Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-02-20 / 8. szám

1910. tebruir 20. »Zalamegye Zalayármegyei Hírlap* 3 legelső ténye is törvénytelen volt. A nemzet pedig teljesítse kötelességét s tartson ki rendíthetetlenül j >gsi mellett. A bizalmatlansági indítvány egyhangú elfogadása után ax alispán bemutatta az alkotmányvédő biaottság jegyzőkönyvét, amely a bizalmatlanság tekintetében sxó szerint megegyezik ai állandó választmány javaslatával. Kimondta •gyazeramiod a köigyülés, hogy a mostani kormány által kinevezendő főispán iránt sem viseltetik biaalomml; beiktatása alkalmával a szokásos ünnepi formákat mellőzi a a bizalmatlanságnak a közgyűlésen való tolmácsolására báró Pattheány Géxa bizottsági tagot kéri fel. Aa alkotmányvédő bizottságot, amely axideig nyolcvan tagból állott, a közgyűlés 85 tagra egészítette ki a uj tagokul megválaaztattak: Legáth Kálmán, Csertán Károly, Krosetz Gyula, Stádal János, dr. Szigethy Elemér, Sxily Kálmán, IJjváry Géza, Nedeozky Jenő, Hajós Mihály, dr. Hajdú Gyula, Tripammar Gyula éa Külley János. Ax alispán belelentetta, hogy a belügyminiszter a főispáni lakásnak aa alispán lakásául való elfoglalására vonatkozó határozatot tudomásul vett* s ax állandó választmány azt a javaslatot tesxi, hogy a főispáni iroda céljaira szolgáló két szoba vétessék igénybe s a hivatalos helyiségekhez caatoltaasék. Csertán Károly nem tartja helyesnek, hogy a főispánnak a várm«gy« irodát ne adjon, mert ex a központi tisztviselőkre s az ügymenetre is hátrányoa volna. Az állandó választmány javaalatát azzal kívánja kiegészíteni, hogy a főispáni iroda exidősrerint a központi hivatalok részére vétessék ugyan igénybe, da a normális viszonyok visszatértével az alispán a főispáni iroda helyiségeiről gondoskodjék. — A közgyüléi Csertán Károly indítványának magfelelően határozott. A megyei központi választmányban megüresedett tagsági helyekra dr. Józsa Fábián és Czobor Mátyás választattak meg. A balatonfüredi Erzsébet szeretetháx részére évi 600 K, a kaposvári siketnéma intézet részére évi 200 K segélyt szavazott meg a köxgyüléa. Fél tizenkettő után karült a aor a zalaegerszegi városi takarékpénztár ügyére. Tudvalevőleg a képviselőtestület azon határozata ellen, amellyel a takarékpénztár felállítását határozta el, több városi képviselő fellebbezést adott be. Miután az előadó az állandó választmány javaslatát behatóan ismartette, dr. Korbai Károly polgármester kért szót » több, mint egy órán keresztül tartott érdekas és tárgyilagos beszédben vázolta azokat az érdekeket, amelyek a városi takarékpénztár felállításához fűződnek ; ismertette a képviselőtestület elhatározásának indokait s az előadói javaslattal szemben azt vitatta, hogy a tervbe vett intézmény nem ellenkezik a törvénnyel. Dr. Korbai ha sem fejezhette a beazédét, mert agy óra már elmúlt, amikor Árvay L*jos alispán feltette a kérdést, hogy a közgyűlés kivánja-e a tárgyalást folytatni. Miután a többség nem kivánt tovább tárgyalni, a gyűlést az alispán berekesztette. A másnapi gyűlés tehát újra a városi takarékpénztár ügyével kezdődött s dr. Korbai befejezte beszédét. Felszólallak utána dr. Berger Béla, dr. Keresztury József, dr. Hajós Ignác, Csertán Károly. Dr. Keresztury az állandó választmány javaslatával szemben pótindítványt nyújtott be s ennek elfogadásával a közgyűlés kimondta, hogy a képviselőtestület azon határozatát, amelyben kimondta, hogy községi takarékpénztárt állít fel 200.000 K alaptőkével, jóváhagyja ugyan, miután azonban a város által tervezett keretben a községi vagyont nem látja eléggé biztosítva, az alapszabályoknak mefelelő módosítása a ujabb határozathozatal végett ax ügyet visszaküldi a városhoz. A városi takarékpénztár ügyének elintézése után a polgármester fizetésemelésére került a aor. Tudvalevőleg a képviselőtestület a polgármester fizetését H600 koronáról 4800 koronára emelte fel, ax állandó választmány azonban azt a javaslatot terjesztette a közgyűlés elé, hogy a határozat jóváhagyását tagadja meg. Az állandó választmány javaslatával szemben dr. Hajós Ignáo a határozat jóváhagyása uaellett aaólalt fel. Tetszéssel és éljenzéasel fogadott beszéde után a közgyűlés a képviselőtestőlet határozatát nagy szótöbbséggel jóváhagyta. A közgyűlés ezutáu sok kisebb fontosságú ügyet intézett el. A közigazgatási bizottság ülése. Zalavármegye közigazgatási bizottsága kedden tartotta meg február havi ülését, Árvay Lajos alispán elnöklete alatt. Az alispán jelentetto, hogy a aaondőrsóg 208 esetben teljesített nyomozó szolgálatot. Kideríttetett 203 bűncselekmény; a tettesek közül feljalentetett a biróaágnál 274, letartóztatásba helyeztetett 31 egyén. A kir. járásbíróságok hatáskörébe tartozó kihágás 15 eartben fordult elő; feljelentetett 33 tettes. A közigazgatási hatóságokhoz utalt kihágásokért feljelentettek 406-an, elővexettettek 67-en. Tűzeset 10 fordult elő. A kár értéke 5654 K volt, amelyből bixtosítás utján megtérült 2300 K. A tűx oka 6 esetben gondatlanság, 2 esetben gyermekek játéka, 1 esatben gyújtogatás volt, 1 esetben pedig kideríthetetlen maradt. Orvosrendőri hullaszemle 19 eaetben fordult alő. A halál oka 8 esetben baleset, 3 esetben öngyilkosság, 4 esetben szívszélhűdés, 4 esetben pedig emberölés volt. Január 29-én éjjel a várraagye nyugati réazéban gyenge földrengést észleltek. Kár nem történt. Amerikába szóló útlevél 30 egyén részére állíttatott ki. A kivándorlás nem mutat emelkedéat. Közegészségügy. A tiszti főorvos jelentette, hogy január hónapban ax időjárás szokatlanul enyhe s túlságosan csapadékos jellegű volt. A felnőttek köxagészaégügyi állapota, a mult havihoz viszonyítva, nem változott s kielégítő volt. Influenza s a légaő azervek hurutos ós lobos megbetegedései fordultak elő nagyobb számban. A gyermekek egészségi állapota nem volt annyira kedvező. Némi szaporodáat mutatnak a roncsoló toroklob, vörheny és kanyaró, de nem járvánvszerü jelleggel. Fertőző bántalmak közül előfordultak: ron••oló toroklob 47, hasi hagyraáx 32, vörheny 57, kanyaró 7, hökhurut 1, fültőmirigylob 1 esetben. Rendőri boncolat teljesíttetett 4 esetben. Külső hullaszemle volt IS. Súlyos testi sértés bejelentetett 5. öngyilkosságot 6 egyén követettel és pedig: Szily Dezső kasxaháxi birtokos és Róka Gábor 46 évea balatonfüredi lakos agyonlőtték magukat ; Kustán Máté caömödéri és Pál Gergelyné slsóesödai lakosok felakaaatották magukat a Árvái Adolf nagykanizsai lakos átvágta az ütő ereit. Véletlen szerencsétlenség folytán hatan haltak meg. Pais Mári 14 éves barabásszegi, Baráth József 64 éves csabrendeki és Sipos látván 64 évea pötrétei lakosok megfagytak; Obadics Juli 10 hónapos beliozai gyermek vixbe fulladt; Boezkó Kálmán 28 éves reszneki lakost a fa ütötta agyon ; Kiapalinán egy másfél éves gyermek megégett. Sierencaétlen szülésnél egy esetben volt orvosi beavatkozásra szükség. Elmakórnak 4 esete képezte a hivatalos beavatkozás tárgyát Három beteg elmegyógyintéze be szállíttatott, egy pedig házi ápolás alatt maradt. Hét évnél fiatalabb gyermekek gyógyíttatása 34 esetben mulasztatott el. Népoktatás. Kir. tanfelügyelő jelentette, hogy jauuár hóban meglálogatta a csáktornyai tanító intézetet, a zalaegerszegi elemi és polgári iskolát, a kézimunka tanfolyamot a az analfabéták tanfolyamát. Kir. segédtanfelügyelők meglátogatták a zalaegerszegi áll. leányiskola kilenc tantermét, a gaxd. ism. fiu és leányiskolát, az iparos tanonciskoláit éa kisdedovodát, a nagykanizsai II. igazgatósági körzet áll. el. iskoláinak tizennyolc tantermét, a III. igazgatósági körzet áll. el. iskolának tizenegy tantermét, ax iparos tanonciskolát, a zalnszentgróti áll. el. fiu és leányiskolát és kisdedovodát, a kisszentgróti, udvarnoki, csáfordi, tnakeszentpéteri, tekenyei, szalapai, tőrjei, leaenoetomaji, lesenoeistvándi éa leseucsnémetfalui rk. el. iskolákat. Kir. tanfelügyelő jelenti továbbá, hogy ezen időszakban az 1907. évi XXII. t.-e. alapján 99 községi elemi iskolai tanító fizetéskiegészítés és korpótlék cimén 24900 koronát, 332 róm. katb. tanító 79200 koronát, 21 reform, tanító 6800 koronát, 18 ág. hitv. ev. tanító 4600 koronát, 17 izr. tanító pedig 5500 koronát — vagyis a vármegyének 487 községi és felekezeti tanítója összesen 282735 korona államsegélyt élvez évenkint. Ax elemi népiskolai oktatatási ingyenességet méltató 1908. évi XLVI. t.-cikk, ax 1909. évi 150000 számú min. körrendelet alapján ax egász vonalon elő van készítve, amennyiben a közig, bizottság 5681/1909. sxámu intéxkedésével a vármegye összes közaégi éa hitfalekezeti jellegű el. iskolái iskolaszékeinek tüzetes irányítást adott a követendő eljárásra nézve. Mart az 1907. évi XXVII. t.-e. alapján már segélyt élvező tanítókkal egész más elbánás foganatosítandó, mint ax ily aagélyt még nem élvező, da tandíj cimén államsegélyt idénybe vevő tanítókkal, valamint hogy kiilömbség tétetik axon iskolák köxt, melyeknél a tandíj a tanító közvetlen javadalmát képexi és axok közt, melyeknél a tandíj az iskolafentartás dologi mozzanatai köxt szerepel, egyalőra azon tanítóknak államsegélye fog az 1908. évi XLVI. t.-c. értelmében megállapíttatni, kiknek a tandíj javadalmi jegyxőkönyvakban, illetve dijlevelekbeu biztosított közvetlen jövedelmét képexi. Ax össxes érdekelt iskolafenntartók a közigaxgatási bizottság által elbírálandó kérvényeik beterjesztésére xáros határidőt kaptak. Zalavármegye gazdasági viszonyai január hóban. Ax időjárás ax elmúlt hóban általában enyhe jellegű volt. Csapadék, ugy hó, mint eső alakjában nagy mértékben esett, miáltal a vatések fejlődéséhez szükséges téli nedvesség kellő mértékben biztosíttatott. Január utolsó harmadában a csapadék hó alakjában jelentkezett s a hőmérséklet némi lehűlést mutatott. A hó azonban állandó jellegűvé nem változhatott, a rá következő eső és enyhébb időjárás annak tartósságát nem biztosíthatta. A gazdasági munkaerő az elmúlt hóban külső gazdasági munkálatoknál, nem annyira a csapadékdús időjárás következtében, mint inkább a talaj tnlságos felázása miatt, alig volt foglalkoztatható. Jauuár hóban a várt hőmérséklet lehűlése nem következvén be, a gazdák azon reménye sem válhatott valóra, hogy a f. évi jégszükségletüket fedezhessék. Közgazdasági szempontból ugyan jelentéktelennek látszik, vájjon az egyes gazdaságok kellően el vannak-e látva jéggel, mégis tekintettel arra, hogy a megyében működő 83 tejszövetkezet nyári üzeméhez a jeget úgyszólván nem nélkülözheti, a jéghiány közgazdasági szempontból is tetemes károsodást okozkat. A vetések állapotában az elmúlt hóhan lényegesebb változás nem állott be. A vetések általánosságban jól állanak s hasonló tovább fejlődés mellett kedvező termésre nyújtanak kilátást. Az állatállomány takarmányozása minden nehézség nélkül eszközölhető. Célszerű beosztással, a mult évi szűkebb takarmánytermés dacára, a gazdák az állatállományt jól ki fogják teleltetni tudni. Mig a takarmánykészletek fentiek szerint a szükaégletuek megfelelő mennyiségben állanak rendelkezésre, addig ax alom anyagok, minél közelebb jutunk a kitavaszodáshoz, annál nagyobb hiányt mutatnak fel. Sajnos az e cikkbeni hiány alig, vagy egyes esetekben esak némileg fedezhető és pótolható. Az állategészségügyi viszonyok az elmúlt hóban kedvazőek voltak. A sporadikusan fellépett egyes elhullási esetek az állategészségügyi viszonyt egyáltalán nem befolyásolták kedvezőtlenül. Az állatárak az elmúlt hóbán emelkedő irányzatot mutattak. Ugy a hizó állatok árai, amelyek ma az egy koronás ár körül mozognak, mint a jármos és növendék marhák árai is emelkedtek. Hacsak egy kedvezőtlenül megkötött kereskedelmi és vámszerződés az állatárakra lényegesebb befolyást nem fog gyakorolni, ugy remény van rá, hogy a f. évben az állatárak