Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-01-02 / 1. szám

10 » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1910 január 30. Annyi azonban bizonyos, hogy a Lukács-féle kibontakozási kísérlet meddő maradt, sőt becsapásnak is lehet minősíteni azt a politikai trükköt, amellyel a ravasz Lukácsnak sikerült olyanforma hangulatot kelteni, mintha a függetlenségi 48-as párt törekvéseinek respektálásával, ha nem is azonnali megvalósításával, alkotmányos uton igyekeznék a válságot .megoldani. A fejleményekből Ítélve azonban ugy néz ki a dolog, mintha a Lukáes-féle kiküldetés nem lett volna egyéb puhitgatási kísérletnél, amelynek természetesen Jusíh Gyula elvhűségén meg kellett törnie. A tárgyalások alatt a politikusok állig begombolóztak. Az ország nem tudott semmit a tárgyalások anyagáról. Emlegették, hogy a megegyezésnek inkább tárgyi, mint személyi akadályai vannak, de miután a tárgyalások mégis folytak, üindenkinek azt kellett hinnie, hogy az ellentétek nem áthidalhatatlanok. Lukács deszignálása után azonnal Justh Gyulával lépett érintkezésbe. Ugy látszott, hogy megbízatása a függetlenségi párttal való megegyezésre irányult. Iz pedig — a laikus politizáló emberek szemében — nem jelenthetett mást, mint azt, hogy az uralkodó a bankkérdésben s általában az önálló gazdasági berendezkedés ügyében elejtette eddigi merev álláspontját. A tárgyalások végre odáig vezettek, hogy Lukács László királyi kihallgatásra kalauzolta Justh Gyulát s audiencia után arra ébredtünk, hogy h. további tárgyalás lehetetlen. Vagyis az uralkodó nem enged s Lukáos Lászlónak bizonyosan mást kellett mondania Budapesten, mint amilyen marsrutát adtak neki Béosben. Mert azt már feltételezni sem lehet, hogy Ju«th osak ugy beleugorjék az alkudozásba és audienoiába, ha semmi reménye sem lehetetett volna arra, hogy célt is ér, vagy oélját legalább megközelít'. Szóval újra be akartak csapni bennünket, vagy pedig be akarták bódoltatni azt a pártot is, amely végre valahára önérzetesen talpra mert állani Magyarország jogaiért. Ez azonban nem íog sikerülni soha I Amely j pártnak olyan vezére van, mint Justh, aki az uralkodó előtt époly önérzetes és következetes, mint itthon, az nem fog elzülleni sem a fényes Ígéretekért, sem hatalomvágyért; az nem ijed meg a fenyegetésektől és rémképektől, hanem halad egyenesen előre kijelölt utjain. Az volt a magyar nemzet legnagyobb szerencsétlensége, hogy vezetőit mindig meg tudták ejteni, mihelyt átlépték a osászár küszöoét. A tömegek, a milliók vezetőik gyávasága miatt i megfélemedtek s megroppant az ellenállási erő. j De íme, van még olyan magyar ember is, aki a osászárnak is megmeri mondani az igazat; aki nem kitüntetésekért, a hiúság cifra oafrangjaiért, hanem nemzetének életbevágó érdekeiért járja az udvar síkos talaját. Nem osuszik el, nem botlik meg, nem fél és nem hunyászkodik. Justh Gyula ma a magyar nemzet igazi vezére, aki szilárd és törhetetlen. Hadd_ jöjjön hát Khuen-Héderváry darabontjaival. Össze fogja törni a felháborodás. Mert van már igazi vezérünk és megtaláltuk a saját erőnket. * Mától kezdve tx'exben vagyunk. A minisztériumokban előkészítették az ex'exes fizetéseket, amelyek osak az elodázhatatlan, az állam kötelezettségeit és hitelét érintő kiadásokra szorítkoznak. Az államkassza pedig lassankint kiürül, mert a pénztári készletek erősen megosappantak s nincs kilátás arra, hogy hamarosan visszatérjen az alkotmányos rend. Abszolutizmussal ijesztgetik az országot. Hát had jöjjön az abszolutizmus. Ez elsősorban a dinasztikus érdekeket fogja érinteni, mert egy alkotmányosan berendezkedett országban az abszolút uralom hosszabb időn keresztül képtelen helyzetet teremt. Kitartás és egyetértés kellene ennek a nemzetnek, akkor jöhetne bármely veszedelem. De nincs mitől félnünk még a kárörvendő lesipuskások és konolesők seregével szemben sam. Igazunk van s az igazságnak győznie kell minden poklokon keresztül. (Szegény foglyok!) Az uj büntetőjogi rendszer szakított a megtorlás elméletével, félredobta már azt a gondolatot is, hogy a büntetés a társadalom önvédelmi eszköze a gonosztevőkkel szemben, vagy elrettentő példa azok számára, akiket a bűnözésre való hajlandóság, vagy a kísértés eltántorítással fenyeget. A börtön ma már nem büntető hely, hanem iskola, a javítás és magába szállás iskolája, ahol az elitéltet inkább szerencsétlennek, mint bűnösnek tekintik. Szép ez a humánus elv, de sajnos, az eredmény csak szépen megokolt és papiroson felépített elmélet marad. Az élet, különösen a visszaesők statisztikája nem mutat fel valami nagy eredményeket. A bűnözésre való hajlandóság nem osökkenik s a fogházból kiszabaduló emberek javulása nem áll vitán felül. De mindegy 1 A modern áramlattal useni kell. A fogházak, börtönök, fegyházak berendezésében érvényesülnie kell a javításra való törekvés elvének, akár van haszna, akár nincs. Sőt ma már a szórakoztatásra is udnak valamit, mert hát az unalom és a magány bűnös gondolatokat szül. Az igazságügyminister az Uránia tudományos szinház révén most még mozgófénykép színházat is rendeztet a foglyok részére. A zalaegerszegi fogháznak is küldött egy felszerelést, amelylyel gyönyörű látványosságot lehet rendezni vasárnap délutánonként a szegény raboknak. A kép-k persze erkölcsösek és nemesitők. Az elitélt urak és hölgyek épülhetnek rajtuk. Sőt művelődhetnek is. Hogy azonban meg is javulnának, az egy kissé kétséges Ez az intézkedés egyik jelensége a korunkat jellemző álhumanizmusnak, amely palotákat emol a bűnösöknek, de eltűri a nagy tömegek erkö'osi a fővárosnak. Nos, gondolta, ő rajta ugyan nem fognak ki, hanem inkább megtréfálja őket. A mint éppen a Rákóczy-uton ment, vett tiz krajcárért egy papiros erszényt s azt amúgy üresen beletette a felső külső zsebébe. „Est lopja ki a zsebmetsző" — mondotta magában s alig fordult egyet-kettőt, hát az erszénynek már halt helye volt. No de nem azért törvénybiró odahaza Patonáa Mustos bátyánk, hogy meg ne engedhetné magának ismét ezt a tréfát. Jjból vett egy erszényt, azt üresen zsebrevágta s mikor ismét ellopták tőle, szinte hizott a jóizü kacagástól. — Gazfiokó zsebmetsző, azt hitte, hogy abban van a búzám ára, pedig egy árva fillér ssm volt benne. Mustos Péter bátyám, hogy az idő ne muíjék hiába, harmadszor is megismételte ezt a játékot. E^y ujabb tiz krajcáros, ür^s bugyollárissal a felső zsebében, ballagott nagy feszesen éppen a Népszínház tájékán, mikor megszólítja egy uri ember : — Gazda uram, kihez legyen szerenosém í Mustos nyájasan felelt : — A patonai biró vagyok. Az uri ember ekkor egyszerűen kivette Mustos felső zsebéből a bugyellárist és megkérdezte : — Ez is üres ? — Üres az — moudá mosolyogva Mustos. — No hát akkor tegye bolonddá az öreg apját, — szól az uri embar — ós a m^sik pillanatban ugy vágta le botjával Mustos fejéről a kalapot, houy az odagördült a villámos vusut kerekei alá. Hát ez miféle haragos szerzet volt — kérdezte volna a patonai biró, ha e közben a goromba ur el nsm párolgott volna a látóhatárról. Haci m hát elpárolgott, mert hogv ez az ur nem volt más, mint egyike a legügyesebb zsebmetszőknek. Ekkor már e»to volt s sz öreg Mustos ott állt tanácstalanul, kuiapUlauul az utca szig etén és kérdezte a jövő-menőktől : — Uraim, kér m szeretettel, nem látták valahol a patoaai jegyzőt? Nono látták-e, nem látták-e? Ez volt Mustos PtHer első kalündja, a többi meg ezután következik. és anyagi nyomorát, amelyben a bün születik. Hány ember vágyik vissza a becsületes élet nyomorúságából a fogház enyhet adó falai közé, ahol a szolgálat szigorával agyongyötört személyzet gondoskodik a bűnösök minden kényelméről A javítási rendszernek a gyakorlatban az a hibája, ami minden tetszetős elméletnek: általánosít. Ami az intelligens embernek büntetés, az a göoseji kanásznak osak mulatság és élvezet. Szóval a zalaegerszegi fogház lakóinak n igyon fog tetszeni a mozi. Hírek. Olvasóinknak és hűséges munkatársainknak szívből kívánunk boldog uj esztendőt. Képviselőtestületi közgyűlés. Zalaegerszeg rendezett tanáosu város képviselőtestülete dr. Korbai Károly polgármester elnöklete alatt 1909. évi deoember hó 30-án délután 4 órakor a városháza dísztermében rendkívüli közgyűlést tartott. Elnöklő polgármester megnyitván a gyűlést, bejelenti, hogy Németh Elek nyugalmazott városi főjegyző deoember hó 28 án elhalálozott. Tekintettel arra, hogy az elhalt Zalaegerszeg rendezett tanácsú városnak 23 éven át ügybuzgó és lelkiismeretes főjegyzője volt, indítványozza, hogy a hosszú időn át teljesített jóakaró tevékenységéért emlékét jegyzőkönyvbe iktassák, elhulálozása fölött részvétét nyilvánítsa a közgyüiés és a részvétiratot küldjék meg a bánatos és mélyen sújtott özvegynek. Az indítvány egyhangúlag határozattá emeltetett. Majd áttért a közgyűlés a tárgysorozatban fölvett ügyek tárgyalására ós tudomásul vette annak a bejelentését, hogy Kossuth L*jos hamvainuk a mauzóleumban 1909. november hó 25-éu Budapesten történt elhelyezésekor rendezett oríaágos üunepségen a várost dr. Korbai Károly polgármester és Fülöp József városi főjegyző képviselték, akik a ravatalra a város közönsége nevébeu diszes koszorút helyeztek. • A városi villamos felügyelőbizottságban megüresedett egy tagsági helyre Gráner Géza képviselőtestületi tag választatott meg egyhangúlag. Jóváhagyólag tudomásul vette a közgyűlés a város részére 1909. évre kiutalt 11,500 K államsegélynek a városi tisztviselők közt történt felosztását. Ez a o-ekély segély némileg enyhiti a tisztviselők nyomorúságos helyzetét; remélhető, hogy a kormány nem marad meg a fél uton, hanem folytatva a városi tisztviselők fizetésrendezését, idővel olyan helyzetbe juttatja majd őket, hogy legalább anyagi gondokkal nem lesznek kénytelenek küzdeni. A városi épületek tatarozása körül a városi tanács áital tett intézkedéseket jóváhagyta a közgyűlés. Tudomásul vette a gyü'és Nagy D?zső volt városi mérnöknek ezen állásról történt lemondását s utasította a városi tanácsot, hogy a mérnöki á'lásnak betöltése irár.t szükséges intézkedéseket tegye meg. A piaci elővásárlás tilalmazásáról alkotott s a magy. kir. belügyminisztérium által pótlás végett visszaküldött városi szabályrendeletbe a mioisteriuui áital megjelölt intézkedés pótlólag fölvétetett. Végül tárgyaltatott Farkas H-rrnin, Rottchiid M nó és Mór, Nagy József, Soh'.ezinger Móricz s fiának, Farkas (Schl.-zi'jger) Józsefünk, valamint Nemts Káimáu é.i L j.»snak illetőségi ügye, akiket a város, mivel itt nem születtek és illetőleg cdót nem fizettek, a közterhekhez nem járultak, a város kötelékébe tartozónak el neru ismertek. Gyászhir. Németh Eiek, Zilaeger*zeg váró nyugalmazott főjegyzője meghalt djoumber hó 28 -án, 59 éves korában. A megboldogult hosszú időn keresztül állott a város szolgálatában. Jó szive, előzékenysége, tiszta becsületes jelleme csak tisztelődet és barátokat szereztek neki. Közbecsülés és áltidáDos szeretet vette körül. Súlyos idegbaja mia<t néhány évvel ezelőtt nyugalomba vouult s azóta alig hagyta el a szobát. Nagy részvét mellett temették el 29-én. Koporsójára a város koszorút helyeztetett s a