Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-05-08 / 19. szám

1910. május 8. • Zalamegye, Zalavármegyei Birlaf « 213 de a többiek is Vértes, Marossy, Békeőy stb. mind osak az est sikeréhez járultak hozzá. Liliom. Egy csirkefogó élete és ha.ála, és a mint a szerző Molnár Ferenc nevezi: külvárosi legeuda. Ez került szinre csütörtök este, még pedig tekintve azt az óriási reklámot a mivel már a fővárosi lapok elébe harangoztak, érthető kíváncsisággal — de mondjuk ki mindjárt : bosszantó csalódással. Az egész legenda nagyon vegyes hatást tesz. Az eleje felkölti az érdeklődést, de ee az érdeklődés annál lanyhábbá válik, minél inkább közeledünk az utolsó felvonáshoz. Az utolsó képekhez magyarázat kell a nézők nagy többsége részére és még a magyarázat mellett is megmarad as a benyomás, hogy itt a fantázia már kétségbeejtő' kötéltáncol jár. Mesterkélt, erőltetett és kínos eredetieskedő*! az egész befejezés. Ami meg szimbolismus akarna benne lenni, éppen a feje tetején áll. És tekintve hogy a szerző állandóan osak 2—2 szereplőt beszéltet, azt a látszatot kelti, mintha más célja nem volna, minthogy többé kevésbé ötletes párbeszédeit mozaikszerűen hét képbe belerakogassa. Ei kell azonban ismerni, hogy egy-egy jelenete, alakja és mondása az életet a maga ig-iz valóságában viszi a szinpadra. A oimszerep Báthory Bélának adott ismét alkalmat egy kiváló, igen érdemes alakításra. A jassz lelkiismeretlen könynyelmüsége alatt is átosillogtatta a jó szivet, ugy, hogy hetykesége nem bántó, cinismusa nem visszataszító. Teljesen megfelelő partnere volt Verő J.mka Juli szelíd, egyszerű jellemének tökéletes ábrázolásával. És a többiek is : Tomborné, Kiss Czeczil, Fekoténé, Gyárfás Ivánfy mind kifogástalanul fogták fel és játszották el azt a szerepet, a mit a darab megkíván. A gésák. Kedves dolog volt a művezetéstől ezt a bájos zenéjii és annakidején nagy népszerűségre szert tett angol operettet feleleveníteni. Főleg azért is, mert alkalmunk volt ,Paxy Margit coloratur primadonnának erre való rátermettségét előnyösen konstatálni. Hangjának szépsége és kifejlett tökéletessége, valamint játékának ízletes volta teljesen megnyerte a közönség tetszését. Kár volt debütálását ilyen sokáig halasztani. — Aranyosan csicseregte énekszámait és graoiozusan lejtette táncait Bihiry Bözsike. — Fekete Irén sokoldalúságáról ujabb bizonyságot tett. Nemcsak kitűnő naiva, de ha kell, énekel is, főleg művésziesen táneol, akár csak Ivánfy Jenő, bár tőle jobb Vunchi alakítást vártunk volna. Jók voltak Gyárfás, Báthory, Böszörményi, sőt teljesen kifogástalan a kar. Ma, midőn e sorokat írjuk és lapiárás miatt a nyomdába adjuk, a jó hirét előre vetett Luxenburg grófja kerül bemutatóra, amelyre már előtte való nap az összes jegyek elfogytak. Az előadásról persze — reméljük, hogy őszinte és zajos sikere lesz — még nem referálhatunk, ellenben meséjét röviden elmondhatjuk. B:>zilovics herceg (Báthory) nőül akarja venni Didier Angéla (Paxy) színésznőt, de hogy ezt tehesse, a színésznőnek rangemelést kell biztosítani. Ez pedig ugy történik, hogy a tönkrejutott Luxenburg gróf (Gyárfás) névleg elveszi Angélát feleségül, ugy hogy nem látják egymást és eskővő után elválnak. A gróf és Angéla azonban megismerkednek, megszeretik egymást ós egymásé lesznek. * Valamit a művezetésről is. A színlap összeállításnál egy kis korrektura. különösen a nevek kiírásánál nagyon elkellene. — A bérlő közönség is elvárja, hogy bérletszünetes előadásokról már legalább egy nappal tudomást szerezzen. — A hatás rovására esik a színpad tulmagas rivaldája. A szereplők majdnem hogy térden felül látszanak csak és igy a legszebb tánonk, a melyeket még pici kis lábak lejtenek, alig keltenek illúziót. Azért azonban, hogy egyik újdonságot a másik után adják elő, feltétlen dioséretet érdemelnek. Erről tanúskodik a jövő heti élvezetetesen összeállított műsor is. Hétfő: Tájfun (színmű). Kedd : Tilos a csók (operett). Szerda: A kuruzsló (színmű). Csütörtök : Luxenburg grófja (operett). Péntek : A masamód (vígjáték). Szombat és vasárnap: Obsitos (operett). Hivatalos rovat. Zalaegerszeg r. t. városnak a tüzrendőrségről alkotott szabályrendelete alapján, minthogy a tapasztalat azt mutatja, hogy a tüzesetek aránylag kevés esetben bűnös oaelekmény eredményei, hanem túlnyomó részben gondatlanság, a mások személyével ós tulajdonával való nem törődés következményei, felhívom mindazokat, akik a gyermekekre kötelesek felügyelni, hogy a gyufát oly helyen őrizzék, hogy ahhoz gyermek ne férjen, gyufáért gyermeket ne küldjenek, mert nagyon sok esetben gyermek a tűzvész okozója s amennyiben a felügyeletre kötelezett ebbeli kötelességét elmulasztaná, a fennálló szabályok szerint felelősségre vonandó. Kívánatos a szerencsétlenség lehető elkerülése végett és a szabályrendelet intézkedéseivel is összhangzásban van, hogy az elárusítók gyufát gyermekeknek ne adjanak el, gyufa, szivar, cigaretta az utcán az eddig szokásban volt gondatlansággal el ne dobassanak, mert azok a női öltözékben is károkat okozhatnak. Szükséges nemcsak tüireudészeti, hanem egészségi siempontból is, hogy serdületleneknek hozzátartozóik a dohányzást megtiltsák és ezen tilalom betartását szigorúan ellenőrizzék. A tűzrendészed szabályrendelet azon intézkedéseit, melyszerint egyebek között : 1. minden háztulajdonos és bérlő lakáaán vizet folytonosan készontartani köteles; 2. nyílt helyeken a tűz esténként eloltandó; 3. a városhoz 200 méterrel közelebb sertést perzselni s lent tűzzel szárítani nem szabad ; 4. pörnyét, hamut padláson vagy nyilt helyen tartani tilos ; 5. szalmásgabonát, kendert s bármely más gyúlékony anyagot tűzhelyek szomszédságában vagy padláson felhalmozni tilos; 6. szérűkön, padláson, pajtában, félszerben, istállóban, gyúlékony anyagot tartalmazó más helyeken dohányozni tilos ; 7. tiizuek, gyertyának* nyitott állapotban szabadba vitele, azoknak, vagy mécsnek ily állapotban istállóban való használata tilos ; 8. szérűn, padláson, félszerben, gyúlékony anyagokat tartalmazó más helyeken gyufát használni a azt olyanoknak, kik szalmával, vagy más gyúlékony anyagokkal bánnak, magukkal hordani tilos; ugyancsak szerencsétlenségek elkeriilhetése végett s utalással a törvényes következményekre, újólag a lakosság figyelmébe ajánlom. Zalaegerszeg, 1910. április 24. Ságy, rendőrkapitány. Hírek. Meghívó. A > Zalavármegyei Közművelődési Egyesület* igazgató-választmánya 1910. évi május hó 17-én d. e. 11 órakor a vármegyeház nagytermében ülést tart, melyre az igazgató-választmány tagjait tisztelettel meghivja gróf Batthyány Pál elnök. Zalaegerszeg, 1910. évi május hó 2-án. Tárgysorozat: 1. Jelentés az egyesület működéséről. 2. Folyó ügyek. 3. Jelentés a pénztár állapotáról és megvizsgálásáról. 4. Az 1910. évi költségvetés előkészítése. A »Zalavármegyei Közművelődési Egyesület* 1910. évi május hó 17-én d. e. 11 órakor a vármegyeház nagytermében közgyűlést tart, melyre az egyesület összes tagjait tisztelettel meghivja gróf Batthyány Pál elnök. Zalaegerszeg, 1910. évi május hó 2-án. Tárgysorozat: 1. Előterjesztés az egyesület tevékenységéről. 2. Számadások megvizsgálása. 3. Az 1910. évi költségvetés megállapítása. 4. Indítványok. * A zalaegerszegi munkásgimnázium a lefolyt tanévről a következő jelentést küldötte be hozzánk : A tanfolyam 1909. október 1-től megszakítás nélkül 1910. március 19-ig tartott, hetenként 4 órában, mindenkor este '/

49-től \l0-\g. Bár az előadók mindenkor rendelkezésre állottak, mégis néhány órát el kellett hagyni a terem elfoglaltsága miatt, sőt ugyanez okból egy Ízben 5 hétre a tanfolyamot át kellett tenni a főgimnáziumba, ahol különben a vetített előadásokat is tartottuk mindaddig, mig a vetítőgépet meghozattuk. E költözködés mellett is az előadások rendben folytak s az eredmény mindazoknál, kik rendszeresen jártak, örvendetes. Sajnos, mint minden kezdetnél, nagyobb a lelkesedés, mint a kitartás, Ezt bizonyítja a hallgatók számának nagymérvű csökkenése. Az összes beiratkozottak száma 86 volt. Ebből az első négy tárgyat végig hallgatta 45. A második osoportba újra jelentkezett 27, végighallgatta 18. E számokban nincsenek bent ugyan azok, kik osak szórványosan jártak az előadásokra s bár a fogyatkozás egyik oka az is volt, hogy az eltávozottak helyébe, időközi beiratkozást nem tartván, ujakat nem vettünk fel, mégis az ifjúság nagyméretű közönyét kell kiolvasnunk. Annál szomorúbb ez, minthogy sem költségbe, se fáradságba nem kerül a látogatás s igy a szó szoros értelmében ingyen juthatna oly ismeretek birtokába, melyekre egész élete folyamán szüksége van. Ezek daoára is fenntartandó az intézmény továbbra is, ha figyelembe vesszük a megmaradottak lelkes kitartását, eredményes munkáját s nem adjuk fel a reményt, hogy a fejlődés és létszám szaporodás ezután fog bekövetkezni. A hallgatók látogatási könyvecskét kaptak, de befejező vizsgálat nem tartatott s a jövőben sincs tervbe véve. Minden óra végén s a következő elején a hallgatók összefoglalták az előadott anyagot. A szorgalmai látogatók a tanfolyam végén egy-egy értékes emléktárgya', kaptak jutalmul s minden hallgató megkapta az Uránia előadások egy-egy füzetét. Jutalmat 9 hallgató kapott. Az anyagi eszközöket a megye, város és az ipartestület szolgáltatta. Ez utóbbi adta a helyet és a kiszolgálást. Ezenkívül az igazgatóság a helyi pénzintézeteket is felkereste és nem eredménytelenül. Ugy azok adományát, mint a nagyin, vall. éa közokt. ministerium által küldött könyveket hálás köszönettel vettük. Ez utóbbihoz járul a főgimn. tanári testülete által vásárolt 10 kötetből álló Iparosok olvasótára. Mindezen könyvek jegyzékének egybeállítása folyamatban van. Sajnos, addig mig alkalmas szekrényünk nincs, használatba venni nem tudjuk. Előadott anyag a következő: október-december hóban Magyarország földrajzának rendszeres tárgyalása, különös tekintettel az ipari központokra. Ennek keretében Uránia előadás: a Balaton, Tisza, Magas-Tátra és környéke, óraszám 12. Előadó Szalay S. áll. el. isk. tanitó. Egészségtan : A lakás, ruházkodás, táplálkozás, a munka egészségtana, betegségek. Uránia előadás: az első segitségjnyujtás, alkohol, tüdővész. Óraszám 10. Előadó Dr Halász Miksa isk. orvos. Magyar irálytan: Helyesírás, kisebb polgári ügyiratok (sürgöny, hirdetés, leltár, kötelezvény, számla, levél stb.) Írásban és táblán való gyakorlással. Óraszám 12. Előadó Benosik J. gimn. tanár. Számtan : A négy alapművelet, egyszerű hármasszabály alkalmazása a polgári életben. Óraszám 14. Előadó Pásztor I. gimn. tanár. Január-mároius hóban: Magyar történelem rendszeres tárgyalása s ennek keretében Uránia előadás: Szent László és u

fódai, Hunyadyak kora, Kurucok. Óraszám 11. Előadó Szalay S. áll. el. isk. tanító. Egyetemes földrajz: A« öt világrész, az öt világtenger, az öt földöv állat-növény világa, az évsiakok, az öt féle ember vallása, műveltsége, a világ nevezetesebb államai, különösen az európai államok s ezek gyarmatai. Uránia előadás: köiépeurópai nagy városok, Egyptom, keletázsiai világforgalom utvonalai. Óraszám 10. Előadó Benosik J. gimn. tanár. Könyvelés célja, eszközei, könyvek ismertetése, leltár, mérleg, pénztári könyvek vezetése, napló, főkönyv, könyvzárás, óraszám 8. Előadó Elek M. keresk. isk. tanár. Számtan : Összetett hármasszabály s alkalmazása a kamatszámításban. Óraszám 10. Előadó Pásztor I. gimn. tanár. Ezenkívül a hallgatók díjmentesen látogatták az irodalmi kör lioeumi előadásait. Pénztári kimutatás. Bevétel: 1. Vármegyétől 500 K. 2. Várostól 50 K. 3. Zalam. Közp. Takarékp. 20 K. 4. Zalavárm. Takarékp. 10 K. 5. Zalaegerszegi vidéki hitelsz. 20 K. 6. Eladott Urániái füzetek 20 K 64 f. Összesen 610 K 64 f. Kiadás: 1. Postaköltség 33 K 44 f. 2. Uránia