Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)
1910-05-01 / 18. szám
XXIX. évfolyam. Zalaegerszeg, 19IO. május I. 18. szám. Előfizetési dij: Ezész évre 10 K — í. f'él évre . 5 K — i Negyed évre 2 K 50 í 'írvex szám ára 20 fillér Hirdetések : Megállapodás szerint. Nyilttér soronként 1 K Kéziratokat nem küldünk VÍSW/.M ZALAVARMEGYEI HÍRLAP Poiitikai és társadalmi heíiiap. — iegjelenik minden vasárnap. Néppárti szózat A zalaegerszegi kerület választó polgárai között egy néppárti szózatot osztogatnak, amelyhői bó'veu árad az osztrák érdekeknek megfelelő politika s az a kenetteljes hang, amely a népet az úgynevezett keresztény párt zászlója alá hívja. Igaz, hogy a felhivásnak a falvak értelmes népe körében nem sok foganatja volt és nem tették bele az öreg bibliába örök emlékezet okáért, de azért mégsem árt alioz néhány glossát fűzni, a kenetes szavak értelmének bővebb felvilágosítása végett. * * * Azt hangoztatja a kiáltvány, hogy a néppárt nyíltan vallja az igazságosság és szeretet alapján felépült keresztény világnézet ápolását. Hát kérem ez szépen van mondva. Csak az a baj, hogy a nép nem azt érti alatta, amit jelent, hanem egészen mást: antiszemitizmust. Aki kételkedik ebben az állításban, kérdezősködjék odakünn a falvakon. Az első szavazó polgár megadja az igazoló választ. Igaz, hogy a néppárt nem antiszemita párt, mert ha az volna, Farkas József nem vezette volna a zalaegerszegi hitközség küldöttségét a miniszter elé, hogy díszes hajlékot segítsen emelni a Jehovának. De azt nem bánja a párt, haanép egy kicsit antiszemitának tartja, mert ez még manapság Magyarország kulturában hátramaradt vidékein választási tőke, amely hiszékeny szavazókat kamatoz. A néppárt keresztény jellegének emlegetése tehát semmi egyéb, mint az elrejtett gondolatok ostyája, amelyben egészen más van, mint amit a patikárus az iskátulára írt. Arról, hogy mi a keresztény világnézet, sokat írtak már bölcs férfiak Aqtiinói szent Tamástól és szent Ágostontól kezdve mind e mai napig. De az a szellem, amely átalakította a világot s uj irányokat adott a kulturának és az emberiség fejlődésének, nem szolgálhat pártszervezkedés alapjául, mert sokkal egyetemesebb, semhogy programmokba és formulákba lehetne szorítani és sokkal hatalmasabb, semhogy harmincnegyven lovagok védelmére szorulna. Bizony a keresztény világnézetet nem lehet kisajátítani egy politikai pártnak, sőt még egy világrésznek sem, mert az az egész emberiség, közkincsévé vált és uralkodik minden kulturember felett, még ha a talmudból imádkozik is. A keresztény világnézet, a Krisztus tanításaiból fakadt erkölcsi rend, az eszmények átalakulása és megtisztulása, a tételes keresztény vallás elterjedése a maga isteni erejével uj lelket adott az emberiségnek, amely még ott is érvényesül, ahol Allah nevével üdvözlik a felkelő napot, ragy ahol Buddha szobrai előtt babonáskodik a nép. Mert mindenütt ott van már a keresztény világnézet magva s az idő lassanként megérleli azt az egyetemes kulturát, amelynek alapjait Krisztus tanítása rakta le és vére pecsételte meg. A kereszténység igazságai és hatása olyanok, mint a levegő, amelyet mindenki belehel, amely mindenkit éltet s amely nélkül elpusztul a lét, amint az erkölcsi élet tönkremenne a kereszténység által uralomra juttatott igazságok nélkül. Mit szorult rá a keresztény világnézet arra, hogy egy kisded csoport védelmezze? Mi szüksége van a nagy, a hatalmas, a legyőzhetetlen szellemnek arra, hogy Kiskanizsán páter Buttykay megvédelmezze, vagy Fábián tisztelendő ur a nyilt piacokon hirdesse? A keresztény világnézet apostolai dacára is él és uralkodik s bizony snnak van vele igazán tele a lelke és az agya, aki a politikával, amelyben sokszor az önzés a vezér és az erkölcs tanai nem uralkodnak, össze nem keveri. Mikor a néppárt azzal kérkedik, hogy ríagyarország keresztény jellegét és a keresztény világnézetet védelmezi, csak olyan , fontos szerepe van, mint mikor az ör«g kántor csendes nyári éjszakákon, legb^es- , ségesebb időben, rozzant puskájával fel s alá járt a mezőkön, mert azt vette a fejébe, hogy neki kell megőriznie a hazát. Szegény öreg kántor, amikor haldoklott, azzal hunyta le örök álomra a szemeit: mi lesz belőled, szegény hazám. ? ! Akkurát így tesz a néppárt, haldoklásának utolsó perceiben. A keresztény Magyarországot félti. Pedig ne féltse. Vagyunk még itt néhány millió magyarok és él a keresztény világnézet, amely nem engedi magát kisajátíttatni még a népszövetség által sem. És azt hisszük, hogy a keresztény Magyarországot gróf Batthyány Páltól, Bosnyák Gézától, Eitner Zsigmondtól, Filipics Lajostól sem kell félteni. De nem féltjük mi azt a szabadkőművesektől és a csodarabbiktól sem, mert ezek is csak olyan mumusok, akiktől csak a madarak félnek. Bizony-bizony nem szükséges ahoz néppártinak lenni, hogy valaki igaz keresztény legyen. Ez csak kortes-fogás. Sőt az az igazi katholikus ember, aki nem enged politikát csinálni a hitéből és vallásából. Krisztus kikergette a templomból a kufárokat és pénzváltókat. A templomok tornácából és szent igékkel való korteskedés, szenvedélyeket a béke és szeretet nev^ en felkorbácsolni — nem fér össze a w- ig a z" ságainkkal. * * * De nézzük csak a néppárt/ szózat egyéb részeit is. Azt mondja, hogy a n#P ár t őszintén küzdött a kisemberek s/sának enyhítéséért s mivel Magyarország kiválóan földművelő ország, főleg a *>ldműves osztály érdekeinek előmozdítót tűzte maga elé. Ezxel szemben a /usth-pártot merkantilista pártnak nev^ 1Erprt a tételről megint sokat lehetne besülni. Mindenekelőtt azonban — teljes tárgyilagossággal — el kell ismernünk, hogy a néppártnak van egy érdeme a kisemberek érdekei körül : a szövetkezeti propaganda életre keltése. Igaz, hogy roszul Toriszay József ., mű-, selyem-, ruhafestő, vegytisztitó legszebben vegyileg tisztit Zalaegerszsgi Rá köczi.utca 9 s z. Mai számunk SO oldal
