Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)

1910-11-06 / 45. szám

4 »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1910. november 6. üszők itt egészen számításon kivül hagyattak. Sokszor ép ezek következtében nincs kellő számú apaállat, ha pedig apaállat nincs kellő számban, ugy szaporulat sem lehet kellő mértékben. Szükségesnek tartja, hogy a miniszter avégből megkerestessék, hogy az erre vonatkozó szabályrendelet revideáltassék. Árvay Lajos megjegyzi, hogy a szabályrendelet megváltoztatása végett nem szükséges a miniszterhez fordulni, a megye saját autonom jogkörében elvégezheti azt. Csertán Károly elfogadja Elek Ernő indítványát, de annak megoldását nehéznek tartja. Községeknél legnehezebb kérdés az apaáltatok tartása. Elfogadja Árvay Laj >s indítványát, de mielőtt a törvényhatóság tárgyalná, adassék egy bizottságnak a szabályrendelet véleményezés végett. Árvay Lajos helyesnek tartja az apaállattartásra vonatkozó előterjesztéseket, de szükségesnek véli a tartásra kötelezettek bizonyos, e célra felhasználható alapokból segélyeztessenek. A szabályrendelet megváltoztatása előtt célszerűnek tartja, ha a gazdaközönség azt megtárgyalja. A hüveiyhurut kérdése nem kötelező gyógyítással, de az Elek Ernő által említett módon, a betegség tanulmányozása s alkalmas szerek igénybevétele által oldható meg. Csertán Károly véleménye szerint a felterjesztés sok jó és üdvös dolgot tartalmaz, de arról nincs benne gondoskodás, hogy a szegény község hogyan tarthasson bikát. Közgyűlés a felszólamlások alapján határozatilag kimondja, hogy a felterjesztést a vizszabályozás, visszatérítés, hüvelyhurut, ragályos elvetélésre vonatkozó javaslatokkal kibővíti, a megyei szabályrendeletnek megváltoztatását kérelmezni fogja s e célból az elnökség, a vármegye alispánja, a körök elnökei, a gazdasági felügyelő és járásonként egy-egy tagból álló bizottságot küld ki. A bikabeszerzés megkönnyítése, a bikatartás megkönnyítése, valamint üszők állam importálása végett a földművelésügyi minisztort megkeresi s felkéri, hogy az állattenyésztés érdt/kében ezeu dolgoknál ugy a kisgazdákat, mint a középbirtokosokat egyformán segélyezze. III. Titkár előterjeszti, hogy az elvileg megszavazott uj egyesületi lap olőállitására vonatkozólag adatokat szerzett be, illetve ajánlat benyújtására felszólította a helybeli, valamint egy budapesti legolcsóbb rotatiós nyomdát. Az ajánlatok közül legolcsóbb a »Globus« nyomda ajánlata, amely 5000 példányban cimszalagozással és expedícióval együtt 1860 koronáért vállalja el egy évre, a lapnak 12-szeri megjelenése mellett az előállítását. Az után következő legelőnyösebb ajánlat Unger Antal nyomdászé, aki ugyanezen munkát 2016 koronáért hajlandó elvállalni. A fenti költségeken kivül az egyesületi tagok részére küldendő példányok bélyeg-költsége, vagyis 168 korona tenné ki még a felmerülő költségeket. Minthogy a gazdakörök tagjai a lapért, illetve a 12 példány bélyegéért és az (xpedicióért 30 fillért fizetnének, a bélyegköltség igy megtérül. A gazdaköröKnek az egyesületi tagokkal együtt jeleuleg 4000 tagja van, mely taglétszám folytonosan emelkedik, ugy hogy a szétküldendő tiszteletpóldányokat számítva s a tagszaporulatot tekintetbe véve, 5000 példányban keli a lapot nyomatni. Fentiek alapján a lap előállítási költsége és szétküldése az egyesület illető.eg 2000 koronánál többet nem tesz ki. Közgyűlés az előterjesztést tudomásul véve, elhatározza, hogy az esetben adja Unger Antal helybeli nyomdásznak a lap nyomatásáí, ha ugyanazon összegért vállalja, miut amilyen ajínlatot a »Globus« nyomda tett. A lapott 5000 példányban nyomattatja, azt a gazdaköri tagoknak megküldi s a küldés költségei fejében példányonként 30 fillért a tagsági járulákból levon. Elhatározza, hogy a lapot 1 korona évi előfizetési ár mellett nem tagoknak is megküldi. A lap szerkesztésével a titkárt megbizza s ezen munka fejében a hirdetési dijakból befolyó össsegekből részére 600 korona évi tiszteletdíjat biztosit, mégis azzal a kikötéssel, hogy amennyiben e c'tiifn kevesebb összeg folyna be, csak annyira tarthat a titkár a szerkesztésért igényt, amennyi a hirdetési dijakból befolyt. A 600 koronát meghaladó hirdetési dijak az egyesületet illetik meg. IV. Árvay Lajos a 3 hónap óta uralgó száj- és körömfájás nyomán fellépett bajokra mutat rá. Hogy hogyan lett a baj behurcolva tudva van, hogy hogyan terjed nem tudni. A hatóságokat is megvádolták, pedig a legnagyobb előzékenységgel járt el. FőkiváuaítiLü az, hogy a közönség érdeke meg legyen óva 8 ha a szabályrendelet erre vonatkozólag nem megfelelő az módosítandó. E végből indítványozza : 1. A gazdasági egyesület írja össze mi a panasz a hatósági intézkedések, hatósági közegek, községi közegek eljárása ellen. 2. Miképen lehetne a bajt megszüntetni. 3. Miképpen léptessenek óvrendszabályok életbe mi volna a helyes óvintézkedési mód. Id. Stádel János véleménye szerint a behurco'ót kellene kinyomozni s azt méltóan megbüntetni s a lapokban közzétenni. Közgyűlés elhatározza, hogy a 3 pont alatt kiküldött bizottsággal e kérdést le fogja tárgyalni s a járványról az illető gazdakörök utján szerez informatiót. Több tárgy nem lévén elnök az ülést bezárja. Kmft. Sárközy Viktor Heríelendy Ferenc g. e. titkár. g. e. elnök. Jegyzőkönyv, felvétetett Zalaegerszegen, 1910 évi október hó 24-én a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület számvizsgáló bizottságáuak ülésében. Jelen voltak: Cr-utor János elnöklete alatt, Malatinszky Ferenc, Olíay Guidó, id. Stádel János, Szűcs Dezső, Sárközy Viktor, Fitos Márton. Elnök a tagok üdvözlése után a gyűlést megnyitva felkéri titkárt, hogy a mai ülés tárgyát ismertesse. Titkár utalva a f. évi szeptember hó 19-én Keszthelyen tartott közgyűlési határozatára előadja, hogy a földművelésügyi m. kir. minister felhívta az egyesületeket, miszerint normál administrativ költségvetéseiket terjjsszék ez év október végéig fel hozzá. Célja ennek az, hogy a költségvetések egyöntetüleg elbírálhatók s az egyesületek részére ha nem is állandóan, de huzamosabb időre az administrativ kiadások ledezésére szükséges összegek biztosithatók legyenek. Jelenti, hogy e tárgyban Budapesten a Közteleken is volt egy értekezlet gróf Károlyi Mihály elnökle te alatt, melyen meg lett állapítva, hogy az egyesületek egyöntetűen adjanak be egy normál administrativ költségvetést, nehogy egyik másik túlságos követelésekkel álljon elő s ennek alapján a segélyezés megadható ne legyen. Bemutatja titkár a központ által kiadott normativumot s a tagok kívánságára annak indokolását is felolvassa. Fentiek előterjeszt éseután n normativum alapján szerkesztett költségvetést terjeszti elő, melyet a számvizsgáló bizottság, a tagok hozzászólása után a következő tételekkel fogadott el : Bevétel: 1. Tagdijakból 3000 K. 2. Hátralékos tagdíjakból 1000 K. 3. Érték papírok szelvényei 70 K. 4. Takarékpénztári betétek kamatai 2560 K. 5. Egyesületi kert bére 250 K. 6. Bizt. jutalék (Első Magyar Ált.) 1000 K. Összesen : 7880 K. Kiadás: 1. Titkár évi fi/etése 3000 K. évi lakbére 1000 K. 2-sztr ötödéves korpótlék 1000 K. 2. Vándortanító évi fizetése 1500 K. évi lakbére 500 K. 1-szer ötödéves korpótlék 300 K. 3 Irodaliszt évi fizetése 1200 K. évi lakbére 400 K. 4. Pénztárnok tiszteletdija 600 K. 5 Irodaszolga évi fizetése 800 K. évi lakbére 200 K. 6. Titkár és vándortanító nyugdijának biztosítására a gazdasági egyesület által viselt díjrészlet 270 K. 7. Egyesületi helyiség bére 1000 K. 8. Nyomtatvány, Írószerek, postaköltségek 1500 K. 9. Kiszállások, utazások, gazdakörök alapítása 1500 K. 10. Fűtés, viWgitás 300 K. 11. Könyvek és lapok 100 K. 12. Egyelületi értesitő kiadási költs. 2000 K. 13 G. E. O. Sz.-nek évi tagdija 200 K. 14. Tagdíjak különb, sz.-egyesületek!). 100 K. 15. Ösztöndíj 200 K. 16. Adó 250 K. 17. Gazdakörök tagsági járulékai 1500 K. Összesen: 19420 K. Levonva a kiadásból a bevételt: 7880 K. Marad fedezetlen kiadás! 11540 K. A hiány fedezésére államsegély adományozása szükségeltetik. Számvizsgáló bizottság a költségvetést a fentiekben megállapítja, annak elfogadása végett a közgyűlés elé való terjesztését elhatározza. Több tárgy nem lévén elnök az ülést bezárja. Kmft. Csutor János Malatinszky Ferenc számv. b. elnök. számv. b. tag. Oltay Guidó id. Stadel János számv. b. tag. szám*, b. tag. Szűcs Dezső Sárközy Viktor számv. b. tag. g. e titkár. Fitos Márton g. e. pénztárnok. A földmivelésügyi m. kir. ministernek a borászati melléktermények értékesítésének megkönnyítését célzó, a szőlöszeti és borászati felügyelőséghez intézett leirata. Tudomásul és miheztartás végett értesítem a felügyelőséget, hogy egy felmerült eset alkalmából a szőlő és bortermelő közönség borászati mellékterményeinek feldolgozása céljaira stbingyen kikölcsönözendő szeszfőző-gépek engedélyezése tárgyábnn következőleg határoztam. Á felügyelőség kérelmét, hogy a N. N. és ezen vidékbeli szőlőtermelők között díjtalanul leendő kikölcsönözhetés dijából egy Győri-féle talyigás szeszfőzőt bocsássak a felügyelőség rendelkezésére, nem találtam teljesíthetőnek, mert az ilyen kölcsönzés tárgyát képező gépekkel a kikölcsönzők rendszerint kevés gondossággal bánnak, amiért is az ilyen gépek igen hamar hasznavehetetlenekké lesznek s mert továbbá az ilyen gépek kikö'csönözése id jének ós sorrendjének megállapítása miután, egy ilyen kölosöngép minden termelőnek utóvégre nem állhat rendelkezésire — igen sok panaszra szokott adni alkalmat. Hajlandó volnék azonban arra, hogy borászati mellékterméuyeik jobb értékesítésére szövetkezetbe lépő szőlőbirtokosnak a szükséges szeszfőző gépek beszerzésére az eféle célok támogatására rendelkezésemre álló hitel erejéig és mérvéhez képest kamatmentesen törlesztendő előleget nyújtsak. E/.en esetben az érdekeltek a szeszfőző gép felett szabadon rendelkeznének és egész pontosan beoszthatnák, hngy ki mikor és milyen időtartamra vegye igénybe a gépet. Megjegyzem, hogy a kincstár követelésének biztosítása oáljából a gép térylegos tulajdonjogát is csak akkor szerezné meg a szövetkezet, ha a vételre engedélyezett előleg a szövetkezet áital a kincstárnak már teljesen visszafizettetett. Fenti elhatározásomban a már előre boosátottakon kivül még az is vezet, hogy a szesztermelésről és szeszadóról szóló 1908. évi 28. tc. határozmányai következtében kisebb magán, szeszfőzőgépeken szeszt kifőzni nem is gazdaságos, holott a szövetkezeti szeszfőzdéknek a törvény igen tetemes külön kedvezményeket biztosit. Igy a fenthivatkozott törvény 33. §-a szerint a pénziigymiriister a szövetkezeti szeszfőzdék felállitóit anyagi segélyben részesithoti: a 34-ik § értelmében pedig a szövetkezeti szeszfőzdét tetemes állandó adókedvezményben részosittetnek. Felhívom a felügyelőséget, hogy mindezekről részletesen értesítse ugy a gazdasági egyesüle-