Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)

1910-07-10 / 28. szám

6 • Zalam egye, Zalavármegyei Hírlap* 1910 junius 19. azonban 2 korona kiállitási illeték fizetendő. Ez a 2 koronányi dij azonban a gyorsabb elintézés és könnyebb kezelés végett mindenesetre postai levéljegynek a folyamodványra való ráragasz­tása utján. Az eljárás egyszerűsítése érdekében kívánatos továbbá, hogy az egyes tanintézetek köteléké­ben álló igényjogosult tanszemélyzet részéről az igazolványok kiállítása, illetve a következő évre való érvényesítése közös folyamodványban együt­tesen kérelmeztessék, a mely esetben a benyúj­tandó névjegyzékre annyiszor 2 K értékű postai levéljegy ragasztandó fel, ahány személy neve a folyamodványhoz osatolandó névjegyzékben foglaltatik. Amennyiben a kedvezményért jogosulatlanok folyamodnának, avagy ilyenek habár csak téve­désből is, a névjegyzékbe felvétetnek, az illető folyamodványra, illetve névjegyzékre felragasz­tott postai értékjegyek, avagy azok értéke vissza­élés esetén, ezenfelül a hibás közegek ellen a megtorló intézkedések is foganatositandók lesznek. A folyó év tartamára szóló aroképes igazol­ványok kiállítása iránti folyamodványok leg­később f. évi julius hó végóig terjesztendők be a m. kir. államvasutak igazgatóságához (Buda­pest, VI. Andrássy ut 75. sz.) Iskolai értesítők. A zalaegerszegi közép- és alsó iskoláknak az 1909/10. iskolai év tanitásrendjéről s a le­folytatott tanulmányok eredményéről kiadott értesítőiről mult számunkban megkezdett rész­letes ismertetést itt folytatjuk: Polgári leányiskola. A zalaegerszegi m. kir. állami polgári leányiskola s a vele kapcsolatos női kézimunka-tanfolyamnak ezidei értesítőjét Kászonyi Mihály igazgató szerkesztette. Az iskola uj épületének homlokz.i képe után az értesítő az 1909/10-ik tanévről szóló igazgatói jelentéssel kezdődik, amely részletesen szót a tanulók óv­eleji felvételéről, a tanszemélyzet körében elő­fordult változásokról, a megtartott ünnepélyek­ről, a tanfelügyelői s ministeri látogatásokról s a vizsgák rendjéről. Az intézet felügyeletéről, tantestületéről s a polgári leányiskolák számára kiadott tantervről s más természetű ministeri rendeletekről külön fejezetek szólanak. A tan­erők munkaköréről táblázatos kimutatás van, úgyszintén az általános óratervről s a követ­kező iskolai évben használandó tankönyvekről. A női kézimunka tanfolyamról özv. Szeléné Zóbel Aranka oki. munkainesternő, a tanfolyam vezetője adott külön részletező jelentést. Az ifj. Segitő-Egyesület működését Grész Irma rendes tanárnő, a segitő-egyesület gondozója ismerteti. A tanszertár és könyvtár gyarapodásáról szóló részletes ismertetés és a tanulók névsorának ós érdemsorozatának külön táblázata után a le­folyt tanévről szóló általános származási és elő­tollas kalapjával, bal karján mentéjével s mar­kával a kardját szorítja magához. Az alak Csányra semmiben sem emlékeztető. Előtte a talapzat elején magas bosszú kookatömbön egy ordító oroszlánnak fekvő alakja látható. Mu­zeális munka. Vass Viktor: Magasba nyúló, felfelé folyton keskenyedő obeliszk tetején lekonyult szárnyak­kal napba néző turul madár áll. Az oszlop előtt alacsony kockatalapzaton áll Csány életnagy­ságú alakja, válláról lelógó mentével, amint kardjára támaszkodva erős, hajlíthatatlan aka­ratnak kifejezésével az arcán, néz komoran előre. A vázlatnak sirkőszerü hatása van, ami rop­pant kára a műnek, • mert egyébként Csány alakj a itt is gondos szép tanulmánynak ered­ménye. Sok tehát a pályázaton a részletekben is nivós munka s ez a tárlat a szoborra szánt összeg kicsinységét tekintve, a sikerült pályázatokhoz sorakozik. Mindent egybevetve, nekünk határozott mű­vészi eseményünk ez a kiállítás, amelynek létre­hozásáért a közönség igaz köszönettel adózhat a bizottságnak odaadó fáradozásáért. meneteli statisztika s a megjutalmazott tanulók­ról külön fejezetek szólanak, amelyek mellett az értesítőt az igazgatónak az 1910/11. iskolai évre szóló tudnivalókról adott külön terjedelmes jelentése zárja be. Ez az értesítő egy közelis­meréssel vezetett leányiskola egy évi életének hű tükre. Hivatalos rovat. Zalaegerszeg r. t. város 883/kig. 1897. számú szabályrendelete alapján a szabadban fürdés tár­gyában közzéteszem, hogy: 1. A zalapartján létesített bódé előtti viz részén, valamint — do osakis úszók részére — az úgynevezett »Kismalom« alatt, (az utóbbi helyen azonban csak ideiglenesen) a fürdés sza­bad. 2. A bódé előtti helyen a férfiak délelőtt 5 órától 8-ig, 11 órától d. u. 2 óráig és délután 6 óra után fürödhetnek, míg a nők ugyanazon helyen délelőtt 8 órától 11-ig s délután 7,3 órától 6 óráig fürödhetnek. 3. A fentjelölt helyeken kivül a szabadfürdós büntetés terhe alatt tilos, — tilos a mindkét nembeliek együttes fürdése, tilos a ruha nélküli fürdés, fürdés ürügye alatt a Zala balpartjára való átmenés, ott a növények letiprása, fürdés előtt vagy után a réten való kergetőzés, a nők j fürdése alkalmával a férfiaknak, a férfiak fürdése | alkalmával nőknek a fürdőbódéban vagy közelé­; ban való tartózkodása. Zalaegerszeg, 1910. május 27-én. Ságy, rendőrkapitány. H irek. Peronospora. Nagyobb, fontosabb, égetőbb baja és kérdése ninosen ma e vármegyének, mint a peronospora. Szép remények füstbe menését, száz meg száz gazda számításának keresztül húzását jelenti az a rettentő pusztítás, ugy látszik országos vesze­delem, amelynek rémes kifejezője a fenti szó. Egyes helyeken kopaszon, levéltől is megfosztva meredeznek a máskor áldástosztó venyigék az égnek, más helyeken pedig megmaradt ugyan a szőlő lombja, levele, de a termést teljesen vagy jórészben megsemmisítette a rettenetes betegség. Mekkora a kár, az ma még hozzávetőleg érté­kelhető csak, mert nem lehet tudni, hogy a j melegebb időjárás mennyire akasztja meg a baj terjedését. Azt hisszük azonban, nem járunk messze a valóságtól, amikor a vármegye szőlő­| termésének nagyobb részében való elpusztulásá­i ról adunk számot. Hogy 200—220 ezer hekto­! literrel kevesebb borunk lesz, kétségtelen. Pénz­í értékben kifejezve 24 filléres borárak mellett | is legalább 4 millió 800 ezer, 5 millió 600 ezer korona kárt jelent. Ma természetesen már hiába sopánkodunk a baj óriási volta felett. Jövőre nézve azonban még okulhatunk. Mert igaz, hogy a bajnak ilyen hatalmas mér­tékben való fellépését a szokatlanul abnormális időjárás is okozta. A tél évtizedeken át, nem tapasztalt módon enyhe volt s ekkora osapadé­kot máskor két három éven át sem kaptunk. Tavasszal pedig heteken-hóuapokon át valóság­gal nyitva állottak az ég csatornái. Tény azon­ban, hogy hibásak a szőlősgazdák is. Hány száz szőlőt láthatunk, amely hiányosan lett perme­tezve, dacára annak, hogy a lakosság m^g május hóban hivatalosan is figyelmeztetve volt a közelgő veszedelemre. Pedig ne higyje senki, hogy az idei bajnak nincs kihatása a jövő évre is. Még ha elöljük is a peronosporát az alsó leveleken, vigan tanyázik az a felsőkön. S mikor aztán ősszel lehull a levélzet, a szél elhordja azt messze a tizedik, századik szomszédhoz is. hasz­talan védekezem én tehát, ha a szomszédom nem oselekszi azt. A következő tavasszal vagy a nyá­ron épp ugy megkapja szőlőm a veszedelmes bajt. Ekkor aztán van nagy diadal. Lám X. Y. megtett mindent s mégis ugy pusztul a szőleje, mint az enyém — mondogatják egyesek. Ezen a veszedelmes bajon tehát első sorban csak a kötelező permetezés elérésével lehet segí­teni. Utóvégre, ha a hernyószedésre, szerbtövis irtásra, cserebogár szedésre van rendelet, a szőlő­baj elleni védekezésre is el lehet rendelni a leg­; alább kétszer való permetezést. Es nem csak el kell rendelni, de a legszigo­rúbban ellenőrizni is azt, nem ugy, mint az előbbi bajokkal szemben történik. Alig tudunk ugyanis rá esetet, bogy például a hernyó vagy cserebogár le nem szedése miatt minálunk vala­kit még megbüntettek volna, holott az emiitett ! kártékony férgek az idén is teljesen tönkretet­1 ték fáinkat. Igenis, ne ültessen szőlőt az, aki j azt okszerűen kezelni nem tudja, mert ezzel nemcsak hogy magának nem használ, de mások egzisztenciájának határozottan sokat árt. Az ok­szerű kezelésnek ugyanis alfája az, hogy minden bajnak tőlünk telhetőleg idejekorán elejét vegyük, mert ha ezt, nem tesszük, az ideihez hasonló katasztrófák lesznek napirenden. Sokan ugyan a mostani baj okául köd, vagy hőütést emlegetnek. Természetesen, ezekkel a csapásokkal szemben Isten kezében vagyunk. De hogy a pex-onosporára elmondottak is aktuá­sak voltak és így megszívlelendők, azt hisszük, ezt nagyon sok ember szomorúan fogja önmagá­ban elismerni. Egyházmegyei hír. A veszprémi megyés püspök j segédielkészi minőségben áthelyezte: Berkenyés l Istvánt Keszthelyről Kaposvárra, Blasutigh • Sándort Pápáról Keszthelyre, Tánczos Kálmánt jj Pacsáról Zidaszántóra, Vioze Pált Veszprémből j Pücsára, Berkovics Imrét Zalamerenyéről Ná­; gócsra, Unger Ferencet Buzsákról Balatoncsicsóra, c Hegedűs Ferencet Z t'apetendről Szőlősgyörökre, | Stéfei Alajost Balatoncsicsóról Z il '.petendre ; az ujmisések közül pedig Bándy Ferencet Zalame­renyére, Gutheil Jenőt Murtvkereszturra dispo­nálta. — A pannonhalmi főapát Schedí Ainulf osáosbozsoki lelkészt Aszófőre helyezte át, helyét Mesterházi Imre foglalja el. Református istentisztelet. Vasárnap, f. hó 17-én dé előtt 10 órakor református istenteletet tartan tk a zalaegerszegi evangelikua templom­ban. Áthelyezett szolgabirák. A vármegye alispánja Fr.rkas István alsólendvai szolgabírót, aki ideig­lenesen Sólyomy Tivadar főszolgabíró betegsége alatt a sümegi szolgabírói hivatalt vezeti és dr Vizkelety Árpád sümegi szolgabírót, továbbá Szilágyi Dezső zalaszentgróti és Gíjássy Lijos letenyei szolgabírót kölcsönösen áthelyezte. A/ áthelyezés augusztus 1 ével töréuik meg. Kitüntetés, őfelsége a király Hajós Mihály alsólendvai ügyvédnek, aki Dr Hijós Ferenc ! csáktornyai és Dr Hajós Kálmán haksai képvi­• selők atyja, a közügyek terén szerzett érdemei ' elismeréséül a kir. tanácsosi eimet adomány /.ta. | Áthelyezés — kinevezések. A pénzügyminisz­i ter Gaál Miklós pü. segédtitkártsaját kérelmére j hasonminőségben a debr< ozeni pü.-igazgatóság­| hoz áthelyezte, — míg dr Szikszay Jenő és dr í Tóth László vármegyei közigazgatási gyakorno­j kokat a zalaegerszegi pü -iguz^a/guiósághoz pü. j fogalmazókká ideiglenes minőségben kinevezte. Áthelyezés. A m. kir. kereskedelemügyi mi­i nister Wt'isz Ignác ra'aegi rszegi álb-mépítészei i í hivatali főmérnököt Liptószentmiklósra helyezte ; át és az ottani államépítészeti hivatal vezet é­I sével megbízta. Nevmagyarositas. Büchler JJQŐ alsólendvai . lakos vezetek nevét, belügyministeri engedély i alapján „Bér a-re magyarosította. Gyászhír. Mély részvéttel vettük tudomísul, hogy Vistagh János nyűg. polg. iskolai tana'r ) Tapolcán hirtelen meghalt A megboldogult köz­szeretetben álló tagj a volt Tapolci város társa­dalmának s ismert és becsült alakja a megyei i közéletnek, amelyben régóta mint, lőrvényh itó­sági bizottsági tag veti, részt. Halála ősziute részvétet és gyászt keltett minden ismerőse és j tisztelője szivében. A család a következő gyász­| jelentést adta ki : Özv. Vastagh Jánosué a saját, mint Emma leánya és ennek férje Dr Szende István, ugy alulírott rokonság nevében fájda­lomtól megtört szívvel jelenti, hogy forrón sze­retett férj, illetve atya, após ós rokon Vastagh ' János nyug. polg. is olai tanár, birtokos és megye b. tag, életének 51 ik, boldog házassá­gának 24-ik évében hirtelen elhunyt. A meg­boldogultnak drága teieme folyó hó 7-én d. e. 10 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint, a boldog feltámadásig nyugalomra he­lyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozit folyó

Next

/
Oldalképek
Tartalom