Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-03-27 / 13. szám

4 »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 1910 március"27. tudnám behunyni az egyik szememet, ha a polgárság egy részének eszébe jutna egy jövendőbeli államtitkárhoz fordulni segítségért. Mert a néppárt, vagy a munkapárt az mindegy ! Ez is, az is hatvanhetes. Sőt a jelek után itélve, fogadást mernék tenni, hogyha, — amit ne adjon Isten, — a munkapárt többséggel kerülne ki a választásból, a néppárt, az okos a ravasz, a számító néppárt rögvöst beolvad a kormánypártba ! Hisz Gróf Zichy Jánossal máifélig bele is olvadt. Tehát a nagy csata lefolyása után még az az elégtételünk sem lesz meg, hogy ha néppártit, ha 67-est választottunk is, de legalább mégis ellenzékit választottunk. Nekünk, a városnak mindenkor a két szék között a pad alá kell esnünk. Ilyen játékba nem nyugszunk bele 1 Tessék azoknak a jó uraknak, a kiknek a neve minden népgyűlés, minden megyei beszámoló alkalmával a jelenvoltak névsorában szerepe', tessék rokonságot, sógorságot, komaságot megtagadni, tessék faluról falura a nép közé menni, tessék agitálni, fölvilágosítani, korteskedni s a talajt egy esetleg elkövetkező Justh párti jelölt részére egyengetni, előkészíteni! Hisz ők a kuruc vármegye fiai! ök kívánják maguknak a vezető szerepet. Tessék a népet fölvilágosítani, hogy a ki jó katholikus, az még következésképen és okvetlen nem épen a legjobb magyar. A ki jó katholikus, annak még nem muszáj Bécs lakájának lenni! A ki függetlenségi, az még mindig lehet jó katholikus is. A hol önálló vámterület, nemzeti bank, gazd isági szabad önrendelkezési jog van, ott van ipar, van virágzó kereskedelem, van kétszeres fogyasztás és marhának, gabonának kétszeres értéke lesz. A mivel kevesebbet adunk el Ausztriának, azt majd elfogyasztják itthon a gyárak, műhelyek s kereskedésének száz ezernyivel szaporodó alkalmazottai! Igy, ilyenformán tessék a népet fölvilágosítaiii, megnyerni, kiragadni a 67-es rövidlátók karmaiból. Nekem hiába mondja valaki, hogy itt nem győzhet más, mint a néppárt! Miért nem? Inditottunk-e márvnlaha ebben az értékes kerületben, igazi komoly, elszánt akciót a függetlenségi párt érdekében 1 ? Soha. Vagy csak lomhán, szervezet nélkül, anyagi, erkölcsi erő nélkül s azt is többnyire az utolsó pillanatban! Tessék a kuruc vármegye dicsőségében sütkérező uraknak a kerület 15—20 falusi gócpontjában megjelenni! Tessék mindent elkövetni, hogy Justh a mi vármegyénket, a mi kerületünket is látogassa meg! Az idő halad; innen onnan csak 2—3 bét van hátra a szervezkedésre. Tekintsenek Kanizsára s lássák, micsoda tevékenységet fejt ki ott a 48-as függetlenségi párt. Frázisokból elég volt. Valaha a trón zsámolyáig akartunk kiáltani; — kiáltunk most csak akkorát, hogy Zalaszentivánig, Szepetkig, Apátiig, Söjtörig, Bagódig, Nagylengyelig hallatszanék el hivó szavunk? A vármegye pedig becsülje meg ezt a szegény várost, mint a meiy az ő járszaiagjának az ő kuruckodásának köszönheti elmaradottságát ! . . Mert — ne feledjük — az éhező, Ira kenyeret lop, megbocsátható biint követ el! . . . Ha a dicső, a hatalmas kuruc vármegyének elég jó a 67-es viukó, akkor a városnak is jó a nemzeti 67-es vutki! (T. J.) Nemzeti kereskedelem. A nemzeti keresktdelem kiépítésére vonatkozó szellemi törekvések terjedelemben nőnek, iotenzivitásban gyarapodnak. Ezért remélhető, hogy a jövőben a nemzeti kereskedelemre vonatkozó aspirációk hatásukat az .anyagi téren is éreztetni fogják és hogy annak idején majd az intézményes életben is hozzálátunk a nemzeti keresktdelem felépítéséhez. A mtgyar kereskedelemnek nemzetinek kell lenni, hogy teljesítse hivatását a magyar ipar, a magyar nemzeti fejlődés körül. Di hogy tulajdonképpen mi a nemzeti kereskedelem, azzal még nem vagyunk tisztában. Ahány a szellemi harcos, annyiféle a meghatározás. Nemzeti kereskedelem az, mely nyelvére nézve magyar — mondja az egyik. Hibás dtfinició, mert képzelhető egy nyelvre nézve magyar kereskedelem, mely azonban még nem nemzeti. A nyelv fontos mozzanata a közgazdasági életnek, dí nem döntő annak elbírálására. Hi egy magyar nyelvű kereskedő hadsereg idegen ipar szolgálatában áll, nem nemzeti ármádia az. Nemzeti kereskedelem az olyan, mely a magyar faj foglalata — mondja a másik. Veszedelmesebb definíciót ennél nem ismerek. A közgazdasági élet nem fajok és vallások szerint oszlik meg. A közgazdasági élet magi az egyenlősítés, a születési véletlenek, vagy kiváltságok által létesített akadályok lerontása. A közgazdasági élet ben résztvenni joga van minden tisztességes tényezőnek, ha őt erre egyéni tulajdonságai, rátermettség, tapasztalat, vagy tőke kvalifikálják. Mi hát a nemzeti kereskedelem ? Nemzeti kereskedelem az, mely azt a pénzt, melyet bevett, megmenti a nemzetnek. Nemzetivé tesszük a kereskedelmet akkor, mikor a tisztességes hazai kereskedelemnek megadjuk a természetes iparpártolás lehetőségét. A nemzeti kereskedelem a maga tökéletességében akkor áll elő, amikor a széles alapúkon nyugvó magyar ipar, t. i. amikor a magyar fogyasztó pénze a magyar kereskedő kezéből a magyar iparos kezébe jut. Az első lépés a nemzeti kereskedelem felé pedig az, hogy a magyar fogyasztó közönség pénzét egy teljesen kifejlett magyar ipar hijján legalább a magyar kereskedelemnek mentsük meg — hogy aztán a megerősödött magyar kereskedelem alapján kiépülhessen a magyar nemzeti ipar, amivel aztán meg volna alkotva a magyar nemzeti közgazdasági élet utolsó láncszeme. Amig közgazdasági ketrecben élünk, hiába prédikálunk szabadságot. Amig kinyitva a h.tár, amelyen külföldi áru, külföldi közvetítéssel árasztja el az országot, a magyar nemzeti kereskedelem csak álom lehet. Ezért a magyar kereskedői pálya szeretetének át kellene szál'ani apáról-fiura. D) e szeretet alapja csak a közgazdasági boldogulás lehetősége lehet. Ha a fiu keserves, emésztő küzdelmet lát maga előtt, amelynek eredménye az igazsággal ellentétben van és nem áll arányban H ráfordított keserves fáradsággal, nem vetheti magát annak a foglalkozásnak karjaiba, mely egész indokolatlanul, oly hálátlanul fi^et. A magyar nemzeti kereskedelem kiépítéséhez nem az szükséges, hogy kereskedői hadseregünk hazafiasabb legyen, mint eddig volt. Ez az érzés mindig ott volt kereskedőink szivében, csak meg kell adni az érzésnek a teljes érvényesülés lehetőségét. Függetlenítsük a magyar kereskedelmet az öldöklő idegen versenytől, hozzuk abba a helyzetbe, hogy mentesítve a kenyérkereső napszámos munkájától, a magyar iparpártolás ideálja felé fordulhasson, akkor meglesz a nemzeti kereskedelem, amely általános nemzeti jólét fokmérője lesz. Akkor a kereskedő fia önönmagától szeretni fogja az édesapja pályáját, akkor a nemzetek közgazdasági harcában nem lesz ismeretlen többé a „magyar'' név. De amig fogyasztásunk idegen kézen sínylődik, amig kereskedelmünk csak napszámos munkát végezhet idegen gazdának, addig nemzeti kereskedelemről — csak beszélhetünk ! Választók összeírása. A megyei központi választmány f. hó 11-én tartotta első ülését, amelyen legelső sorban a választmányi jegyzőnek — a lemondott Fitos Márton választmányi tag helyébe, Czobor Mátyás vármegyei aljegyzőt választották meg. Egyben a választmány az e'uöklő alispán indítványára jegyzőkönyvi köszönetet szavazott Fitos Márton Ievéltárnoknak, aki két évtizeden át odaadó buzgalommal teljesítette ezen tisztével járó kötelességét. A választmány ezután az 1911. évi képviselőválasztók névjegyzékének kiigazítására hivatott küldöttségeket választotta meg és pedig a következőkép : /. Tapolczai választókerületben: 1. Tapolcza, Monostorapáti, Díszei, Nemesgulács, Nemestördemic/. és Nyirád körjegyzőséségekbén elnök,: Csigó Ferenc Nemesgul«c-'; tagok: Dobrovics Miklós Diszel B^keffy István Díszei ; póttagok : Fekete Gáspár Díszei és Kukorelly Pál Nyirád. 2. Balatonfüred, Orvényes, Csopak, Nemespéc^elv, Felsőőrs és Alsódörgicse körjegvzőségektien elnök : Kis Vi'mos Akaii ; tagok : Varga Ja'nos Balatonfüred és B^degi Gábor Balatonfüred; póttagok: Jinkó György Felsőőrs és Lohner Ferenc Balatonfüred. 3 Köveskál, Kővágóőrs és Kékkut körjegyzőségekben elnök : Fehér Sándor Köveskál ; tagok: Csemez E'ek Köveskál és Papp Lijos Kővágóőrs; póttagok: Győiífy Elek Köveskál és Sebestyén Gábor Köveskál. 4. Síentantalfa, Alsódörgicse és Taiiándörögd körjegyzőségekben elnök: Csemez Pál Zínka; tagok: Németh Ign íc Sjentantalfa és Sólyomi Károly Szentantaila ; póttagok: Deák Antal Taliándörögd és Lőke Árpád Taliándörögd. 11. Keszthelyi választókerületben. 1. L°sencetomaj, Nemesvita, Keszthely, Kiskeszthely, Vonyarcvashegy ó.s Alsózsid körjegyzőségekben elnök: Viriu" Vinc^ S«°pezd ; tagok : Stieder Lajos Kesztb >iy és B>roa György Keszthely; póttagok: Sarkady Károly Alsózsid és P.ipp Mihály Lesencetomaj. 2. Alsópáhok, Sármellék, Galambok, Kiskomárom, Hóvizszentandrás és Zalavár körjegyzőségekben elnök: O.tay Guidó, Szentgyörgy vár ; tagok : Starzsinszky György Galambok és Vida József Aleópáhok ; pó'tagok: Nóvák Károly Alsópáhok és Ferency János Kiskomárom. 3. Karmacs, Zalaszántó, Zalacsány, Zalaapáti és R zi körj'gyzőségekben elnök: S<adrczky Géza Karmacs; tagok: Thomka Kálmán Zalaszántó és ifj. Hertelendy József Vindornyalak; póttagok : Takács Imre Zalaapáti és Pallér János Karmscs. III. Zalaszentgróti választókerületben: 1. Sümeg, Csabrendek, Káptalanfa, Bazsi, Ukk és Gilsa körjegyzőségekben elnök: Eitner Jenő Sümeg; tagok: Pozsgay Andor Csabrendek és R ,hrer János Z tlagalsb ; póttagok: Ceuo József Hosztót és Külley János Zalagógánfa. 2. Gógánla, Mihályfa, Tűrje és Kisgörbő körjegyzőségekben elnök : Serattke József Zalagóg ínfa; tagok : Hayden Sínd ír Síalapa és Zdrávy Árpád Tűrje; póttagok: Peér Leo Tűrje és Zábó Gyula Z ilagógánfa. 3 Z daszeritgrót, Zalabér, Aranyod, Zalakoppány, Z alae/.entlászló és Csány körjegyzőségekben elnök: Osadinszkv Győző Zalabér; tagok: Martitcsevits István Zalabér és Rimmer Lajos Z 'laszentlászló; póttagok: Keresztury Ödön Zalakoppány és dr Erdős Adolf Zalaszentgrót. IV. Nagykanizsai választókerületben: 1. Nagykanizsa r. t. városban elnök : dr Beocik Ferenc Nagykanizsa ; tagok: Elek Lipót Nagykanizsa és Fiits L-ij >s X gykanizsa; póttagok: dr Fábián Zsigmond Xagykanizsa és dr Hajdú Gyula Nagykanizsa. 2. Zalaszentbalázs, Gelse és Langviz körjegyzőségekbon elnök: Vizlendvay S'ndor Pölöskefő ; tagok : Sebestyén József Gelse és Elek Ernő Ujnéppuszta; póttagok: Szondy László Zalaszentbalázs és Kugler Sándor Gelse. 3. Pacsa, S«enlpéterur, Zilaapáti, Felsőrajk, Buc-uszentlász ó és Zalaszentmihály körjegyzőségekben elnök: Táncos Lajos Nemesrádó; tagi k: Bakó Gyula Felsőrajk és ifj. Thassy Imre Felsőrajk; póttagok: Lacher József Pacsa és Székely E-no Pacsa. 4. N igybakónak, Sárszeg, Dióskál, Orosztony és Zalaszábar körjegyzőségekben elnök : Gyürkis Anaklé* Nagyra da; tagok: Hcchreiter Dezső Nagyrada és Humor János Szabar; póttagok : Gyuk István Zalaszabar és Müller Károly Zaiamerenye. V. Zalaegerszegi választókerületben. 1 Andrát-hid", Ságod, Alsóbagod, Zilabesenvő, Teskánd, B ctö'dö és Nagylengyel körjegyzőségekben elnök: Nagy László A ndráshjda ; tagok: Skublics Káro'y Zalaszentmihály és Dervarios Ákos Ormándlak ; póttagok: H íry Dezső Hóttó és Tőkésy Ernő Z liabesenyő. 2. H illót, S'\)tör és Zilatárnok körjegyzőségekben elnök: Király Elek H ihót; tagok: Pajthy E'ek Söjtör és Sálley Pal Gelse; póttagok: Tóth Gyula Sijtör és ifj. Stádel János Zalatárnok. 3. Zalaegerszeg r. t. város, Zalaszentiván és Bucsuszentliíszió körjegyzőségekben elnök : Csutor János Z ilaegerszeg ; tag >k : ifj. Nyáry Kálmán Pölöske és Nagy Pál Kiobucsa (Szenttamásp.); póttagok: Toppler György Bucsuszentlászló és Lénk János Z ilaszentiván. 4. Nagykapornak, Nemesapáti, Szepetk, Zalakoppány és Zilac^ány körjegyzőségekben elnök: K'-resztury György Bezeréd; tagok: Molnár