Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-04-03 / 14. szám

1910 április 3. > Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap « »Arany Bárány* szálló előtt hely jelöltessék ki, a közgyűlés elutasította. Izr. istentiszteletek további intézkedésig hét­köznap reggel órakor, este 3/ 46 órakor, péntek este 6 órakor. Eljegyzé8. Eitner Zsigmond sümegi földbir­tokos és orsz. képviselő éa néh. Fülöp Erzsébet leányát, Margitot eljegyezte Ned^czky Miklós és Holényi Mária fia, Nedeozky Jenő nagyszombati (Pozsonym.) szolgabíró. Áthelyezés a MÁV-nál Steiner Einil körmendi MÁV. vasúti hivatalnokot és nejét, ki a 8ze­mélypénztárnál mint péuztárnoknő működött, Keszthelyre helyezték át. Gyászhír Balogh Ibtván pénzügyi szám tiszt 28 éves korában, hosszú szenvedés után Cdács­ban meghalt. A zalaegerszegi pénziigyigazgató­ság mellé rendelt számvevőség tisztikara a korán elhunyt kartára ravatalára díszes koszorút he­lyezett s gyászjelentést adott ki. Gyümölcsoltó Boldog-asszony ünnepe 1910-ben Ritkán szokott előfordulni, hogy Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe nagypéntekre essék, mint az idén történt. Ez okból az idén Krisztus halálának gyászos emléknapja miatt április 4-én, vagyis fehérvasárnap után következő hétfőn fogjuk ezt az ünnepet megülni. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe a katholikus egyház közel kétezeréves történelmében mindössze 56-sfor esett még nagypéntekre. A most folyó 20-ik század­ban még 1921-ben és 1932 ben fog nagypéntekre esni Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe. Vasútügy. Sokat irtunk már e lap hasábjain arról a szánalomra méltó helyzetről, amelyben városunk, vármegyei székhely létére, leledzik amiatt, mert nem tudunk egy jóravaló vasúii összeköttetést létesíteni, mely hivatva volna ke­reskedelmünket éa iparunkat felvirágoztatni, városunk gazdasági fejlődését előbbre vinni. Most ujabban dr Korbai Károly polgármester vette kezébe az ügyet éa az alábbi kérelmet intézte a m. kir. kereskedelmi ministerhez: Zalaegerszeg r. t. város közönségének már régóta képezi óhajtását az, hogy közgazdasági érdekeit lehetőleg kielégítő vasúti összeköttetést sikerüljön létesítenie, mert a jelenleg rendelke­zésére álló boba—Csáktornyái helyi érdekű vaauti vonalat ezen igényeinek kielégítésére alkalmas­nak s illetve elegendőnek nem találhatja. Ameny­nyiben ezidőszerint nem mutatkozik megvalósít­hatónak a város közönségének azon óhajtása, hogy városunk forgalma egy vasúti fővonalba kapcsoltassák be, legalább az látszik elodázha­tatlanul szükségesnek, hogy városunk kelet — nyugoti irányban is kapjon vasúti összeköttetést, amely vasúti összeköttetés — városunk érinté­sével — a Balaton vidékét közelebb hozza Stiriához, ahol a mi balatonmenti boraink min­dig kedvező piaoi elhelyezést nyertek s amely vatmti összeköttetés Ausztria lakósságát hozza közelebb a Balatonhoz s ekként visszafordítsa azt a népvándorlást, mely eddig a nyaralókat hazánkból Ausztriába vitte, sőt ezután az oszt­rák nyaralókat hozza majd a Balaton parijára. Zalaegerszeg r. t. város közönségének hő óha­ját képviseli tehát a képviselőtestületnek 1 •/. alatti hiteles másolatban csatolt véghatározata, mely a jelzett vasúti összeköttetés megvalósítá­sára az első lépéa megtételét — az előmunká­lati engedély megkérését — elhatározta. A 2 '/• alatt csatolt helyhatósági bizonyítvány alapján s 3 '/., 4 •/., 5 '/• és 6 "/• alatt s nyomjelzéasel ellátott térképrészletek csatolása mellett, mint Zalaegerszeg r. t. város polgármestere, a város törvényes képviseletében azon kérelemmel for­dulok Uhát Nagyméltóságodhoz : Méltóztassék Keszthelytől kiindulva Héviz, Alsópáhok, Zulaapáti, Pacsa, Igrice, Ríd, Misefa, Nagykapornak, Bozsok, Zalaegerszeg, András­hida, Alsóbogod, Felsőbagod, Zalaszentgyörgy, Cséb, Budaf'a, Zalapataka, Zalalövő, Jánosí'a, Szentjakal), Magvarósd, Iváno éa Gosztonyon át Rátótig, illetve Ivánctól Gyarmath, Csörötnök éa Magyarlakon át Szentgotthárdig egy rendes nyomtávú helyiérdekű vasút építésére az elő­munkálati engedélyt kegyesen megadni. Polgármesterünk minden lehetőt megtesz váro­sunk érdekében s reméljük, hogy ismert vas­akaratával ezt a fogas kérdést ia kedvezően fogja megoldani. [^Keszthelyi küldöttség Goldmarknái. Gol.lmark I Károly, a magyar zeneköltők fejedelme, májua I 18-án lesz 80 esztendős. Kegyelettel ünnepli meg ezt a napot az egéaz zenészvilág s az ün­neplésből részt kér a maga számára a nagy zeneszerző szülővárosa Keszthely ia. Nagy István, Büchler Sándor dr, Lénárd Ernő éa Bognár Imre Keszthely város nevében küldöttségileg keresték fel Goldmarkot, hogy a keszthelyi ünnepségre hívják. Goldmark ígérte, hogy tiszteletére rende­zendő ünnepélyen jelen lesz. Mivel azonban szüle­tésének évfordulóján Bécsben, az ezt követő napon pedig a budapesti Operaházban rendeznek dísz­előadást a tiszteletére, arra kérto a küldöttsé­get, hogy a keszthelyi ünnepséget huszonegye­dikén tartsák meg. Goldmark ezután Ígéretet tett, hogy összes műveinek a kéziratait a Bala­toni Muzeumnak fogja ajándékozni. A Balatoni Muzeum-Egyesület igy olyan nagyértékü ereklye­gyiijteményhez jut, amilyennel egy más muzeum sem dicsekedhetik. Az ököritói szerencsétlenekért. Békefi Pál zenetanár f. hó 16-án nagyszabású hangversenyt rendez, a tűzeset következtében özvegységre és árvaságra jutott ököritói szerencsétlenek javára. Most a közreműködők névsorából megemlítjük Béki-fit, valamint növendékei ia bemutatják ké­szültségüket. Részletes műsort és egyéb tudni­valót a jövő számban közlünk. A megyebeli pénzintézetekről. A s>prom ke­reskedelmi és iparkamarához beérkezett jelentés Zalavármegye pénzintézeteinek 1909. évi műkö­déséről a következőket mondja: Ami a megyebeli pénzintézeteknek, mint a megye gazdasági és pénzügyi mozgatóinak 1909. évi tevékenységét illeti, érdekesebb, vagy külön kiemelendő mozzanatokról nem igen lehet megemlékezni és az évben történteket körülbe­lül az előző évi jelentésre való utalással köny­nyen el lehetne intézni. A pénzkereslet, hiteligények a lefolyt évben megyénkben minimálisak voltak, ami főleg abban leli magyarázatát, hogy Zala ez évben is, ellen­tétben az ország túlnyomó részével, ismét jó közepes termésre tekinthet vissza, mely körül­mény az abnormális magas gabonaárak mellett duplán jön latba. A gazdaközönség a kedvező áralakulásokat felhasználván, sietett túladni ter­mésén és a befolyt pénzeket elsősorban tartozá­sai kiegyenlítésére avagy kölcsöneinek apaszlá­sára fordította. Ily módon az intézetek kihelye­zései általában csökkentek egyrészt, másrészt pedig a gyümölcsőzőleg elhelyezett feles pénzek hozzájárultak az intézetek betétállományainak lényeges emelkedéséhez. A megyei pénzintézetek a lefolyt 1909. évben dicséretesen folytatták az 1908-ban megkezdett tőkeemelési törekvésüket. 1909-ben tőkeemelést eszközöltek a Csáktornyai takarékpénztár K 200,000-rel, Muraközi takarékpénztár r. t. Csák­tornya K 100,000-rel, Néptakarékpénztár r. t. Nagykanizsa K 400,000-rel, Bellatincvidéki ta­karékpénztár K 130,000-rel. Ha ehhez hozzá­számítjuk a még 1908-ban elhatározott tőke­emeléseket, melyek azonban tényleg csak a le­folyt évben bqnyolíttattak le, ugy eredménykép konstatálhatjuk, hogy 1909-ben a megyénkben működő összesen 32 pénzintézet (a Pesti ma­gyar kereskedelmi bank és az osztrák-magyar bank nagykanizsai fiókjait nem számítva) K 1.685,000-rel nagyobb részvénytőkévol és a főleg tőkeemelésből eredő K 1.343,000-rsl nagyobb tartaléktőkékkel dolgoztak, mint 1908-ban Az intézetek tőkeszaporítási mozgalma azon­ba n korántsem fejeződött be, és a jelén évben előreláthatólag még fokozottabb mérvben foly­tatódni fog, azonban nem az egyedül helyea éa egészséges alapon, t. i. ujabb tényleges befize­tések utján, hanem a tartalékalapok felhaazná­láaával. Ezen mozgalom pedig az újonnan élet­beléptetendő adótörvény azon ismeretea intézke­désére vezetendő vissza, mely szerint az adó bevellásánál a részvénytőke 3°/ 0-os kamatja levonható, mig ezen levonás a tartalékalapokra nézve nincsen megengedve éa igy természetsze­rűleg az intézetek igyekezni fognak a tartalék­alapokat részvénytőkévé átváltoztatni. Uj intézet Zalamegyében a lefolyt évben egész­ben kettő létesült ós pedig a Zalalövői Népbank r. t. K. 50,000 részvénytőkével, azonkívül az Országos gazdaaági bank budapesti intézet Znln­egerazegen fiókot létesített, mely fiók azonban a rendes bankügyletek mellőzésével kizárólag áru és nevezetesen gabonabizományi ügyleteket folytat. Az intézetek érdekeltsége az iparvállalatoknál nem igen bővült. A nagykanizsai Bankegyesű­lettel kapcsolatban álló Dunántuli szeszfinomító r. t. forgalma evről-évre emelkedik; ugyanez mondható a Zalamegyei gazdasági takarékpénz­tár által támogatott „Kardos Sándor éa Társa"­féle kefegyár ügymeneteléről. A Pesti magyar kereskedelmi bank illetve annak nagykanizsai fiókjának érdekeltségéhez tartozó Nagykanizsai malátagyár éa aerfőzde r. t. a tavalyi kedvezőt­len sörfogyosztási konjunktura dacára az elért szép p izicióját változatlanul fentartotta éa köny­nyen fizethette ugyanazt az osztalékot, mint az eiőző években. Végül megemlítendő még, hogy a Perlaki takarékpénztár érdekeltséget vállalt a Kováca­féle muravidi kosárfonó és nádipar vállalatnál, amennyiben azt támogatáaával részvénytársa­sággá alakította át ós remélhető, hogy a taka­rékpénztár pénzügyi támogatáaa ezen azép jövő­vel kecsegtető iparvállalatot mihamarabb fel­virágoztatja. Gazdatiszti gyűlés Veszprém és Fejérvár­megyék néhány földbirtokosa és a Gazdatisztek Orsz. Egyesületének vezetősége, különös tekin­tettel a bekövetkezett választási mozgalomra, szükségét látván a gazdatiszti osztály követel­ményeivel behatóan foglalkozni, gazdatiszti gyű­lésre hivják össze Veszprém és Fejérmegyék gazdatiszteit, hogy a nyugdijügy s az állami támogatás mellett leendő ingyenes központi állásközvetítés kérdéseiről tanácskozzanak. A gyűlés f. évi április hó 4-én d. e. 10 órakor Székesfehérváron a városháza tanácatermében tartatik meg. Óhajtandó, hogy a két megye gazdatisztei minél tömegesebben jelenjenek meg e gyűlésen, amely valóban nagyfontosságú kér­désekkel van hivatva foglalkozni. Közgyűlés. A zalaegerszegi izraelita beteg­aegélyző egyeaület »Maskil el Dal* ma április hó 3-án délelőtt 10 órakor a hitközség tanács­termében évi rendes közgyűlést tart, melyre az egyesület tagjai meghivatnak. A gyűlés tárgyai: 1. Évi jelentés előterjesztése. 2. Az 1909 évi zárszámadás bemutatása. 3. Két számvizsgáló megválasztása. 4. Esetleges indítványok. Ha a tagok az alapszabályokban előirt számban (leg­alább 20-an) meg nem jelennének, a közgyűlést folyó évi április hó 17-én tartják meg, a mikor a megjelenő tagok számára való tekintet nélkül határoznak. Hirtelen halál. L;kics Erzsébet husz éves orbányosfai leány már hosszabb idő óta Zala­egerszegen szolgált. Gazdái mindenütt szerették a szorgalmas, hallgatag, becsületes leányt, akit még feltűnő szépséggel ia megáldott a sora. A szegény leány már hónapokkal ezelőtt gyomor­fájásról panaszkodott s néhány hétig szülei házá­nál gyengélkedett. Majd húsvét előtti héten Hann János árvaszéki ülnöknél ismét szolgálatba állott. Nagyszombaton reggel Lakics Erzse hir­Entii az ítvSjjyat és a tmttólyt, megszün­teti a kWiügéít. vátadíkot éjjeli kzadisl szamár­íögés, skrofulozis, iniuenza elten számtalan tanár és orvos éltsS naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokai is kínálnak, kérjen mindenkor „B«Afc«" eredeti aaoma-oolöai­F. »effm«nn-La Rocfe® A C®. »as©l (SwáJeJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom