Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)

1910-11-20 / 47. szám

1910. november 20. »Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* megemlékeznünk, ki a novoszelói iskolaszentelésről való híradásában nagyon alapos megjegyzések között vont pálhuzamot a Dráván inneni étftuli állapotok közt. Tartalmas cikkét a mennyiben helyünk engedi — hisz annak aktualitása sajnos nagyon is állandó — a jövőben közölni is fogjuk. Hirtelen halál. Ö/.v. Emricli Józsefné, szii!. Németh Róza zalaegerszegi lakos, Nagy Antal megyei hivatalnok házvezetőnője ma délután a konyhában foglalatoskodás közben összeesett s hirtelen meghalt. Az orvosi vizsgálat szerint a halál oka szívszélhűdés. Tüzriadalom Perlakon. Perlakon a napokban nagy tüzilárma riasztotta meg a község lakóit. A Csáktornyai-utcábeu lakó Kosz Ferenc kis leánya gyertyával keresgélt az ágy alatt. A kis leány nem volt eléggé óvatos s a gyertya láugjától az ágynemű tűzőt fogott. A kis leány megijedt és sikoltozni kezdett. A házbeliek berohantak a szobába s a már jól lángoló ágyiruhát szerenosésen ellotották ugy, hogy mire a tűzjelzésre kivonult tűzoltók odiértek, semmi dolguk sem akadt. Hirdetmény. Jánka hegyközség 1910 november 27-én d. e. 10 órakor a Zdavármegyei Takarékpénztár helyiségében közgyűlést tart, melyre a hegyközség tagjai meghívatnak. Tárgy: Az 1911 évi költségvetés megállapítása. Zalaegerszegen, 1910. november 17. Krosetz István sk., hegyközségbiró. A tisztiorvosi vizsgák elhalasztása. A tisztiorvosi vizsgák országos bizottságának elnöke tekintettel egyfelől arra, hogy a koloraveszély még nem szűnt meg teljesen az ország területén, másrészt pedig arra, hogy az idő nagyon előr'e haladt, az 1910. évi őszi tisztiorvosi vizsgálatokat véglegesen elhalasztotta. A legközelebbi ilyen vizsgákat a jövő tavasszal a szokásos időben tartják meg. Balatonfüred bérbeadása. A Bilatonvidék legszebb, legkiesebb pontját, Balatonfürtdet bérbeadiák. Egy konzoicium vette ki 50 esztendőre. A konzorcium, melynek tagjai a pesti kereskedelmi bank, Grürwald testvérek és Schtffer bankár, 60 000 K évi bért fizetnek, ugy azonban, hogy a bérösszeg évenként 5000 koronával emelkedik mindaddig, mig az utolsó év bérösszege eléri a 310.000 koronát. Balatonfüred ma in yyöngye, éke, dísze a magyar tengernek; de valószínű, hogy a konzorcium ügyes, céltudatos kezelése arra a nivóra fogja fölemelni, amelyen nemcsak hazánkban, hanem a külföldön is számottevő üdülő és gyógyfürdővé válhatik. Viszont arra meg a közigazgatás dolga volna felügyelni s intézkedéseke' tonni, hogy — mint annyi más fürdőnkben történik, — meg ne feledkezz.) nek arról a vállalkozók, hogy a fürdő f; vógyhatásához való jogosultságot a betegség és nem a pénz adja meg s hogy szegénysor-u betegek is vannak. A keszthelyi kórház — nyilvános. A hivatalos lap mai száma közli az érdekes hirt, hogy a belügyminister a keszthelyi kórházat 1910. évi szeptember 1-től kezdődő hatállyal nyilvánossági jelleggel ruházta fel és az ápolási díj ít ugyanezen időtől 1911 évi december 3l-ig terjedőleg 1 K 80 fillérben állapította m >g. Állatvédelem. A nyugati kultura egyik legkimagaslóbb eszméje az állatvédelem. Megvédelmezni az állatot az emberek brutálitása ellen, óvni egyesek kínzásaitól mindig npmes célja volt a művelt társ ;d dómnak. Minél tovább megyünk nyugatra, annál inkább kifej-ődve látjuk ezt az eszmét. H i Francia vagy Angoloivzágban a koosís túlterhelte állatjait s ezek, a nagy terhet nem képestk cipelni, ostorát nem hasz nálhatja, mert a közönség útját, állja, megakadályozza abban, hogy az állatokat ÜSSP, verje. Svájozban menhelyet létesítenek ellaggolt állatok részére és igy tovább. Csak nálunk lehetséges, hogy a szegény állatokat mindenki kénye-kedve szerint bántalmazhatja. Senki sem törődik vele. Lá'juk, hogy a város utcáin egy szegény gebe, osak csontja, bőre van, fél öl fát vonszol s ba n> m bírja, az ostor boldogabb végével nógatja a lelketlen kocsis, hogy láttára elfacsarodik az ember szive. Téglával megrakott jármű elakad az utcán. Az eléje fogott állatok nem bírják a terhet. A jármű vezetője a külömböző szentek segítségül hívása mellett ostorozza az állatokat. A közönség bámul, de föl nem szólal. A poszton á ló rendőr a tömegbe verődött embereket szétoszlatja, de nincs szava az állatokat kinzó eojber| hez. Miéit? Miért tűrik a hatóságok az állatok kínzását ? Naponként láthatjuk, hogy egyesek szágutva hajtanak végig az utcákon s minél jobban rohan a ló, annál jobban ostorozza azt a kocsis és senki föl n >m szólal ezen embertelen eljárás ellen. Csak meg kell figyelni és tapasztalhatunk i'yen és ezekhez hasonló állatkínzásokat itt, a megye székhelyén, A kihágásokról s/.ólő büntető törvénykönyv szigorú büntetéssel tiltja az állatkínzást. Miért nem alkalmazza a rendőrség ? Miért van az, hogy a rendőrök nem akadályozzák meg vagy jelentik fel az állatkínzókat. Valamikor szó volt az állatvédelmi egyesület megalakításáról. Miért maradt ez el? Igaz, sok egyesület van városunkban, de ezek közt ez az egv, a humánus céljai mellett bizton megtalálná a maga tevékenységi körét. Összetörte a gép. A Nagykanizsa közvetlen szomszédságában levő s Elek Lipót tulajdonát képező ujnépi pusztán halálos szerencsétlenség történt a minap. Ágoston István gazdasági írnok bement a daráló malomba, hogy az ott folyó munkát ellenőrizze. Amint a miikí (lésben állott gép körül mozgott, a gép transmiseiója elkapta a fiatalembert és egy másodperc alatt a nagy lendkerék tengelyére csavarta. A szeranosétlen fi,italember nyomban kiszenvedni!. A rémes látványra megállították a gép működését s Ágoston István összeroncsolt hulláját darabokben szedték le a kerék küllőiről. A rögtön megejtett orvosrendőri vizsgálat szerint a szerencsétlen Ágoston saját vigyázatlanságának esett áldozatul. Technikai muzeum. A kereskedelmi miniszter, mint értesülünk, a magyar technika nevezetesebb alkotásainak megőrzéséra egy technikai muzeumnak államköltségen való felállítását határozta el. A muzeum létesítését a koreskedelmi kormány sürgősnek tartja, mert attól lehet félni, hogy a nagy nyugati muzeumok, melyek hazánk területére is kiterjedő gyűjtő mozgalmat indítottak meg, a legértékesebb teohnikaí műemlékeket az országból kiviszik, a mint ez jóformán valamennyi értékes műkincsünkkel megtörtént a múltban. A szervezést és előkészítést a kereskedelmi miniszter már legközelebb megindítja és a felmerülő kiadásokat az iparfrjlesztési hitelből fedezi. A Zalamegyei Aimanach 191 l-re. A u.ult számunkban már megemlékeztünk C/.obor Mátyás vármegyei aljegyző értékes vállalkozásáról, mely ezentúl évről-évre megjelenve teljes és élvezeten képet fog nyujtaui megyénk kulturális és közéletének minden nevezetesebb fázisáról. A mű I. része: a naptári rész tartalmazni fogj i az összes közhasznú e rovatba vágó tudnivalókat s táblázatokat. A II. rész tökéletes megyei címtárt képez, mely a megyével bármily tekintetben összefüggő hivatal vagy intézmény személyzeie felől a legtökéletesebb képet nyújtja. Az idén különösen a községi és körjegyzők székhelyeinél felsorolja az odatartozó összes községeket s igy egyúttal helységnévtárkánt is használhat. Mint látszik praktikusság tekintetében még felette fog állni a tavalyi kiadásnak, mely a feldolgozott anyag nagyságára messze az idei mögött marad. Mindezt kiegészíti a pompás magas szinvonalu irodalmi rész, melyben Majláth József gróf, Halís István, Törzsök Vilmos, Kovács Alajos, Kiss István, Lakatos Vinc

1 dr, Vucakics György dr, Zrínyi Károly, Hantke Emil s mások aduak különféle irányú közleményeik javából egyetegyet. A cél : hogy a megyéről távoliak is hű tükröt nyerjenek, már annyira megvan e kiadásban közelítve, hogy a nagymunkát végzett a legnagyobb elismerás illeti a szerkesztőt, ki a műre előjegyzéseket bármikor elfogad. Népies előadás. A p-ronospora viticola és lisztharmat elnevezésű betegségek által a szőlőkben okozott kiszámith itlan károk arra késztették a tapolczai m. kir. vincellériskola igazgatóságát, hogy szakközegét kiküldötte Zalaegerszegre, hogy itt a szőlőket fenyegető peronospora és lisztharmat ellen való védekezés módjára oktassa. Vetter K. Pál szőlészeti s borászati központi felügyelő mult szombaton este tartotta meg előadását az állami elemi iskola egyik földszinti helyiségében, elég népes hallgatóság előtt. Előadó ismertette a szőlők eme két hatalmas ellenségériek a keletkezését s rombolásuknak káros következményeit. Megmagyarázta a védekezés módozatait s az ennek nyomán való eljárást. Az alkalmazandó szerek összetételét s elkészítési módját, szóval mindazt, amit a szőlősgazdáknak e részben tudniok kell. Kívánatos volna, ha ez az előadás a jövő tavasszal, mikor a védekezés foganatosítandó, megismételtetnék s p (lig minél tágasabb körben történő hirdetés mellett. Kivágta a szemét. Farkas Imre gellénházai gazdaember ökreivel a hegyre akart menni. Már elmentek egy darab uton, mikor a járomba fogott ökrök elkezdtek makrancoskodni és másik útra akartak átmenni. Farkas Imre eleinte szép szóval igyekezte őket a rendes útra terelni s amikor ezek nem engedelmeskedtek, ostorával akarta őket elterelni. Az ostorcsapások nem igen lehettek az ökröknek kedvükre, mert megvadultak s elrohantak a mezőkre. Farkas e fölött mód nélkül feldühödött s még jobban ütlegelte az állatokat, mi közben ostorával olyan szerencsétlenül csapott a saját arcába, h.)gy jobb szeme nyomban kifolyt. A súlyosan sérült ^mbírhez kivitték dr Rosenthal Jenő orvost, ez azonban már nem tudott rajta segíteni. Egyik szemére megvakult. Tanulmányut Amerikába. Az európai cípészszövetség megbízásából két szakférfi most tanulmányutat tesz az amerikai cipászipar, illetőleg cipészmozgalom megvizsgálására. Eddigi tapasztalataik alapján következő bennünket is érdeklő dolgokról számolnak be a cipész-szaklapnak : »Szept ember 20-án érkeztünk meg és igen szives fogadtatásban részesültünk. Egy jellegzetes tény azonnal szemünkbe ötlött. Csak felnőtt muakásokat és munkásnőket láttuak. Az egész gyárban, mely Ego J. Marott cégé, alig áll 30 mindkét nembeli munkás alkalmazásban, aki 18 életévet be nem töltötte volna és egyetlen egy sincs 16 éven aluli. Munkások és munkásnők egyaránt teljesen egészségeseknek látszanak és munka közben is igen tiszta és csinos a ruházatuk. A leányok fehér blúzt, a férfi k fehér, keményített ós vasalt ingeket viselnek. A női munkások 7—14 dollárt (35—70 koronát), a fél fiak 10—35 dollárt (50-175 koronát) keresnek hetenkint. Tehát annyi dollárt keresnek itt, miut a hány koronát Magyarországban. A munkahelyiségek igen tágasak, a gyár jól van berendezve. Valamennyi kelléket, még a selymet és cérnát is iugyen adja a gyár; a kereset tehát tiszti, nem vonnak le belőle semmit. Rendesen darabszámra dolgoznak. A n,unkát 50—100 páronkint adják ki. Már ma mondhatjuk, hogy az utazásunk eddigi tapasztalatai is megfelelnek sőt azokat felül is múlják. Romló áru késedelmes szállítása. Egy zöldségből álló teheráru szállítmány, melyet a Budapest Központi vásárcsarnok állomásra adtak fel, tévedésből a Nyugoti pályaudvarra szállíttatott és innét teljesen megromolva, csak 8 nap múlva érkezett rendeltetési helyére. A megromlást főleg az okozta, hogy az áru helytelenül volt a wjggonba berakva. A fél kártérítést követelvén, a vasút a teljes fuvardijat folyósította kártalanítás fejében. Az áru megromlásáért támasztott kárigényt azonban elutasította, mert a megromlás az áru természeti minősége folytán keletkezett s hogy a szállítási határidő elmulasztása, valamint a késés hosszabb tartama gondatlanságnak nem minősíthető. A budapesti járásbíróság e védekezés ellenére a vasutat a teljes kártalanítás megtérítésére kötelezte s ezt az Ítéletet a budapesti keresk. és váltótörvényszék mint fellebbezési bíróság 436 —1909 sz. a. jóváhagyta, kimondván, hogy a vasút véikes gondatlanságot követ el, ha egy könnyen romló áruküldeménynél a helyrelen berakás folytán beállott késést fokozott gondosság által behozni nem igyekszik. C a n t i n i tanár, a nápolyi királyi egyetemi klinika híres vezetője, tudományos előadásaiban a következőképen nyilatkozik : „Én a természetes Ferencz JÓZSSÍkeserüvizet Cukorbajban szenvedő betegeimnél, a kik szigorú kezelés alatt állanak, kitűnő eredménnyel alkalmazom. A Ferencz József-viz éhgyomorra használva, javitja az emésztést és teljesen pótolja a karlsbadi természetes ásványvizeket." Az ásványvizkereskedésben kifejezetten valódi ^Ferencz József«-keserüvizet kell kérni; a hol pedig nem kapható, onnnan legjobb közvetlenül a Ferencz József-keserüvízforrások szétküldési igazgatóságához Budapestre fordulni.