Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-04-24 / 17. szám

1910 április 42. »Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap« Jutalom. Szép gazdasági ünnepély folyt le Muraszerdnhelyen. Kaeun Ignác ottani állami iskolai igazgató-tanító ugyanis megkapta azt a 200 K gardasági jutalmat, melyet, mint a Földhitelintézet által felajánlott díjat, a földművelésügyi ministerium Kacun Ignáonak odaítélt. Kacun Ignác a 200 K-ás díjat mintaszerűen kezelt faiskolájáért kapta, melynek gondos és fzakszerü kezeléséért már ismételten részesült elismerésben. Adomány. Keszler Bernát és Mór a létesí- < tendő aggápolda javára 10 koronát voltak szi- ! vesek adományozni, m«ly összegért köszönetet ; mond a Szent-egylet elnöksége. javítják az aszfaltot. Az idő vasfoga mindent kikezd, mindent megőröl, még az örökösnek hir- , detett aszfaltot is. Járdáink annyira megvástak, sok helyen kilyukadtak, hogy javításra szorultak. Gondos polgármesterünk figyelme erre is kiterjedt. Meglátta, hogy hol szükséges a javítás s elrendelte, hogy pótolják a hiányokat. Most láthatjuk naponkint a nagy füstölgő üstöt az utoán, amelyben az aszfalt anyagot főzik s fúrják, faragják a járdákat, átjárókat. Ámbár aránylag nagy területet fed nálunk aszfalt-burkolat, mégis üdvös volna, ha a kisebb forgalmú utcák lakósai is elhatároznák a házuk előtt elvonuló járdának ilyen anyaggal leendő bevonását. Ezzel értékesebbé, egészségesebbé tennék házaikat s megóvnák a lakásokat attól, hogy az utcán összegyűlendő viz azokba behatoljon. Tanítók vasúti jegye. A »Tanítók Országos Szövetsége* elnökségének tudósítása szerint a szövetség elnökségének sikerült kijárni a felek, tanítók kedvezményes vasúti jegyét. E hír szerint két héteD belül meg lesz a ministeri tanács döntése is. Nem lesz harmadosztályú kocsi a gyorsvonaton. A magyar államvasutak igazgatósága egy időben azzal a tervvel foglalkozott, hogy a gyorsvonatokkal harmadosztályú kocsikat is járat. Kísérletképpen meg is próbálták, ugy látszik azonban, hogy a kisérletek nem váltak be. Most pedig Marx János, az államvasutak uj elnökigazgatója, egy újságíró előtt ki is jelentette, hogy nem tartja kivihetőnek a gyorsvonatoknak harmadosztályú koesikkal való fölszerelését. Balatoni szövetség. A balatoni szövetség a balatonvidéki vasút vonalain a személy szállító vonatok szaporítása tárgyában a következő felterjesztést intézte a kereskedelmi miniszterhez: „Nagyméltóságú Miniszter Ur ! Kegyelmes Urunk !" A balatoni vasút teherforgalma, különösen a badacsonyi kőbánya szállítmányaival, oly mértéket öltött, amelyet a vasút megépítése előtt senki sem mert még osak álmodni se, s amely e vonalat a legforgalmasabb s ennélfogva a legjövedelmezőbbek egyikévé is tette. Az a körülmény továbbá, hogy a badacsonyi követ szállító vonatoknak osak Badacsonyban van kezelni valójuk s az egész Balaton mellett végig minden nagyobb időzés nélkül haladhatnának át az állomásokon, kiválóan alkalmassá teszik ezeket a vonatokat arra, hogy személyszállítással közlekedjenek, habár osak személyszállító tehervonatokként. A balatoni vasút sokat és talán nem alaptalanul panaszolt menetrendjét nagyban lehetne ezzel jóvátenni. Igy pl. az egyes balatoni fürdők egymásközti forgalmát is. Aki a mostani menetrend szerint pl. egy délutáni kirándulást kíván tenni Balaton-kenesére vagy Balaton-almádil.a, annikaz 1109/1112 sz. vonattól az 1104/ 1107 sz. vonatig Balaton-kenesén való időzésre mindössze 1 óra 24 perc ideje -van, Balatonalmádiban pedig 2 órája. Ez határozottan kevés. Nagyon szükséges volna tehát, hogy az 1113 és 1109/1112. sz. vonatok között, talán kora délután Badacsonytomajról való indulással az egyik kővonat személyszállítással közlekedjék, amely 2—3 órával az 1109/1112 sz. vonat előtt menve, elég hosszú időzést engedne a mondott két fürdőhelyen való időzésre. A balatoni fürdők élelmicikkekkel való ellátását nagyon megkönnyítené s a balatorimelléki sokszor, de talán igaztalanul panaszolt drágaságot nagyon enyhítené, ha az u. u. Mezőségről vagyis Fehér és Veszprém vármegyéknek a Balatontól északra elterülő sik vidékéről egy vonat a piacra alkalmas időben érkeznék a balatoni fürdőkbe, mert az 1110/1111 sz. vonat, mely délelőtt 10 és délután 1 óra között jár a balatoni fürdőhelyeken, erre már késői. Talán ugy reggel 6 óra tájban Szabad-battyánról induló és még délelőtt Badacsonytomajra érkező vonat volna e célra alkalmas, melynek személyszállító koosijai a fentebb kért vonattal mindjárt vissza is fordulhatnának. Ez a vonat talán a megrakás végett üresen érkező teherkocsikat is elhozhatná Badacsonytomajra. Az 1116 sz vonattal a mezőségbeliek csak Balatonfüredig jöhetnek délutáni kirándulásként. E vonatnak Balatonfüreden maradó koosijai egy csatlakozó kővonattal talán szintén tovább volnának küldhetők s visszatérőben talán az 1115 sz. vonat utasait vihetné egy kővonat Alsóőrsnél tovább Szabad-battyánig vagy Székesfehérvárig. A Veszprémből este kijövőknek is lehetne az 1121-eshez csatlakozó ilyen kővonattal alkalmat adni arra, hogy Balatonfürednél tovább is elmehessenek s visszatérőben a veszprémi piac látogathatása s Veszprémben napszámos munkát keresők érdekében lehetne egy reggel 6 órára Veszprémbe érkező vonatról gondoskodni. Minthogy amugyis járó vonatoknak személyszállításra való berendezéséről van osak szó, részben az egyébként vesztegelő személykocsik kihasználásával: ennélfogva bizva bízunk abban, hogy e kérésünket Nagyméltóságod kegyes jóindulatu elintézésben fogja részesíteni. Agyonszúrt ispán. Korpavár községhez tartozó úgynevezett Palin fűrésztelepen megdöbbentő gyilkosság történt. Stern Mór ispán szolgálatában állott, mint cseléd, a férjétől különválva élő Horvát Mihályné szül. Benkő Anna. Horvát, aki dologtalan, csavargó életet folytatott, többször megjelent a fürésztelepen szorgalmas, munkás feleségénél és arra kérte, hogy fogadja vissza szeretetébe. De az asszony hallani sem akart róla. Vasárnap délután ismét beállított az asszonyhoz és durván arra akarta kényszeríteni, hogy rögtön menjen vele. Stern urodalmi ispán védelmére kelt az asszonynsk, mire a feldühödött Horvát rátámadt az ispánra és késével szíven szúrta, azután elmenekült. Stern, kinek szivét járta át a kés, néhány perc múlva meghalt. A gyilkos a mezőkön át Kanizsára menekült, ahol meglátta egy rendőr, aki gyanúsnak találta a véreskezű embert s letartóztatta. Bekísérte a kapitányságra, ahol kihallgattatván, csakhamar bevallotta szörnyű tettét. Átadták a kir. ügyészségnek. Lopás. Tüttő György gyenesdiási lakosnak kamráját a mult héten feltörték s onnan 58 K értékű élelmi cikket emeltek el, közben 6 db sonkát is. A osendőrség ennek elkövetésével a többszörösen büntetett Gyutay Sándor ottani lakost gyanúsította s mert az tettét tagadta, nála házkutatást tartott, melynek során az elhozott tárgyakat házában feltalálta, de a tyúkok közül már osak egyet találtak meg, mely félig megtisztítva a gyermek bölcső aljában, a gyermek alatt találtatott meg. A tettest a keszthelyi járásbírósághoz kisérték át. GyílkOS8ág. Sliga Balázs tótfalusi kocsmáros feleségével összeveszvén, azt annyira megverte, hogy a következő napon délelőtt nagy kinok között meghalt. A helyszíni szemle és a boncolás során kitűnt, hogy a gyilkosságot Stiga Balázs részeg állapotban követte el s tisztára véletlen szerencsétlenségnek minősítendő. Sliga Balázs azelőtt mint kocsis szolgált az elhunyt asszonynál, de urának elhalálozása ulán férje lett az özvegynek. Sligáék nem a legbékésebb életet folytatták, mert Sliga a garatra szeretett önteni, felesége meg ezt nem jó szemmel nézte. Mult hétfőn is részegen állított be Sliga, Mojzes Fersuc társaságában, a korosmába. Felesége azonban nem adott bort, még Mojzesnek sem, hogy Sliga az ő borából se ihassék. Sliga azonban mégis tul járt az asszony eszén, mert a maga pénzén Horváth Józseffel hozatott bort, amelyből azután ő is ivott. Az asszony, amikor ezt észrevette, elkezdett kiabálni s Sligát a korcsmából kilökdöste. De Sliga nem engedte magát s azért is húzatott magának a korosmában tartózkodó muzsikusokkal. Az asszony ebben is meg akarta akadályozni, mit azonban Sliga megunván, az asszonyt annyira arcul ütötte, hogy az a földön elterült. Sligáné azután sem maradt békéljen, mert amikor kábultságából feleszmélt, a tovább is mulató Sligát egyre káromolta. Mire ura a folyton kiabáló asszonyt kezénél fogva megragadta a végighurcolván a szomszéd szobán ős folyosón, az épület hátulsó szobájába belökte s az ajtót utánna beosapta. Az asszony, aki maga is ittas volt, oly szerencsétlenül neki esett a szekrénynek, hogy valószínűleg koponyarepedést szenvedett, amitől következő napon meg is halt. Halálos ÜtÓ8. Farkas János kiskanizsai asztalosmester két segédje, Vidlinger István és Rujbert János a műhelyben valami pletykázás miatt összevesztek, mire Vidlinger társát kétszer aroulütötte. Rujbert erre azzal válaszolt, hogy fölkapta a nagy gyalut és ezzel támadóját ugy fejbe sújtotta, hogy az menten összeroskadt. A helyszínen kevéssel utóbb megjelent a rendőr8ég és a súlyosan sérült legényt bevitték a közkórházba, hol a hivatalos vizsgálat megállapította, hogy a nagy ütéstől halálos természetű koponyazuzódást szenvedett. Rujbertet a rendőrség előállította ós ellene az eljárást megindította. A sebesült Vidlinger még annyira rosszal van, hogy beszélni sem tud és mikor bűnös társát ágyához vezették, osak kézintéssel bizonyította, hogy ő volt a tettes. Az elhagyott szerető bosszúja. Magdaleníos Ferenc drávavásárhelyi lakos viszonyt folytatott Pe'rán Marival. Örök szerelmére tett igéretét azonban nem tartotta meg, mert időközben Nóvák Ilonával ismerkedett meg, akit mult vasárnap oltárhoz is vezetett. Petrán Mari azonban bosszút forralt emiatt s ha egyebet nem is tehetett, de megleste a nászmenetet és hűtlen kedvesét leöntötte egy fazék trágyalével. Petrán Marit feljelentették. Agyonsújtotta a villám. A vasárnapi képtelenül abnormális időnek emberéletben is megvan a maga áldozata. Az istenitéleti időben, midőn háromszor egymásután megindult a jégxápor, villámok is csapkodtak és áprilisban borzalmasan szokatlanul mennydörgött. A fergeteg délnyugotról északkeleti irányban seperte végig a város nagy környékét és Nagybakóuakon künn a mezőn érte Rádi Vendel gazdát, ki szép vetéseiben gyönyörködött éppen a vasárnap délutáni verőfényben. A hirtelen jött jégeső elől a gazda futva igyekezett menekülni valami védett helyre és futás közben agyonsújtotta a villám. Holtestére másnap akadtak rá az arra járó emberek. Tűz. Hosztóton tűz volt; ez két pajtát és több kazal szalmát elhamvasztott. A károsultak Czencz József birtokos és Rosenberg Miksa celldömölki szalmakereskedő. A lakosság anynyira felbőszült a tűzön, hogy alaptalan gyanútól izgatva, Rosenbergéket meg akarta támadni, ugy hogy ezek a szomszéd községbe voltak kénytelenek menekülni. Biztosítva csupán a két pajta teteje volt. Baleset. Murakeresztur állomásban egy teherI vonat a tolatást eszközölte és eközben 5 kocsija ' kisiklott s a vágányt elzárta. Murakeresztur BITUMINA tetőfedőanya^ tiszta bitumenből készített valódi aszfalt tetőiemez tartós, tűzbiztos, szagtalan, kátrányozást vagy egyél) mázolást nem igénylő BITUM1NÁVAL fedett tető bemeszelve szép fehér marad és kitűnő védelmet is nyújt a nap melege ellen. BITUMINA RÉGI ZSINDELYTETŐK ÁTFEDÉSÉRE IS KIVÁLÓAN ALKALMAS. Csakis védjegy gyei ellátott tekercseket fogadjunk el. Gyári főraktár Zalaegerszeg és vidéke részére: BREINEJR BENŐ fakereskedésében ZALAEGERSZEGEN.