Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)

1910-10-30 / 44. szám

4 »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlapc gombóc a szegény ember eledele* — válaszol a kérdezett. Már pedig — mondja Kövéri — én is éppen azzal táplálkozom, csak azzal a külömbséggel, hogy a krumplit és kukoricát előbb még feltakarmányoztatom a sertéssel, s a sertést eszem meg. A 16 fillér 1 liter tejárát pedig nagyon helye­sen nem veszi fel Tornyos mindjárt, hanem a hónap végén a beszállított egy havi tejmennyi­ségért kap 50 koronát egy darabban, mi a takarékosság szempontjából is igen helyén való. Mert ha Tornyos a tej árát 2—3 koronánként felveszi, azzal csak a pazarlást idézné elő, hisz ha 3 koronából el költ egyet, még akkor min­dég marad neki kettő. Attól meg t. cikkíró ur, egy cseppet sem tessék tartani, hogy a falusi nép az ilyen tej­értékesités mellett nem issza meg tejből a maga részét. Megissza az szépen ! Épen ugy megissza az, mint annak előtte. Csak hogy a falusi nép legtöbbje már gyermekkorában az urifiuknak, kisasszonyoknak, no meg a kis cicáknak szánja a tejet. Erről a cikkíró ur is meggyőződhetnék, ha csak egy picikét a falusi életben vidékeu­kint is körül tekinteri méltóztatnék. A XIX. század utolsó éveiben is még falu­kon csak azt tudták, hogy mégis igazán jó városon azoknak az uraknak. Eszik azt a jó zsemlét! Mert hát kérem akkor még másvilág volt ám ott kint falun és azi tartották, hogy egy embernek egy tányér leves és egy karéj kenyér egyszeri evésre unos-untig elég, holott pedig t. cikkiró ur abban aa időben már javá­ban fogyasztotta városon azt a jó zsemlét. Ne tessék kérem elfelejteni, hogy most már a XX. századbm élünk, még a tejfólözés kér­désében is. Andó Ferenc. Hivatalos rovat. Közhirré teszem, hogy az 1910. évi VI. tc. értelmében beliöldi szarvasmarháknak, juhoknak, kecskéknek legeltetés vagy teleltetés céljából a vámhatáron át külföldre való hajtása vagy szál­lítása és bármiféle célból a vámhatáron át haj­tott honi szármezásu állatnak élő állapotban való visszahozatala tiltva van. Aki ezen tilal­mat megszegi, kihágást követ el, amely kihágás 15 napig terjedő elzárással és 200 koronáig ter­jedhető pénzbírsággal büntetendő. Zalaegerszeg, 1910 október 24-én. Dr Korbai, polgármester. H irek. Halottak napján. Millió gyertya halovány fénye . . . Ködös, borongós novemberi est . . . Halottak napja, emlékezés estje, mit is ;"jr't rólad? Leírjam e fényed vagy inkább a könnyről, mely az emlé kező szemeket osillogás fátylába takarja, arról beszéljek ? Leiijam a csöndes, hangtalanul néma birodalmai, melynek egyetlen ünnep­1, fényeH, ragyogó, de fájó könnyeket teremtő ünnepe te vagy? Leírjam"az emlékezni sietőknek fájdalmas könnyeknek siró tömegét, a rokon, szerető hsngos zokogását a nedves sírkövek alján? Pislog az ezernyi gyertya világa, zsibongva jár az emberek raja az uton, szomorú halovány arcok vaitozuak vidámságot lövellőkkel. Jár a tömeg egyik sirhanttól a másikig; a fény imbolygó árnyakat rajzol utánok a feldíszített, sirok halmain. Járják ez élettelenek birodalmát s a szemekben a kíváncsiság tüze villan át minden sirhalomnál : hát ez is, emez is gyászolja halottját; ez is, emez is emlékszik az elköltözött kedveseire? Végigjárnak minden zugot a halot­tak csendes nyughelyén, megnéznek ott minden roskaelozó sirhalmat, megtudják, ki mennyire b ;'ja kimutatni gyászát, ki mennyire tudja bele­ordítani a novemberi est ködös levegőjébe: Itt vagyok én is, emlékezem én is, siratok én is. Ide nézz világ, nézzed a hulló könnyeim álját, nézzed szivet facsaró fájdalmam felzokogását! Mit keres a könnyes szemek estjén, az emlé­kezés fájó ünnepén a léha kíváncsiság szentség­törő szeme, mit nézi érdekkel mindenik egymást: Gyászolsz é, igazán gyászolsz-é? Miért nem merül el bánattól hangos némaságba az örök nyugalom kertjének minden látogatója ? Miért lett az emlék, miéió a kegyelet profán látványos­ság? Miért lett versenyzés, fény és pompaver­seny halottak ünnepe, emlékezés napja? Miért nem járhat most igaz kegyelettel emlékező kebel halottak iiunepén holtakkal beszéiui, szent ünnepet ülni? Mássá levél te is szép, szomorú ünnep, halottak bus napja! Csak ragyogás, pompa . . . Igaz érzés távol . . . Hogyan állhatna ki a világ piacára? Gazdagok ünnepe, dicsekvés az ágyad, nem az igaz érzés! Amit a szegény gjajt néma bánatára, sajgó fájdalmára emlékezésképp, azt, a kis szál gyertyát önszeméből hu"ó könnye is eloltja! Csak gazdag képes ragyogó fényárban drága koszorúkkal — láthatón érezni. — S uióg sem ér a fényár, ragyogás, sugárzás még sem érhet annyit bus halottak napján, mint egy egyszerű csillogó fényes könny, emlékezés könnye igaz ember szemében, egy áldozat a meghalt kedvesek emlékének, w lyet a megnyugvás és fájdalom közösen sajtóin:.\ a szembe. Ez ta áu legszebb, <za legigazibb világító gyertya halot­tak estéjeu . . . Hivatott iinncpe hivatiau érzésnek ilyenektől ragyogj ! Személyi hir. Lapunk felelős szerkesztője dr Csák Károly pár heti tartózkodásra elutazott. Itt emiitjük meg, hogy távolléte alatt a szer­kesztéssel járó kötelezettségeknek Czebe Líszló, a Zala munkatársa igyekszik megfelelni. Megyés püspökünk eskütétele. Dr István Vi'moa megyés püspökünk csütörtökön délután titkára Boda János kíséretében Bécsbe utazott, hol a valóságos belső titkos tanácsosok esküjét Ot'elnége kezébe letette. Esküvő. Dr Popper Manó mohácsi ügyvéd november hó 6-ikán délelőtt 11 órakor vezeti oltárhoz Gráner Juliska kisasszonyt, dr Gráner Adolf kórházi főorvos bájos leányát. Kinevezések. A hivatalos lap közli, hogy a 20. honvéd gyalogezrednél a következőket lép­tették elő: Sypniewszky György őrnagyot al­ezredessé, hizs'ini Htzslinszky-Kru! Emil és Erőssy Oszkár századosokat őrnagyokká, V'rtessy Iván hadnagyot főhad 'lággyá és Ad amik István, Lipter Jenő és Szalay Ákos zászlósokat had nagyokká. Haláleset. E hó 19 én Zomborbun elhunyt Kamjoukai Szemző Gyula nagybirtokos, törv. biz. tag, volt orsz. képviselő életének 69 évében. Az elhunytban özv. Pallini Iukey Kálmánné urnő fivérét gyászolja. Tanfelügyelői látogatás. Dr Ruzsicska Kálmán kir. tanácsds tanfelügyelő e hét utolsó három napján meglátogatta a zalaegerszegi állami polgári leányiskolátTs a vele kapcsolatos női kézimunka tanfolyamot. A látogatást követő konferenoián, az intézet vezetésében és tanulmányi állapotá­ban tipaeztaitak felett Kászonyi Mihály igaz­gatónak ós tantestületnek meleg elismerését fe­jezte ki. Izr. Istentisztelet sorrendje: Hétköznap reggel V 27 órakor, este 1/ g5 órakor, péntek este 3/ t5 órakor, szombat reggel 5/ 47 órakor, délelőtt 1/ 411 órakor, délután 4 órakor. A zalaegerszegi kanyéregylet a mai napon d u. '/ t3 órakor tartja évi rr-vdea közgyűlését az izr. hitközség tiioácsterin iu»ts. Taniíól kinevezés. A m. kir. vallás- és köz­oktatásügyi miuistor Auerbach István zalaszent­gróti áilami elemi iskolai tanítót a rábaőri áil. elemi iskolához helyezte át; helyére pedig Zala­szentgrótra Rónai Béla tekenyei r. kath. feleke­zeti iskolai tanítót nevezte ki. A testgyakorló kör tagjait értesítjük, hogy a torna órák f. évi november hób.Tn kezdődnek a mindenkor hétfőn és pénteken d. u. '/s^-kor tartatnak. Az első órát pénteken, november hó 4-én tartják. A zalaegerszegi Daloskör f. évi október hó 23-án tartott évi rendes közgyűlésén a tisztújí­tást a következőkezőkép ejtette meg. Elnökök : Dr Korbai Károly, Dr Csák Károly, ügyvezető elnök : Wapper Ignác, alelnökök : Moizer Imre, Keresztcsy József, ügyész: Dr Jámbor Márton, Háznagyok : Hajgató József, Csendes Tivadar, szertárnok: Jády Károly, jegyzők: Kovácsics Kálmán, Németh József, pénztárnok : L ikaton j István. — Az elnöklő Dr Korbai Károly szép szavakban méltatta az egylet céljait, melyek a raegindirott mozgalom folytán belépő uj tagok közreműködésével ugy látszik mindjobbsn elér­hetők lesznek. Csak egy virágszálat. Közeledik a november elseje ;t halotakra való emlékezés napja. E napon kigyúlnak a sírokon a kegyelet imbolygó fényei és kiviiu nak az emlékezés bágyidt virágai. A halottakra való emlékezé az elmúlás hingulat­ával tölti e! a lelket. E napon ó'-lékeaebbuek, drágábbnak tűni-', fel az élet Oh pedig mennyi ea vannak az eltávozUak ós nieuyian a távozni készülők! Egy esztendő múlva k ; tu.lja hány uj si- fog emelkedni? A földi élet határai meg vannak szabva s ezt az illanó életet is mag rövi­díti a kegyetlen sors. Pusztító betegségek tize­delik meg az emberek sokaságát és e betegségek közt is a íegrémesebben pusziit a tüdőbetegség. Az Auguszta főhercegnő védnöksége alatt álió Józs-.-f Kir. Hercsg Szanatórium Egyesület e pusztító rém e len harcot inelitott. Nigy és n>') ,«:,ztos harc ez, igazi nemzetmentő munka. Kivel millió ember sínylődik Magyarországon lüdővészben és nyolcvanezer ember pusztul el éveute. Halottak napjáu forduljon kegyeletes részvétünk a halál jegyesei feié. Hiszen ki tudja legkedvesebbjeink közül, ki tudja, kit kell elvesztenünk közülünk a jövőben, ha idejekorán nem segítünk rajtuk? Virágos lesz halottak napján minden sir. Csuk egy elrága halottnak szánt koszorúban és ennek a virágszálnak árát hullajtsa az irgalmasság tarsolyába. Az igy össze­gyűlt összegekből sok ezer ós ezer tüdővészben sínylődő, halottnak eljegyzett ember egészségét adhatjuk vissza. A József Kir. Herceg Szana­tórium Egyesület a maga szanatóriumával, tüdő beteggondozó intézeteivel már sok száz és száz embert rántott vissza a pusztulás örvényének széléről s minél több eredménye van jótékony munkálkodásnak, annál boldogabb örömmel és lelkesedéssel küzd tovább. Kérjük a jó^zivü embereket, a temető szomorú zarándokait akik halottak napján a maguk drága halottait siratják fizessék le a szent vámot, amely az éllet innenső partjára segíti vissza azokat, akik már közel­ednek a túlsó perthoz. Csak egy virágszálat. Csak egy virágszálnak árát az irgalmasság gyűjtő­tarsolyaiba 1 A megdicsőült szellemű Mikszáih irta egyszer ami hallottak napi gyűjtésünkről : „Fizessétek le a szent vámot és ugy menjetek el a többi virágaitokkal a kedves halottatokhoz. Tudni fog ő arról. De ha annélkül inertek is hozzá tudni fog arról is." Mikszáth Kálmán emlékezete. A Zalaegerszegi Irodalmi és Művészeti Kör által óvenkint ren­dezni szokott liceumi előadások IV. sorozata nyilik meg a mai nappal. — A ruai előadd Mikszáth Kálmán, a nagy magyar szépiró emlé­kezetének lesz szentelve és igy a megnyitó elő­adás tartalmilag bővebb lesz -' Jöbbi tervbe veit, előadásoknál. A kör elnöke Ruzsic<ka Kálmán kir. tanfelügyelő mégnyitó beszédet fog mondani. Kosztrabszky Ferenc pénzügyi titkár felolvassa Mikszáth egyik rendbivül bájos és kedves novel­láját, melyek után Hintke Emil pü. s. titkár fogja Mikszáth Kálmánról irt értekezését meg­tartani. Érre az élvezetes előadásra, inely a rendes belépti díjak m :llet.t |eaz megtariva, előre is felhívjuk a közönség figyelmét. — Kezdete dóiuíán 4 órakor. — Belépti díj 10 fillér. Jótékonyság. A „Magyar Fr.incia biztosító társaság" a zalaegerszegi önkéntes tíizoltó egye­sületnek, a tüzoltószerek beszerzésére 20 K-át volt kegyes adományozni, melyért hálás köszö­netet mond az egyesület elnöksége. A r6ndőrkapitányi állás. F. hó 26-án járt le a zalaegi rszegi rendőrkapitányi állásra hirdetett pályázat. A pályázók — számszerint huszon­hármán — az ország minden részéből s a leg­különbözőbb foglalkozási ágakból kerültek ki. Névazerint itt következnek: Almássy Árpád Jászberény, ifj. Babochay György Nagykanizsa, Beliozay Gyula Salgótarján, Berényi György Püspökladány, K. Bécz József, Diskay Elemér és Ziliihy István Budapest, Horváth Kálmán Karácsonyiigét, Dr Hudoliu Lajos Kolozsvár, Mádi Kováos Béla Temesvár, Pigetty Aladár Ada, Novai Imre Somogy berzeneze, Schmied Boldizsár Pécs, Szkicsák László Leibicz, Takács József Gyulaj, Tormássy Dezső Kecskemét, Török Gyula Szombathely a végül a zalaegerazegi pályázók : Mezriezky Jenő, Marosi Nagy Károly, Sáffcíry László, Ferenczy József, Vöczköndy László és Dr Gombás Aladár. — A kinevezést egyelőre nem tudni, vájjon a vármegye alispánja

Next

/
Oldalképek
Tartalom