Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)

1910-07-24 / 30. szám

6 »2alan»egye, Zalavármegyei Hírlap* 1910 augusztus 14. értékét a gyáros készséggel megtérítette s Nagy­kanizsára érve, önként jelentkezett a rendőrségen. C8end. Ráborult a mi egyébként is nyugalmas kis városunkra a nyári csend. Aki nyaralni ké­szült, eltávozott már; a vidéki gazdáknak szor­gos a dolguk, nem érnek rá a várost járni. Pang tehát minden. Néptelenek az utcák, üre­sek a kávéházak, vendéglők és szinte meglát­szik a nyári unalom minden szögletben. Augusztus közepéig ez a város rendes képe. A kánikula után együtt leszünk újra valamennyien s elbe­széljük nyári élményeinket, azután pedig egy szebb nyár reményével dolgozunk tovább. Vándortanfolyamok iparosok részére. A soproni kereskedelmi és iparkamara arról értesítette a zalaegerszegi ipartestületet, hogy a budapesti m. kir. teehnológiai iparmuzeum igazgatósága a ruházati iparok, valamint az asztalosság kiké­szítési ós osinozó műveletei, köréből még az idei nyár folyamán tanfolyamokat fog rendezni. A férfi, női ruha és a cipészipar '-nríből a tan­folyamokat f. évi augusztus 10-iki ós 1911 évi március hó vége közé eső időre tervezi. Az egyes tanfolyamok, napi 4 órai oktatás mellett, 4 hetet vennének igénybe. — Az asztalosság kikészítő és osinozó műveletei köréből augusz­tus hó végéig terjedő időben, esetleg karácsony táján kivánna 10 hónapos tanfolyamokat tar­tani. Napi oktatási idő 8—9 óra lenne. A ruhá­zati ipari tanfolyamokkal 15—20 komoly hall­gató, az asztalosoknál pedig 10 hallgatónak jelentkezését kivánja. Az ipartestület felkéri a fenti szakmabeli iparosokat, hogy akik a tan­folyamokon résztvenni óhajtanak, ebbeli szán­dékukat e hó végéig jelentsék be, hogy a kamarát a jelentkezők számáról tájékoztatni lehessen. Mértékek javítása. Tolnai Aladár győri állami iparszakiskolai -művezető ur arról értesít bennün­ket, hogy az ae általánosan elterjedt nézet, mintha a mórtékek javítását csak azok az iparosok esz­közölhetik, akik ezt tanulták és eredménnyel vizsgáztak, téves és tévesen adatott le lapunk­nak is. A közhasználatú mérlegek javítását min­den önálló iparos végezheti, akinek ez szakmájába belevág. Az olyan mérlegjavító tanfolyamok, aminőt az ipari szakiskola Zalaegerszegen is ren­dezne, ha megfelelő számú résztvevő jelentkez­nék, nem a mérlegek javílására vonatkozó jogo­sultság megszerzésére, hanem arra valók, hogy az iparosok a javítás módjával, helyességével s a különféle mérlegek szerkezetével megismer­kedjenek. Felülfizeté8ek. A magyarországi építő munká­sok országos szövetségének zalaegerszegi csoport­jának junius 26 án tartott nyári táncmulatságán felülfizettek a következők: Grosz Győző 10 K, Tosoh Károly 5 K, László Pál, Miklós Stmu, Lang Ferdinánd, Breiner Benő, Fangler Gyula, Koréin Viktor, Baráth János 2—2 K, Mórucz Ödön, Vizsy Gézéné, Gasparic.s Sándor, Farkas Józsefné, Simon Istvánné, Németh Gyula, Fii lek i József, Győrfalvai János, Nátrán Imre, Nagy Jenő, Varga János, Dérnbeck János, Singer Tóbiás, Maranosics Gyula 1 — 1 K, Horváth István, Szatler N. 60—60 f, Tivoit Gyula 50 f, Verasztó Ferenc, Radosztics Ferenc, Ekhardt Ferenc, Gyürki József, Tóth János 40—40 f, Lang Adolf, Németh József 30 -50 f, Horváth Lajosné, N. N., Varga Vilmos, Molnár Sándor 20—20 t, Varga Jenő 6 f. A vár08i jéggyár. A mult héten véglegesen üzembe helyezték a zalaegerszegi városi jéggyá­rat. A próbák kitűnően sikerültek. A műjég tiszta és szilárd ugy, hogy sokkal tartósabb a használatban, mint a természetes jég. A próbára készült jégbe virágokat fagyasztottak bele, ame­lyek ugy néztek ki, mintha kristályüveg alatt lennének, teljesen épen és üdén. A közönség köréből tömeges előjegyzések történtek műjégre, amelyet a város nemsokára házhoz szállíttat, ma még azonban érte kell menni a villamos telepre. A menhelyben gyermekek iskoláztatása. Zala­egerszegen 112 elhagyottá nyilvánított gyermek élvezi az államnak, a gyermekmenhely utján nyújtott jótéteményét. Ennyi gyermek van ugyan­is városunkban elhelyezve a telepen, akik közül 48 iskolaköteles lévén, különböző iskolában nyer oktatást. Most, az iskolai év végén tett záró­vizsgák alkalmával ezek közül egy sem bukott meg, tehát a jövő iskolai évben a következő osztályba léphetnek. Ragályos betegségek esetén való eljárás. Egy idő óta több heveny fertőző betegségi eset for­dult elő városunkban. És ámbár a közegészség­ügyi hatóság minden rendelkezéséra álló törvé­nyes eszközt felhasznált a ragályozás elhurcolá­sának meggátlására, de nem volt képes meg­akadályozni. A megejtett vizsgálat azt mutatja, hogy mulasztás történt azok részéről, akik ilyen betegedési eseteknek azonnal való bejelentésére törvény szerint kötelezve vannak, valamint a családok részéről, akiknek kötelességük volna a hatóság által elrendelt óvó és elfojtó intézke­dések pontos és szigorú betartása fölött éberen őrködni. Ezen visszaéléseknek elejét veendő, a polgármester hirdetmény utján figyelmezteti mind­azokat a családfőket, (munkaadókat) akik az 1876. évi 14. tc. értelmében kötelesek a laká­sukban (műhelyükbeu, ipartelepükön) előforduló heveny fertőző betegségeket haladéktalanul a hatóságnak bejelenteni és a hatóság (kezelő orvos) által előirt óvó ós elfojtó intézkedéseknek legszigorúbb foganatosítása felett őrködni, főleg a betegeknek az egészségesektől való elkülöní­tését, minuciózus pontossággal ellenőrzi és hat­hatósan gondoskodni arról, hogy fertőző beteg­ségben szenvedő családtagjaik más családok tagjaival mindaddig ne érintkezzenek, amig a betegség családjukban meg nem szüuik. Figyel­mezteti a hatóság az érdekelteket, hogy az e téren észlelendő minden mulasztás ós lelkiisme­retlenség esetében az illetők ellen az idézett törvény 7. §-a értelmében a megtorló eljárást (600 koronáig terjedhető pénzbüntetés) fogja megindítani. Az elrendelt óvó és elfojtó intéz­kedések miként történt végrehajtását a rendőrség ezentúl naponkint többször ellenőrzi. TÜZ. Tegnap, folyó hó 23 án éjjel 7*2 órakor özv. Csesznák Sándorné úrnőnek a Kölcsey utcá­ban levő lakóházában, ahol vője dr Briglevics Károly lakik, a padlás feljárónál tüz támadt. A padlás feljáró alatt levő deszka állványon elhelyezett papirfélék gyúltak meg eddig isme­retlen módon és abból keletkezett a tüz. A lármára a helyszínére sietett tűzoltók csakhamar véget vetettek a lobogó lángoknak, ugy, hogy még a deszka lépcső sem gyúlhatott meg. A tüzilármára sokan összefutottak a tűzhöz, de félóra múlva már ismét osendes volt a város. Leesett a szekérről. Az aratásnak, ennek a poétikus békés munkának is megvannak minden esztendőben a maga áldozatai. A mező is pusz­títja az embert, nemcsak a bánya, meg a gyár. Most egy szegény béres esett le a szekérről a Zalaszentmihályhoz tartozó Bebes pusztán. A szekér keresztül ment a mellkasán és ugy össze­zúzta, hogy a szegény Takáos János nem marad­hat életben. A zalaszentiváni szerelmi dráma. Mult szá­munkban részletesen megirluk azt a szerelmi drámát, amely C/.aninger József szentiváni fiatal földmives és Belincs Róza ugyanoda való fiatal leány között lejátszódott. Akkor a leány szülői mindjárt behozatták Belincs Rózát ide a zala­egerszegi közkórházba, ahol rögtön ápolás alá vették. A leányon nem ejtettek nagyobb sebe­ket a golyók s igy hamar gyógyulni kezdett a beteg lány. Még 1—2 napig benn maradt a kór­házba n 8 aztán hazavitték a szülői. A lövöldöző Czaninger Józsefet, amint annak idején meg­írtuk, a csendőrség átkísérte az ügyészségre, ahol a kihallgatása után szabadon boosátották, de erős felindulásban elkövetett emberölési kísér­let cimén folytatják ellene ;iz eljárást. Váltóhamisítók. Horváth József kóti földműves ember még ez év első napján egy 200 koronás váltót számitoltatott le Alsólendván az Alsó­lendva-Vi«'éki Takarékpénztárnál. A váltók Hor­váth Ferenc elfogadó, Horváth Mihály kibocsátó és Krizsanics Mihály forgató, kóti lakosok nevei szerepeltek. A váltót a takarékpénztár gyanút­lanul elfogadta és az összeget Horváth József kezeihez kifizette. Julius hó l-ig aztán pihent az ügy, mert a takarékpénztárban senki sem gon­dolta, hogy hamis váltót őriznek. Cs;ik mikor a takarék a lejárt váltó rendezésére f. hó elsején felszólította az elfogadót, derült ki a hamisság. Másnap bejött a takarékpénztárba az elfogadó­ként aláirt Horváth Ferenc felesége és kij"len­tette, hogy a férje nem irta alá a kérdéses vál­tót s ha mégis szerepel rajta a férje neve, akkor az aláírás hamis. Később megjelent az intézet helyiségében az asszony férje, Horváth Ferenc is, valamint Balazsicz József községbiró, kik ugy a váltót, mint a leszámítoláskor beadott vagyoni bizonyítványt hamisnak találták s csupán a va­gyoni bizonyítványon levő Kót község pecsétje volt eredeti. A felfedezés után a takarékpénztár nyomban feljelentést tett a osaló Horváth József ellen, kiről a csendőrség kiderítette, hogy oinkos­társa is volt egy ifj Horváth Fereno nevü kóti asztalos személyében. Kiderült az is, hogy a vagyoni bizonyítványt a cinkostárs hamisította és a község peosótjét akként szerezte meg, hogy a községbiró távollétében ennek fiával a papirra rányomatta a peosétet. Megszökött sertések. Két hatalmas disznót hajtott be a zalaegerszegi hetivásárra Kondákor István göcseji kanász. Az áruk azonban olyan magas volt, hogy nem akadt vevőjük. Kondákor tehát elindult velük hazafelé. Útközben meg­állott minden csárdánál egy pohár italra s mire a szép Göcsej erdős uljára ért, ugy elázott, hogy elaludt egy bokor alatt. Mire mámorát, ki­aludta, a disznók eltűntek. Kondákor abbau reménykedett, hogy hazamentek az okos állatok. De bizony otthon sem voltak. Azt hitte szegény feje, hogy elhajtották mellőle a vagyonát, • két­ségbeesetten kutatott, keresett, de nem akadt a nyomukra. Belenyugodott a sorsba, ámbár nagyon bántotta, hogy az asszony folyton sir az állatok után. A mult héten kint őrizte a kondát az erdő szélen. Egyszer csak megjelenik két züllött disznó. A szegény kanász nagy öröm­mel ismerte meg a saját sertéseit, amelyek majd két hétig kóboroltak s rettenetesen megfogyva tértek haza. A szőlők állása. Most látszik osak meg tel­jesen az a pusztítás, amelyet! a peronospóre szőlőinkben véghez vjtt. A levelek elszáradtak s a megtámadott fürtök leperegnek. A jónak indult termés elpusztult. Alig sikerült megmen­teni egy kis részét. És ez igy van vármegye­szerte. A pásztulásból itt ott látszik ki egy egy üde sziget, a goudos és szerenosés gazdák szőlője. A bor árak rohamosan emelkednek s a készle­tek iránt a kereslet élénkül. Balatoni halászat. A Balatoni Halászati Tár­sulat Keszthelyen közgyűlést tartott. Az igaz­gatóijelentés szerint az 1800 katasztrális holdat kitevő Kis-Balaton halászata az utóbbi eszten­dők száraz időjárása következtében nagyon ha­nyatlott. A viz oly sekéllyé vált, hogy hálót a tisztás helyeken sem lehet húzni. Annál köuy­nyebben jutnak azonban az orvhalászok prédához az ivásra odavonuló halakból. Valamelyes javu­lás várható majd az idei nedves időjárás követ­keztében, amely a Balaton vizszinét jelentékenyen emelte. Azonban az orvhalászat az idén szintén nagy mérveket öltött. A társulat kérelemmel fordul a földmivelésiigyi kormányhoz, hogy leg­alább a tilalmi időszakban a csendőrőrsök a halorzás meggátlása céljából megerősíttessenek. A mesterséges halasitás érdekében 1909-ben 172 millió süllőikra és 100 métermázsa nemes pontyivadék került a Balatonba. — Az 1908—­1909 év fogási eredménye 8057 77 mmázsa. 20 év óta bizonyul a ZKathreiner-féle ü(neipp-maláta-kávé kitűnő pótléknak a babkávéhoz és helyette is, ahol az izgató hatásai miatt tiltva van. Qyermekek részére nem létezik egészségesebb kávé-ital, mint a tiszta 3(athreiner. íTíogy' virulnak annak élvezése mellett!

Next

/
Oldalképek
Tartalom