Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-04-03 / 14. szám

XXIX. -'évfcSyam. Zalaegerszeg, 1910. április 3. 14. szám. Előfizetési c!ij Eajész évre t^él évre . . Negyed évre. Kirves szám ára 20 fillér ZALAVARM E Politikai és társadalmi hetilap. Hirdetések : Megállapodás szerint. Nyilttér soronként 1 K Kéziratokat nem küldünk visvza Erafl jf^L. í^ ieyjelenik minden vasárnap. Történelmi idők. Történelmi időket élünk. Közeledik a hazafiúi meggyőződéseknek nagy erőpróbája. Egymásra torlódnak az események s olyan zűrzavar támad, hogy nincs az a lángész, aki tisztán látna az egyének és szenvedélyek eme nagy forrongásában. Nem mondhatja azonban senki, bogy uj, szokatlan események színhelye most Magyarország. Az a hősköltemény, vagy tragédia, amelynek idegrázó jeleneteit átéljük, nem egyszer játszódott már le nemzetünk történetének nagy színpadján. Üssük fel a történelem könyvét s látni fogjuk, hogy a tizenbatodik század óta nem pergett le ötven esztendő anélkül, hogy a szorongatott Magyarország erejének tudatára ne ébredt volna s hivatása tudatának döntő bizonyítékát ne szolgáltatta volna. A nemzet minden ébredezésekor ellenségeink fokozott gyűlölettel támadtak ellenünk, barátaink határtalanul lelkesedtek értünk és akár győztünk, akár levertek bennünket a multak erőpróbáiban, mi magyarok azt az eredményt mindig elértük, hogy bebizonyítottuk, hosry vagyunk és létezni fogunk, mert országunknak és fajunknak világhistóriai hivatása van. Igen, a mi fajunk külörab, mint a körülöttünk élő népeké; szívósabbak, ideálisabbak és vitézebbek vagyunk, mint a körülöttünk és közöttünk élő németek, oláhok, szerbek, csehek, tótok, lengyelek. A történelem szolgáltatja erre a bizonyítékokat. Hol van Lengyelország és Csehország, a középkor e két hatalmas birodalma ? Hová eülyedt Törökország ? És hol vagyunk mi e nemzetek felett ? Ezen a históriai alapon álljon minden becsületes magyar ember, mikor a választási urna elé járul. Ugy határozza el magát mindenki az állásfoglalásra, ugy gyakorolja jogát, hogy a nemzet, dacára a modern idők változásainak, az internacionális izii kultúra és műveltség hatásainak, méltó maradjon ősi hagyományaihoz, történelmi hivatásához. A ránk következő választások nem a régi állapot folytatását jelzik, hanem vagy a végét, vagy valami egészen uj alakulás kezdetét. Tőlünk függ, hogy az uj' alakulás a nemzeti ügy diadalához közelebb vezessen-e bennünket, vagy visszavesse az országot a reakció karjaiba. Forduló pontra jutott az ország történelme. Ezért óriási fontossággal bir, hogy a nemzet elhatározása komoly legyen és méltóságteljes, de megingathatatlan, mint az ősök hite a szebb jövendőben. Ébredjen fel a lelkiismeret, hogy ne érvényesülhessen az a ktifár szellem, amely jogokra alkuszik s egy ország igazságaiért kortespénzt kínál. Azzal a tudattal induljunk a küzdelembe, hogy egész Európa előtt kell tanúságot tennünk politikai hitvallásunkról, jogainkról és erőnkről, törvényeink hatalmáról. Ha önmagunk szállítjuk a bécsi megrendelésben előirt bizalmat, többséget és meghunyászkodást; ha feladjak évszázados követeléseinket csak azért, mert ezt fejedelmi szó parancsolja és idegen érdekek követelik: ki fog még hinni a magyar alkotmány erejében, küzdelmeink elszántságában ? Gunykacaj kél kelettől nyugatig. Játéknak nézik politikai küzdelmeinket s üres piaci lármának a harci zajt, amellyel az elnyomás rendszere ellen fegyverkeztünk. Tul a Lajtán pedig szélesre húzódnak a nevető ábrázatok s büszke melldöngetéssel nevezi magát Magyarország urának a buta éa elbizakodott osztrák gőg. Belekürtölik a világba, hogy a lázadó magyarok eddig játszhattak, mert elnézte a jó császár. De mihelyt megsokallta a játékot, vége lett a mulatságnak s meghódítót! a az országot újra a bánus, aki engedelmes szolgája az ő császári urának és kemény parancsolója a magyaroknak. Válságosak az idők újra. Veszedelem fenyeget bennünket ismét. Pedig az idők ily válságosra fordulásának nem a magyar nemzet az oka. A magyar levegőben nem volt benne a vihart jelentő villamos feszültség. Bécsből inportálták a zaklató izgalmakat. Ugy látszik, ez is volt a céljuk. Ezt el is érték. A polgárság lázmérőjében mind magasabbra száll a higany. De ez a láz nem betegsége, hanem a fejló'dő, izmokat repeszteni készülő férfiúi erő. Ez a láz a mi becsületünkre válik s azt bizonyítja, hogy ha veszedelem tornyosul fejünk fölé, lázasak, lelkesek és izgatottak tudunk lenni, mert a közöny a históriai Magyarország veszedelmét jelentené. A magyar nép tudja a kötelességét. Tud lelkesedni, tud még érezni a nagy igazságok iránt s be fogja bizonyítani most is: hogy önálló, független és erős azokkal a merényletekkel .szemben, amelyek a régi hagyományoknak, szabadságra való törekvésének sirját akarják megásni. Sajnos, a ránk következő küzdelemben a közgazdasági, társadalmi és helyi érdekek háttérbe szorulnak, mert el kell némulniok az egyetemes nemzeti célok előtt. A haza áldozatokat kiván s minden egyéb érdeket fel kell áldoznunk a haza oltárán. Minden érdek csak a haza érdekeiből táplálkozhatik ; onnét származik az élet, mint a földi lét a nap sugaraiból. Teljenek be a történelmi idők s hozzanak uj dicsőséget a magyarnak és uj diadalt a szabadságnak ! A magyar föld szeplöi. Magyarország földje kevés hijján nemcsak áldott jó föld, hanem általán a munka és kultura uralmát is tanúsítja. Az utas napokon keresztül jól művelt földek között halad és azt a benyomást viheti magával, hogy Magyarországon okosan és dolgosán gazdálkodnak az emberek. Sajnos azonban itt-ott olyan látvány | tárul a vizsgálódó szeme elé, mely azt tanúsítja, hogy a magyar föld szép arcának szeploi is vannak. E szeplőkül a 'községi és közbirtokossági közlegelők szerepelnek, amelyeknek kulturátlan, elhanyagolt állapota sehogysem illik bele a már előrehaladtabb gazdasági viszonyaink közé. — Gazos, tüskés, gyér növényzetű területek ezek, OS bármily színre fest és , ,n mű-, selyem-, ruhafestő, vegytisztító legszebben vegyileg tiszta Zalaegerszeg, Rákóczi-utca 9 sz. 'oriszay József Mai számunk PO oldal