Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)
1910-02-06 / 6. szám
1910 február 6. > Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 3 Ha az államot vagy társadalmat akarjak helyesen reformálni, az egyedeket pedig elégedettekké tenni, ugy ezt csak akkor érhetjük el, ha nem keserítjük őket az egyenlőség mistícizmusaival, hanem azon fáradtságot használjuk fel inkább arra, hogy tanítsuk az egyedeket az egyéni szabadság keretében egyenlők lenni azokkal, akikkel saját erejük szerint egyenlők lehetnek. Az értelmes iparos ne utánozza társadalmi szokásokban ás életmódban az excentrikus hivatalnok embert; a díjnok ne gondolja magát rabszolgának azért, mert a gallérja nem oly széles, mint a főnöké és senki se mérj'-; magát más embertársához mesterséges ós természetellenes szempontok szerint, h»nem csakis a munkatudás ós munkaképesség szerint, mert igy eltűnnek azok az óriási válaszfalak és megszűnik az elégedetlenség, de viszont nem szűnik meg a folytonos fejlődés, önki képzés és munkaképesítés. Ha egy embertársam látszólag egy könnyebb pályán munkálkodik, ez nem ad jogot semmi panaszra, mert ez tisztán a véletleuség dolgn és mert csak látszólag vannak könnyebb pályák. Ha a munkából nem zárjuk ki a lelkiismeretesség jelét, ugy az életpályák közötti óriás külömbség megszűnik és » különböző életpályákon működő egyének is tekinthetik magukat egymással szemben egyenlőknek, de osak a munkaképesség szempon'jából ítélve. Ér veink alapján a következő tételt állíthatjuk: Az emberek közötti hhr.-tséges egyenlőség a* egyéni szabadság mikénti érvényesülésétől függ és osakis ehhez mérten fejlődhetik. Nem egyenlőknek kell az embereket hirdetni, haEem csak egyformán szabadoknak. Más embertársaival való egyenlőségét mindenki maga teremti magának, az egyéni szabadságot ptd'g bi/.ouyos időkben és helyeken a történeti hatalmak nem adták meg. O't, ahol az egyéni szabadság megvan, a törtéueti hatalmak nem vonhatók felelősségre azért, mert az emberek nem egyenlők. Felelős az egyenetlenségért csupán maga az egész természet, változatlan törvényeivel együtt lehet, ez ptdig felelősségre nem vonlutó. Hivatalos rovat. i. Kő/hírré teszem, hogy Zalaegerszeg r. t. városban n tenyéfz i pa állatok vizsgálata folyó évi február hó 18-án délelőtt 11 órakor a város tulajdonát képező u. n. bika istállónál fog megtartatni. Felhívom ennek alapján a gazdaközöaséget, hogy akinek köztenyésitésre alkalmas tenyészbikája vagy tenyészkanja van és ezek vizsgálatát eszközöltetni szándékoznak, a vizsgálat megejthetése céljából állataikat fentjelzett időre és helyre vezettessék elő. II. A cs. és kir. 48 számú hadkiegészítő kerületi parancsnokság 153/910. számú megker sése folytán felhívom a város területén tartózkodó tartalékos hadapród őrmestereket és zászlósokat, hogy nyilvántartás céljából csapattestüket, sorozási évfolyamukat, törzskönyvi lapszámukat, illetőségi helyüket és pontos lakcímükei postai levelező lapon fentnevezett hadkiegészítő ker. parnrcsnoksággal (Nagykanizsa) azonnal közöljék. Zalaegerszeg, 1910. február 3-án. Dr. Korbai, polgármester. H i r e k. A vármegyeházból. A február hó 14-én tartandó törvényhatósági bizottsági közgyűlésben felveendő ügyek közgyűlési tárgyalásának előkészítése végett az állandó választmány ülése folyó 1910-ik évi február hó 7-én délelőtt 9 órakor a megyeház gyűléstermében fog megtartatni. Az alkotmány védő bizottság ülése. A politikai horizont újra beborult s az előreláthatólsg bekövetkező bonyodalmak ismét akcióba szólítják a vármegyéket. Az előkészületek megtétele céljából gróf Batthyány József, orsz. képviselő, a vármegye által az utóbbi nemzeti ellenállás idején megválasztott aikoltnáoy védő bizottság tagjait február hó 7-dikére Zalaegerszegre értekezletre hívta meg. Gróf Batthyány Pál választása, iglóról azt az értesítést kaptuk, hogy gróf Batthyány Pálnak, Zalavármegye volt főispánjának képviselővé való megválasztatása bizonyos. Iglón nagy lelkesedéssel fogadták: s óvációban részesítették a kerület illusztris jelöltjét, akit a Justh párt több tagja kisért. A szabadelvűek Hyeronimi Károly miniszterrel próbá'koznak, de a kerületben olynn lelkes a hangulat, hogy azt megtörni nem lehet. Néhánj tót íslu van csak, ahol esetleg az ellenpárt valami sikert tudna elérni, de ez esak a kerület egy töredéke. A választás február 10-én lesz. A választókerület hangulatáról legjobban tanúskodik a Justh Gyulához intézet távirat, amelyet gróí Batthyány Pál jelölése alkalmával küldtek s amelyben bejelentik, hogy jelöltjük mellett siívvel-lélekkel kitartanak, minden erőszakkal, minden erkölcstelen kísérlettel szemben megóvják a függetlenségi zászló beo«ületét. Meg aksrjuk mente.ú — így szól a távirat — ai országot attól a szégyentől, hogy ez a darabontkormány a maga alkotmánytipró ós törvényellenes politikáját, minden jóérzésű magyar ember megbotránkoztatására, általunk próbálja igazolni. Gróf Batthyány Pál programmbeszédét frenetikus lelkesedéssel hallgatták meg Iglón. A beszéd tömör és egyszerű, de feltárja a zászlóhoz rendíthetetlenül hű férfiú egész politikai hitvallását. Uta't arra, hogy főispáni méltóságáról való lemondását a hazafias közvélemény érdemül tudta be, pedig ő csak kötelességet teljesített, mert nem miradhatott egy pillanatig sem főispáni székében, amikor látta, hogy a függetlenségi- és 48-as párt törekvéseit az intrika meg akarja gátolni. Kossuth Lajos zászlója alatt közkatona akar lenni. Erre a zászlóra lángbtt ükkel van felírva Magyarország gazdasági é* közjogi függetlensége, de lángbetííkkel van felírva az egyenlő jog, az egyenlő kötelesség és az egyenlő szabadság nagy elve is. Ezek a függetlenségi elvek forognak veszélyben, sőt Bécs még azokat a jogokat is el akarja vitatni, amelyeket Deák Ferenc mérséklete vívott ki. Khuen-Héderváry kormánya s-m a kenyeret, sem a szabadságot nem hozza. Ezért a függetlenségi- és 48 as pártnak teljes erejével szembe kell állnia a kormánnyal. A párt programmja alapján követeli, hogy sz önálló bank 191 l-re fölállíttassék; követeli, hogy minden 24 éves magyar embor szavazati joggal birjon ; követeli az önálló magyar hadsereget, a delegációk eltörlését, a nvóta megszüntetését, a külügyekben teljes paritást, a két éves katonai szolgálat behozatalát, ingyenes állami elemi népoktatást s a oélszerü telepítési politikát Gyászhír. CNutor Jánosné szül. zokoli és illyánfalvi Csutor Mária urnő február hó 1-én meghalt Salonaváron. A megboldogultban Csutor János nyug. őrnagy nejét gyászolj*. — A osalád a következő gyászjeleztést adta ki: Alulírottak, ugy a Süját, valamint az összes rokonság n ivében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják a felejthetlen hitvestársnak és nevelő anyjuknak C»utor Jánosné született zokoli és illyóufalvi Csutor Mária úrnőnek folyó évi február hó 1-én d. u. 1 órakor életének 63-ik, házasságának 37-ik évében, hosszas és kínos szenvedés és a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A boldogultnak földi maradványai folyó évi február 3-án d. e. 10 órakor fognak a salomyári róm kath. temetőben örök nyugalomra tétetni. A.z elhunytnak lelki üdvösségéért az engesztelő szent mise-áldozat a temetést megelőzően folyó évi február 3-án reggel '/, 10 órakor fog a salomvári róm. kath. szentegyházban az egek Urának bemutattatni. Salouaváron, 1910 évi február 1-én. Áldás és béke poraira! Csutor János mint félje. Szabó Aranka mint nevelt leánya. Szabó Imre mint nevelt fia. Csukics Adolf, az Alsólendvai Takarékpénztár pénztárosa meghalt 72 éves korában Alsólendván. A város egész közönségének részvéte kísérte a koporsót. Mindenki szerette és becsülte az örökké vidám, derűs kedélyű C-ukios bácsit, aki ifjú maradt öreg korában is. A halál sem akarta hosszú tusával megkeseríten i; rövid szenvedés után szólította el a földről, ahol sok-sok embert hangolt vidámságra, életkedvre és senkinek sem akart véteni, ártani egész életében. Sok jóbarát könye hullott koporsója nyomán. — A megboldogultban Szirrnty Béla győri kir. ítélőtáblai bíró nejr, Csukics Irma úrasszony édes atyját veszítette el. Igaz részvéttel olvastuk a gyászjelentést, amely Polgár Dízső m. [kir. honvéd zászlósnak 20 éves korában történt elhunytát hozta hírül. A megboldogult Polgár János kir. törvényszéki irodaigazgató fia volt s halálával Zalaegerszeg város egy köztiszteletben álló családját borította gyászba. A derék, jószívű, szorgalmas ifjút pályája kezdetén ragadta el a halál szülőitől s bajtársai köréből, akik mélyen és igazán szerették. Messze idegenben, Gyulán halt meg s ott helyezték örök nyugalomra a S/.ent Kereszt temetőben. — A gyászjelentést Polgár János és neje tarnói Csontos Róza szülők, Polgár László, Margit és Audus testvérei, továbbá nagynénjei és rokonai adták ki. A brassói 2l-ik honvéd gyalogezred tisztikara külön gyászjelentést bocsátott ki, amely következőleg szól: A m. kir. brassói 24. honvéd gyalogezred tisztikara mély megilletődéssel tudatja, hogy szeretett bajtársuk : Polgár Dezső zászlós folyó hó 27-én hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult földi maradványai folyó évi január hó 29-én d. u. 3 órakor fognak Gyulán örök nyugalomra helyeztetni. Brassó, 1910. január hó 29-én. Bajtársi kegyelet őrzi emlékét. Az ízr. istentisztelet további intézkedésig, hétköznap esti s/ 4 5 órakor, péntek esti 5 órakor kezdődik. Szabad liceum. Az Irodalmi és Művészeti Kör szabad lioeumában vasárnap L íux Rezső főgimnáziumi tanár tartott előadást Pompéjiről. Az érdekes szöveget gyönyörű szines vetitett képek illusztrálták. Ma szabad liceumi előadás nem lesz. Jövő vasárnap Medgyesi L'ijos főgimnáziumi igazgató ad elő Riffael művészetéről. A Nagykanizsai Polgári Egylet abból az alkalomból, hogy dr. Bentzik Ferenc ügyvéd 25 éve elnöke az egyletnek — szép ünnepélyt ült. A rendes közgyűlésen, amelynek keretében az ünnnpély lefolyt, száznál több tag jelent meg. Az elnököt Oszterhuber László táblabíró üdvözölte lendületes beszédben, amelyben kiemelte, hogy dr. Bentzik Ferenc legnagyobb érdeme az, hogy megteremtette az egyletben a demokrata szellemet s mindenkor a kölcsönös szeretetet és tiszteletet ápolta. Az egylet a közszeretetben álló elnök nevére 1000 koronás alapítványt tett. Az alapítvány kamatait egy segélyre szoruló egyleti tag vagy özvegye kapja. Farsang. A Zalaegerszeg Irodalmi és Művészeti Kör tegnap este tartotta meg farsangi hangversenyét. Lapunk zártakor a hangverseny zsúfolt ház előtt folyik. A Perlaki Társsakor szintén tegnap rendezett kabaréval összekötött tánoestólyt. A kabaré műsorát ének- és zeneszámok, táncok, monológok 8 bohózat töltötte ki. Hangverseny. Szántó Tivadar Párisban élő hazánkfia, világhirü zongoraművész szereplése lesz városunk idei hangversenyeinek szenzációja. A hírneves művész, akiről a londoni, párisi, berlini, bécsi és budapesti lapok ugy írnak, mint a világ első zongoraművészei egyikéről, február 16-án csupán Budapesten tart egyetlen hangversenyt s zalaegerszegi ismeretsége révén ide is eljön egy zongoraestélyt adni, a Bárányszálló nagytermében folyó hó 19 én, mielőtt orossországi túrára indulna. A hangversenyt a budapesti »Harmónia«-cég rendezi. Ülőhely ára 4 korona, állóhelyé 2 korona. Helyekre előjegyzéseket Breisach Sámuel-oég fogad el. Ajánljuk a közönségnek, siessen jegyekről gondoskodni, mert a rendező oég csak az esetben tartja meg a művész hangversenyét, ha a látogatottság biztosítva lesz. Programm a következő számban. Uj iparvállalatok. A muravidéki kosárfonó háziipari telep — amint már jeleztük — részvénytársasággá alakul át. A 100.000 korona részvénytőke jegyezve van s az alakuló közgyűlést a részvényesek már megtartották. A vállalatot a Perlaki Takarékpénztár finanszírozza. — Ugyancsak Perlakon egy beton és cementárúgyár van alakulóban. Az 50.000 kor. alaptőke biztosítva van.