Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-06-12 / 24. szám

XXIX. évfolyam Zalaegerszeg, 1910. junius 12. 24. szám Előfizetési <HJ: Egész évre 10 K — t f'él évre 5 K — f Negyed évre . 2 K 50 f '.gves szám ára 20 fillér Hirdetések : = Megállapodás szerint. N'yilttér soronként 1 K Kéziratokat nem küldünk VÍSSZH ALAVARMEGYEI HÍRLAP Politikai és fársadaimi hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. Az uj alakulás. A választások befejeződtek. Az a né­hány pótválasztás, amely még hátra van, alig fog valamit változtatni a parlament összetételén. A helyzet tehát egyelőre vég­legesnek tekinthető. A munkapárt cimén fellépett császári akarat győzelmet aratott s kormányozni fogja az országot előrelát­hatólag hosszú ideig. Mert az a rendszer, amely a koronként feltámadó nemzeti ön­tudatot legyűri, nagyon szivós és makacs. Évszázados múltja van. Megöregedett, de el nem ernyedt. A radikális nemzeti irányzat vereségét eltagadni nem lehet. Számok beszélnek. Egy számban erős párt ült a szerencsétlen koalíció helyébe, amelynek egyes vezérei a függetlenségi eszme elhomásolyosítása érdekében Bécsnek tetsző nagy szolgálato­kat tettek. S utoljára a kormányzat min­den bűnét, a közjogi helyzetből folyó fél­szegségeket mind a függetlenségi párt ro­vására irták. És ebben a jelben indult meg a hadjárat a függetlenségiek ellen. Akik leverték a pártot, Herostrates di­csőségét szerezték meg maguknak. A kor­mány rúdját kézbe kapták, békét is terem­tenek talán Ausztria javára, de a nemzet régi törekvéseinek érvényesülését hátrább vetették egy fél századdal. És ez veszte­sége minden magyarnak, elégtétel minden osztráknak, aki az összbirodalmi eszmével álmodik. A megváltozott helyzettel azonban szá­molni kell. A^kesergés nem használ a nem­zeti ügynek; a szitkozódás nem árt az uralomra jutott pártnak. A nemzet érdekei most azt követelik, hogy azok az ellenzéki pártok, amelyek meggyengülve kerültek ki a választási küzdelemből, ne egymás között torzsalkodjanak, hanem közös erővel ellen­őrizzék a számbeli túlsúlyában elbizakodott munkapártot. A győzelmes ellenfél rendszerint elbiza­kodott, vakmerő és tulkapásokra hajlandó. Miért volna ez másképp a politikában? Es ba nem talál magával szemben egysé­ges, öntudatos ellenzéket; ha a független­ségi törekvések hivatott harcosai külön csoportok szerint, egymásra féltékenyen mennek a küzdelembe: nagyon könnyű lesz a megosztott eiőket kimeríteni s a kormány akaratának az egész vonalon ér­vényt szerezni Az az aggodalom, hogy a parlament. ismét csak az lesz, aminek Bécsben 1867­ben szánták : az abszolutizmus nemzetiszínű köpönyege, — ezidőszerint épen nem alap­talan. A munkapárt táborában feltétllenül biztosítva van Ausztria és a dinasztia ér­deke. A nemzeti érdekek felett pedig ki fog hatályosan őrködni, amikor a függet­lenségi párt is darabokra van töredezve? Nagy nemzeti érdekek fűződnek ahoz, hogy a függetlenségi párt újra egységes és tömör legyen. Ezt várja minden jó magyar ember az uj alakulástól legelső­sorban. És hisszük, hogy a válságos na­pokban egymásra találnak azok, akiknek kötelességük a mult nagy hagyományait s a jövő reményeit fenntartani, ápolni, a j kormányzat iránya felett pedig őrködni. H irek. A zalaegerszegi >Patronage«-egyesület, amelynek működési köre a zalaegerszegi kir. törvényszék egész területére kiterjed, f. é. junius 19-én d. e. 10 órakor tartja meg alakuló közgyűlését a városház nagy­termében. Ez alkalommal dr Angyal Pál pécsi jog­akadémiai tanár, büntető jogászaink egyik kiválósága fogja részletesen ismertetni a »Patronage« célját s ezzel kapcsolatosan mindama törekvéseket, amelyek a büntető­cselekmények elkövetésének megelőzését célozzák s amelyek arra irányulnak, hogy a fiatalkorú egyének lelke a bűnösség gon­dolatától megtisztítva az erkölcsösség útjára tereitessék, hogy ezáltal a hazának tisz­tességes, vallásos és erkölcsös polgáraivá váljanak. A magasztos eszme, amely az egyesület célját szolgálja, természetesen még csak gyenge hajtás s éppen ezért kell, hogy ápolásra szoruljon. Felkéretnek tehát mindazok, akik az egyesületbe tagokként belépni óhajtanak, hogy eme hajlandóságukat Fülöp Jenő kir. törvényszéki jegyző urnái (bármely nap délelőtt) bejelenteni s a belépés után a közgyűlésen minél nagyobb számban meg­jelenni szíveskedjenek. Az egyesület tagjai: rendesek (évi 10 K tagdíjjal,) pártolók (évi 4 K tagdíjjal,) és működők, akik ugyan tagdíjat nem fizet­nek, de az egyesület munkásságában tevé­keny részt vesznek. A közgyűlés tárgysorozata a következő: 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Dr Angyal Pál értekezlete. 3. Az alapszabályok megalkotása. 4. A tisztviselői kar megválasztása. 5. Egyéb indítványok. A közgyűlésen minél nagyobb számban való megjelenésre feikéretnek a belépni szándékozók már csak azért is, hogy meg­győződést szerezzenek arról, miszerint az egyesület célja a legmagasztosabb eszme: rávezetni az igazak útjára azokat, akik arról letértek 8 megmutatni azt azoknak, akik megtalálni nem tudták. A zalaegerszegi Patronage egyesület előkészítő bizottsága. Izr. Istentiszteletek. Az izr. Istentiszteletek sorrendje: vasárnap este l/»® órakor, hétfő és kedden sevuosz ünnep 1 és 2-ik napján reggel 7,7, délelőtt 7,11, délután 4, este 7,8 órakor, hétköznap reggel 1/ l7, este 1/ í8 órakor, péntek este 7 48 órakor. Egyházközséggé való alakulás. Zalaegerszegen több száz főnyi református hivő lakik, akik eddig a barabásszegi református anyaegy­házhoz tartoztak. Miután Barabásszeg városunk­tól messze fekszik, az itteni hivők folyó hó 8-án értekezletet tartottak ós elhatározták, hogy fiók­egyházzá alakulnak. Az értekezleten elnöklő dr Korbai Károly polgármester kifejtette azon valláserkölcsi hátrányát, ami a hivők szervezet­lenségéből származik s ajánlotta, hogy a bara­básszegi anyaégyház védszárnyai alatt fiókegy­házzá alakuljanak. Az anyaegyháznak évenként 50 koronát fizetnek és kimondották, hogy ha ez egyéb segélyt nem kaphatna, hozzájárulásu­kat 100 koronára egészítik ki. A barabásszegi lelkész 8—10-szer köteles lesz Zalaegerszegre ellátogatni, hogy istentiszteletet tartson. Ilyen alkalmakkor esetenkint 16—16 K dijat kap a fiókegyháztól. Az alakuló gyűlésen részt vettek Szőos László senyeházi református esperes, Kádár nagykanizsai és Fejes barabásszegi református lelkészek; továbbá a barabásszegi anyaegyház nak több vezető embere. A megalapított fiók­egyház főgondnokául Dr Korbai Károly polgár­mestert, gondnokául Kiss Lajost, presbitere­kül Ferenoy Józsefet, Dr Szász Gerőt, Sárközy Viktort, Gyenge Sándort, Vámosy Istvánt, Apáti Lászlót, Enyedy Albertet, Fazekas Lajos egyház­községi tagokat választották. A megválasztottak a hivatalos esküt nyomban le is tették. Eljegyzé8. Marton Miksa zalaegerszegi keres­kedő eljegyezte Neumann Szidónia kisasszonyt, Neumann Mór viziszentgyörgyi kereskedő leányát. Nyári mulatságok. — A zalaegerszegi főgim­názium ifjúsága vasárnap tartotta meg nyári mulatságát az alsó erdőben. Gyönyörű idő volt egész nap, csak estefeló futott át az égen néhány komor felhő, de ezek is osakhamar eloszlottak. Az ifjúság már délelőtt kivonult s játékkal, versennyel töltötte az időt. Délután jobban meg­népesült az erdő. Nagy közönség jött össsze s a hfualmas ponyvasátor alatt megkezdődött a tánc. Éjfélig tartott a mulatság s azután újra csen­des lett a méltóságteljes tölgyek alatt. Junius 8-án az elemi iskolák apró népe vo­nult ki a kis erdőre. 1200 gyermek kacagott, vigadott, nyüzsgött a sátrak körül s a tánche­lyen. A városi közönség* tarka csoportokban letelepedett a földre s az asztalok mellé. Öt óra körül azonban nagyot dördült az ég s elkezdett zuhogni a zápor. A bőrig ázott gyermekek és felnőttek siettek haza. A nyomdászok sztrájkja. A betűszedők sztrájkja még egyre tart. Az országban 3600 nyomdász szüntette be a munkát s a nagyobb vidéki vá­rosokban a lapok sem tudnak megjelenni. A ,Zala" és a „Zalai Közlöny" is kénytelenek voltak néhány napig szünetelni, mert a nyom­dában egyetlen munkás sincs. Ahol a nyomda­tulajdonos szakember, — mint a „Zalamegye" nyomdájában is — a legsürgősebb munkát el­Mai számunk 6 oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom