Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-03-27 / 13. szám

1910 március 27. » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap« István Nemesnpáti és Keresztury Ödön Zalakoppány; póttagok: Szekeres István Nagykapornak és Árvay Gábor Nemesapáti. VI. Baksai választókerületben: 1. Zalalövő, Salomvár, Csonkahegyhát és Nagylengyel körjegyzőségekben elnök : Babos Ármin Salomvár; tagok: Liki Imre Zalápataka és Eitner Sándor Salomvár ; póttagok : S/.tahó István Zalalövő és Gráeer János Milej. 2. Nova, Gutorf'ölde és Páka körjegyzőségekben elnök : Stádel János Zalatárnok ; tagok : Vizsy Boldizsár Nova ós Persay Gyula Nova; póttagok : dr Augusztiuovics Nándor Páka és Borbély János Lickóvadamos. 3. Baksa, Csesztreg, Szentgyörgyvölgy, Rédics, Lenti és Résznek körjegyzőségekben elnök : Szabó Dönií Pórszombat; tagok: Gálos Pál Resznek és Koller Nándor Zalabaksa ; póttagok: Kulcsár Miklós Szentgyörgy völgy és Oszvald József Kerkaujfalu. 4. Lendvavásárhely, Belatincz, Bántornya, Bagonya, Murabaráti, Zorkóháza és Cserföld körjegyzőségekben elnök : Vugrincsics Boldizsár Cserföld; tagok: dr Kollin Ignác Lendvavásárhely és Volper Pál Lendvavásárhely; pótt8gok : Némethy Ferenc Bántornya és Feisz László M urabaráti. VII. Alsólendvai választókerületben: 1. Alsólendva nagyközség és körjegyzőség, Felsőlakos, Cserföld, Kerkaszentmiklós, Lendvavásárhely, Belatinc, Murabaráti és Zorkóháza körjegyzőségekben elnök : Merényi Ferei c Alsólendva; tagok: Fuss Nándor Alsólendva és Bálás Béla Alsólendva; póttagok : dr Kürthy Dezső Alsólendva és Ehrenreich János Alsólendva. 2. Rédics, Lenti, Páka, Szécsisziget, Felsőbzemenye és Szentadorján körjegyzőségekben elnök: Hotfmann János L nti ; tagok: Polnisch Árpád L°nti és Iker István S/.écsisziget; póttagok : Pallér Jenő Rédics és Hajgató L-ijos Felsőszemenye. 3- Dékánfalva, Be'ica, Muraezentmárton, Murasiklós, Muraszerdahely és Botturnya körjegyzőségekben elnök : Kovács János Damása ; tagok; Murk István Bottornya és Ehrenreich János Dékánfalva ; póttagok : Kollarics Imre Murasiklós és Mtdved Lajos Bottornya. VIII. Letenyei választókerületben: 1. Szepetnek, Surmás, Becsehely, Tótszentmárton, Letenye és Murakeresztur körjegyzőségekben elnök : Csem|)esz Kálmán Letenye; tagok : Kadija Imre Tótszentmártv.n és Schneider József Tótszentmárton ; póttagok : Fedák András Tótszerd ihely és Fülöp Ede Rigyác. 2. Bánokszentgyörgy, Borsfa, Gutorfölde, Pusztamagyaród, Pák.i és Szentadorján körjegyzőségekben elnök : Schmidt István Pusztama(.yarod; tagok: Desits Géza Bánokszentgyörgy és S'pobB Károly Szentliszló; póitagok : dr Grosz Vilmos Bánokszcntgyörgy és N igy István Pusztamagyarod. 3. Kotor, Alsódombi ru, Légrád, Muravid, Muraszentmária ^s Lige'vár körjegyzőségekben elnök: Fábián Gyula Légrád ; tagok: tLjdu Lajos Kotor és Bors György L

Agrád; póttagok: Babics Gábor Muravid és Füzessy Gusztáv iSzei tmária. IX. Csáktornyai választókerületben: 1. Csáktornya, Csák tornyavidék, Drávavásárhely, Drávacsány és Drávanagyfalu körjegyzőségekben elnök: Zikál Henrik Csáktornya; tagok: VVollák Rezső Csáktornya és dr Sebvarc Lajos Csáktornya ; póttagok : dr Hídvégi Miksa Csáktornya és Lövensohn Mil'Sa Drávavásárhely 2. Stridóvar, Felsőmdialyf'alva és Viziszentgyöigy körjegvzőségekben elnök: Horvát Antal Muraszerdahely ; tagok : Fuss Ottó FelsümihályI'HIVÜ és dr Csillag Dezső S'rdóvár; póttagok: D ibsa Kálmán Felsőmihályfalva és BJIUC Ede Sti .dóvar. 3. Ligetvár, Murakirály, Muracsány, Hodosány, Perlak és Kisszabadka körjegyzőségekben elnök : Verly Ernő Perlak; tagok: dr Zakál Lajos Perlak és Haris Károly Muracsány ; póttagok : Harmat Nándor Ligetvár és Neusiedler Jenő Murakirály. Az 1899. évi 15. tc. 145. §-a értelmében az összeirási eljárás befejezésére és az összeirási iveknek a központi választmányhoz leendő beterjesztésére vóghatáridőül folyó évi április hó 14-ik napja tüzetett ki. Nagykanizsa, Zalaegerszeg és a Törvényiiatúsá£. (VÁLASZ.) Nagykanizsa, 1910. márc. 24. A »Zalamegye« legutolsó számában fenti cim alatt megjelent cikk Nagykanizsán élénk feltűnést keltett. Illetékes helyeken eleget tárgyaltuk a dolgot, megbeszéléseket folytattunk, meghánytuk-vetettük a kérdést, de bármily jóindulattal keressük a közeledést a két város között, a köztünk tátongó nagy ürt áthidalni képesek nem vagyunk. Helyesen jegyezte meg a kérdéses cikk, hogy Nagykanizsán közel 100 törvényhatósági bizottsági tag van. Hozzáfűzöm én még azt, hogy a 100 bizottsági tag között alig akad 15—20, akit a megyei ügyek bármiként érdekelnének is. Hacsak nincs olyan választás a tárgysorba felvéve, amelyben az érdekeltek akár rokoni vagy egyéb összeköttetés folytán a nagykanizsai bizottsági tagokkal a közgyűlésen való részvételt megígértették, legyen bármily közérdekű tárgy a szőnyegen, sőt még ha Nagykanizsa várost egyenesen érdeklő ügy szerepel is, legfeljebb 10—15 bizottsági tag veszi magának azt a fáradtságot, hogy az önök kisded vicinálisával szép lassan, megfontolt menetellel Zalaegerszegre utazzék. Pedig nem lehet sok kifogásunk az összeköttetés elleu, mert reggel, igaz hogy korán, elindulván, estére hazaérkezhetünk. Nem is a vasúti összeköttetés az oka annak, hogy Nagykanizsát nem izgatják a törvényhatósági közgyűlések, hanem tisztán ama köztudat, amelynek hogy van-e alapja, most vizsgálni nem akarom, hogy a vármegye Nagykanizsa ügyeit elhanyagolja és Zalaegerszeget Nagykanizsa rovására előnyben részesiti. Es mivel mi nagykanizsaiak azt látjuk, hogy ez ellen hiába küzdünk, csendes nemtörődömséggel vizsgáljuk a hozzánk érkező tárgysorozatot, abban az előre megállapított szilárd elhatározásban csökönyösen megmaradva, hogy a közgyűlésre nem megyünk el. De tegyük fel, hogy a cikk intenciójaként mégis sikerülne a közönyt megtörni. Tegyük fel, hogy sikerülne polgármesterünknek a bizottsági tagokat akként csoportosítani és felélénkíteni, hogy a közgyűlést megelőző értekezletre a bizottsági tagok elmennének. Azt is tegyük fel, hogy az előzetesen beszerzett informátiók alapján a polgármester előadná a letárgyalandó darabok tartalmát, ismertetné a közgyűlési darabok közül azokat, amelyek a két várost érdekelnék. Tegyük fel azt is, hogy sikerülne a polgármesternek olyan fokú érdeklődést felkelteni, hogy a bizottsági tagok a közgyűlésre teljes számban be is vonulnának. Mit gondol azonban a cikkiró, hogy ha e két város érdeke összeütköznék, ha Nagykanizsa és Zalaegerszeg közötti állandó harcban a nagykanizsai bizottsági tagok csak sejtenék azt, hogy a hozandó határozat Zilaegerszcg érdekét csak bármily kis mértékO O _ ben legyezué, a nagykanizsai bizottsági tagok Zalaegerszeg érdeke mellett szavaznának? Éa azt hiszem, nem. Só't megtörténhetnék a tervezett egyesülés mellett a .egközelebbi jövőben, hogy mirdjárt az első közgyűlésen a szövetkezés d. cára Z hegerszeg érdeke ellen kellene a nagykanizsai bizottsági tagoknak szavazniok, már csak azért is, nehogy Zalaegerszeg Nagykanizsa rovására jogosulatlan előnyökhöz jusson. Nem tudom, hogyan képzeli a t. -cikkiró ur a közös határozat hozatalát. Ha mi nagykanizsaiak itt megállapodnánk valamely határozatban, azt Zalaegerszeggel közölnénk-e, amit részemről a közgyűlési tárgysorozat megjelenése és a közgyűlés időpontja közötti kis időtávolság miatt lehetetlennek tartok, illetve azt tartom lehetetlennek, hogy a megállapodott határozat ellen esetleg felmerülő ellentétekot kölcsönös levelezés és felvilágosítás utján kiküszöbölnők, vagy talán ugy képzeli cikkiró ur, hogy a közgyűlést megelőzőleg egy közös értekezletet tartanánk, amilyen hozandó határozat volna kötelező? Előre megjövendelhetem, hogy Zalaegerszeg fogja a rövidebbet húzni. Nemcsak azért, mert mi többen vagyunk és igy minden egyes esetben leszavaznánk Zalaegerszeget, hanem főleg azért, hogy Zalaegerszeg város polgársága megkövezné a zalaegerszegi bizottsági tagokat, ha ők a kölcsönös megállapodás következményeként, a kölcsönösen lekötött becsületszó okozta kötésnél fogva saját városuk ellen szavaznának. Mert azt, hogy ne szavazzanak, a becsületszó nem engedhetné, a közös értekezlet pedig ez alól nom menthetné fei a zalaegerszegi bizottsági tagokat, márcsak azért sem, mert mi kanizsaiak többségben vagyunk, a helyzetet mi uraljuk, nekünk pedig végtelen mulatságos dolog volna látnunk az egerszegiek vergődését, amikor a becsületszó az önérdekkel harcol. Láthatja ebből a cikkiró ur, hogy milyen komikus helyzetet teremtene önök részére az önök által felvetett eszme. A mi a cikknek, azon részét illeti, hogy az értekezlet quasi erkölcstelen alapon nyugodnék, mert illuzóriussá tenné a közgyűlési határozatok érvényességét és azt, hogy a határozatokat az egész közgyűlés, a vármegye minden részéből összegyűlt bizottsági tagok hozzájárulása eredményezte, tisztára igaznak tartom és a magam részéről hozzájárulok. Nem tudom elképzelni azt az esetet, hogy Zalaegerszeg, Nagykanizsa városok bizottsági tagjain kivül, ha csak választás nincs, 140—150 bizottsági tag jelenjen meg állandóan a közgyűléseken. Sokszor ezt nemcsak a bizottsági tagok közönye okozza, hanem az időjárás mostohasága, a megközelíthetetlen utak, egy esetleges zivatar, a mikor is Zalaegerszeg és Nagykanizsa megjelenvén, kizárólag ők határoznának előre megállapított terv szerint. S hogy e határozatok sokszor, sőt mondhatnám a legtöbbnyire sántítanának, az bizonyos. Nemcsak azért, mert igen sok olyan különleges közigazgatási kérdés merül fel, a mihez feltétlenül szaktudás szükséges, és a mit csakis az arra hivatott közigazgatási tisztviselők nyújthatnának, hanem főleg azért, mert az előzetes infbrmátiók sem volnának alaposan beszerezhetők és igy csak felületesen, a tárgyat félig ismerve hozhatna az előértekezlet határozatot, a mihez pedig ragaszkodni becsületkérdés volna. Ebben az esetben tovább adna felvilágosítást akár az alispán, akár az ügy előadója, beszélhetnének órákon át a hozzáértő bizottsági tagok, a már megállapított előértekezleti határozattól eltérni nem lehetne. Minek akkor közgyűlés, minek akkor állandó választmány. Határozzon a két város. Láthatjuk ebből a rövid kis oikkből, hogy az eszme felvetője nagyon elvetette a sulykot. Gondolkodott pár elég ember erről korábban, mint a cikkii-ó ur, de a most előadott és elég régen ismert érvek leállították arról, hogy bármiféle mozgolódást kezdjenek. Annak azonban semmi akadálya nincs, hogy ha olyan tárgy merül fél, mint'például a vármegye katonabeszállásolási hozzájárulásának, nagy ságának megállapítása, szóval olyan ügy, a mely Em. !j az itváRyat és a trMsiityt, njfgszUnleti a kWiö«ís1, láludíkot, éjjíll izzadást TüíJebstegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofuSozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kinálnak, kérjen mindenkor „Roahe" eredeti csomagolást. F. IIofTmaim-La Roche & C®. Basel (Svijfi) Roehe íé tojható orvosi rendefctre a jyösyncrUrlIíban. — Ara livegenkist 4.— korona.