Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)

1910-08-14 / 33. szám

4 »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlapc 1910 augusztus 14. hozamával, vagy a pótlásul vetett egyéb takarmánynövények bőven kárpótolták az első kaszálásu takarmányoknál előállott hiányt. Julius hóban a lóher második gyapja is letakaritásra került s oly bő termést szolgáltatott le, hogy az állatállomány téli szálas takarmány szükséglete teljesen biztosítottnak látszik. A május hóban még szép reményekre jogosító vetések junius hóban a sok esőzés következtében erősen megdőltek. A csapadékdus időjárásban a dült gabonák nem fejlődhettek kellőképen, amennyiben még erősebben letömődve s a fejlődéshez szükséges levegőt nem vehették kellő mértékben igénybe. A buzavetésekre ily kedvezőtlen időjárás következményének kell tekintenünk, hogy habár szalmában nagy termés van az egész megyében, a szemtermelés nem felel meg a várakozásnak s daoára annak, hogy a gazdák nem fűztek vérmes reményeket a termésátlagokhoz, a tényleges eredmény a vártnál is gyengébb lett. Az őszi gabonanemüek közül a rozs szalmára szintén nagyobb termést adott, azonban szemre rosszul fizetett, ugy hogy magyar holdanként 5.50 p. átlagra tehető belőle a termés. A buza várható terméseredménye a hivatalos becslési adatok szerint megyénkben magyar holdanként 6.36 q.-ra van értékelve. A tényleges eredményeket, a már végzett cséplési munkák alapján számba véve, a terméseredményt a hivatalos becslésnek megfelelőnek kell kinyilvánítanom. Az átlagos termés megyénkben búzából 6 alul nincs s igy a hivatalos beoslés és a végeredmények között maximum, ha 3—5°/o eltérés lesz megállapítható. A tavaszi gabonanemüek termése közepes, az árpa termése circa 5'5 q.-ra rug, mig a zab ugyanekkora s mintegy 6 q.-ig terjedő terméseredményével a f. évben az ország egyik legjobb átlagainak felel meg. A gabonanemüek aratása, mint fentebb is emiitettem, osak későn kezdődött nteg és lassan haladhatott előre a kedvezőtlen időjárás következtében, ép ugy a behordási munkálatok is szakgatottan voltak eszközölhetők. A kapásnövényekre az időjárás kedvezőbb volt. Ahol az esőzés nem akadályozta a kapálási munkálatok elvégzését, ott a termés jónak Ígérkezik, viszont ott ahol a sok esőzés következtében a kapálás nem volt a rendes időben elvégezhető, a terméskilátások osökkentek. Általánosságban a tengeri jól áll s jó közepes termést igér. A burgonya, habár legtöbb helyen a burgonyabetegségek által meg van támadva, ugy látszik a nedvesebb időjárásban jobban tudta gumóit fejleszteni s igy a beteg tövek, habár vetésre kevésbbé alkalmas, de mégis eltartható, használható termést fognak szintén adni. A répák szintén jó termést ígérnek. Ezek állása különböző, ahol a kapállási munkálatok későre maradtak, ott a terméskilátás is kisebb. A május hóban még közepes termést igérő szőlők termése junius sjulius hónapokban annyira tönkrement, hogy a várható termés felét átlag megserumisültnek kell kijelenteni. A peronospora, a lisztharmat szokatlan nagy mérvben való fellépése, az állandó esős időjárás lehetetlenné tették, hogy oly módon védekezzenek a szőlősgazdák a növényi paraziták ellen, hogy a teruiés megmenthető legyen. A baj elleni védekezés s az elért eredmény nagyon különhöző volt. Csekélyebb gondossággal, kevesebbszer permetezett szőlők sokkal jobb állapotban vannak, mint amelyek a legnagyobb gondossággal 4—5-ször is meg lettek permetezve. A kedvezőtlen termési kilátások behajtása alatt a bor árak erősen, mintegy 20 fillérrel emelkedtek s kilátás van rá, hogy a szüretig még többel, mintegy 30 fillérrel is fel fognak emelkedni. A gabonaárak a jónak remélt termési kilátások következtében junius-julius hó folyamán folytonosan estek, ugy hogy az aratás idejére az eladási árak 18 korona körül mozogtak. Valószínű, hogy a cséplés okozta csalódások következtében az árak, ha nem is lényegesen, de circa 19—20 koronáig fel fognak menni. Az állatárak az elmúlt két hónapban részint tartották magukat részint emelkedtek. Egyes állatok árai, különösen az igás állatoké annyira felemelkedett, hogy azok a legnagyobb áldozatok meghozatalára kényszeríti a gazdát. A sertésárak még mindig oly magasak mint voltak. Az állatvásárok forgalma julius hóban közepes volt. Valószínű, hogy a nagy muoka• idő mellett az állatárak magas volta is bénitólag hatott a forgalomra. Az állategészségügyi viszonyok az elmúlt hóban sajnos, habár ez ideig nem nagy kiterjedésben, de a száj és körömfájás fellépte következtében tetemesen megrosszabbodtak. A járványnak futótűz gyanánt való terjedését tekintetbe véve, amidőn Romániából Erdélyen át rövid idő alatt hozzánk is eljutott a betegség, tartani lehet tőle, hogy a legszorgosabb állategészségügyi szolgálat s a legnagyobb közigazgatási ellenőrzés mellett is tovább fog terjedni a baj, mérhetetlen károkat okozva a gazdaközönségnek, egyrészt azáltal, hogy az állatok munkára képtelenek lesznek, másrészt azáltal, hogy az állatvásárok s a községek lezáratván a jobb árak mellett nem jut alkalom az állatok értékesítésére. | A ragadós száj és körömfájáson kivül sajnos ! a sertésorbánc és sertésvész is eléggé nagy kij terjedésben uralg. A nyár közeledtével ezen ! betegség is fokozatosan szaporodik, mig mind• jobban a tél felé haladva csökken, igazolásául annak, hogy a nyár ragályt könnyebben terjesztő melegsége több alkalmat ad a baj elszaporodására, mig a tél, a faggyal és hidegebb, a ragály anyag fejlődésére hátrányosan ható időjárásával automatioe és fertőtleniti az egyes szállásokat és vidékeket s elősegíti, hogy a baj szűkebb ! határok közé lesz ez évszakban szorítva. 1 Közgazdasági állapotainkra lényegesebb be| folyást gyakoroló körülmény, a fent emiitetteken \ kivül, az elmúlt két hóban nem fordult elő. Állategészségügy. Az állategészségügyi viszonyok a megelőző hónap óta rosszabbodtak, amennyiben a hivatalból jelentendő betegségek közül a lépfene és sertésvész valamivel nagyobb ' területen jelentkeztek, azonkívül pedig — ami különös fontossággal bir — fellépett a ragadós száj- és körömfájás is, amely betegségtől a vármegye éveken át mentes volt. A betegség Erdélyből származó és a julius 14-iki budapesti állatvásáron sümegi mészárosok által megvett vágómarhákkal lett behurcolva, amelyek julius 16-án érkeztek Sümegre és az illető tulajdonosok könnyelműsége folytán — a fennálló tilalom ellenére — kihajtattak a közös legelőre, ahol osakhamar a községbeli marhaállomány nagy részét befertőzték. Miután ekként a legcsekélyebb kilátás sem lehetett arra, hogy sikerülni fog a betegségnek a községben való szétterjedését megakadályozni^ leghelyesebbnek látszott a betegség minél gyorsabb és enyhe lefolyásának biztosítására az egész községbeli szarvasmarhaállományt mesterségesen befertőzni vagyis átoj; tani annál is inkább, mert azt a megkérdezett állattulajdonosok egy része maga is kívánta, belátván annak az adott viszonyok között egyedüli célszerű voltát. Másrészről a legmesszebb menő óvintézkedések tétettek annak a megakadályozására, hogy a betegség a községből elhurcoltaesék. Igy nevezetesen a fertőzött község szoros lezárásán kivül a körülötte fekvő közsé; gekből vészkerület alakíttatott, amelyben a hasított körmű állatok forgalma korlátoztatott, azonkívül ezen állatok darabonkínt állatorvosilag megvizsgáltattak, hogy azon esetben, ha netalán a betegség már ezek valamelyikére is átterjedt volna, a további intézkedések kellő időben megtétethessenek. Eme vizsgálatoknak minél rövidebb idő alatt leendő befejezése céljából az illetékes járási m. kir. állatorvoson kivül még 4 m. kir. állatorvos lett a vészkerületbe kirendelve, akik egyúttal az elrendelt intézkedések kellő foganaI tosítását is ellenőrizték. A már említett intézj kedéseken kivül még nemcsak, a vészkerületben, I de az azon tul is a fertőzött községtől 30 kiloI méternyi körzetben fekvő községekben a közel jövőben megtartandó állatváüárokra a hasított I körmű állatok felhajtása betiltatott, mert azok i tapasztalás szerint leggyakoribb terjesztői ezen ! betegségnek, amely az állatvásári forgalom révén sokszor igen messze vidékekre elhurooitatik, amint azt az ide történt behurcolás is mutatja. Tekintettel azon nagy közgazdasági jelentőségre, amellyel ezen betegség kétségkivüi bir és azon igen jelentékeny közgazdasági érdekekre, amelyek annak lehető gyors és teljes elfojtásához fűződnek, a szükséges tájékozás szerzése, valamint a védekezési eljárás és szakszolgálat irányítása céljából a szombathelyi m. kir. állategészségügyi felügyelő is megjelent a helyszínén, a törvényhatósági m. kir. állatorvos pedig szaj badságideje megkezdését bizonytalan időre elhalasztváu, ugyanazon célból, megszakításokkal, ! 6 napon át tartózkodott a vészkerületben. Azok ellen, akiknek a betegség behurcolásában és terjesztésében részük volt, az elsőfokú hatóság a megtorló eljárást nyomban megindította, részben már be is fejezte, példásan megbüntetvén az illetőket. Egyebekben a hivatalból jelentendő betegségek a következőképen voltak elterjedve, úgymint: lépfenével a hó elején 7 község volt fertőzve, a hó folyamán megállapított 17 községben, megszűnt 13-ban, fertőzve maradt 11 község; ragadós száj- és körömfájás megállapíttatott 1 községben, fertőzve matadt 1 Község; ivurszervi hólyagos kiütéssel a hó elejen 4 község volt fertőzve, a hó folyamán megállapíttatott 1 községben, megszűnt 4-ben, fertőzve maradt 1 község; rűhkórral a hó elején fertőzve volt 4 község, a hó folyamán megállapíttatott 2 községben, megszűnt 3-ban, fertőzve maradt 3 község; sertésorbánccal a hó elején 42 község volt fertőzve, a hó folyamán megállapított 19 községben, megszűnt 24 községben, fertőzve maradt 37 község; sertésvésszel a hó elején 36 község volt fertőzve, a hó folyamán megállapíttatott 22 községben, megszűnt 2 községben, fertőzve maradt 56 község. Mindössze tehát 93 község volt a hó elején fertőzve, a hó folyamáu 62 községben állapíttattak meg ragadós, illetőleg fertőző betegségek, viszont vészmentessé nyilváníttatott 46 község, a hó végével tehát fertőzve maradt 109 község. Azon betegségek közül, amelyek nem képezik hatósági intézkedés tárgyát, az alsólendvai, i pacsai, sümegi, zalaegerszegi és zalaszentgróti járások területén a sercegő üszök szórványos esetei, továbbá helyenkint a szarvasmarhák vérfestékvizelése, lovakon pedig mirigykór fordult elő. Védőojtások 19 gazdaságban, azonkívül 1 községben lépfene, sercegő üszök, sertésorbánc és sertésvész ellen eszközöltettek. Az áüatvásárok közül csupán a sümegi volt élénkebb forgalmú, a többieken közepes, sőt gyér felhajtás mellett az adás vételi forgalom gyenge közepes, több helyen pedig lanyha volt. Végül a szakszolgálat ellátásáról törvényhatósági állatorvos tisztelettel jelenti, hogy a tapolcai járási m. kir. állatorvos súlyosan megbetegedvén, helyettesítésével előbb a sümegi, majd i utóbb a balatonfüredi járási m. kir. állatorvos ! bizatott meg. A letenyei és a osáktornyai járási m. kir. állatorvosok a mult hó folyamán szabadj ságot vettek igénybe, az előbbinek helyettesítésével a perlaki járási m. kir. állatorvos, az utóbbiéval pedig a csáktornyai községi állatí orvos volt megbízva. A szakszolgálat ellátásá; ban fennakadás nem volt. A hó elején törvénv' hatósági állatorvos megvizsgálta a helyszínén a j balatonfüredi és a tapolcai járási m. kir. állat1 orvosok működését és ezzel a f. évi rendszeres ; felügyeleti vizsgálatokat befejezte. Nöi kereskedelmi tanfolyam. A zalaegerszegi állami felső kereskedelmi isko| Iával kapcsolatban az 1910/1 1 -ik tanévben női kereskedelmi tanfolyamot szervezünk, melyre a : beírások szeptember 1., 2. és 3 án lesznek d. u. 3—4 óra közt. az igazgatói irodában, j A női kereskedelmi tanfolyamba oly uövendékek vétetnek fel, kik a polgári vagy felsőbb | leányiskola vagy gimnázium IV., vagy a felső | leányiakola II. osztályát sikerrel végezték, vagy I megfelelő előképzettségüket a magyar nyelvből, számtanból és földrajból felvételi vizsgálattal ! igazolják. ' A női kereskedelmi tanfolyam célja azon kej reskedelmi szak- és irodai főbb ismeretek, valamint gyakorlati ügyességek elsajátítása, amelyekre az életben a nőknek akár mint könyvvivőknek, pénztárosoknak, levelezőknek s egyéb üzleti alkalmazottaknak, akár mint a család tagjainak, pélí dául az üzletben az apa vagy férj helyettesítése I alkalmával, vagy a háztartásban szükségük van. A tanfolyamban tanítandó tárgyak: 1. Keresk. számtan 3 óra; 2. könyvvitel 3 óra ; 3. keresk. és váltóismeret 1 óra; 4. irodai inuokálatok ós keresk. levelezés 3 óra; 5. német nyelv és levelezés 2 óra: 6 keresk. földrajz és áruismeret ; 2 óra; 7. gyorsírás 3 óra; 8. szépírás 1 óra • mint rendes tárgyak heti 18 órában. — Rendkívüli tantárgy a gépírás 2 óra.