Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-04-17 / 16. szám

1910 március 27. > Zalamegye, Zalavármegyei Hirlapc 181 szakállas török vezet: az egyházfi. A templom egy nagy terem, beterítve egy igen értékes szőnyeggel, melyet a szultán ajándékozott a szigetnek. Hitetlen gyaur, saruddal rá ne merj lépni, mert a nagy Allah megbüntet. A török sokat imádkoziB, de rá is fér, mert nagyon nyomorúságos életet él. A lakóházak között vagyunk. Bugyogós, kávébarna lepellel befedett török nőjön velünk szembe. Férfiakat vett észre, hát hirtelen a falnak fordul, várva, mig a menet elvonul. De persze, nem azért Éva leánya, hogy legalább egyszer bátra ne forduljon. Akik látták, azt mondják, hogy iránta lángra lobbanni nehéz feladat volna. — Odébb egy másik asszonysággal találkozunk, de ez bátran szemünkbe néz s nyugodtan beszélget, talán épp a lovagjával. Társaságunk hölgytagja megkérdezi a bennünket kisérő orsovai iskolai igazgatót : — Ugyan igazgató ur, hogyan van az, hogy egyik török nő hátat fordít a férfiaknak, a másik meg szembe néz velük. Mire a direktor ur szellemesen feleli: —- Ja kérem, az mindig a férjek féltékenysé gétől függ. Török házba csak nő léphet be. Fáradhatatlan hölgy-társunk ezt meg is tette. A látottak nem elégítették ki. A ház belseje ugyan elég tiszta, de minden túlságosan igénytelen. Bútor nincs. A szobában a fal mentén párna-féle van lerakva, ezen esznek, alusznak, pletykálnak. A sziget felső végére érkezünk. Itt valamikor rózsa-erdő volt, ma nagyobbára kopár. A török lustaság eredménye. Megállok a sziget végső csúcsán. Jobbra Szerbia, balra Romáuia egy-egy faluja és hegyei, előttem a hires Vaskapu, hátam mögött Magyarország fekszik s én a Duna kellő közepén, a török birodalom területén állok. A sziget hossza 2 km., szélessége 500 m , 5—600 lakója van, beteges, koldus népség. Az idegenforgalomból és csempészetből élnek. A berlini egyezményben megfeledkeztek róla, így maradt török területnek. A betörések ellen a monarchia védi 48 katonával, Törökország pedig kormányzót küld, kinek a 8000 K évi jövedelemért nehéz munkát kell végezni, t. i. a napot lopni. A jelenlegi kormányzó intelligens kinézésű, de puha embernek látszik. Elkísért bennünket csolnakuukig s amikor járművünk mozgásba jött, lelkesen kiáltottuk feléje: — Vive la Turquie ! A kormányzó ur nagyon meg lehetett hatva, mert szemeit törölgette és egy csepp hija, hogy a vízbe nem pottyant. A kellemes benyomásoktói víg hangulatban, nótázva kötünk ki a pénzügyőri kirendeltségnél. Kissé meghökkentünk, hátha valamelyik vásott gyerek dohányt csempészett és legnagyobb rémületünkre épen egyik legjobb diákunkat vezeti be és vizsgálja meg a finánc Szerencsésen túlestünk rajta s kitörő örömmel gyalogoltunk tovább, hogy meghatva álljunk meg egyik nagy történelmi eseményünk színhelyén : az orsovai korona—kápolnánál. Ezen a helyen ásták el 1849 ben a koronát és jelvényeit és egy Júdás árulására találták meg hosszú 4 évi keresés után. Az egész vidéket mélyen felásták, ugy hogy az árkok még ma is láthatók. Arra a helyre pedig, ahol a koronát megtalálták, őfelsége kápolnát emeltetett; mi pedig ugyanott keserű lelkesedéssel a Kossuih-nótát énekeltük el. Itt csókolta meg a búcsúzó -Kossuth a hazai rögöt, hogy többé soha viszont ne láthassa . . . * * * Herkulesfürdőn vagyunk. Egyik legszebb, legnagyobb, legelegánsabb magyar kincstári fürdő. Igazi világfürdő. Fel is keresik a világ minden részéből. Még aznap tovább indultunk kirándulásunk utolsó állomása, a legnagyobb magyar város: Szeged felé. Büszkék lehetünk rá. Igazi nagy város. Kár, hogy lakóiból 40—50.000 kültelkeken, tanyákon lakik. Lakóinak száma 116.000. Megnéztük nagyszerű közvágóhidját, melyben naponként 400 marhát és 300 sertést ölnek le és a vele kapcsolatos jéggyárat, melyet épen most bővitenek ki, hogy naponként 240 q jeget állithassanak elő. Megszemléltünk végre egy szegedi specialitást: egy paprika gyárat; de bizony szemeink alig tudtak szemlélni a paprika* por felhőben. Van néhány igen szép, sőt hatalmas szobra, gyönyörű nagy téren; pompás köz- és magánépületei s itt van állítólag Európának legszebb zsidó temploma. Hogy nagyszerűségében minden képzeletet felülmúl, az kétségtelen. Befejeztük a nagy utat. Csakis kellemesen gondolhatunk rá vissza. A változatos sok látnivaló, az a sok tapasztalat, melyet lépten-nyomon szereztünk, a szívélyes, meleg fogadtatás, melyben mindenütt részünk volt, felejthetetlenné teszik — különösen az ifjú lelkekben — e gyönyörű, szép kirándulást . . . A vicinális lassan, óvatosan döcög hazafelé s amikor megpillantom a mi kedves kis hegyeinket, a mi csendes kis városunkat, elfogódva összehúzódom; de egyszerre mintha >börtönéből szabadulna sas lelkem . . . « bejárom néhány perc alatt mindazokat a helyeket, ahol csak megfordultunk s megtalálok mindent és mindenkit, csak épen azt nem, amit keresek s amit talán nem is találok . . . E. M. Zalalövö—zalaegerszegi vasút. Sokat foglalkoztunk már e lap hasábjain a zalalövő —zalaegerszegi vasút dolgával, főként akkor, midőn Zalaegerszeg város hozzájárulásáról volt szó. Zalaegerszeg város akkor megtette kötelességét, 100.000 koronával járult hozzá az építés költségeihez, igaz, hogy kikötötte, hogy u kisfalud-puszta—zalaszentiváni állomáson elhelyezett fűtőház Zalaegerszegre behozassák. A vármegye is megszavazta a hozzájárulást; most csakis az érdekelt községeken és birtokosokon függ, hogy a rég óhajtott összeköttetés Zalaegerszeg és Körmend között meglegyen. Tudvalevő dolog, hogy a körmend—zalalövői viisuti vonal megnyillott, már a forgalomnak jó ideje át is adatott. Ztlalövőn azonban a vonal megszakad, várja az időt, amikor Zalaegerszegre befuthat. Az érdekelt körök, a vármegye, vármegyénk kiváló alispánja mindent elkövetnek, hogy a közóhajnak raegfelelőleg végre-valahára megvalósuljon a terv, amely Zalaegerszeget hivatva volna Ausztriával direot összeköttetésbe hozni. Hogy lesz-e a tervből valami, az tisztán csak az érdekeltektől függ. A tervezett vasút közigazgatási bejárása, az érdekeltek meghallgatása, a nyomvezetés, vízfolyások megállapítása, a közlekedési utak miként való fenntartásának kérdésében tegnap, folyó hó 16-án népes értekezlet volt a vármegye nagytermében. Ott voltak a vármegye részéről: Árvay Lajos alispán, Thassy Lajos főszolgabíró, a kereskedelmi minisztérium részéről Nóvák Bertalan műszaki főtanácsos, a földművelési minisztérium részéről Rohrer Dezső kultúrmérnök, a közös hadügyminisztérium részéről Sövegjártó Ödön őrnagy, a vasúti és hajózási főfelügyelőség részéről Masirovics György főfelügyelő, Zalavármegye közigazgatási b'zottsága részéről Csertán Károly közigazgatási bizottsági tag, Goszleth Lajos főmérnök, az államvasutak részéről Gönczy Béla felügyelő, Csorba Gábor főellenőr, Egan Alfréd felügyelő, Veszelák József felügyelő, a Dunántuli helyiérdekű vasút r. t. és a Körmend— muraszombati vasút mint engedményes részéről Baraos Károly igazgatósági tag, Barthalos István igazgatósági tag, Fábián Lajos tervező mérnök, azonkívül Wimmer Lipót felügyelő. Az érdekeltek rendkívül nagy számmal jöttek össze. Andráshida, Apátfa, Vorhota, Teskánd községekből nagyon sok [érdekelt birtokos, Zalaegerszeg város sok polgára és Dr Korbai Károly polgármester vettek részt az értekezleten, amelyen a vasút dolga jórészt dűlőre jutott. A terv szerint a vasút, a zalalövci állomásról indul ki. Zalalövőn nem kellene uj állomást építeni, mert a megépített állomás a szükségletnek megfelelő. A legközelebbi megállóhely Budafa községnél lenne, ha Budafa község kérelmének egyáltalán helyet lehet adni. Salomvár-Cséb elnevezéssel Silomvárnál lesz állomás, azonkívül Zalaszentgyörgyön, Alsóbagodon, Andráshidán. Érinti a vasúti vonal anélkül, hogy állómás lenne, Boncodfölde, Felsőbagod, Teskánd és Apátfa községeket. Andráshidítól a vasút, a terv szerint, az országúttal párhuzamosan fut, közel az országuthoz egészen a téglaszinig, onnan egy kissé északra a Zala folyó felé bekanyarodik és Ola végén, az apátsági földnél egy megállóhely lesz. Innen keleti irányban fut a réteken keresztül, a kaszaházi fahíd és a kőhíd között az országutat elvágja, dél felé tér és a Berzsenyi (Csáosi) utci végén a mostani sínekre szalad. Tehát nem ugy lesz a vasút — ha létrejön — amint eredetileg tervezve volt, hogy a vizállódülőt, az általszegett dűlőt keresztülmetszve a Jánka-hegy alján futna be az állomásra, hanem a város másik oldalán, a város másik részét megkerülve szaladna be a mostani vasúti indóházhoz. Oka ennek az, hogy a mostani állomást olyan szerencsétlen helyre, két hegy közé építették, hogy a vasútnak roppant hirtelen kanyarodást kellene tenni és ennek dacára mégis óriási bevágásokra lenne szükség az emelkedések miatt. Hivatalos rovat. Az 1876. évi XIV. törvény 2. §-a alapján felhivom a város területén levő összes kutak tulajdonosait, hogy az ivóviz tisztaságának biztosítása céljából a kutak környékét tisztán kezeljék és alaposan kimerítve, megtisztíttassák, mert a városi tiszti orvos szakvéleménye szerint Zalaegerszegen, a város alacsony fekvésénél fogva az összes kutak csapadékvíz eredetű talajvizet tartalmaznak, minélfogva évenkint legalább egyszeri kimérést igényelnek. Figyelmeztetem a kutak tulajdonosait, hogy jelen rendelkezésem pontos végrehajtását ellenőriztetni fogom és a mulasztók ellen szigorú megtorló eljárást tétetek folyamatba. Zalaegerszeg, 1910 ápril 9-én. Dr Korbai, polgármester. Hirek. Választási mozgalmak. Mult héten gróf Batthyány Pál Nagykapornak, Orbányosfa, Misefa, Almás, Padár és Tilaj községeket látogatta meg, ahol a nép mindenütt a legnagyobb lelkesedéssel fogadta. Utja — amelyen Bosnyák Géza és Tivolt János kisérték — valóságos diadalut volt. Első beszédét Nagykapornakon tartotta a környékből össsesereglett óriási tömeg előtt. Saját kiküldött tudósítónk a következőképen számol be róla. Batthyány Pál gróf beszéde folyamán a következőket mondta : Miután a zalavármegyei függetlenségi és 48-as párt jelölő nagygyűlésén engem jelöltek a zalaegerszegi választó kerület függ. 48-as képviselő jelöltjének, azért eljöttem, hogy megtartsam programmbeszédemet s kifejtsem az én politikai álláspontomat. Sirolin Emeli az élvágyat és a testsúlyt, megszünteti a köhögést, váladékot, éjjeli Izzadásí Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. .Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roahe" eredeti e»omagolást. F. Heffmann-La Roehe A Co. Basel (Svájc) Roehe" KaptutA orvoti rendeletre a tyégyazerUrakbaiL — Ara Ovegcnklut 4.— koron*. .-, 'U^ír.A.. mse