Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-01-30 / 5. szám

10 » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1910 január 30. Kaptafavágó iparosok mestertanfolyama. A m. kir. technológiai iparmuzeumban február 21­től március 7-ig, tehát két hétig tartó kaptafa­vágó mestertanfolyamot rendeznek, melyre ön­álló iparosokat s amennnyiben a létszám ilyenek­kel nem telik be, önállósulni készülő idősebb segédeket vesznek föl. A résztvevők öt korona napi segélyt és féláru III. oszt. vasúti jegyet kapnak. Jelentkezhetni az ipartestületek utján, melyek a jelentkezést a soproni kereskedelmi és iparkamarához továbbítják. Segédjegyzők és községi alkalmazottak or­szágos mozgalma. Az ország segédjegyzői kara, valamint a községi és körjegyzőségi alkalmazot­tak a »Közigazgatási Közlöny* szerkesztőségé­nek (Budapest, VII., Rákóci-ut 19.) kezdemé­nyezésére helyzetük javítása és szolgálati viszo­nyaik rendezése oéljából országos mozgalmat indí­tottak. A mozgalomhoz Bácsbodrogvármegye segédjegyzői és alkalmazottai élén már több vár­megye segédjegyzői kara csatlakozott ugy, hogy az országos értekezlet és a »Segédjegyzők és községi alkalmazottak országos egyesületé­nek* megalapítása a legrövidebb idő alatt meg­történik. A mozgalom élén dr. P. Ábrahám Dezső országgyűlési képviselő, a lap főszerkesz­tője és Karácsony Gyula felelős szerkesztő állanak, kiknek közismert agilitása elég garaneia arra, hogy a községi alkalmazottak kívánsága mielőbb teljesedésbe menjen. Országol vásárok. Csáktornya nagyközségben az idei országos vásárok a következő sorrend­ben fognak megtartatni: Balázsnapi vásár feb­ruár 3-án, Nagyheti vásár március 21-én, Péter és Pál napi vásár junius 30-án, Porcinkula-napi vásár augusztus 3-án, Teréznapi vásár október 14-én, Katalinnapi vásár november 25-én. Szakiskolai tanfolyam. Az okszerű pinceke­zelésre vonatkozó gyakorlati ismeretek terjesz­tése végett a budafoki pincemesteri tanfolyam helyiségeiben kisbirtokosok és vincellérek részére folyó évi január hó 31-étől február hó 12-ig terjedő időleges borkezelési tanfolyamot rendez­nek. A tanfolyam díjmentes, a résztvevők azon­ban ellátásukról saját költségükön maguk tar­toznak gondoskodni. Gazdasádi gép-munkások biztosítása. A gaz­dasági gépeknél alkalmazott munkások az orszá­gos gazdasági munkás- éa cselédsegélypénztár­nál bekövetkezhető baleset ellen biztosítandók lévén, a géptulajdonosok kötelesek munkásaikat — beleértve a gépészt is — a hatóságnál beje­lenteni, mert mulasztás esetén az ebből eredhető kárért a munkással, esetleg ennek jogutódaival szemben akkor is felelős a gép tulajdonosa, ha a bekövetkezett baleset körül őt egyébként semmiféle mulasztás nem terheli. A biztosítás névszerint való beírással, vagy általányban is történhetik.- — A bejelentések községekben a községi elöljáróságnál, városokban a polgármes­ternél szóval, vagy írásban tehetők meg. Időjárás. A legenyhébb időjárásból egyszerre 8 fok h degre ébredtünk. De csak rövid ideig tartott a szigorú idő. Másnap már újra olvadt s rohamosan fogyott a vastag hótakaró, amelyet a napokig tartó hóesés borított a földre. A hét vége felé ugyan ismét hidegebbre fordult az idő, amennyiben éjszakánkánt gyenge fagyok vannak, de nappal mindig olvad. A jégvermek üresek ; többen havat hordattak a vermekbe, hogy leg­alább némileg pótolják a jeget. A mély utak tele vannak hóval s nagyon sok helyen torla­szokat rakott a szél, amelyek alól csergedezve tör elő a hó olvadó leve. Azonnali megkönnyebbülés érhető el lázzal kisért gyomorrontásnál is, ha éh­gyomorra fél pohár Ferencz JÓZSef-keserű­vizet iszunk. Mindazok, a kik ismerik a porok és pirulák lassú és bizonytalan, sokszor fájdalmas utóhatását, a valódi gyógyértékkel bíró természetes «Ferenc Józsefc-keserűvizben megváltót fognak ta­lálni ! Budapest tűndérkertje a Ríkócl-uton levő és Grosz Ödön tnlajdoDát képező Ostende-kávé­ház. A maga temében valódi exoticum. Egy fényes, nagy terem tükörfalakkal, keleti szőnye­gekkel dúsan megrakva. A kávéházi hideg ételek a fraDcia szakácsművészet remekei, a borok és valódi francia liquerök kitűnők. Bel­és külföldi lapok a világ minden részéről ál­lanak az olvasó publikum rendelkezésére. Es­ténként az egész continensen előnyösen ismert Vörös Miksa hírneves cigányzenekarának meghallgatására a legfényesebb elíte-közönség tölti meg szorongásig a kávéház ragyogó ter­meit. Állatok védelme télen. Hasznos háziállataink épugy, mint hasznos vadállataink is, kivált tél­víz idején szorulnak ami védelmünkre; tegyük meg hát értük, amit tennünk lehet, nemcsak azért, mivel emberi kötelességünk, hanem azért is mivel az akármily rendű hasznos állat az emberi érdekeknek kimagasló munkása. Rövidre fogva a teendőket, igyekezzünk télen, kivált sikos ut esetén lovat, ökröt ugy pat­koltatni, hogy kisikamodásuk s felbukásuknak, megsérülésüknek útját vágjuk és ne feledjük, hogy munkás állataink a nehéz, havas, sikos uton csak alig fél akkora terhet képesek le­győzni, mint jobb uton. Gondoskodjunk -der­mesztő hidegben kellő betakarásnkról is. Ne feledkezzünk meg portaőrző kutyáinkról sem, téli óljuk legyen lehetőleg meieg; ez elér­hető szalmával való bővebb almozással. Fordítsunk kiválló gondot hasznos oly vad­madaraiukra (nem is hangsúlyozván külön hasz­nos szelid szárnyasaink védését), amelyek itthon kelnek és amelyek tavaszkor messzeföldről ismét visszavándorolnak hozzánk és irtják a növény­világnak téleu-nyáron milliárdnyi rovar és egyéb ellenségeit, ekként meg se mérhető hasznot hajtva közgazdaságunknak. Ne sajnáljunk neve­zetesen e hasznos vad szárnyasoktól télviz ide­jén némi csekély kisegítő eleséget — asztalmor­zsát, gabnahulladékot; — ne rösteljünk szá­mukra védő helyekről gondoskodni, tavasz időre fészkelő alkalmatosságokról se feledkezvén meg. Igyekezzük gazdálkodásunk e munkás ingyenes napszámosait vásott gyermekek, vadérzésű fel­nőttek üldözésétől, pusztításától is megvédeni. Ebben legáldásosabb működést a lelkészek, tanítók időnkénti oktatásaikkal, a helyi ható­ságok pedig a vonatkozó törvények és rendele­tek szigorú betartásának ellenőrzésével fejthet­nek ki. Nagy, közhasznú misszió ez, érdemes minden jó hazafinak si«ra szállni vele. Vidéki állatvédő egyesületek alakításával, madárvédő gyermekligák szervezésével, a ma­darak és fák napja ünnepélyének rendezésével megint kivált a helyi hatóságok, lelkészek, taní­tók tehetnek sokat kevés fáradsággal és anyagi áldozat nélkül. Ez irányokban való tájékoztatásért forduljon az érdeklődő a már vidéken fennálló állatvédő egyesülethez, vagy az országos egyesülethez, amely készséggel ingyen támogat minden ilyen törekvést. Ez egyesület cime: „Országos Állat­védő Egyesü'et", Budapest, IX., Ernő-utoa 11—13. szám. Közgazdaság. A bankkamatláb leszállítása. Azokról a he­lyekről, ahol a milliókat őrzik, nagyon kellemes szellők kezdenek fújdogálni, langyosak és ter­mékenyítők, melyek nyomán virágzás, ipari és gazdasági fellendülés várható. A kereskedő* és iparosvilág, szóval az egész közgazdaság, mely borzalommal gondol vissza az elmúlt évek pénzdrágaságára, méltán megkönnyebülten léleg­zik fel, s a nagy bankok székhelyéről érkező hirek megvalósulásától bold >gulását várja. Az általános ujjongást azok az értesítések okozták, melyek L mdouból és Berlinből egy­idejűleg a bankráta leszállítását jeleutik. Az angol bank a világ leghatalmasabb pénzinté­zete, mely aranykészletének rohamos szaporo­dása következtében csak nemrég 4 1/, százalék­ról 4 százalékra volt kénytelen leszállítani a kamatlábat, csütörtökön tartott igazgatósági ülé­sében még tovább ment egy lépéssel s 4°/ 0-ot leszállította S'/j-re. Viszont a német birodalmi bank, mely sokkal arrogansabb angol kollegájá­nál s múltkor csak 5-re szállt alá, kénytelen engedni a londoni példa kényszernyom ásának s az 5 százalékot leszállította 4 és félre. Hogy a pénznek ezen megplcsóbbodása, meíy a két európai vezérbank eljárásának szükség­szerű következménye, mit jelent a közgazdasági életben, azt szükségtelen bővebben magyarázni. A közelmúlt évek rettenetes iptri pangása ezer­nyi vészes következménnyel megmutatta, hogy miaden elemi csapásnál nagyobb akadálya a fellendülésnek és jólétnek a pénz drágasága. A két bank példáját most fokozatosan követni kénytelenek az összes pénzintézetek. A hitelvi­szonyok kétségtelenül meg fognak javulni, a beruházásokhoz s vállalatok üzembeutartásához oly elengedhetetlen tőkék könnyen és olcsón beszerezhetők lesznek s kereskedő- és iparos világuuk, melyet a közelmúlt nyomasztó viszo­nyai megnyomorítottak, ismét lélegzetvételhez juthat. Sajnos, hogy e nagy eseményhez joggal fűzött vérmes reményeket zavaros viszonyaink némileg csökkentik. Az osztrák magyar bank speciális helyzete a nemzetközi piaoon, s különösen a Monarchia mindkét államának háztartásában uraikadó, rendezetteknek a legjobb akarattal sem mondható viszonyok csaknem kizárják, hogy Bécsben nyomban kövessék a londoni és berlini példát. De ami késik, nem múlik s az osztrák-magyar bank is kénytelen lesz en­gedni a nyomásnak. Tárgyi oka nincs is az ellenkezőre: aranykészlete tetemes és folyton növekvőben van, a hitelviszonyok megjavul­tak, a vállalkozó kedv mintha minden téren emelkedőben volna. Ily kép ha a bank megmaradt eddigi rideg álláspontján, nem tud mit csinálni felszaporodott aranyfeleslegével, ami már annál is inkább gondolkodóba ejtheti a bank intéző köreit, mert hitelüzlete a közelmúlt évben 138 és_ félmilliónyi csökkenést mutatott fel. A bank státusa tehát hatalmasan megnövekedett, de inproduktiv, miért is a pénzforgalom emelkedé­sét minden áron, legfőképp pedig a bankkamat­láb leszállításával elő kell segítenie. Ebben a kényszerű bizonyosságban rejlik elsősorban a londoni és berlini hir fontossága. Mint a hullámverés, lassjn de biztosan idáig is el fog érni a bankráta leszállítás és ami ebből közgazdasági életünkre háramlik, az csak elő­nyös lehet. Mindenesetre csak sajnálkoznuuk lehet azon, hogy speciális és zilált viszonyaink miatt azonnal nem élvezhetjük a nemzetközi pénzpiac javult helyzetének óriási előnyeit. Nyilt-tér. *) Mindazon jóbarátainknak és is­merőseinknek, kik felejthetetlen lwlottunk Sáringer Károly nyug. igazgató-tanító halálával ért nagy fájdalmunkat részvétükkel s a boldogult temetésén megjelenésük­kel enyhíteni szívesek voltak, ez uton is hálás köszönetet mond a gyászoló család. Magyarszerdahely, 1910. január hó. Rechnitz József tánctanítónak a »Zala­megye* legutóbbi számában közzétett för­medvényére tartozom annak a kijelentésé­vel, hogy Zalaegerszegen való tartózkodá­som ideje alatt Rechnitz József tánctanár ur személyével nem foglalkoztam. A ma­gyarországi tánctanítók egyegüle.e által 6/1-909. szám alatt kiállított tánctanítói oklevelem s a helybeli tek. rendőrkapitányi hivatalnak 94/910. sz. a. kiadott engedélye alapján gyakorlom a táncoktatást városunk­ban és a Rechnitz úréhoz hasonló kiroha­nások egyenes utarnból eltéríteni nem fognak. Zalaegerszeg, 1910. január 28. Mayersberg József tánctanár. ") E rovatban közlőitekért uem vállal felelősséget a szerkesztő. felelős szerkesztő: Dr Gsák Károly. Laptulajdonosok: Dr Gsák Károly és Udvardy Ignácz

Next

/
Oldalképek
Tartalom