Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-02-27 / 9. szám

1910. február 13. * Zalamegye Zal&yái megyei Hiriape 7 Nagy tűz. Szentpéterur községben szerdán délután két óra felé kigyulladt egy pajta. A szomszédok a tűzhöz siettek s oltani kezdték, de nagyobb veszélytől nem tartottak, mert azt remélték, hogy rövid idő alatt megfékezhetik a vészthozó elemet. Hirtelen azonban szél támadt, amely tüzes csóvákat ragadott magával. A szom­szédos lakóházak teteje lángba borult s a szél vitte, hordta tovább a perjót, amely gyújtott az egéss hássoron. Hiába való volt minden igye­kezet. Leégett harminc lakóház és rengeteg melléképület. A paesai tűzoltók lokalizálták a tüzet s emberfeletti erővel dolgozott velük a fslu népe. A koldussá és hajléktalanná vált szegény embereknek a faluban adtak ideiglenes szállást. Évtizedek Óta be van bizonyítva, hogy a „Christophc benzin, szivógázmotorok, lokomo­bilok és nyersolajmotorok az első helyen állnak. Képes árjegyzéket ingyen ós bérmentve küld Dénes B. motorspecialista, Budapest, Lipót­körut 15. Az óriás halála. Szabó Sándor kereesenyi parasztlegény valóságos óriás volt. Mindössze husi esztendőt élt s magassága meghaladta a két métert. De kezei és lábai még hatalmas arányaihoz mérten is rengeteg nagyok voitak. A hatalmas test azonban beteg volt. Szabó Sándort rettenetes fejfájások gyötörték, ugy hogy a szegény legény néha a megőrüléshez járt kösel. Szabó a mult héten Ihárosberénybe ment lako­dalomba. Jól mulatott, sokat evett s ivott, aminek sz lett a következménye, hogy régi baja újból elővette. Elindult hazafelé, de Nagykani­zsán már alig tudott vánszorogni. Elvezették a kórházba, ahol másnap meghalt. Az orvosok előtt gyanús volt az eset. Mérgezésre gondoltak. Felboncolták tehát a holttestet s egy rettenetes agydaganatot konstatáltak. Ez kinozta a szegény legényt s ez oltotta ki ifjú életét. Fog z á s. Ne ijedjen meg, hanem adjon gyermekének egy kevés SCOTT-féle Emuisiót és vessen véget az álmatlan éjjeleknek. A könnyedség, amellyel ezután a fogak jönni fognak, meg fogja Ont lepni. A SCOTT-féle Emuisió kellememesen emészthető formá­ban tartalmazza éppen azokat az anyagokat, amelyek megkívántat­nak fehér, egyenes és erős fognak megnövéséhez. A SCOTT-féle EMULSIÓ tisztaságát és erejét semmi sem az Emuisió Tísír- mu'ja felül. Ize a legkellemesebb. lásáail « SCOTT- ' ° A SCOTT-féle EMULSIÓ a legkiválóbb. Egy eredeti üveg ára 2 K 50 fillér. Kapható minden gyógytárban. Időjárás. Tavaszi verőfény ragyogja be az egész vidéket. Napsugárban fürdiink s táguló tüdővel szívjuk magunkba a felfrissült, üde leve­gőt. Az ébredező föld illata tölt be mindent s a tavasz előre küldte saár hirnökeit, a tulipán leve'ét, a téli zöld hajtását s a kökénybokrok duzzadó rügyeit. Néhány napig tartó enyhe idő után csodálatosan felpezsdült a mezők, erdők, rétek élete. Az alapszínek megváltoztak, a ter­mészet lerázta magáról a dermedtséget s lélek­zik, él már minden. A fák nedve lassan kering, a fii zöldéi s a madarak diadalmasan csicse­regnek a nap felé. Szinte fáj elgondolni, hogy tél apó mégegyszer megrázhatja a szakállát — s visszatérhet a zord idő. Korai tavasz van, pedig a naptár még telet mulat. haczi áraink a .egütolsóhehvasá/cij 60 kilogrammoMint Sfor.'g búza rozs árpa zab tenguri minőség szerint 13-30 — 8-60 —••— 7.— —•— Esklídtszék. A zalaegerszegi kir. törvényszéknél 21-én k ezdődött meg az ez évi első esküdtszéki ülésszak. A tárgyalásokat a régi épület nagytermében tartják, amelyet most alakítottak át s rendez­tek be erre a célra. Az esküdteket a kir. törvényszék hat napra hivta be s a tárgyalások egész héten tartanak. Szombaton kilenc vádlott áll az esküdtbíróság előtt. A bűnesetek szomorú világot vetnek népünk erkölcseire és kulturális viszonyaira. Megdöb­bentő az a cinizmus és vadság, amellyel az emberek egymás életét kioltják. Csak játék, falusi hecc egy egy embernek a pusztulása. És a bönszerző rendesen a bor, meg az asszony. De különösen a bor. Hiszen bortermelő vár­megye vagyunk, tehát iszunk. S ha a paraszt ember iszik, rögtön elragadja az indulat, kézbe kerül a bicsak és folyik a vér. Az erkölcsi elvadulás, az ember élete elleni merényletekben megnyilatkozó lelki sülyedés ijesztő mérveket ölt. Az esetek legtöbbjében alig van más mentség, más enyhítő körülmény, mint a részegség és az állati szenvedély, amely fel­idézi a gyilkos féltékenységet. Egy esküdtszéki ülésszak minden napja osak ezekről tanúskodik. Nem drámák ezek az ese­tek, hanem esak piszkos, undorító bűnök, aljas­ságok, a szesz rombolásának bizonyságai, a degenerálódás szomorú jelei. És talán az ilyen esetek szaporodásában része van annak a szuggesztív hatásnak is, amelyet a felmentő verdiktek a tömegekre gyakorolnak. A Haverda—Jánossy esetek, Dénes Pálné meg­szabadulása ki tudja milyen gondolatokat szül­nek a tanulatlan, erkölcsi erővel fel nem vérte­zett lelkekben. Pedig hogy özeknek az eseteknek Ilire fut, az bizonyos. Hiszen az esküdtszéki főtárgyaiá­sok rendes közönsége azokból kerül ki, akiket közelről érdekelhetnek ezek a kérdések. És a hallgatóság már meghozza az Ítéletét, mielőtt a bíróság itélt. Rendszerint sokallja a-büntetést, mert a részegséget s a dühödt állati szerelmet, a túltengő önérzetet olyan enyhitő körülmény­nek találja, amely mindent megmagyaráz. A humanisták ujongnak, a szociologus pedig fél és retteg a jövendőtől. Mert orgiákat ül a bfin s szaporodnak a bfinösök. Első nap. Halált okozó súlyos testi sértés bűntettével vádolt Bálint Imre csáfordi lakos állt bírái előtt. Elnök: dr. Degré Miklós. Birák : Skoday Aurél, Sipos József. Jegyző: dr. Ludányi Béla. Ügyész: dr. Szász Gerő. Védő : dr. Grümvald Samu. Bálint Imre s több társa mult november 5 én forgattak egy özvegy asszonynál a csáfordi hegyben, melyért 20 koro­nát kaptak. Az özvegy a jó munkáért még 10 pint bort adott áldomásra, amelyből a munkások ott helyben öt pintet elfogyasztottak. Hazafalé menve az öt üveg megmaradt bort el­vitték Gömbkötő Károlyékhoz s ott egy pintet ismét megittak. Bálint Imrét már a bor tüzelte s az üres üvegeket és poharakat a szoba pad­lójára vagdalta. Gombkötőéktől Bálint hívta a társaságot magukhoz, ahol lesz citera, meg leány és tánc. Menet közben Bálint Gombkötővel össze jlel­kezett s a többiektől kissé elmaradtak. Az előbbre sietett trunkások csak arra lettek figyelmesek, hogy Gombkötő összerogyott. Bálint Imre ugyanis a bicskájával nyakba szúrta, átvágta az üteret s a szerencsétlen ember néhány pillanat múlva meghalt. Bálint maga jelentkezett a csendőröknél s bevallotta váres bűnét, de a főtárgyaláson min­dent tagadott. Dr. Grünwald Samu védő a vádlott beszámit­hatatlanságát hathatós érvekkel bizonyította, de az esküdtek Bálint Györgyöt bűnösnek mondták ki s a kir. törvényszék öt és félévi fegyház­büntetésre Ítélte a vádlottat. Pénzt vagy életet! Második nap. Rablás bűntettével vádolva került Jákói István sárhidai lakos az esküdt­szék elé. Elnök : dr. Degré Miklós. Birák: Skoday Aurél, Sperlágh Géza. Jegyző: Fülöp Jenő. Védő: dr. Arvay László. Ügyész: dr. Rézler Kornél. Rotschild Sámuelné korcsmárosné és Jákói István sárhidai lakosoknak a zalaegerszegi kir. járásbíróságnál akadt dolguk. Hazafelé menet Jákói István megtámadta az asszonyt, s „Pénzt vagy életedet" — jelszóval követelte tőle pén­zét. Az asszony tréfának vette s még azt mondta: „István, ne bolondozzon!,, Jákói azonban komolyan fogta a dolgot, s az asszonyt ütlegelni kezdte, aki látva helyzetét, a nála levő 1 drb. 10 K aranyat átadta a rablónak, amit az lajbija zsebébe gyúrt; ráadásul pedig szegény asszonyt jól elverte ugy, hogy osak alig tudott a falujába haza vánszorogni. — Az esküdtszék igazmondása alapjá n a bíróság 2 évi fegyházzal sújtotta Jákói Istvánt, aki ezen idő alatt ráér gondolkozni a felett, hogy 2 évi fegyház megér-e tiz koronát. Ki a legény a csárdában? Harmadik nap. Halált okozó súlyos testi sér­tés vétségével vádolt Kováos Csuka Vendel kerkaszentmihályfai lakos ügye került tárgya­lásra. Elnök: dr. Degré Miklós, birák: Skóday Aurél, Sipos József, jegyző: dr. Szüos Zoltán, ügyész : dr Szász Gerő, védő: dr. Hajós Ignác. Nagy oícó volt Kerkaszentmihályfa község korcsmájában 1910. január 1-én éjjel. Zeneszó­val, kurjongatással, szivarfüsttel s borgőzzel telitett levegőben vigan ropták a táncot a falu legényei. Molnár Vendel fiatal házas ember kiállott az ivó közepére s elkiáltotta magát: „ki itt a gavallér, ki akar itt mulatni?" Kováos Csuka Vendel s néhány legény bekiáltottak a korcsmába: »no hires gavallér gyere ki,« de a gavallér nem ment ki. Éjfél tájban Molnár Józsefet felesége elhívta haza. Útközben valaki hátulról Molnárt egy vastag karóval ugy vágta fejbe, hogy azonnal összeesett s meghalt. Az ütésre megfordulva, a feleség a vádlottat ismerte fel, akit a tanuk is láttak. A menyecske azonban az elesett urával nem birt, visszaszaladt az ivóba s elpanaszolta a szerencsétlenséget. Kováos Csuka Vendel akkor már vigan borozgatott társaival. Vádlott taga­dott mindent. Az esküdtszék igazmondása alap­ján a kir. törvényszék 5 és fél évi fegyházra itélte Kováos Csuka Vendelt. Az öreg ember nem vén ember. Negyedik nap. Szándékos emberölés bűntetté­vel vádolt Szabó Vendel tekenyei lakos állt a bíróság előtt. Elnök : dr. Degré Miklós. Birák: Skoday Aurél, Sipos József. Jegyző: dr. Tulok Jenő. Ügyész: dr. Szász Gerő. Védő : dr. Hajós Ignácz. Öreg Szabó István 64 éves tekenyei lakos megunta a bús özvegységet, elhatározta, hogy megnősül. Meg is kért egy 18 éves fiatal türjei leányzót, aki azonban csak ugy akart hozzá menni, ha a vagyonát rá iratja. — A szerelmes öreg ezt meg is igérte, s gyermekeinek határo­zottan kijelentette, hogy vagyonát leendő fele­ségére iratja, tehát tőle vagyonra ne számít­sanak. E miatt állandó súrlódás volt az apa és gyermekei között. December hóban öreg Szabó István a szentgróti vásáron találkozott Szabó Vendel vőjével, akivel szépen elbeszélgettek. Az öreg meghivta vőjét, hogy hazafelé látogassa őt meg kámi hegyen levő pinoéjében. Ifj. Szabó Vendel fel is kereste apósát s elborozgattak. Mikor már jól bele néztek a pohár fenekébe, ifj. Szabó apósa előtt szóvá tette a házasságát. Kérte, könyörgött neki, hogy a osaládot ne szégyenítse meg. Az öreg hajthatatlan maradt, sőt határozottan kijelentette, hogy most már csak azért is megnősül s gyermekeit kitagadja. Szabó Vendel arra kérte apósát, hogy az ő feleségének is adja ki a 8000 K jussát, mint a másik leányának, s azután nősüljön meg. Az öreg nem engedett. Szó szót követett, s a bor hatása alatt öreg Szabó István vőjét arculütötte. Erre Szabó Vendel torkon ragadta apósát s dulakodtak. Az öreg nem birta az erős markok szorítását, megfulladt, s a földre zuhanva magával rántotta a vőt is. Szabó Vendel látva, hogy apósát meg­gyilkolta, s hogy magáról elhárítsa a gyanút, az ott levő szalmahordó kötelet a meghalt nyaka köré fonta jó szorosan, s szólt : „No vén bolond most házasodj meg !'" — és eltávozott. Az öreget a szőlőben járó emberek találták meg s miután Szabót látták a vásár napján be­menni az öreg hajlékába, elfogták. Az es­küdtszék Dr. Hajós fényes vádbeszéd j után a hir­telen felindulásban elkövetett emberölésben találta bűnösnek s a bíróság 3 évi fegyházra itélte

Next

/
Oldalképek
Tartalom