Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-04-10 / 15. szám

XXIX. évfolyam. Zalaegerszeg, 1910. április 10. IS. szám. Előfizetési dlji Egész évre 10 K — f. évre . . 5 K — f Negyed évre . 2 K 50 í Illyés szám ára 20 fillér Hirdetések : Megállapodás szerint. Nyilttér soronként 1 K Kéziratokat nem küldünk vissza ZALAVARMEGYEI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. Gróf Batthyány Pál. E nevet írta a zalaegerszegi függetlenségi és 48-as párt zászlójára, hogy e névvel vívja ki diadalát s megtörje a néppárt tizenötéves uralmát. Mint a villám, oly gyorsan visszhangzott a kerület minden részében e név; a választók örömmel, a diadal biztos tudatában, igaz lelkesedéssel adták ezájról-szájra a hírt, hogy a központi gyűlés Batthyáuv Pál grófot jelölte a zalaegerszegi kerületbe. Gróf Batthyány Pál neve egyértelmű a biztos győzelemmel. Tiszta függetlenségi elveit, törhetetlen negyvennyolcas voltát mindenki ismeri. Emberszeretetéró'l, polgártársai iránt való készségéről, jótékonyságáról legendákat beszélnek. Mindegy előtte, legyen dominiumok ura, vagy koldus, mert demokrata a szónak igazi nemes értelmében ; mert szíve, lelke, szívének minden csepp vére át van hatva a haza és emberszeretet eszményeitől. Vallásos lelke mély hittel függ a vallás szent igéin. De nem türelmetlen mint hivő, mert hite, emberszeretetre és türelemre tanítja s nem gyűlölködésre és testvérharcra. Mint ember, telve az emberi tulajdonságok legjavával. Önzetlen, kitartó, derék munkása a hazának, aki minden percét a munkának áldozza. Mint magyar, törhetetlen jellemű hazafi; igaz függetlenségi, aki kész volt a főispáni széket otthagyni, midőn a függetlenségi párt egy része letért a Kossuth Lajos által kijelölt útról ; midőn a párt egy része a hatalomért le akart mondani az önálló magyar nemzeti bank mielőbbi megvalósulásáról. Három és fél évi főispánkodása alatt a nép érdekében mérhetetlen áldozatkészséget tanúsított. Utt volt mindenütt, ahol vigasztalásra és segélyre volt szükség ; istápolt minden méltányos érdeket s szívének melegét, munkásságát mindenütt érezték, tapasztalták, ahol segíteni, istápolni, a haza, a nép, a magyar kultura érdekeit szolgálni és előbbre vinni kellett. Nagy munkássága, kitartása, rajongó lelkesedése, emberszeretete és széleskörű összeköttetései révén kerületünk sokat várhat tőle. Már mint főispán is olyan igaz lelkesedéssel foglalkozott a vármegye és különösen a székváros érdekeivel, így nevezetesen vasúti ügyével, vasúti politikájával, hogy bizton remélhetjük, hogy mint képviselőnk még inkább fokozottabb buzgalmat tanúsít eme fontos kérdésben és sikerül a vármegye vasúthálózatát ugy fejleszteni, auiint azt tervbe vette főispán korában. Nincs az országos politikának, a vármegyei közéletnek olyan pontja, ahol nagy akaraterejét ne láttuk volna. Fojyton fáradott más érdekében és evvel kivívta magának polgártársai és ismerősei olyan fokú szeretetét, amilyent a mai őnző világban keveset lehet találni. Jól esik látnunk a mai 3Ívár korszakban azt az igaz, önzetlen lelkesedést, amely gróf Batthyány Pál személyét körülveszi. A kerület minden részéből jönuek a hírek, minő lelkesedést keltett az értesülés, hogy Batthyány Pál a jelöltünk. A zalaegerszegi kerület a néppárt megalakulása óta annak biztos zsákmánya volt. Erősen szervezkedett minden egyes faluban, ahol csak talajra lelt, mindent elkövetett, hogy győzelme állandó, végnélküli legyen. De a nép nagy többsége kijózanodott a néppártból, Látták tehetetlen politikáját, amely egyoldalú irányával képtelen a nép széles rétegeinek használni s az udvarral való összeköttetései miatt nem viheti előbbre a nemzet évszázados vágyait. A függetlenségi párt hiába írta zászlójára az önálló bankot, a gazdasági különválást, a hatvanhetes intrika megsemmisítette számításait; hiába küzdött Justh teljes erejével az előrehaladás érdekében, a hatvanhetesek összetartó tábora azt hitette el Bécscsel, hogy csak egy kisded csoport lármája az egész nemzeti követelés. Hisszük, hogy végre a nemzet szeme megnyílt. A tiszta függetlenségi eszmék olyan harcosait fogja küldeni a magyar országgyűlésbe, akik a nemzet üdvéért, a negyvennyolcas eszmék diadaláért mindent elkövetnek. Ezért üdvözöljük mi őszinte örömmel gróf Batthyány Pál jelöltségét, mert ő olyan egész férfi, aki méltán képviseli a zalaegerszegi függetlenségi és negyvennyolcas kerület igaz magyarságát. Rend a faluban. Mi okozta az öböritói világra szóld szerencsétlenséget, kit okozzunk érte? A nép gondatlanságát ? Nem! A nép gyermek, vezetésre szorul, a hatóság kötelessége, hogy vezesse, hogy gondoskodjék róla. Hatóság alatt Magyarországon elsősorban a főszolgabíró értendő. Igen, de a főszolgabíró nem lehet egyszerre 20—30 községben, azért a rendőri feladatok a községi elöljáróságra háramlanak elsősorban, mert elöljáróság minden községben van, sőt minden pusztában is. Igy az 1886. évi XXII. tc. 21. §-ának g) pontja a tüzrendőrséget határozottan a községi előljáróiág feladatává teszi. Hogy a gyakorlatban hogyan teljesiti a község ezt a kötelességét, mutatja az ököritói eset, hol maga a biró ült mint pénzbeszedő a beszegezett kapuju csűr keskeny kijáratánál! És ne gondoljuk, hogy ez kivételes eset, az a kivétel, ha az elöljáróság törődik ilyesmivel! De hát kikből is áll a községi elöljáróság ? feltéve, hogy van helyben jegyző, akit intelligenciája, tanultsága képessé tesz a községre rótt feladatok teljesítésére, azt teljesen elfoglalja az irodai munka. — Marad a külső munka a biróra és az esküdtekre. De ezek egyszerű földmives emberek, nem is értenek a községi közigazgatáshoz, nem is érnek rá, meg féltik is a népszerűségüket. — A községi közigazgatást, a rendéezetet tehát a kisbíró végzi, a falu legszegényebb, utolsó, megvetett embere, ki nemritkán még hozzá nyomorék is. Vagyis nyíltan kimondva, faluhelyen rendőri szolgálat egyáltalán nincs, megy minden, ahogy megy, csak véletlenség, hogy mindennap nem történik az ököritóihoz hasonló katasztrófa. Tudok egy esetet, mikor gyilkosságot akadályozhatott volna meg a községi elöljáróság, ha két markos rendőre lett volna, de nem volt, csak egy félkezü kézbesítő ! A csendőrök minden két hétben egyszer megjelennek a községben. De ők ki vannak tanítva, hogy a »helyi rendészet elsősorban a községi elöljáróság feladatát képezi,* tehát a portyázásós butorkelméket bármily színre fest és , ii -i ifi mű-, selyem-, ruhafestő, vegytisztitó íegszeuDen vegyileg usztit Zalaegerszeg, Rákóczi-utca 9 sz. íoriszay József i o m Mai számunk 14 oldal