Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)
1910-07-17 / 29. szám
XXIX, évíclyam Zalaegerszeg;, I910. Julius 17. 29. szám. Előfizetési díj: E'-ész évre (••él évre Negyed évié P?yes szánj ára 20 fillfi ZALAVARMEGYEI Politikai és társadalmi hetilap. — Megjelenik Politika és a társadalom. A politizálásnak sehol olyan buján termő talaja nincs, mint nálunk. Nemcsak mikor uton-utfélen a pártok erejét mérlegelik, amikor az ellenzék taktikája, a kormány magatartása a politikai kombinációknak bő anyagot nyújt, nemcsak nyári vakációk alatt, amidőn az eddigi eredmények és működések fogják a politika kritikusait foglalkoztatni: hanem nálunk mindig, mindenki politizál. Pedig már tisztába kellene jönnünk azzal, hogy meddő az a politika, amelynek nincs egészséges bázisa és a mi politikánkat a sok dilettantizmus fertőzi és még meddőbb, hogy a politizálásra annyi időt és teret pocsékolunk. Közjogi teóriák -és szőrszálhasogató viták helyett gazdasági kérdések megoldásával kellene többet foglalkozni. Ezért minden baj főforrása a sok gazdasági csapás, kulturális elmaradottságunk gyökere az, hogy ez az ország a politikus csizmadiák országa. A gimnázista diák a történelmet politikával fűszerezve kapja, jól tulborsozva az elkerülhetetlen mértéken, az egyetemi hallgatót közjoggal tömik meg és ennek a rendszernek káros szelleme kisért bennünket. Mily kevés pozitív eredménye vau ennek, azt eklatánsan bizonyítják elért sikereink. Pedig evidens, a társadalmi jólétnek és ezzel együtt az egyéninek is sokkal nagyobb hasznára h íme, ha ahelyett, hogy továbbra is a politikus csizmadiák országa maradnánk, gazdasági és szociális problémákaL engednénk előtérbe nyomulni. Elsősorban meg kellene tanulnunk a pénzszerzés helyes mesterségét. Pénzzel az élet számos kisebb-nagyobb baja, apró-cseprő nyűge, sok-sok nélkülözés váltható meg. Mennyi embert vont e mágikus szó bűvkörébe, hányan kénytelenek letérni az egyenes útról, hogy pénzhez, vagyonhoz jussanak. Mások családjukat, otthonukat hagyják el és vándorbottal kezükben, koldustarisznyával a hátukon, a messze tengerentúlra vándorolnak, ahonnan át fújja a szél a milliók hirét, ahonnan idehaliik n csengő aranyak bűbájos zenéje, gusztusos sárga csikók hívogató nyerítése. Vaunak, ismét, kik pénzért lelki üdvösségüket is eladnák, mások a voksot bocsájtják áruba; egyik jószágot árul, a szomszédja protekciót. És ha az aranyborjú imádókat lekicsinyeljük is, mégsem tagadható a pénznek és az anyagi javaknak, azok célszerű eloszlásának fontos és az élet minden ágára kiható szerepe. Egy rongyos krajcárért ezren és ezren tülekednek, egymást öldösik és könyökkel taszigálják, hogy a Molochhoz minél közelebb jussanak és mily kevesen tudnak és akarnak az orruknál tovább látni. Az egyik rész péuzsóváran, ökölbe szorított kézzel üvölt és zajong, uzsoráskodik és fukarkodik, a másik kenetteljes hangon átkozódik örmény és zsidó ellen. Megveti a pénzt, amíg másnál van. Emitt valami szegény díjnok csapta zálogba vékony karikagyűrűjét, vagy lakodalmi frakkját, amott mocskos odújában ül az uzsorás és kapzsi kézzel szorítja a hurkot áldozata nyakára. Ezek a kiszakított tipusok tipusai az ökonomiailag rosszul szervezett társadalomnak. Iparlovag mindenütt akad, a szélhámosság internácionális, csaló banditák üzelmei nem egy földnek, nem is egy országnak alkotják monopóliumát, de. annyi nyakatekert és annyi egészségtelen faja a pénzszerzésnek ós amellett relative akkora szegénység, oly pangás iparban, kereskedelemben, statisztikailag kimutatható akkora dekadencia földmivelés terén, liszt- és borexportban, mint ebben az országban, párját ritkítja. Kárpátoktól Adriáig zugnak hang- j zatos politikai jelszavak, míg alig elvétve hallik egy-egy intő szó: közjogi politika helyett szociálpolitika, közjogi elméletek helyett praktikus gazdasági elvek megvalósítása. Téved, aki azt hiszi, hogy a mai kor szociális mozgalmai, a kapitalisztikus rendszer túltengése teszik szükségessé a szociálpolitika alapos kultiválását, mert nemcsak a mai viszonyok miatt kell a közgazdasági jelenségek tudományával behatóan foglalkozni, hanem kellett volna mindig és fog kelleni mindenkor, amikor csak szem előtt lebeghet az egyéni boldogulás, az állami jólét. A helyes kormányzáshoz nem elég a közjog, sem a józan politikához csak a faj és hazaszeretet, hanem épp ugy meg- j kivántatik a társadalmi körültekintés, a gazdasági javaknak az igazság követelménye szerinti elhelyezéséről való gondoskodás. Ha mégis azt kérdi valaki, hogy miért van az, hogy az emberek mindeddig még sem foglalkoztak annyira gazdasági kérdésekkel, nem törődtek soha oly sokat szociális probléMal számunk 12 oldal* Hirdetések : Megállapodás szerint. Nyilttér soronként 1 K Kéziratokat nein küldünk vms>z» HÍRLAP minden vasárnap. Bt^ a I III I i «— IIII *MM MM S—M—fc ^MB. mákkal, mint ma, arra nem adhatjuk azt a feleletet, hogy mert a mának gazdasági evolúciója, az égető társadalmi kérdések rendezése követeli a búvárkodást a társadalmi tudományban, — hanem azt feleljük, hogy éppen megfordítva áll a dolog: most érezni a hiányát annak, hogy ezelőtt az emberek nem azzal és nem ugy foglalkoztak, amivel és ahogyan foglalkozniok kellett volna. íme itt áll előttünk szomorú következménye a hiányos közgazdaságtani tudásnak, vagy másszóval kifejezve: a rossz és előre nem látott politikának, a sokat jajgatott korviszonyok alapjában, a fenyegető [rémképekben, amilyenek a kivándorlás, munkáshiány, drágaság stb. Nem szabad helytelenül alkalmazni ok és okozat közti összefüggést, ha azok kölcsönössége nem is tagadható. Mindazonáltal nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ha a közgazdaságtanban ma mutatkozó fellendülés helyett évtizedekkel ennek előtte már komoly és helyes, tudáson és tapasztalaton nyugvó gazdasági politikát folytatunk, akkor a szociális kérdések szinte maguktól megoldódnának, de mindenesetre elejét veszik a társadalmi zűrzavaroknak az óvatos és előrelátó intézkedések. Ezzel, ugy véljük, megokoltuk, hogy nem a speciális korszellem követeli a közgazdaságtan intenzív művelését, hanem annak oka szükségszerű. Azonban a mai társadalom szomorú és kóros jelenségeinek is meg van a maga fontos és mélyreható tanúsága. Az emberek saját kárukon okulva, lassanként tudatára ébrednek, hogy mily fontossággal, mekkora horderővel bir a helyes szociális gondolkodás. És örvendetesen konstatálható, hogy mind szélesebb rétegekben kezd tért hódítani az eszme: önállóan gondolkodó, szakértelemmel biró szociálpolitikusokra van ma szükség, akik alapos tudással, iskolázott látókörrel, objektiv kritikával tudják átlátni a társadalom anatómiáját. A Jegyzők Egyletének közgyűlése. Zalavármegye községi- és körjegyzőinek egylete ez évi rendes közgyűlését folyó hó 10-én délelőtt tartotta meg Keszthelyen, a városháza nagytermében. A közgyűlésre igen szép számmal jöttek össze az egylet tagjai, sokan a nejükkel, gyermekeikkel. A közgyűlésen jelen voltak : Az alsólendvai járásból: Feisz László, Kulcsár Miklós, Vlasios Géza.-^
