Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-01-30 / 5. szám

1910 január 30. >Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 3 kiviil alig tudtak mást angolul. Ha pedig — mondják — a szlávok továbbra is tömegesen bevándorolnak, saját alsóbbfoku életviszonyaikat fentartva, az amerikai muukásosztály magasabb színvonalra való felemelkedését lehetetlenné teszik. Iga/, némely idegen meggazdagodott ott, hiszen csak Sárosvármegyét nézve, tudjuk, hogy sokan tekintélyes pénzösszegeket küldtek haza, de igen sokan koldusok maradtak s ujabb idő­ben a nagy verseny és nagy munkahiány foly­tán egyáltalán nem gazdagodnak, ellenkezőleg, rongy.okba öltözve térnek vissza hegyeik közé, melyek közt most már terjesztik a kint megta­nult pánszlávizmust és szociálizmust. Mi nem tidtunk okot az amerikaiaknak panaszra, mert a magyar állam nem mozdítja elő azon kiván­dorlást, melynek súlyát azáltal érzi, hogy né­mely vidékeken teljes a munkáshiány. Az északi megyékben ma már alig kapnak nőcselédet, mert tizenhat éven tul a legnagyobb része Amerikába vándorol, hol sokat közülök nagy csalódás vár. A nagy népvándorlást az olcsó munkásokat kereső amerikai vállalkozók és a hajózási társa­ságok szítják, melyek nagy haszonnal dolgoz­nak. A magánvállalkozók nem törődnek azzal, hány munkás veszti ott el életét és miiy félel­metes nyomorral kell megküzdenie, lényeg ma­rad az aljas nyerészkedés. Hogy pedig eddig a bevándorlást tiltó törvényt meg nem alkották, mely törvény nekünk, magyaroknak, csak hasz­nálna, éppen azon uzsoráskodó nagy magán­vállalatok ellenállásán múlt. Ezek mellé csatlakoznak a forradalmi szooia listák, akik azért harcolnak a korlátlan kiván­dorlás mellett, mert ez lehetővé teszi az ame­rikai munkások elzüllését, amikor aztán igazi forradalmárokká lesznek. A bevándorlók — mondják az amerikai demagógok — megront­ják munkásaink megélhetési viszonyait, csak­hamar eljön tehát az idő, mikor késsel kezük­ben lemészárolják elnyomóikat, e gazdagokat. És a munkanélküliek, a nyomorgók milliói már­is a dinamit alkalmazásán ik útjára léptek. Gondolják meg tehát kivándorlóink : mily rette­netes jövő vár rájuk azon Amerikában, mely­nek földjén annyi sötét ellenség várja őket. A tót átlagos hetibére négy dollár (20 ko­ronaj, de annál kevesebb is; már most, hogy gyűjtsön ebből tőkét, hát még mi a helyzete, ha munkanéikül marad ! Ekkor nyomor üt nála tanyát. A koloniák az elmebajosok és tuberku­lózusok tanyái. A rosszul táplált gyermekek hit­vány alakokká válnak s mivel az anya is kény­telen munkát keresni, az elhagyott gyermekek­ből prostituáltak, koldusok, csavargók és go­nosztevők lesznek. És ezen általános nyomor óriási terheket róván az államra, a legszigorúbb bevándorlási megszorítások utolsó órája ütött. Az 1890-ki népszámlálás kimutatja, hogy kétszer annyi nyomorgó idegen lakik ott, mint belföldi, AZ Unió az utolsó tiz év alatt 50 millió dollárt költött azon elmebeteg idegenekre, kiket elme­gyógyintézetekben ápoltak. És az elmebetegek rengeteg számát a végtelen nyomor és a csalá­dok kétségbeesése okozza. A műveletlen és nyomorban tengődő mun­kások kínaiakból, görögökből, tótokból, ruté­nekből, lengyelekből, oroszokból, horvátokból és olaszokból kerülnek ki, kiknek feleségeik apró pénzért elvállalják a legundokabb mun­kákat. Ezen különböző nemzetiségek munkásai közt a kegyetlen konkurrencia folytán, gyakran végzetes faji harcok dúlnak, melyekből a sze­rencsétlenek oly nagy száma keletkezik. Már a negyvenes évek óta dúlnak az irtó hadjáratok, melyekben kezdetben amerikai és idegen, ma idegen és idegen munkások közt folyik a vér­ontás. Ha prdig ez igy fog tovább fejlődni, veszíteni fog Amerika, mert a forradalmi ele­mek szaporodása a drága véren szerzett ősi alkotmány alapkövét teszi tönkre, mi pedig évről-évre siratni fogjuk ezreit azon derék munkásainknak, kik a haza dicsősége ós gazdag­ságáért nem lesznek képesek áldozni, családjai­kat pedig a fekete nyomor poklába kergetik. Dr. Nagyiványi Fekete Gyula Hivatalos rovat. i. A zalaegerszegi m. kir. pénzügyigazgatóság 371 /V. 910. valamint az 1910. évi január hó 1-én megjelent pénzügyi közlöny 1. számában ! közzétett 130139. számú m. kir. pénzügyminis­teri körrendelet értelmében- közhírré teszem, hogy a mívelési ágban beállott állandó jellegű változások 1910. évi január hó elsejétől az ér­dekelt birtokosok által a változást követő 30 nap alatt a városi adóhivatalnál bejelentendők, mert a bejelentésnek elmulasztása pénzbüntetést von maga után. II. A városi tanács, mint I. fokú iparhatóság közhírré teszi, hogy Zalaegerszeg r. t. város területére 1910. évre 20 iparhatósági megbízott választása az 1894. XVII. 122. §-a értelmében folyó évi február 6-án (vasárnap) d. e.- 9 óra­kor a városház nagytermében fog megtartatni. Felhivatnak a legalább 20 K egyenes állami adót fizető iparosok, kereskedők, hogy a kitű­zött helyen megjelenve választási jogukat gya­korolják. III. Közhírré teszem, hogy minden gazdasági gép tulajdonosa köteles a gép mellett alkalmazott munkásokat az országos gazdasági munkás- és cseléd segélypénztárnál baleset ellen biztosítani, mert aki ezen kötelezettségének nem tesz ele­get, ezen mulasztásából eredő teljes kárért a munkásnak illetőleg jogutódainak akkor is fele­lős, ha a muuka közben bekövetkezett baleset körül őt különben semmiféle mulasztás nem terheli. Figyelmeztetem a géptulajdonosokat, hogy az összes munkásokat — ideértve a gépészt is — tartoznak biztosítani. A biztosítás történhetik névszerinti beiratás­sal vagy átalányban való biztosítással. A feltételekről és átalában az egész biztosí­tásról s annak különböző módozatairól bővebb felvilágosítás Kucsera István városi aljegyzőnél nyerhető. IV. Közhírré teszem, hogy mindazok, akik köz­tenyésztésre szánt állatokat (mént, bikát vagy sertést) tartanak, ezen állataikat szám szerint 1910. év február 10-ig a városi iktató hivatal­nál jelentsék bt. Zalaegerszeg r. t. város tanácsának, 1910. január 2-án tartott üléséből. Dr Korbai, polgármester. H i r e k. Megjöttek a leiratok. A kormányok hivatalba lépésük alkalmával mindig üdvözlik a várme­gyéket s biztosítják a jóakaratról, amellyel a törvényhatóságokkal szemben viseltetnek. Persze ehfz a nagy jóakarathoz szó is fér, különösen akkor, amikor az uj kormány reakciós alapon áll. Mert a vármegyék hangulata sohasem ked­vezett a reakciónak s nagyon sokszor ezek emeltek gátat, a törvénytelen törekvések elé. De mindegy. A leiratok azért pontosan megérkez­nek s a mostaniak következőleg szólnak : O cs. és apostoli «ir. felsége Wekerle Sán­dor dr. urnák, hivatali elődömnek miniszter­elnöki állásáról való lemondása következtében f. évi január hó 17-én kelt legfelsőbb kéziratá­val engem magyar miniszterelnökévé legkegyel­mesebben kinevezni s előterjesztésem folytán, ugyanazon napon kelt legfelsőbb elhatározásá­val — Lukács László dr. urat pénzügyi, Hieronymi Károly urat kereskedelemügyi, Serényi Béla gróf urat földmívelósügyi, Székely Ferenc dr. urat igazságügyi és Hazay Samu vezérőr­nagy urat honvédelemügyi miniszterévé leg­kegyelmesebben kinevezni s egyúttal engem a belügyminisztérium, valamint a legmagasabb személye körüli és a horvát-szlavon-dalmátor­szági minisztérium ideiglenes vezetésével, az igazságügyminiszter urat pedig vallás-és a köz­oktatásügyi minisztérium vezetésével legkegyel­mesebben megbízni méltóztatott. — Midőn er­ről a törvényhatóságot állásom elfoglalása al­kalmával ezennel értesítem, azon várakozásom­nak adok kifejezést, — hogy engem és miniszter­társaimat legkegyelmesebb Urunk ö felsége bizalma által elénk tűzött föladataink meg­oldásában törvényes hatásköréhez képest hazafias buzgalommal ós eréllyel támogatni fog. Budapest, 1910. január 19. Khuen-Héderváry gróf. Ö cs. és apostoli királyi felsége folyó hó 17-én Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával a m. kir. miniszterelnök ur előterjesztése alap­ján engem kereskedelemügyi miniszterré leg­kegkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Midőn ezt a cimmel ezúton is tudatcám s közölném, hogy a kereskedelemügyi minisztérium vezetését mai napon tényleg átvettem, egyszers-' mind fölkérem a törvényhatóság közönségét, hogy engem a reám váró fontos közérdekű föladatok teljesítésére irányuló törekvésemben törvényes hatáskörében támogatni szíveskedjék. Budapest, 1910. január 18-án. Hieronymi. Lukács László pénzügyminiszter a vármegye közigazgatási bizottságához intézte beköszöntő leiratát, amely így hangzik : Midőn a m. kir. pénzügyminisztérium veze­tésének általam történt átvételéről a közigazga­tási bizottságot értesítem, van szerencsém nehéz kötelességem és felelősségem tudatában, a köz­igazgatási bizottság tisztelt tagjait ismert haza­fias érzületükbe helyezett bizalommal fölkérni, hogy hivatalos működésem érvényesítésében a törvények értelmében közrehatni ós engem a pénzügyi törvények sikeres foganatásítása körül eddig is tapasztalt odaadó készséggel támogatni szíveskedjék. Budapest, 1910. január 20-án. Lukács. Serényi Béla gróf, földmüvelésügyi miniszter a következő [leiratot intézte Zala vármegyéhez: »Ó császári és Apostoli Királyi Felsége folyó évi január hó 17-én Bécsben kelt legfelsőbb el­határozásával engem magyar földmüvelésügyi miniszterré legkegyelmesebben kinevezni méltóz­tatván, a reám bízott minisztérium vezetését át­vettem. — Midőn erről a t. törvénykatóságot értesítem, egyben azon reményemnek adok ki­fejezést, hogy a földmivelési érdekek előmozdí­tására irányuló működésemben a törvényható­ság részéről mindenkor készséges támogatásra fogok találni. Részemről biztosíthatom a tisztelt törvényhatóságot, hogy mindig örömmel fogom megragadni az alkalmat, amidőn a törvényható­ságnak a gazdasági jólét emelését célzó törek­véseit előmozdíthatom. Budapest, 1910. január 19. Gróf Serényi Béla s. k. Gróf Batthyányi Pál képviselő jelöltsége. Igló­ról írták, hogy az ottani függetlenségi 48-as párt nagy lelkesedéssel gróf Batthyány Pálnak, Zalavármegye volt főispánjának ajánlotta fel á Bartsch Gusztáv lemondása folytán szabaddá lett mandátumot. Gróf Batthyány Pál, aki épen Budapesten időzött, a táviratilag felajánlott jelö­lést elfogadta s ma már ott lengenek a zászlói az iglói házakon. — Budapestről arról értesí­tenek bennünket, hogy gróf Batthyány ma uta­zik a kerületbe s utján több képviselő kiséri. A jelölés híre a vármegyei függetlenségi 48-as párt körében általános örömöt keltett. Gróf Batthyány Pál elvhűségére, a nemzeti eszmé­nyekért való rajongására szükség van a parla­mentben s az iglói kerület olyan képviselőt vá­laszt, akire büszke lehet. Patronázs egyesület Zalaegerszegen. A bün­tető novellának fiatalkorú tettesekre vonatkozó rendelkezései január hó 1-én életbe iópvén, megindult a munka, hogy a térvény intenció­jának megfelelően a fiatalkorúak védelme, ille­tőleg a kriminalitás elleni védekezés céljából a társadalom is szerveztessék. Dr. Degré Miklós, a zalaegerszegi kir. törvényszék elnöke meg­indította az akciót s vasárnap délelőttre érte­kezletet hivott össze a patronázs egyesület meg­alakítása céljából. Az értekezleten részt vettek : dr. Degré Miklós, Odor Géza kir. pénzügy­igü/,gató, Legáth Kálmán apátplébános, Király Mátyás ev. lelkész, Trsztyánszky Ödön vár­megyei árvaszéki elnök, dr. Czindar István ügyvédi kamarai elnök, Boschán Gyula és Ha­jik István ügyvédek, dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő, dr. Thassy Gábor megyei főorvos, dr. Korbai Károly polgármes­ter, Medgyesi Lijos főgimnáziumi igazgató, Goszleth Lajos főmérnök, az államépítészeti hivatal főnöke, dr. Fritz József kir. törvény­széki biró, dr. Szász Gerő kir. ügyész, Moizer Imre kir. aljárásbiró, Fülöp Jenő törvényszéki jegyző, Borbély György főgimnáziumi tanár és

Next

/
Oldalképek
Tartalom