Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-04-03 / 14. szám

1910 április 3. ^Zalamegye, Zalavárm6g} ei Km&| « 3 nizsa város polgármestere, aki a város nevében n kegyelmes urat, mint díszpolgárt fogadta s üdvözlő beszédétjén előre jelezte, hogy el lehet készülve egy kis inzultusra. Véesey Zsigmond polgármester a díszpolgári üdvözlés után a gróf mellől eltávozott. A poli­tikai mulatságban nem vett részt. Szóval egész tapintatosan biztosította a kegyelmes ur jóindu­latát a város részére, azután pedig elbocsátotta az Úrban a Szarvas szálló felé vezető uton. Hogy ott mi történt, a/t még itt a szomszéd­ban sem lehet pontosan megállapítani. Egyik forrás azt közli, hogy 8000 ember dobált, abou­golt, fütyölt. Az >Alkotmány< csak 2000-et ismer be. A zárt gyűlésen — miután gróf Zichy Aladár a nyílt színen szóhoz nem jutha­tott — egyik versió szerint MO-an, néppárti tudósítás szerint 3—400-an vettek részt. Persze ezek mind komoly választópolgárok voltak, mig az utcán csupa osőoselék tüntetett. Igy mondják az »Alkotmányt berkeiben. Hozzáteszik még azt is, hogy Nagykanizsa város nem számit, a falvak népe pedig lelkesedik gróf Zichy Aladárért. Wrleremo! Az bizonyos, hogy a bevonulás alkalmával lengő zászlókra gróf Batthyány Pál neve volt felírva s osak ugy harsogott végig a városon az ő neve. Gróf Zichy Aladár és kísérete elé kivonuló kocsik majdnem mind üresek voltak s elmaradtak a kiskanizsaiak is, pedig ők voltak előbb a legerősebb néppártiak. * • * Mulatságos esetről vettünk hírt. A »Nap«­ban ugyanis a következő apróhirdetés jelent meg : Képviselőjelölt kerestetik a b-i kerületben néppárti képviselő kibuktatására. Levelek S. Adorjánhoz, posta Z. Rimány-major. E/.t valaki ilyenformán magyarázta: Képviselőjelölt kerestetik a baksai kerü­letben néppárti (Darányi Fereno) • képvi­selő kibuktatására. Levelek Sibrik Ador­jánhoz, pusta Zalarimánymajor. Hogy igaza van-e a talányfejtőnek, azt mondja meg a legközelebbről érdekelt ur. Mi nem tör­jük rajta a fejünket. Sí non e vero, e ben trovato. A baksai kerületben azonban lesz munkapárti jelölt. Talán dr Hajós Kálmán, talán más. De lesz. És hoz pénzt bőven. Csodálatos, hogy a függetlenségi párt nem mozdul meg a kerületben. Pedig azt állítják, hogy mind erős függetlenségiek. * * * hadnagy mellett nyilatkozott meg a rokonszenv, aki ebben az egész ügyben a leggavallérosabb magatartást tanúsította. Részben sajnálták is a hadnagyot, mert nyíl- I vánvalónak látszott, hogy a párbaj ügy, melyet I nyilvános botrány előzött meg, a hadnagyra szo­morú befejezést fog nyerni. Willibald von Skerlitz hadnagy ugyanis jegy­ben járt egy felsősziléziai lengyel főúrnak, Bori­tovszky János bárónak leányával, a buzavirág­szin szemű Dalmával. A keserű lengyel köztu­domás szerint szigorú elveket vallott ós bizo­nyos volt, hogy kifogja adni az utat a leánya vőlegé­nyének, ha értesül a párbaj botrányos előzmé­nyeiről. Mert Skerlitz hadnagy Dimitrovios kapi­tány barátnőjéért, a szépséges szép Lóriért rög­tönözte a botrányt. Az ügyvédbálon ugyanis a szép Lórit, akinek viszonyát a nagy vörös ráccal ismerték, feltű­nően elhanyagolták a gavallérok. Szinte tüntet­tek a figyelmetlenségükkel, ami már magában is felforralta a jólelkű Skerlitz hadnagy vérét, aki bolondulásig ezerette kapitányát, a vörös rácot. A nővel szemben tanúsított udvariatlan­ság különben is minden esetben dühre ingerelte volna. Igy aztán inikor hajnaltájon a bálterem egyik szomszédos különszobájából kihallotta a vén pró­kátor sértő megjegyzését, amely a szép Lórira vonatkozott, a hadnagy megfeledkezett magáról. A vén prókátor ezt mondta : A »Zalamegyec mult számában megjelent cikk, amely a választásokra s különösen a zalaeger­szegi kerületre vonatkozik, több helyen visszhan­got keltett. Mert su yos igazságokat csapko­dott némely fejekhez. De a konzekvenciákban —- hála Isten — nem volt igazsága. Zalaegerszeg város polgár­sága annak dacára, hogy magtfra van hagyva és sokszor mellőzés az osztályrésze, megmaradt híven a zászló alatt. A munkapárttal való kacér­kodás is csak arra volt jó, hogy a vezérek figyelmét felkeltsék ós fokozottabb akcióra bír­ják a függetlenségi párt érdekében. A mozgalom meg is indult s most már meg sem szűnik a választásig. Hivatalos rovat. i. A m. kir. földmivelésügyi ministeriumnak f. évi 24500/VT. I. számú körrendelete alapján figyelmeztetem a gazdaközönséget, hogy a szol­gálatban álló minden egyes gazdasági (külső) cseléd után az Országos Gazdasági Munkás és Cselédsegélypénztár javára az 1900 évi 16 tör­vényben előirt 1 korona 20 f évi járandóságot a városi pénztárba évenkint előre befizetni köteles. A befizetés április 1-én esedékes. Ha a cseléd később állott szolgálatba, az esedékesség a be­lépést követő 15 napra esik. Csak azok a gazdasági (külső) cselédek része­sülhetnek a törvényben előirt segélydíjban, akik után a gazda a járulékot az előirt időben pon­tosan, de legalább 30 nappal a bekövetkezett baleset előtt befizette. II. Közhírré teszem, hogy az 1910 évi általános védhimlő oltások f. évi április 17-től kezdve minden szombaton déluláo 2 órakor a belső­ovotla helyiségében, w. ujraoltások pedig április 16-tól kezdve minden pénteken délután 2—4 óráig az áll. elemi iskolákban fognak a városi orvos által eszközöltetni. Az iskolába nem járó beoltandó s tisztán öl­töztetett gyermekekkel a szülők (gyámok, gond­nokok) az 1887 évi XXII. tc. 11. §-ában meg­szabott fokozatos pénzbüntetés terhe alatt köte­lesok megjelenni. III Közhirré teszem, hogy a Zalalövő—zalaeger­szegi helyiérdekű vasút közigazgatási bejárását a kereskedelemügyi m. kir. minister ur 14403/III. sz. rendeletével elrendelvén, az Hegyeshalmy — Még nem vezették ki innen a markotányos­nét ? Mégis szemtelenség. Az én időmben az ilyen személyt kitáncoltatták volna a szálából. Erre a megjegyzésre argumentált Skerlitz had­nagy pezsgős üvegekkei. A kis hadnagy a párbaj után erősen szoron­gott. Szerette volna, ha sem a vörös rác, sem a felsősziléziai lengyel várúr nem tudnak meg semmit a párbaj okáról. A kapitány előtt gyen­gédségből akarta eltitkolni, a keserű lengyel elől pedig saját jól felfogott érdeke miatt. A szigorú lengyel bizonyára visszaküldené a leánya jegy­gyűrűjét. * » * A párbaj igazi oka harmadnapra mégis elju­tott a vörös rác füleihez. A fenevad dühöngött. — Te gyermek — rohant rá a hadnagyra és szeretettel megölelte — mért nem szóltál nekem erről az ostobaságról ? Lekaszaboltam volna az egész ügyvéd bagázst. — De kapitány ur. Ez az én ügyem volt . . . — A fenét. Most már mit csinálsz? Mi? A jövendőbeli apósod kitagad. Hiszen Lórit erő­sen kompromittálta a hozzám való vonzódása. — Nekem kötelességem volt a sértést meg­torolni. A vörös ráo elérzékenyült. — De édes fiain, te csak nem lehetsz áldo­zata a nemes szivednek. Ezt nem engedhetem. Az a bolond lengyel pedig nem ismer pardont. — Jöjjön, a minek jönni kell. Lajos ministeri tanácsos vezetése alatt f. évi ápril. 15-én d. e. 9 órakor Zalalövő község há­zánál veszi kezdetét, április 16-án d. e. 9 óra­kor pedig Zalaegerszegen a vármegyeház ülés­termében fog tárgyaltatni. Értesítem tehát mindazon birtokosokat, akik a jelzett vasút építésében érdekeltek, hogy a kitűzött időben és helyen magán érdekeik meg­védése céljából, illetve esetleges sérelmeik elő­terjesztése végett megjelenhetnek. Zalaegerszeg, 1910 március 30-án. Dr. Korbai Károly, polgármester. Hírek. Választási mozgalmak. Hétről hétre élénkebb lesz a választásokra való előkészület. A legnagyobb szenzáció gróf Zichy Aladár­nak nagykanizsai fogadtatása, amely kétségtelen jele annak, hogy a néppárt talaja erősen meg­ingott a kerületben. Változnak az idők! Gróf Zichy Aladárt néhány évvel ezelőtt diadalmenet fogadta, ma pedig a kiábrándult nép abcugol, fütyöl s kerepel, amikor a néppárt vezére be­számolót akar tartani. — Gróf Batthyány Pál neve viszhangzott Nagykanizsán, amikor a nép­párti urak bevonultak s a függetlenségi párt mellett tüntetett ezer és ezer ember. A vármegyei függetleuségi és 48-as párt teg­nap délelőtt 10 órakor Zalaegerszegen, Bosnyák Géza elnöklete alatt gyűlést tartott, amelyen részt vettek a párt vezető férfiai közül gróf Batthyány Pál, gróf Batthyány Ernő, gróf Batt­hyány József, Eitner Zsigmond, Dobrovics Milán, Nedecky Jenő, Árvay Lajos, Szentmihályi Dezső, Nagy László, Dervarics Ákos, Dr Hajdú Gyula, Ieoó Ferenc, Tripammer Gyula, ifj. Thassy Imre, Dr Tamás János, Hayden Sándor, Sibrik Adorján, Háry Dezső, Dr Plósz Sándor, Eitner Sándor, Szádeczky Géza, Vizlendvay Sándor, Semetke József, Ujváry Géza, Dr Korbai Károly, Persay Gyula, Dr Szigethy Elemér stb. stb. — Elek Ernő, Idősb. Thassy Imre, Dr Csempesz Károly és Oltay Guidó elmaradásukat kimen­tették. Bosnyák Géza az ülés megnyitása után kéri az értekezletet, hogy a vármegye választó kerü­leteiben a jelölést ejtse meg. — Ezután Eitner Zsigmond orsz. képviselő vázolja a politikai helyzetet. A haza s a függetlenségi eszmék diadalra juttatása érdekében szükségesnek tartj i a lüggetlenségi pártok együttműködését. Indít­ványára kimondja az értekezlet, hogy tekintet Dimitrovics kapitánynak kidagadtak az erek a homlokán. Erősen gondolkozott s a gondol­kodás miatti gyötrelem kiült az arcára, j — Átkozottul bolond helyzet ez, fiam 1 — ! nyögte ki aztán elkényszeredve. Ilyen nagy adó­sod én nem lehetek. Itt a boldogságodról van szó. A kis hadnagy szeme elborult. Titokban só­hajtott egyet s aztán erőltetett vidámsággal mondta : — Katonadolog 1 A kapitány felfohászkodott. — Na hát segítünk rajta fiam. * * * Másnap Dimitrovics kapitány levelet menesz­tett Felső-Sziléziába, Boritovszky János báró­hoz. Maga irta meg a botrányt és a párbaj lefolyását s végül áradozó szavakkal festette le a kis hadnagy gavalléros viselkedését. Levelét igy végezte: — Bármit is Írjanak mások méltóságodnak, szíveskedjék tudomásul venni, hogy a szép Lóri menyasszonyom, akit az ősszel feleségül veszek. Skerlitz hadnagy tehát a menyasszonyomat védte meg, ami minden uri embernek, kivált ha baj­társunk, kötelessége. És Dimitrovios kapitány, csakhogy megmentse a kis hadnagy boldogságát, feleségül vette az özvegyet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom