresem, a melyre szükségem van, hogy aztán tovább haladhassak. A nagy lexikon a maga túlságos bőségével nem ilyenkorra való, itt a kisebb kézi lexikon segit, a melyben hamar megtalálom, a mire szükségem van és azonnal rábukkanok arra az adatra, a melyet keresek, a nélkül, hogy fölöslegesen töltenem kellene az időt. A nagy lexikon bővebb felvilágosításai elmaradnak egy nyugodtabb órára. A nagy lexikon tulajdonképen encziklopédia, a mely teljességre törekszik s ezért felölel minden olyan részletet is, a melyet az ember sohasem keres lexikonban, mert nem szükséges keresni, úgyis tudja. Táján még az elemi iskolában tanulta meg. Mi szükség van arra, hogy ezek is benne legyenek? A nagy lexikon, a maga elméleti teljességre való törekvésében, nem hanyagolhatja el az ilyen részleteket, a kisebb kézi lexikon azonban, a mely csupán gyakorlati célokra törekszik, bátran ellehet és el is van nélkülük, mellőzi őket, miut tölösleges ballasztot, a melyet úgysem keres benne senki, tehát nem is nélkülöz senki. Az ilyen kézi lexikon praktikus használhatóságát kipróbálhatta mindenki. Hi megvan is könyvszekrényemben a kézi lexikon mellett a nagy lexikon, mindig a kézi 1<xikonhoz fordulok előbb s csak ha nagyon bő felvilágosításra van szükségem, fordulok a nagyhoz. A kézi lexikon jobban a kezem ügyébe esik, állandóan ott tarthatom íróasztalomon, megtalálni benne, a mit keresek, alig kerül több időbe, mint h* megnéz'm az órámat. I'yen mindig kezünk ügyébe eső kézi lexikont ad ki most a Franklin-társulat. Czime: A Franklin Kézi Lexikona. Szerkesztésének irányító oka az, hogy mindenből csak annyit vettek fel bele, a meuuyire az embernek csakugyan szüksége van, a mennyit csakugyan keres a közönség a lexikonban. Minden fölösleges dolgot elhagytak belőle, hogy fölvehessenek minden szükségeset. Mindent abban a terjedelemben adnak, a hogy szükséges; mellőzik a tájékozódást megnehezilő túlbőséget a nélkül, hogy mellőznének bármit is, a mire szükség lehet. Bizonyára n- m könnyű feladit volt megállapítani ezt a helyes mértéket, de a mai élet kívánalmainak s a mai műveltség teljes anyagának helyes ismerete alapján fényesen sikerült ez a nehéz feladat. A Franklin K^zi L xikona ily módon megbi o-ülhetellen gyakorlati segédeszköze lett a n (ívelt m'gyar ember iek. A u igy bxikont arra nézve, kinek megvan, kiegészíti s arra nézve, a kinek ninc-t meg, pótolja. A Franklin Kézi L xikona az adatok megbízhatósága és pontossága dolgában is a legnagyobb gonddal van kidolgozva. Szerkesztősége Ruló Antal, a kftiinő iró vezetése alatt csupa kiváló szakemberekből áll, a kik a maguk szakmája körén belül a legnagyobb lelkiismeretességgel ts gondossággal végezték feladatukat,