Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)
1910-04-03 / 14. szám
1910 április 3. > Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap « »Arany Bárány* szálló előtt hely jelöltessék ki, a közgyűlés elutasította. Izr. istentiszteletek további intézkedésig hétköznap reggel órakor, este 3/ 46 órakor, péntek este 6 órakor. Eljegyzé8. Eitner Zsigmond sümegi földbirtokos és orsz. képviselő éa néh. Fülöp Erzsébet leányát, Margitot eljegyezte Ned^czky Miklós és Holényi Mária fia, Nedeozky Jenő nagyszombati (Pozsonym.) szolgabíró. Áthelyezés a MÁV-nál Steiner Einil körmendi MÁV. vasúti hivatalnokot és nejét, ki a 8zemélypénztárnál mint péuztárnoknő működött, Keszthelyre helyezték át. Gyászhír Balogh Ibtván pénzügyi szám tiszt 28 éves korában, hosszú szenvedés után Cdácsban meghalt. A zalaegerszegi pénziigyigazgatóság mellé rendelt számvevőség tisztikara a korán elhunyt kartára ravatalára díszes koszorút helyezett s gyászjelentést adott ki. Gyümölcsoltó Boldog-asszony ünnepe 1910-ben Ritkán szokott előfordulni, hogy Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe nagypéntekre essék, mint az idén történt. Ez okból az idén Krisztus halálának gyászos emléknapja miatt április 4-én, vagyis fehérvasárnap után következő hétfőn fogjuk ezt az ünnepet megülni. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe a katholikus egyház közel kétezeréves történelmében mindössze 56-sfor esett még nagypéntekre. A most folyó 20-ik században még 1921-ben és 1932 ben fog nagypéntekre esni Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe. Vasútügy. Sokat irtunk már e lap hasábjain arról a szánalomra méltó helyzetről, amelyben városunk, vármegyei székhely létére, leledzik amiatt, mert nem tudunk egy jóravaló vasúii összeköttetést létesíteni, mely hivatva volna kereskedelmünket éa iparunkat felvirágoztatni, városunk gazdasági fejlődését előbbre vinni. Most ujabban dr Korbai Károly polgármester vette kezébe az ügyet éa az alábbi kérelmet intézte a m. kir. kereskedelmi ministerhez: Zalaegerszeg r. t. város közönségének már régóta képezi óhajtását az, hogy közgazdasági érdekeit lehetőleg kielégítő vasúti összeköttetést sikerüljön létesítenie, mert a jelenleg rendelkezésére álló boba—Csáktornyái helyi érdekű vaauti vonalat ezen igényeinek kielégítésére alkalmasnak s illetve elegendőnek nem találhatja. Amenynyiben ezidőszerint nem mutatkozik megvalósíthatónak a város közönségének azon óhajtása, hogy városunk forgalma egy vasúti fővonalba kapcsoltassák be, legalább az látszik elodázhatatlanul szükségesnek, hogy városunk kelet — nyugoti irányban is kapjon vasúti összeköttetést, amely vasúti összeköttetés — városunk érintésével — a Balaton vidékét közelebb hozza Stiriához, ahol a mi balatonmenti boraink mindig kedvező piaoi elhelyezést nyertek s amely vatmti összeköttetés Ausztria lakósságát hozza közelebb a Balatonhoz s ekként visszafordítsa azt a népvándorlást, mely eddig a nyaralókat hazánkból Ausztriába vitte, sőt ezután az osztrák nyaralókat hozza majd a Balaton parijára. Zalaegerszeg r. t. város közönségének hő óhaját képviseli tehát a képviselőtestületnek 1 •/. alatti hiteles másolatban csatolt véghatározata, mely a jelzett vasúti összeköttetés megvalósítására az első lépéa megtételét — az előmunkálati engedély megkérését — elhatározta. A 2 '/• alatt csatolt helyhatósági bizonyítvány alapján s 3 '/., 4 •/., 5 '/• és 6 "/• alatt s nyomjelzéasel ellátott térképrészletek csatolása mellett, mint Zalaegerszeg r. t. város polgármestere, a város törvényes képviseletében azon kérelemmel fordulok Uhát Nagyméltóságodhoz : Méltóztassék Keszthelytől kiindulva Héviz, Alsópáhok, Zulaapáti, Pacsa, Igrice, Ríd, Misefa, Nagykapornak, Bozsok, Zalaegerszeg, Andráshida, Alsóbogod, Felsőbagod, Zalaszentgyörgy, Cséb, Budaf'a, Zalapataka, Zalalövő, Jánosí'a, Szentjakal), Magvarósd, Iváno éa Gosztonyon át Rátótig, illetve Ivánctól Gyarmath, Csörötnök éa Magyarlakon át Szentgotthárdig egy rendes nyomtávú helyiérdekű vasút építésére az előmunkálati engedélyt kegyesen megadni. Polgármesterünk minden lehetőt megtesz városunk érdekében s reméljük, hogy ismert vasakaratával ezt a fogas kérdést ia kedvezően fogja megoldani. [^Keszthelyi küldöttség Goldmarknái. Gol.lmark I Károly, a magyar zeneköltők fejedelme, májua I 18-án lesz 80 esztendős. Kegyelettel ünnepli meg ezt a napot az egéaz zenészvilág s az ünneplésből részt kér a maga számára a nagy zeneszerző szülővárosa Keszthely ia. Nagy István, Büchler Sándor dr, Lénárd Ernő éa Bognár Imre Keszthely város nevében küldöttségileg keresték fel Goldmarkot, hogy a keszthelyi ünnepségre hívják. Goldmark ígérte, hogy tiszteletére rendezendő ünnepélyen jelen lesz. Mivel azonban születésének évfordulóján Bécsben, az ezt követő napon pedig a budapesti Operaházban rendeznek díszelőadást a tiszteletére, arra kérto a küldöttséget, hogy a keszthelyi ünnepséget huszonegyedikén tartsák meg. Goldmark ezután Ígéretet tett, hogy összes műveinek a kéziratait a Balatoni Muzeumnak fogja ajándékozni. A Balatoni Muzeum-Egyesület igy olyan nagyértékü ereklyegyiijteményhez jut, amilyennel egy más muzeum sem dicsekedhetik. Az ököritói szerencsétlenekért. Békefi Pál zenetanár f. hó 16-án nagyszabású hangversenyt rendez, a tűzeset következtében özvegységre és árvaságra jutott ököritói szerencsétlenek javára. Most a közreműködők névsorából megemlítjük Béki-fit, valamint növendékei ia bemutatják készültségüket. Részletes műsort és egyéb tudnivalót a jövő számban közlünk. A megyebeli pénzintézetekről. A s>prom kereskedelmi és iparkamarához beérkezett jelentés Zalavármegye pénzintézeteinek 1909. évi működéséről a következőket mondja: Ami a megyebeli pénzintézeteknek, mint a megye gazdasági és pénzügyi mozgatóinak 1909. évi tevékenységét illeti, érdekesebb, vagy külön kiemelendő mozzanatokról nem igen lehet megemlékezni és az évben történteket körülbelül az előző évi jelentésre való utalással könynyen el lehetne intézni. A pénzkereslet, hiteligények a lefolyt évben megyénkben minimálisak voltak, ami főleg abban leli magyarázatát, hogy Zala ez évben is, ellentétben az ország túlnyomó részével, ismét jó közepes termésre tekinthet vissza, mely körülmény az abnormális magas gabonaárak mellett duplán jön latba. A gazdaközönség a kedvező áralakulásokat felhasználván, sietett túladni termésén és a befolyt pénzeket elsősorban tartozásai kiegyenlítésére avagy kölcsöneinek apaszlására fordította. Ily módon az intézetek kihelyezései általában csökkentek egyrészt, másrészt pedig a gyümölcsőzőleg elhelyezett feles pénzek hozzájárultak az intézetek betétállományainak lényeges emelkedéséhez. A megyei pénzintézetek a lefolyt 1909. évben dicséretesen folytatták az 1908-ban megkezdett tőkeemelési törekvésüket. 1909-ben tőkeemelést eszközöltek a Csáktornyai takarékpénztár K 200,000-rel, Muraközi takarékpénztár r. t. Csáktornya K 100,000-rel, Néptakarékpénztár r. t. Nagykanizsa K 400,000-rel, Bellatincvidéki takarékpénztár K 130,000-rel. Ha ehhez hozzászámítjuk a még 1908-ban elhatározott tőkeemeléseket, melyek azonban tényleg csak a lefolyt évben bqnyolíttattak le, ugy eredménykép konstatálhatjuk, hogy 1909-ben a megyénkben működő összesen 32 pénzintézet (a Pesti magyar kereskedelmi bank és az osztrák-magyar bank nagykanizsai fiókjait nem számítva) K 1.685,000-rel nagyobb részvénytőkévol és a főleg tőkeemelésből eredő K 1.343,000-rsl nagyobb tartaléktőkékkel dolgoztak, mint 1908-ban Az intézetek tőkeszaporítási mozgalma azonba n korántsem fejeződött be, és a jelén évben előreláthatólag még fokozottabb mérvben folytatódni fog, azonban nem az egyedül helyea éa egészséges alapon, t. i. ujabb tényleges befizetések utján, hanem a tartalékalapok felhaaználáaával. Ezen mozgalom pedig az újonnan életbeléptetendő adótörvény azon ismeretea intézkedésére vezetendő vissza, mely szerint az adó bevellásánál a részvénytőke 3°/ 0-os kamatja levonható, mig ezen levonás a tartalékalapokra nézve nincsen megengedve éa igy természetszerűleg az intézetek igyekezni fognak a tartalékalapokat részvénytőkévé átváltoztatni. Uj intézet Zalamegyében a lefolyt évben egészben kettő létesült ós pedig a Zalalövői Népbank r. t. K. 50,000 részvénytőkével, azonkívül az Országos gazdaaági bank budapesti intézet Znlnegerazegen fiókot létesített, mely fiók azonban a rendes bankügyletek mellőzésével kizárólag áru és nevezetesen gabonabizományi ügyleteket folytat. Az intézetek érdekeltsége az iparvállalatoknál nem igen bővült. A nagykanizsai Bankegyesűlettel kapcsolatban álló Dunántuli szeszfinomító r. t. forgalma evről-évre emelkedik; ugyanez mondható a Zalamegyei gazdasági takarékpénztár által támogatott „Kardos Sándor éa Társa"féle kefegyár ügymeneteléről. A Pesti magyar kereskedelmi bank illetve annak nagykanizsai fiókjának érdekeltségéhez tartozó Nagykanizsai malátagyár éa aerfőzde r. t. a tavalyi kedvezőtlen sörfogyosztási konjunktura dacára az elért szép p izicióját változatlanul fentartotta éa könynyen fizethette ugyanazt az osztalékot, mint az eiőző években. Végül megemlítendő még, hogy a Perlaki takarékpénztár érdekeltséget vállalt a Kovácaféle muravidi kosárfonó és nádipar vállalatnál, amennyiben azt támogatáaával részvénytársasággá alakította át ós remélhető, hogy a takarékpénztár pénzügyi támogatáaa ezen azép jövővel kecsegtető iparvállalatot mihamarabb felvirágoztatja. Gazdatiszti gyűlés Veszprém és Fejérvármegyék néhány földbirtokosa és a Gazdatisztek Orsz. Egyesületének vezetősége, különös tekintettel a bekövetkezett választási mozgalomra, szükségét látván a gazdatiszti osztály követelményeivel behatóan foglalkozni, gazdatiszti gyűlésre hivják össze Veszprém és Fejérmegyék gazdatiszteit, hogy a nyugdijügy s az állami támogatás mellett leendő ingyenes központi állásközvetítés kérdéseiről tanácskozzanak. A gyűlés f. évi április hó 4-én d. e. 10 órakor Székesfehérváron a városháza tanácatermében tartatik meg. Óhajtandó, hogy a két megye gazdatisztei minél tömegesebben jelenjenek meg e gyűlésen, amely valóban nagyfontosságú kérdésekkel van hivatva foglalkozni. Közgyűlés. A zalaegerszegi izraelita betegaegélyző egyeaület »Maskil el Dal* ma április hó 3-án délelőtt 10 órakor a hitközség tanácstermében évi rendes közgyűlést tart, melyre az egyesület tagjai meghivatnak. A gyűlés tárgyai: 1. Évi jelentés előterjesztése. 2. Az 1909 évi zárszámadás bemutatása. 3. Két számvizsgáló megválasztása. 4. Esetleges indítványok. Ha a tagok az alapszabályokban előirt számban (legalább 20-an) meg nem jelennének, a közgyűlést folyó évi április hó 17-én tartják meg, a mikor a megjelenő tagok számára való tekintet nélkül határoznak. Hirtelen halál. L;kics Erzsébet husz éves orbányosfai leány már hosszabb idő óta Zalaegerszegen szolgált. Gazdái mindenütt szerették a szorgalmas, hallgatag, becsületes leányt, akit még feltűnő szépséggel ia megáldott a sora. A szegény leány már hónapokkal ezelőtt gyomorfájásról panaszkodott s néhány hétig szülei házánál gyengélkedett. Majd húsvét előtti héten Hann János árvaszéki ülnöknél ismét szolgálatba állott. Nagyszombaton reggel Lakics Erzse hirEntii az ítvSjjyat és a tmttólyt, megszünteti a kWiügéít. vátadíkot éjjeli kzadisl szamáríögés, skrofulozis, iniuenza elten számtalan tanár és orvos éltsS naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokai is kínálnak, kérjen mindenkor „B«Afc«" eredeti aaoma-oolöaiF. »effm«nn-La Rocfe® A C®. »as©l (SwáJeJ