Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-04-17 / 16. szám

2 »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 1910 március"27. 6. Az adóssággal túlterhelt földbirtoknak a nyomasztó terhek alól való mentesítése, másrészt a belterjes gazdálkodás által követelt forgótőke előteremtése céljából követeljük, hogy az állam az Országos Központi Hitelszövetkezetnél e célra megfelelő nagy kamatmentes pénzösszeget helyezzen el és pedig törvényes jóváhagyás mellett. Szükségesnek tartjuk, hogy a bankügy rendezésénél a jegykibocsátó intézet köteleztessék arra, hogy a gazdaközönség személyi hitelének kielégítésére megfelelő intézkedéseket tegyen. Nevezetesen köteleztessék tőkéjének meghatározott részéig egy bejegyzett szövetkezeti cég girójával ellátott hosszabb lejáratú gazdaváltókat is leszámítolni. 7. Követeljük az imént behozott bortörvények sértetlen fentartását és a törvény szellemében való keresztül vitelét. Meg nem engedhetőnek tartjuk, hogy az imént alkotott adótörvények a nehezen helyre állított egyensúly megbontásával módosíttassanak. Kívánjuk a bor és husfogyasztási adó eltörlését, a községi pótadó méséklését. A szövetkezeti betétek tőkekamatadójának kétszeres kirovása ellen pedig tiltakozunk. 8. Szociális szempontból és a földdel űzött uzsora megszüntetése végett sürgetjük a nemzeti érdekeknek megfelelő földbirtokpolitikát és ennek tönvénybosási szabályozását, a földbérlő társulatok támogatását, a telepítések fejlesztését, s a földdarabolások végrehajtásához a kormány jóváhagyó hozzájárulását, a középbirtokos osztály konzerválását, a járadéki elvnek és intézménynek megvalósítását. 9. Követeljük mindazon törvényeknek megfelelő reformját, melyek a gazdaosztály jogos és méltáuyos érdekeit sértik. Kívánjuk különösen a kereskedelmi jognak a nem kereskedő osztályokra való túlzott kiterjesztésének korlátozását, a kartelkérdés törvényes szabályozását, az uzsorajavaslatnak mielőbbi törvényerőre való emelését, a polgári perrendtartás 35. § ának, mely annyi ezer kisbirtokos bukását okozta, eltörlését és ezzel szemben annak az általános jogi elvnek fentartását, mely szerint személyes keresetekben az alperes lakóhelye szeriuti biróság illetékes. Követeljük a tőzsdetörvényeknek a mezőgazdasági érdekeknek megfelelő mielőbbi megalkotását, mert az áraknak mesterséges felhajtása sem a termelés sem a fogyasztásnak nem érdeke. Abban a meggyőződésben vagyunk, hogy ha ezeket a kívánalmakat kitartással és egyetértéssel megvalósítjuk, közelebb jutunk ahhoz a kívánatos állapothoz, amelyben a nemzet túlnyomó többségének jogos igényeit kielégítve, biztosítjuk a kisebbség boldogulását is s ez uton elérjük az egész nemzet gazdasági, erkölcsi és politikai erősbödését. De épen e nagy célok szempontjából tiltakoznunk kell a törekvésekkel szemben, amelyek a népben azt a hitet igyekeznek felkelteni és táplálni, hogy bajaink orvoslását, szenvedéseink megszüntetését csakis mások boldogulásának ós boldogságának letörésével érhetjük el. Védekeznünk kell ama törekvésekkel szemben, melyek éket verve a nagy, közép és kisbirtokosság közé, megbontani igyekeznek az érdekek természetes közössége által követelt egyetértést. A kicsinyeket a nagyokkal, a nagyokat a kicsinyekkel szembeállítva, szétrombolni igyekszenek az ellentéteket mérséklő, a nemzeti érdekek iránti fogékonyságban és áldozatkészségben egyetlen más réteg által felül nem mult középbirtokosság jövőjét. Mi épen arra törekszünk, hogy az erősbödjék meg, de lehetővé tétessék a nép fiainak is, hogy okos munkával és takarékossággal a felsőbb rétegekbe emelkedve, ez uton a meggyengült középosztály megifjulása, megerősítése elősegíttessék és a független, önérzetes és áldozatkész elemek szaporítása által a nemzeti függetlenség alapjai megerősíttessenek. A közigazgatási bizottság ülése. A vármegye közigazgatási bizottsága kedden tartotta április havi ülését, Árvay L ijos alispán elnöklete alatt. Az ülésen bejelentetett, hogy Arvav Lajos a kormánytól felhatalmazást kapott a főispáni ügydarabok felbontására s elintézésére. A főispáni szék még mindig üres lévén s az alispán a főispáni tendők ellátására megbízást nem kapván, a közigazgatási bizottság egyes albizottságai, amelyeket a főispán kinevezéssel egészít ki, nem működhetnek. Felmerült teli t az a kérdés, hogy a közigazgatási bizottság a kormányhoz ne tegyen e felterjesztést az alispánnak főispáni jogkörrel leendő felruházása iránt. Többek hozzászólása után a bizottság ugy határozott, hogy — miután a felirattal ellentétbe helyezkednék a vármegye bizalmatlansági határozatával — a f'iliritot mellőzi, hanem az ügymenetet hátráltató körülményt a minister tudomására hozza. A bizottság ezután folyó ügyeket intézett el a a szakelő, dók jelentési it vette tudomásul. Az alispán jelentette: A vármegye területén működő csendőrség összesen 177 esetben teljeA Görögországgal kötendő szerződésben bortermelésünk érdekében követelnünk kell a mazsolaszőlőre vetett 60 korona vámnak sértetlen fentartását. Tőlünk telhető eréllyel és nyomatékkal tiltakozunk az ellen, hogy akármely vámszerződés a törvényhatóság mellőzésével bármely indokból rendeleti uton lépjen életbe. 3. Az állattenyésztés fejlesztése, állati termények értékesítése, faluai fogyasztási szövetkezetek megerősítése, általában a mezőgazdasági termények értékesítésének szervezése és az ez irányban működő szövetkezeti szervezetek és egyéb agrár érdekeket előmozdító (biztosító) termelőszövetkezetek támogatására a törvényhozás legalább is olyan összeget szavazzon meg, mint az osztrák, hogy a versenyben megállhassunk és haladhassunk. Kivánjük azoknak az iparágaknak fejlesztését, amelyek a mezőgazdasági termelésre támaszkodva elsősorban annak termékeit dolgozzák fel s a mezőgazdaság többoldalúságát előmozdítva szaporodó bevételt és munkaalkalmat biztosítanak a gazdáknak és munkásoknak egyaránt. 4. Nemzeti érdek, hogy az a távolság, mely a város és falu között gazdaságilag, jóléti és közegészségügyi intézmények és műveltség tekintetében ma megvan, lehetőleg kiküszöböltessék, hogy ilykép a falusi élet vorzóvá tétetvén, a lakosság kivándorlása, városokba való özönlése mérsékeltessék, mert különben félő, hogy meggyengülnek, sőt elapgdnak szók a források, a melyekből a városok erőiket szívják és veszítenek azok a piacok, melyeken készítményeiket értékesítik. E végből szükségesnek tartjuk, hogy a vidéki népesség terhei könny ítteesenek s a terhelés városban és falun arányban legyen a törvényhozás, kormány és közigazgatás nyújtott támogatással és előnyökkel. 5. Követeljük, hogy a közigazgatásban és a törvények végrehajtása körül a mezőgazdasági érdekek teljes mértékben érvényesüljenek, hogy a nép gazdasági oktatása tervszerűen szerveztessék, hogy a tapasztalat ós tudomány vívmányai a kisgazdák részére is hozzáférhetővé tétessenek, e czélból a rég követelt gazdasági érdekképviselet törvényes uton szabályoztassék, ugy mint az a kereskedő és iparososztályokra nézve már évtizedek előtt megtörtént. Követeljük a mezőgazdaság és közigazgatás magasabb igényeinek kielégítése végett a mezőgazdasági felsőbb oktatás szervezését, hogy ez uton a mezőgazdasági intézetek tanári karának s a közigazgatási gazdasággal foglalkozó közegeinek szakszerű kiképzése is lehetővé tétessék. Romantika. Irts: FARKAS IMRE. Az öreg gróf végre megnyitotta kertjét a nagy közönségnek. Husz év óta három izben kérte tőle ezt a kegyet a város. Két izben szine elé se jutott a küldöttség. Mogorva, emberkerülő volt az öreg gróf, nagy ritkán lehetett osak látni. Akkor is porfelhőbe burkolva sebesen vágtató kocsiján. Fehér pofaszakált viselt és alakját kissé meggörnyesztette az idő. A kert ott terült el a város közepén és magas kőfal vette körül. Közepén régi Mária Terézia-korabeli kastély állott, vörös tetőzettel. Gyönyörű kert volt ez. Telis-tele terebélyes öreg fákkal, melyek alatt padok fehérlettek. Odább ezer meg ezer nyíló rózsa között pompás márvány szökőkutból lövelt a viz magasra. A kastély bejáróján kilenc-kilenc márványoszlop képezett loggiát, megannyi ritka, értékes régiség, amelyet valahonnét Görögországból szerzett az öreg gróf. Az első emeletig sűrű repkény borította be a kastély ódon falait s az ablakokon remekművű, régi rácsok díszelegtek. Nagy örömmel, lelkes ünnepséggel vette birtokába a gyönyörű kertet a nagyközönség. A fák ra lámpiónokat aggattak. Talpon volt az ' egész város. A polgármester beszédet mondott a kastély előtti emelvényről, lelkes szavakban magasztalva a gróf jólelküségét. A tömeg zajosan éljenzett. De az öreg ablakok zárva maradtak. Az ódon kastély némán, komoran és titokzatosan meredt a járókelőkre. Harmadnap este, amint Juli és Pista a gyár- ; ból jövet elhaladtak a rácsos kapu előtt, Pistának eszébe jutott a tegnapelőtti ünnepség. — Te Juli, azt mondják, hogy ezután mindig be lehet menni a grófi kertbe. Juli nem felelt, csak vágyva kukucskált be a kerítésen. Gyermekkorától legtitkosabb és K'gszebb álma az volt, hogy egyszer bejusson j a parkba. — Ne mennénk be ? kérd-zte Pista. — Hátha nem szabad. — Amikor mindenkinek szabad, miért ne lenne szabad nekünk is, szólott vitézen Pista és megnyomta a k-ilincset. A kapu nyitva volt. Félénken és bátortalanul mentek be a kertbe, mint a gyermekek, a kik tilosba járnak. Vastagtalpu cipőik alatt csikorgott a finom kavics. A hold szépen világított és gyönyörű kép tárult elébük. A széles, hatalmas utak, a gyönyörű fák, a nyírott bokrok és az illatozó rózsák elfogulttá tették őket. — Merre menjünk? kérdezte Juli. — Erre ni, szólott Pista ós egy hársfasor felé mutatott. Amint beljebb haladtak a kertbe, megjött a bátorságuk is. Sűrű lomb takarta el a holdat. Pista egyszer átkarolta a leányt és ugy halad- j tak tovább. Most Ju.i nem ellenkezett, mint máskor. Egészen meghatotta a titokzatos, gyönyörű kert. Kérges kezeik egymásba simultak. A leány I reggeltől-estig ült, a szövőszék mellett, a fiu nyolc órán keresztül fütütte a kazánt, a mely oly gyilkos, átható forróságot lehel. De nem éreztek fáradtságot. Szivükbe az a harmonikus nyigodtság költözött, amelyet csak a fiatal, szerelmes szív érezhet egy sz^p tavaszi estén. Haladtak előre. Minden fordulónál uj tbb meglepetés várta őket. Itt egy rózsa lugas pompázott, amott egy fi h(r márványszobor nézett mereven rájuk, — Oh be szép itten, sóhajtott Juli. Egész közel jutottak a kastélyhoz. Egy öreg, százados tölgyfa alatt mohos kőpad 4 fedeztek föl. A faragott kő itt-ott vakítóan világított a holdfényben, mintha gyémánttal lenne behintve. — Újítok le oda, indítványozta Pista. — Jó lesz, bólintott Juli. Egymáshoz simu'va néztek a titokzatos, ódon várkastélyra. Az egyik nagy ablakból gyönge , világosság derengett alá. — Istenem, milyen nagy ur lehet a gróf, suttogta Juli. — Biz az nagy ur, hagyta helybe Pista. A lány közelebb simult a fiúhoz és a vállára hajtotta a fejét. De a szemei folyton a kastély ablakain csüngtek. —• Hát még belül milyen szép lehet. ' — A kovács Tóth Jani egyszer megreparált