Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-04-10 / 15. szám

1910 április 10. • Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 3 Ae egész napi folytonos járástól, a sok figyeléstől, a gyári gépek örökös forgásától teljesen kimerülve é» elkáhultan kemény ágyamon elgondolkodtam a technika nugyszerii haladásáról, az emberi elme bámulatos találékonyságáról, majd hirtelen eszembe jutottak az otthoniak, vájjon mit csinálnak s szánakoztam rajtuk, hogy mindezt a sok szép és tanulságos dolgot ők nem láthatják, nem élvezhetik. S amikor az álmok világához igen közel jártam, eltáncolt előttem nz a sok száz és ezer dolgozó kis uői kéz s eltűnődtem : ez mind férjet akar majd boldogítani ? Másnap kora hajnalban, mintegy parancsszóra, egyszerre talpon voltunk. Nem csoda, utunk legszebb részének, a Kazán-szorosnak megtekintésére voltunk indulóban. Báziásig vasúton mentünk. Itt már várt bennünket a szép és karcsú „Margit", hogy keresztül vigyen bennünket a vi'ághires szoroson. Kissé borús, szeles idő volt s igy ha fáztuuk is, de élvezhettük a Duna igen erős hullámverését és nagyszerű háborgását. Jobb oldalon a szerb hegylánc, baloldalt az erdélyi havasok meglehetős magas végnyulványai szorítják Ö98ze a Duna medrét. Igazi pompájában csak nyáron lehet ez a vidék. A hűs Dunát, a tölgy és bükkel koronázott hegyoldalak teszik a szemnek és tüdőnek kellemessé, élvezetessé. Kora tavasszal meg a kopárságával, zordonságával köti le teljes mértékben a néző figyelmét. Hajónk méltóságteljesen siklik tova a habzó ée hullámzó vízen, közben hol a szerb, hol a magyar partokon kiköt és rakja le és fel az árukat, jobbára a szerb parasztságot. A parasztok a fedélközben húzódnak meg éa élvezettel hallgatják egyik társuknak a »gajdos«-nalc igazán mondva >gajdo'ását.< Do nekik ez a zene ezép, EŐt szebbet el sem tudnak képzelni. Minden táncmulatságon, lakodalmon a gajdos a oigány s minél több a gajdos, annál előkelőbb a mulatság. Szegény, nagyon szegény éa tudatlan lehet a szerb nép, kinézésük és ruházatuk legalább azt mutatja. A hajós hivja fel figyelmiinktt. <A balparton kezdődik u Sze'chenyi ut !« AE elmúlt évszázadnak ez a mogcsodált alkotása, mely sziklába van vésve ée Széchenyi István gróf kezdésére és akaratából 1834-től 1837-ig épült. E ponttól kezdve mindkét oldalon egymást váltják as érdekes várromok, történelmi multu maradványok. Egy helyen a Duna vizében emelkedik a Babukáj-szikla, melyhez igen sok monda, rege fűződik. E sziklától kezdve válik különösen érdekessé a Kazán-szoros. Öt-hatszáz méter magas sziklafalak hol összeszorítják a medret, hol kiszélesítik. Néhol eziklazátonyok veszélyeztetik az utazást, de kis vörös oölöpök figyelmeztetik a kormányost a jó útra. Már körülbelül 3 óra hosszat haladunk a vizén, amikor a Grében hegy benyúlva a Dunába, annak medrét ezer méterről hirtelen 400 méterre szorítja össze. Itt kezdték meg 1890-ben a Duna szabályozásának munkáját. E hegyfoktól 150 méter szélességben robbantották fel a sziklaóriásokat és a kapott mérhetetlen kőtömeget használták fel a Duna medrének szabályozására, ugy hogy innen kezdve Orsováig még 2 óra hosszáig teljes biztonságban haladhatnak a hajók. Még néhány perc s a természet legnagyobbszerü alkotása tárul szemeink elé. A Sterbec hegy a szerb parton 700 méter magas sziklafalával 170 méternyire szorítja össze a Duna vizét s itt velo szemközt a balparton van beillesztve a hegyoldalba a Széchenyi-emléktábla, hogy örök időkön át hirdesse a »legnagyobb magyar* egyik legnagyobb alkotását. A Kazán-szorosba érkeztünk. A meder egészen szűkre szorul, de mélysége 50 — 60 méter. A természet nagyszerű alkotásai ellenállhatatlan erővel ejtik hatalmukba az embert a mig a roppant nagy mélységnek a megsejtése megborzongat, emelkedett lélekkel nézünk a bükk- és tölgyfával borított hegyekre, amelyeken itt ott nagy tisztások tűnnek elő a sötétzöld falakról s amelyek ormán sasok kóvályognak, lassan, méltóságteljesen . . . Dubon községnél ér véget a Kazán-szoros felső része, itt hirtelen tó alakulásu lesz, majd ! újból összeszorul s kezdődik a szoros alsó része. | Mindkét parton láthatók a rómaiak idejéből fennmaradt sziklabevágások. Ezekre tették a gerendákat az átvonuló sereg számára. A szoroB végén van a hirea Traján emléktábla. Kiértünk a szorosból. Szótlanul, a látottak hatása alatt szinte megbűvölten állok a hajó orránál, mialatt gondolataim messze, a budai hegyek felé kalandoznak . . . s nem veszem észre, hogy megérkeztünk a legutolsó magyar állomásra — Orsovára. Folyt. köv. a rendőr nyakába. Az mog vissza ölelte. Nekem az egész olyan furosánali tetszett I — Talán mind a ketten részegek voltak. — Dehogy ! A rendőr, tetszik tudni, Pál ur volt. Az a hires gavallér. Az alispánnak fia. — És persze ráismert az unokaöcosére . . . — Ugy látszik. Valamit beszéltek aztán. A rendőrnek, már mint Pál urnák az urcán egy köny pergett le lassan. Jól láttam. Megfogta az unokaöccse kezét és szomorúan, hosszasan nézett a szemébe. Iván ur végül lesütötte a fejét és hailgatott. Mint egy bűnös ugy állott ott. Pál ur pedig fölsóhajtott és aztán rámutatott a mellére, arra a réztáblára, melyen a száma volt. Taláu azt mondta ezzel : — Látod, ide jutottam I . . . Az a szegény fiu motyogott valamit. Oijan keserves volt nézni nagyságos ur, hogyan szepegett. Éo ugy megsajnáltam. De Pál ur arcán egyszerre megkeményültek a vonások, a szemében valami hideg, kegyetlen láng gyúlt ki s durván ragadta meg az Iván ur karját. Igen, megragadta és eltaszította magától. Aztán ércesen osengett meg a hangja, amint rádörgött Iván úrra : — Most pedig takarodj haza 1 Egy-kettő 1 Ha még egyszer az utcán éjszaka talállak részegen, bekísérlek I Érted? Nincs kivétel! Egykettő l Választási mozgalmak. A zalaegerszegi választókerületben széltében j hosszában hangzik gróf Batthyány Pál neve. • Jelölését általános lelkesedés fogadta. Amint i megjelentek az első falragaszok, amelyek a füg1 getlenségi és 48-aB párt jelölését tudatták, minIván ur egészen összezsugorodott és alattomosan, sunyin támolygott végig a falak mellett. Pál ur olkisérto a sarokig. Még ott is utánna kiáltott a szerencsétlennek, hogy csendesen viselkedjék. Aztán visszaindult. Ugy bánt az unokaöcesével, mintha idegen let volna. Hanem, ahogy visszajött, megint megváltozott Pál ur. Laeean, roskadozva lépkedott, mintha nagy, szöges csizmái mázsányi súllyal nehezednének a lábára s ott, a fulsó oldalon neki támaszkodott a hirdetési oszlopnak. Sokáig nézett így mereven magu elé s végül, jól láttam, a szeméből egy köny omlott ki, mely lassan pergett végig a mellén levő réztábla számozott, sárga lapján . . . Ferenc elhallgatott itt és kérdő tekintettel, várakozóau nézett rám. Nem értette egészen Nyárády Pál viselkedését és mintha magyarázatot várt volna tőlom, — Vájjon utoljára mért volt olyan kegyetlen az Iván úrhoz? — kérdezte elgondolkozva. Ezen tűnődtem én is és aztán elvonultak előttem a Nyárádyak komor, rideg, legendás alakjai, amint átdorbézolt éjszakák után rendezik aktáikat és íme magam előtt láttam a Nyárády-familia hagyományos kötelességérzetének szomorú, gyászos — utolsó legendáját. Pakots József. den faluban szájról szájra járt a hír s megindult a szervezkedés. Alig van ma már a kerületnek olyan községe, amelyben a néppárti hangulat le ne lohadt volna. A nép siet a függetlenségi párt zászlója alá s biztosra vehető, hogy ez az ős függetlenségi kerület visszatér régi hagyományaihoz. Gróf Batthyány Pál — fájdalom — a szemén végrehajtott műtét miatt még gyengélkedik a egy ideig nem látogathatja meg a községeket, amelyeknek népe már alig várja. De mindenütt lelkes hívek állnak őrt; több községben pedig a nép maga, minden agitálás, buzdítás nélkül szervezkedett és teljesen elfordult a néppárttól. Farkas Jóska beszámoló útjában hűvös fogadtatásra talált. Itt ott barátságtalan hangok is hallatszottak. Szepetken csak kevesen hallgatták meg s a beszámoló után a polgárság vezetői sürgönyileg tudatták- a függetlenségi és 48-as párt vezetőségével, hogy gróf Batthyány Pált támogatják. Zalaegerszegen már kitűzték a Batthyány zászlókat s megjelentek az első kortesnóták, amelyet csakhamar minden faluban énekelnek. A nagykanizsai kerületben Vizlendvay Sándor még mindig vonakodik a jelöltséget elvállalni. Amint írják, Vizlendvay jelölése az egész kerületben osztatlan lelkesedéssel találkozott 8 vasárnap nagy küldöttség megy Duesnakra, hogy Vizlendvay Sándort a jelöltség elfogadására bírja. A letenyei kerületben a néppárt mozgolódik. Szabó Albert néppárti jelölt itt ott megpróbálkozott, de nem fogadták szivesen. Dr Zalán Gyula munkapárti jelölt hallgat. Dobrovics Milán pozioiója rendületlen. A boksái kerületből azt az értesítést kaptuk, hogy Stádel János megválasztása bizonyos. A nép teljesen elfordult a néppárttól s nagy örömmel fogadta Stádel János fellépését, »ki a kisgazdák körében — az ezek érdekében kifejtett tevékenysége révén — oagy népszerűségnek örvend. Stádel már bejárta a kerület nagy részét; mult hét"n programmbeszédet tartott Baksán, Zalalövőn és Caeszt.regen s mindenütt lelkesen fogadták. Darányi Fereno a talajt teljesen elveszítette. Baksán programmbeszédét el sem mondhatta ; olyan fülsiketítő lárma, sípolás és abcugolás volt, hogy szóhoz sem juthatott. A munkapártnak talaja egyáltaljában ninos. Az alsólendvai kerületben a függetlenségi párt által jelölt Szinéry Gusztáv még nem indította meg az akciót, Nyáry Béla népszerűségét teljesen elveszítette s a kerületet a függetlenségi párt részére nem volna nehéz visszahódítani. A csáktornyai kerületbon Filipios Lajosnak s a keszthelyi kerületben gróf Batthyány Józsefnek ellenjelöltje ezideig nincs. A tapolcai kerület függetlenségi és 48-as pártja mozdulatlan. Darányi Ignáo az egyedüli jelölt. A szentgróti kerületben Dr Robitsek Ferenc néppárti kísérletez, de Eitner Zsigmonddal szemben a legkisebb eredményt sem tudja elérni. A kerület függetlenségi ós 48-as pártja április 5-én Sümegen a lövölde kertjében a választó polgárok nagy részvételével népgyűlést tartott. Elnökké egyhangúlag Bogyay János csabrendeki töldbirtokost választották meg, aki hosszabb beszéd kapósán a kerület volt képviselőjét, Eitner Zsigmondot ajánlotta jelöltül. A gyűlés viharos éljenzéssel fogadta az indítványt s száztagú küldöttséget meneeztett Eitnerért. Mikor Eitner a küldöttség élén megjelent, a polgárság meleg szeretete, szűnni nem akaró zajos éljenzéssel üdvözölte őt, aki nyolc évi képviselői működésével a népet teljesen a maga részére hódította. Eitner mélyen meghatva fogadta a lelkes óváoiót, msjd megköszönve a felajánlott jelöltséget, nagy tetszéssel kisért beszédben fejtegette a válságos politikai helyzetet s kijelentette, hogy a függetlenség zászlaja mellől soha el nem tántorodik. Eitner nagyhatású beszéde után a közönség ismételten biztosította őt tántoríthatatlan bizalmáról. Ezután a párt végrehajtó bizottságát alakították meg. Elnök Bogyay János (Csabrendek.) A tisztikart a kerület községeiből százötven tagu bizottsággá egészítik ki, hogy a választás küzdelmét vezetve, a függetlenségi párt zászlaját Eitner Zsigmond népszerű nevével biztos diadalra juttassa.