Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)

1910-09-04 / 36. szám

1910 szeptember 4. • Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap« Az uradalom teljes tejet küldött vevőinek a kocsissal, de ez útközben a tejről a fölét le­szedte, a megmaradt tejet vizzel felhígította, a leszedett tejszint külön eladta s azután ugy árulta a vizzel kevert tejet. Lupersbeck János gazda feljelentette Német Vinoét, aki bevallotta hogy bűnös manipulációit már régóta űzte. A lefolytatott eljárás után Korbai Károly dr polgármester, a rendőrség ideiglenes vezetője, Német Vince tej.skoosist tizenöt napi elzárásra és kétszáz korona pénzbüntetésre, ez összegnek behajthatatlansága esetén további tíz napi el­zárásra ítélte. A lefoglalt hamis tejtermékek többi árusítói ellen az eljárást a rendőrség szigorúan folytatja. A rendőrség Ítéletére és az •litélt tejes kocsis magatartására igen jellemző, hogy Német Vince az Ítéletben megnyugodott. Védekezés az állatbetegségek ellen Amint mult számunkban megírtuk, a vármegye alis­pánja a ragadós száj- ós körömfájás miatt a megye 5 járását vészterületté nyilvánította. A vész kitörése után Zalaegerszeg város polgár­mestere, Korbai Károly dr Szánnál intézkedett, hogy a ragadós száj- és körömfájás a járás, illetőleg Zalaegerszeg területén be ne hurcoltas­sák. A szeptember 2-iki áílatfolhajtásos heti­vásár előtt is elzáratta a városba vivó utakat, illetőleg az utakr ' megfelelő számú őröket ál­lított ki, a vás:ír területére pedig állatorvosokat rendelt ki. Ennek V7. erélyes intézkedésuek kö­szöifh'.'tjük, ho>-y a mi egész Duuántul hires zalaegerszegi állatvásáruukon a vész kitörése után több mint egy hónap multán sem észlel­hető semmi nyoma a Romániából Budapfsten át Zalamegyébe is behurcolt ve.-ized linoj száj­éit körömfájás betegségének. Védekezés a kolera ellen. Amióta az Orosz­ország, O ffszország ós Au-izíria részéről fenyegető kolerajárvány a magyar állami és közigazgatási hatóságokat is megfelelő óvintézkedésekre kész­tette, azóta nálunk, Zalaegerszege.i Korbi Károly dr polgármester az első órátó fógva rendkívüli erélyes intézkedéseket tett folyamatba ennek a rettenetes vésznek behurcolása ellen. Már hetek óla maga felügyel arra, hogy a kolera ellen való védekezés legelső feltételeit, az általános köztisztaságot, nevezeteseu a lakások, udvarok, állatok tarására szolgá'ó helyiségek, közkutak én urgödrök tisztán tartását, valamint a piaci ny< fsterméuyek egészségügyi ellenőrzését a le^­messzeb menőlegellenőrizze. Városunkat Ausztria felől közvetlenül s Horvátországon át közvetve kerülgeti ez a rém, de az • rélyes intézkedések teljesen megnyugtathatják a lakosságot, hogy efelől a pusztító rém felől nekünk semmi tar­tsni valónk sincs. Állatforgalmi korlátozás. Az osztrák földmi­v< .'sügyi miniszter seriásorbánc fennállása miatt sertéseknek Ausztriába bevitelét az alsólendvai és csáktornyai járásokból megtiltotta. Ehhez ké­pest sertésnek külön engedély nélkül Ausztriába bevitele csakis vasúton és kizárólag a konzum­vásárokra és fözvágóhidakra történhetik. A vármegye állatállománya. A f. évi tavaszi állatoss/.'-irás szerint a vármegyé területén talál­tató! 1 185.113 drb szarvasmarha, 35.460 drb !ó, szamár és öszvér, 17^.153 drb sertés, 1)9.405 drb juh és kecske. A szarvasmarha állomány, a mult évihez viszonyítva, 3568 darabba!, a ló­állomány 799 darabbal osökkeut, míg a sertések száma 94 darabbal, a juhok száma pedig 1235 darabbal emelkedett. Akik cukrozni akarják a mustot. A mult héten a soproni kerületi kereskedelmi és ipar kamara területén működő I or';eres ; edők Sopron­ban értekezletet tartottak, illetőleg hirdettek, de a gyűlésen csak a sopronmegyei kereskedők vettek részt, mindazonáltal a zalai kereskedők is bejelentették csatlakozásukat. A borkereske­dők előre látják, hogy az idei peronosporás esztendőben olyan silány must fog teremni, hogy azt javítás nélkül nem tudnák forgalomba hozni, tehát a bortörvénynek a cukrozást tiltó rendelkezését erre az évre fel szeretnék függesz­tetni. Küldöttséget menesztenek a kormányhoz s a kérelem támogatására felkérik a kamara­kerület több országgyűlési képviselőjét. Sztrájkoló munká80k. A nagykanizsai Franc féle ipartelep malomniunkásai, mintegy százan, a mult héten sztrájkba léptek, mert az igazga­tóság nem engedte meg, hogy szervezkedjenek. A munkások között budapesti kiküldöttek jár­tak, akik arra buzdították őket, hogy álljanak be a szervezetbe s mihelyt a budapesti malmok az üzemet megkezdik, vidéken proklamálják a sztrájkot. A malom igazgatósága megelőzte a mozgalmat s a munkásokat eltiltotta a szervez­kedéstől. A munkások egyébként osendesen viselkednek. Szövetkezeti munkatelep A nagykanizsai asztalosok egy szakbizottságot szerveztek, amely elhatározta, hogy szövetkezeti alapon, állami gépekkel, közös munkafelepet állit fel. Ennek előkészítése céljából szeptember 11-éu értekez­letet tartanak, amelyre meghivják az összes asztalosokat s bognárokat, továbbá a zal teger­szegi iparfelügyelőt. TÜZ. A közeli Kerkaszentmihályfán nagy tűz­vész pusztított, mely öt gazdának ugys.ólván mindenét felperzselte. Elégett Farkas József, Farkas Pál, Völgyi József, Lengyel József és Máté Pál gazdáknak úgyszólván mindenük. A tüz okát nem tudják. Biztosítás utján csak ktvés térül meg. — Vindornyafokon Dongó Jóiísef tulajdonát képező nagy szalmakazal kig) uhidt. A kfcrruacsi tűzoltóság gyorsan megjelent és a szomszédos hajlékokat megmentette. A tüzet gyufával játszó gyermekek okozták. Alig hogy eloltották a t űzet, félreverték a karniacsi haran gokat. A falu felső végén Dani József piucéjo kigyuladt. Ezt is hamarosan eloltották. Viharok. A mult héten a vármegye több helyéről erős viharokat jeleztek. Zalaegerszeg vidékén hatalmas zápor és égzengés volt, a Balaton partján pedig valóságos orkán vonult végig. Tapolcza körül a villám többször lecsapott Egy villámcsapás Sínger Ignác kereskedő kocsi­ját érte s a kereskedőt megölte. Egy 104 éves asszony halála. Matuzsálemi korú öreg asszony halt meg a napokban Mura­keresztur községben. Özvegy Szokol Györgyné szül. Czupán Anna a megboldogult, ki 1805. szeptember hó 22-éu született Murakereszturon, ahonnét 50 kilométernél nagyobb távolságra egy évszázad alatt nem távozott. Halál szénahordás közben. Bicsák D íniel 77 éves alsószenterzsébeti (alsólendvai járás) lakos tegnapelőtt, pénteken délután szénát hordott a mezőn. Egyszerre rosszul lett ós összeesett. Mire hozzámentek, addigra halott volt. Szívszélhűdés érte. Agyonkinzott hülye. Rusznyák József föld­műves és felesége, szül. Kosnyák Teréz légrádi akósok egy Pers i Rozália nevű félkegy- lmü lányt fogadtak ezelőtt 7—8 évvel magukhoz, akinek 100 koronát, kitevő vagyonáért egész életére ellátást ígértek. Abban bíztak ugyauis, hogy a leány, aki testileg is elég fejletlen ós csenevész volt, hamarosan elköltözik ebből a világból. Azonban az idő mult és ekkor, hogy megszabaduljanak a szerencsétlentől, éheztették, disznóólba tartották, ruhát nem adtak rá, ugy, h'»gy majd megvette a szerencsétlent az isten hidege. A sok éhségtől és kínzástól elgyötörve, Pijrsa Rozália f. év január 16-án meghalt. A nagykanizsai kir. ügyészség, amelyet a légrádi jegyző sürgönyileg értesített a rémes esetről, felkérte az ottani csendőrséget a nyomozás meg­ejtésére. Az erélyes nyomozás rémes adatokat hozott napvilágra. A bűnös házaspárt a nagykanizsai kir. törvény­szék mult héten vonta felelősségre embertelen cselekedeteért. Részletesen elmondották a tanuk, hogy Persa Rozálit Ruszuyákék állandóan egy piszkos disznóólban tartották, ahol sárban és piszokban egész ruhátlanul fetrengett. Enni nem adtak neki, ugy hogy gyakran a szomszédok is hallották a jajgatását. Ők adtak egynéhány falatot neki, amikor is a leány mohón falta az ételdarabokat. A vádlottak a rettenetes vád ellen azzal védekeztek, hogy maga a lány akart az ólban lakni, mert a szoba levegője elviselhetetlen volt rá nézve, ruhát pedig azért nem adtak reá, mert minden ruhadarab fájdalmat okozott neki. A kir. törvényszék mindkét vádlottat bűnös­nek mondotta ki ós a Btkv. 287. és 289. szaka­szaiban foglalt elhagyás büntette miatt, a súlyos­bító 91. szakasz alkalmazásával, 6—6 havi börtönre itóíte őket. Az ítélet ellen a vádlottak és védőjük felebbeztek. A békepohár. A tipikus zalai virtus jutott kifejezésre három kanizsai kőműves legény eseté­ben. Horváth József kőműves segédet néhány hete valami egész jelentéktelen ügy miatt alapo san eltángálta két pajtása, Bedő Pál és Kovács Imre. Az alaposan helybenhagyott ember a járás­bírósághoz fordult orvosi látleletével és panaszá­val. A tárgyalás mindkét vádlott eiitéltetésóvel végződött. Bedőék megfogadták, hogy mihelyt alkalmuk lesz rá, a legelső alkalommal újból ugy elverik feljelentőjüket, hogy attól koldul. Aiig hagyták el a tárgyaló szobát, a biróság előtt találkozták Horváthtal. A haditerv egy pillanat alatt készen volt. Színleg a legjobb barátsággal közeledtek feléje és békesörözésre invitálták a Zöldfába. Itt aztán a harmadik po­hár sörnél kitört belőlük az indulat és ugy meg­verték a meglepett Horváthot, hogy a segítsé­gére hivott rendőrök alig tudták a véréből ki­emelni. Öngyilkos haszonbérlő. Dukai Takách Gyula pusztaszentimrei lakos, a veszprémi püspökség szentbókállai uradalmának bérlője az egymásra jött gazdasági csapások következtében fizetési zavarok közé került s elkeseredésében Veszprém­ben, az egyik szálló félreeső helyiségében leikö­tötte magát. Mire észrevették, már meghalt. Felesége és kadét fia már otthon észrevették idegességét s bár ugyanabban a szállóban voltak ők is szállva, nem tudtak ráakadni. A bejelentő­lapra álnevet irt s csak a holttestét láthatták viszont. A szerencsétlen család iránt általános a részvét. i Orvosi kísérletek a würzburgi királyi klinikán, mely Németország egyik leg­tekintélyesebb tudományos intézete, a kö­vetkező eredményre vezettek: »A természetes FereiICZ JÓZSef-ke3erű­viz biztos hashajtó hatású és semminemű kellemetlenséget nem okoz. Még oly esetekben is, amikor nagyon érzekeny beleknél alkalmazzák, a Ferencz József­keserűviz fájdalom nélküli székelési ered­ményez.* Kérjünk" a bevásárlásnál határozottan valódi »Ferencz József«-keserűvizet és ne fogadjunk el kevésbbé értékes hashajtószert. Pályázati hirdetmény a tapolezai magy. kir. vincellériskolában 1911. év január 1-én kezdődő A gyafcorlát e „ „ AT fényes e alapján bizonyítják, hogy a kőbányai © & * & *±l m. éh- kj? y ^ M, minden gazdasági növénynél ri ST* _ M Minden gazda kérje saját érdeKéhen ezen szakvéleményeket BUD&PE3T EÖB-NY I TFÁwYA £.M[<ÓvíY 'iR tartalmazó ismertetéseket árajánlatot, melyeket készséggel küld a Boslnyi, Scti etnimjf és T rsa c4g Budapest, IX , l) .ű -iit 21, \?áB. p2S~ Sz ives figyelmébe: Mindet* hirdetéshez uj sxaKvélemény van mellékelve ! A szőlőink alá felhasznált sertés­trágya eredményével nagyon meg vagyoK elégedve, a tőKéK nagyon szép vesszőt hajtottaH s ezetl remeKül beérteií. Őrgróf Pallavicini Ede mosdósi intézösége, Mosdós. A szárított sertés trágya, gazdasa gombán sokféle veteménynél bevált. Szeszburgonyánál az istállotra­gyával szemben elért különbözet: 1904 évben 10 mm. magy. holdanként 1905. évben 28 mm. magy. holdanként A burgonya után termelt zabnal 1905. évben 1.5 mm. magy holdan­ként, répánál 1905 évben 600 mm. magy. holdanként, tengerim-1 1905. évben 65 mm. magy holdankt d Vermes István nagybirtokos, Sikabony.

Next

/
Oldalképek
Tartalom