Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-01-23 / 4. szám

10 » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1910 január 30. Ezt pedig * magas nagyhatalmi érdek nem tűrheti. Kétségtelen tehát, hogy az elhatározó lépések hamarosan bekövetkeznek. Ma rcég várakozásteljes osend üli meg a közéletet. De nagyon rövid idő alatt fel fog zúgni a küzdelem ugy a parlamentben, mint azon kívül. Az erőpróba elkövetkezik. Az imparlamentáris kormány pozdorjává törik. Hogy mi következik azután, ki tudhatja? (Statisztika.) Az osztrák fürdők hivatalos statisztikát adtak ki az ott megfordult vendégekről. Ez a ránk nézve szégyenletes statisztika egy év leforgása alatt x02.533 magyar fürdővendégről számol be. 210 magyar fürdőben, a még eddig soha «I nem ért legnagyobb számú forgalom mellett magyar honon osak 110,388 volt, külföldi mindössze 16.175 fordult meg. — Ha még hozzáadjuk a 90.461 magyar futó vendéget, tehát azokat is, akik három napnál rövidebb ideig tartózkodtak valamely fürdőhelyen, még ezzel az összeggel sem érjük el Ausztriát egyedül. Hol vannak még »i egyéb külföldi fürdőhelyek: Ostande, Blankenberg, Sylt, Nonderney, Abbázia, Velsnee (Lidó) és még egyéb sereg tengeri fürdő, — Nauheim, Wiesbaden, Emi, Reichenburg, Davos, Svájc, Lahman stb. Bátran tehetjük a külföldi fürdőhelyre járó magyarok számát 150.000-re. Még oly szük számítással is kerek 100 millió koronára tehstjük az összeget, mit ezek külföldön csak élelmezés, útiköltség és kúrára elköltenek. Hol van az az összeg, amit ezek külföldön elvásárolnak ? — Az Ausztriába özönlő mígyarságnak majdnem fele, * kimutatás szerint 86,617 Stájerországba vándorol, ott pedig Rthits és egy két gyógyító intézeten kivül nincs nagyobb szabású gyógyító hely, vagyis az óriási zömét a közönségnek épp a nyaralók adják. De valljuk meg: a pénztárcája parancsolóbban beszélt, mint hazafiság*. És megy ez olcsóbb Stájer faluba. Nálunk drágák a lakások, drága az élelem, a vendéget zsarolják és sok helyen a tisztaság sem megfelelő. Ezek tekintetbe vételével kell nálunk a fürdői életet fejleszteni. (Tisztviselők szaporodása.) Nemesak a magyarországi tisztviselők panaszkodnak ma már a rossz fizetés miatt, hanem majdnem az összes kulturállamok hangosak a panaszoktól. Auez.riában a tisztviselő egyesületek még azt is konstatálták, hogy a fizetésjavítások sem sokat használnak, mert az állam nem képes véglegesen biztosítani annak a rettenetesen nagy eaabertömegnek az existenciáját, amely mind fizetésemelésért ostromolja a kormányokat. Az a legnagyobb bsj, hogy a tisztviselők száma folytonosan szaporodik, mert a centralizáció, a kezelés folytonos komplikáláso, az államhatalom feladatainak szaporodása uiabb és ujabb szervezéseket te»z szükségessé. Ez uern csak nálunk van igv, hanem egész Európában. így például Franciaországnak egy félszázaddal ezelőtt 262 ezer tisztviselője volt, ma pedig a 650 ezeret meghaladja a sza'uiuk. Svájcban harminc év a!--itt háromszorosra emelkedett a létszám. Ausztriában tizenkét év alatt 127 millió feorouávt.1, a Németbirodslomban 250 millió márkával emelték a tisztviselők fizetését, a panaszok mégsem satüntek meg. Az orvosság tehát ne» a folytonos fizetésemelésben, hanem »z sgyszerüsítésben « a létszám apasztásában van. Ehez természetesen t.z volna szükséges, hogy ne a inunk* szaporításával egysserüsílsenek, mint ahogy nálunk a közigazgatási eljárással cselekedték. (Téli vándorlás.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter legutóbbi jelentésében is panaszolja, hogy a tanköteles gyermekek nagy százalék* nem jár iskolába. Katonaság, hivatalok, ahol az ifjabb nemzedék » as ügyes-bajos emberek megfordulnak, panaszolják, hogy * kulturállamnak nevezett Magyarhonban is még sok az analfabéta. Szomorú dolog ez, de igs.z. S még szomorúbb, ha meggondoljuk, hogy »z iskolázatlansággal rendesen velejár az erkölcsi fejletlenség, a lelki élet sivársága is. S mégis tűrjük ezeket sr. állapotokat. Türjük Hz előidéző okok közül nemcsak azokat, amelyeket nincs módunkban egykettőre elhárítani, hanem elnésziik, hogy könynyen megváltoztatható körülmények is elősegítsék az iskoláztatás elmaradását. Ilyen pl. a téli csalédváltozás. Ellene szól a humanizmus is. Mert igazán fájdalmr.s látvány félen, hóban, fagyban, osíkorgó hidegben a vándorló cselédkarsván. Ellene szól a közegészség érdeke, hiszen a tél a legtöbb gyermekbetegség terjesztője s a cselédség révén elterjed a bsj » védett területekre is. De ellene szól a közssíívoltség, az iskola érdeke is. Legtöbbnyiie a c-ielédgyermekek nőnek fel iskola nélkül, mert a költözés miatt a régi helyen sem Íratják be őket szüleik az iskolába, meg az uj helyen sem. Hi azonban a oselédkültözést Szt. Mihályra, szeptember végérw tennék, a gyermek egy teljes iskolaévet tölthetne egyazon iskola kötelékében s a hatóságnak is módjában volna a rendes iskoláztatást megkövetelni, ellenőrizni. A három fontos érdek : humanizmus, közegészségügy s népműveltség — ejtse gondolkodóba az illetékes tényezőket s biztassa őket a téli cselédvándorlás megszüntetésére. a lelke; megérti az én bolond szivemnek artikulálatlan beszédjét s keresztül lát azon az álarcon, amelyet viselek. Talán arra is gondol néha, hogy amig az ember kfizköave, göröngyökön bukdácsolva végig járja az élet útjait, elfelejt szeretni s mikor eljön az öregség, a rideg, a kopár ősz, rettenetes önváddal tekinthet vissza a múltra az, akinek az emlékei csak merev kősziklák, amelyekbe a küzdelem egy egy stációja van bevésve. Istenem, de rövid a lót, milyen rövid! Nézze, ott a láthatár alján egy sáv keletkezik. Oíyn.nforma ebben a tündéri estében, mint az első gondbarázda a sima homlokon. Azután majd jön a többi; a szél megrázza a narancsfát s lehullik a virága a porba. Az ifjúság nmük, elhervad. Látja az én szivemnek ez as utolsó fellobbanása. De ugy érzem, hogy a legemésztőbb. A kora fiatalság szerelme gyertyaláng, amelyet hamar elfúj az élet szele. Vagy máglya, amelynek füstje csak bekormozza a lelket. Az én érzésein tiszta, mint a fehér myrtusvirág. Itt vagy mellettem, a vállamra hajtod a fejedet, érzem, hogy szeretsz s beleheljük ennek a csodálalos éjszakának, a mélységes csendnek, virágillatos tavasznak mámoros hangulatát. Lítod, most boldogok, gyermekek, szerelmes emberek vagyunk. Érzed-e, hogy ez a hangulat maga a boldogság? Megérted-e, hogy egy igazság van a földön és a menyországban: a szerelem. Égy vigasztalás, egy gyógyu

1 ás van s akik bezárják a sziveiket, azok hazugok és boldogtalanok. — — — A tenger felől felhangzott a szerelmes dal; a babérfák sötét lombja között susogás támadt s a viz fodra kergetőzött a holdsugárban. A férfi vállán ott pihent a fehér asszony feje s ajkai suttogtuk: — Talán magáuak van igaza. Egy őszinte pillanat hingulata többet ér az élet összes hazugságainál. * » Messze vagy szép Sorrento, nagyon messze! Itthon sár van és piszok, ó'mos felhők futnak az égen s a téli m.p szürkesége beleolvad a korai alkonyatba. Miklós és Margit hazatértek az örök tavaszi ég alól. F;'.gyos srecil, közönyösen járnak kel^'k. És kémlelik egymást: fele-illanik-e még egyszer a szemekben a bűbájos tengerparti éj hangulata ? Vass László. Zalavármegyei Gazdasági Egyesület közleményei. A Németbirodalomba kivitelre kerülő bor-, must- és törkölyös must- (szőlőcefre-) szállítmányok körüli eljárás tárgyában. 1909. évi szeptember hó 1-én lépett életbe az 1909. évi április hó 7 én kelt nemetbirodalmi uj bortörvény, s hozzátartozó végrehajtási rendelettel s az uj borvámkezelési szabályzattal (Weinzollordnung) együtt s ezzel kapcsolatosan a Németbirodalomba valé bevitelre Bzánt borok vámkezelése tekintetében is uj határozmányok léptek életbe. Az uj szabályzat szerint a jövőben nem osupán * házasításra szánt borok, bsiiem minden, a Németbirodalomba szállítandó bor, bormust és törkölyös must (ssölőcefre, Weinmaische), bevitelre való képesság szempontjából, vagyis abból a szempontból, hogy az uj német bortörvéűy szerint a Németbirodalomba bebocsátható-e, vámhivatalok közreműködésével megejtendő hivatalos vizsgálat alá esik. (Borvámkezelési szabályzat 2. §-a.) A msgyar sz^nt korona országai területéről származó borok, mustok és törkölyös mustok (szőlőcefre) ellenben a Németbirodalomba való bevitelnél ily raegvizsgáltatás alá nem esnek, ha a szállitmányt egy, annak bevitelre való képességéről szóló bizonyítvány kiséri, mely szerint a vizsgálat a származási ország valamely erre kijelölt tudományos intézete által azon szabályzatok szerint eszközöltetett, amelyek ebben a tekintethen a származási országban, a németbirodalmi kormánnyal létrejött megáliápodás alapján kiadattak és amennyiben a bizonyítvány helyessége tekintetében a termény szinc, szaga, ize stb. vagy más rendkivüli okok folytán különös kételyek nem merülnek fel. (Borvárakezelési szabályzat 8. §-a). A németbirodalmi kormány kiküldötteivel tárgyalások indíttattak aziránt, hogy az uj német bortörvényből boraink kivitelére a fentiek szerint háruló akadályok lehetőleg elhárittassanak. Ezek a tárgyalások 190y. évi október és november havaban tartattak meg. Eredményükhöz képest a Németbirodalomba való kivitelre szánt bor, must és törkölyös must (szőlőcefre) szállítmányok kezelésére nézve egyelőre a következőket rendeljük el és léptetjük hatályba. I. A németbirodalmi vámterületre kivitelre kendő bor, must, törkölyös must (stölöcefre) szállítmány vegyi vizsgálatáról szóló bizonyítványok kiállítása. 1. Bor, must és törkölyös must (szőlőoefre) szállítmányok a Németbirodalomba való kivitol esetén általában kötelező v«gy vizsgálat alá esnek. 2. A vegyvizsgálati bizonyítványok kiállításával kizárólag a következő intézetek bízatnak meg, u. m.: «z Országos Chomiai Intézet és Központi Vegykisérleti Állomás Budapesten, Jí , Oszloputca 26.), a m. kir. áilami vegykisérleti állomás Kolozavártt, a m. kir. mezőgazdasági vegykisérleti állomás Debrecínb;in, a m. kir. mezőgazdasági vegykisérleti állomás Kassán, a m. kir. mezőgazdasági vegykisérleti állomás Keszthelyen, a m. kir. mezőgazdasági vegykisérleti állomás Magyaróvárott. (Horvát- S/.lavonor3zágok területére nézve Horvát-Szlavon-Dalmát országok bánja a zágrábi országos chemiai intézetet s a krizevaci országos mezőgazdasági chemiai iutézetet bízta m 3. A vegyvizsgálati bizonyítványok az ide fűcött I. vagy 2. számú minta szerint áilitandók ki. A bizonyítvány-űrlapok beezerezhetők a jelen rendelet I. 2. pontjában megnevezett vegyvizsgáló intézetektői s a keroskodelmi és iparkamaráktól. Ezeken kivül a m. kir. kerületi szőlészeti és borászati felügyelőktől, a Magyar Szőllősgazdák Országos Egyesületétől (Budapest) s a Magyar Kereskedelmi Csarnoktól (Budapest) is. A bizonyitvány-ürlapoknak raagámton való utánnyomása ellen nincs észrevétel, feltéve, hogy azok az idicsatolt min'ával teljesen azonos kiállitásuak, szövegüek és méretűek. a) Az I. számú bizonyitványminta abb.in az