Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-09-05 / 36. szám

1909 szeptember 5. »Zalamegye, Zalavármegyei Hírlapi 9 teni, hanem tettekkel. Nézzünk csak meg egy társasobédet vagy vacsorát egy iparos ünnep­ségen. Milyen beszédeket lehet ott hallani az iparpártolásról! Éa ugyan nem paaaszkodha­tom, mert — hála Istennek — nekem igen tekintélyes megrendelőim vannak; a mennyire tudom, ki is elégítem őket és meg is vannak velem elégedve. Ha esetleg találkozik elvétve egy, kinek az arcom nem tetszik, arról nem tehetek. Megengedem, hogy vannak olyan igé­nyek, amelyeket egy kisvárosi iparos nem tud kielégíteni; azonban tagadom azt, hogy a kis­városi közönség műizlósét nem lehetne kielégí­teni legalább Budapesten. Nem kell azért Béosbe szaladgálni. Pedig de sokan vaunak, a kik az iparvédelem terén kiváló szerepet visz­nek ós mégis szükségletüket Béosből fedezik, még a ruhanemüekből is. Szemére veti a cikkiró ur iparosainknak, hogy előleget vesznek fel. Pedig mi iparosok nagy ritkán kapunk előleget. Egyébként talán ez nem is hiba. Hiszen a tisztviselők is előre kap­ják a jól megszolgálandó fizetésüket. Pedig higyje meg a cikkiró ur, hogy van a tiszt­viselők közt is elvétve olyan, hogy nem a fize­tését, de még az éltető nap sugarát sem ér­demli meg. Azért mégsem szabad és nem is volna helyes egyért az egész tisztviselői kart vádolni. Azt mondja a cikk, hogy megelégszünk a mindennapival, kivált ha egy segéd és hat ta­nonc keresi azt nem a gazda. Ne feledje azt a cikkiró ur, hogy aki 1 segédet és 3—4 tanoncot foglalkoztat, annak a muakaadónak, ha azt akarja, hogy műhelyéből jó munka ke­rüljön ki, igen nagy szellemi és testi erőt kell kifejteoie. Nem jut annak ideje arra, nogy zó­názni, ozsonnázni járjon. Higyje el nekem, én magam is elitélem azokat, kik a fehér asztalnál, vagy a kártyánál fejlesztik az ipart. Azonban, ugy látszik, hogy a cikkiró ur azt ak;.rjn, hogy sz iparos ne tegyen mást, mint folytonosar dol­gozzék a műhelyében. 0.1 szerint nem szabiid annak napi fáradságos munkája után baráti körben, eszmecsere mellett egy-két pohár bort meginni. Ezt pedig, higyje el nekem, én is megteszem, mert azt tartom, hogy ha napi 11 —12 órai megfeszített szellemi és testi munka után ennyit sem engedhetek meg magamnak, akkor az iparosnak nem érdemes élni. Abban szintén igaza van, hogy tegyük ta­nulttá az iparosokat. Ezen egy 2—3 szakaszos törvénnyel lehetne segíteni. De ezzel is ugy vagyunk, mint a cigánykérdés megoldásával ; osak tanácskoznak felette és minden marad a régiben. Én, aki éveken keresztül 3—4 tanonc­cal vesződöm, korán reggeltől későig köztük vagyok, mondhatom a cikkiró urnák, hogy halvány sejtelme sincs arról, hogy mit kell kiállani egy iparosnak, mig tanoncát annyira tudja oktatni, hogy csak némileg a szerszámot ismerje meg. Mikor pedig már egy kicsit dol­gozni tud, akkor meg pláne határt nem ismerő arroganciát fejt ki és mégis milyen sok zakla­tásnak vagyunk kitéve a tanonciskolái oktatás miatt. Néha-néha egy kis ártatlan pénzbírság a jutalom. Sokat olvastam és hallottam azt a dicsőítő szót, hogy legjobb sorsa van az iparosnak. Nem tudom, a cikkiró urnák van-e fia és ha volna, taniitatná-e iparosnak. Én azt hiszem, nem. Mert ha az iparos néha napján előleget kap is, de igen soiiszor megtörténik, hogy keservesen megszolgált keresménye még bírói uton sem nyer kielégítést. (Nekem ugyan ilyen megren­delőim — hála Istennek — nincsenek.) Éu jó magam is megbántam már azt, hogy 4 fium közül kettőt ipari pályára cdtam, mert ez a legmostohább gyermeke a társadalomnak. Mint­egy 500 iparosa van Zalaegerszegnek. Találna-e az igen tisztelt szerkesztő ur ezek közt csak 5, mondjuk öt jómódú iparost? Én azt hiszem, nincs talán kettő sem. Bizony elég szomorú, hogy 100 iparos közt nitcs egy jómódú. Bizony, igen tisztelt cikkiró ur, ez elég szomorú! Sokat lehetne írni, beszélni, de ez mind csak üres szalmí;cséplés és szalmaláng. Tenni kell, nem pedig kritizálni! Tisztelet a kivételnek, de mig a nagy kö­zönség nem a jót és tartósat keresi, hanem a »fajn«-at, amig ezt a fájn Ízlést meg nem tud­juk szüntetni, hiába minden akció, mert az bizonyos, hogy a legselejtesebb munka a fő­városokból kerül ki. Az lehet aztán B^cs vagy Budapest. A tartósat, Ízléseset és jót meg kell fizetni mindenütt, még pedig ropogósán. Annyit mondhatok az igen tisztelt oikkiró urnák, amit én megcsinálok 1000 boronáért, azt Bécsben vagy Pesten nem fogja megkapni 1500 koro­nán alul ós az általam készített tárgy jó, mert én az anyagnak a lelkéből dolgozom. Viszont ami az úgynevezett fájn munkát illeti, amit I Bécsben vagy Budapesten meg lehet venni ! 200 koronáért, azt én nem tudom elkészíteni j 300 koronáért. Tehát ne méltóztassék össze­hasonlítani a finomat a fájnnal. Zalaegerszeg, 1909. augusztus 25. Kiváló tisztelettel Keszli Ferencz mfiasztalos. Piaczi áraink a legntolsó hetivására 60 kllogrammonkint Kor-t<) BTor.-lg Olcsó szőlő bevá­sárlási forrás. búza rozs árpa sab tengeri minőség szer:.V. i i 13-— 8.70 7.50 7-20 7.50 .Felelős szerkesztő: Dr Gsák Károly. Laptulajdonosok: Dr Gsák Károly és Udvardy Ignác. ^mmmwwmmmwmwmmmm^j Alulírott elvállaltam Dr Hajós |p Ignác ügy véd úrtól zalabéri és jáuka- fS§ hegyi csemege szőlőjének elárusi- Q fását. ® Naponként nálam a legjobb fajta fS§ csemegeszőlő mérsékelt áron kap- g§ ható. §jj Mindennap friss szedés . §j 5 és 10 kg vételnél árenged­mény és házhoz szállítás, de bár­mily kis mennyiségben is kapható. Kiváló tisztelettel p| Zeisler R. § fiiszerkereskedö Wlassics Gyula utcában. meg rövid ideig!! meg rövid ideig!! Finom férfi gyapjú kalap » » nyúlszőr » » » cheviot öltöny » gyermek lüszter » » » mosó » Férfii pique elejü ing » szines > » > angol sephier » > selyem nyakkendő drb » glacó-keztyü párja » kötött harisnya párja 3 K-tól feljebb 5 » » 25 » 9 korona 3 > 2.70 » 2.80 » 4.50 » —.50 > 2.40 » —.42 » | MefletinWő véteikényszer Délül % % KORÉIN VIKTOR % | „KALAPKiRÁlY'-nál. § fiimmmmm mmuam^ * * t t * i é * £ f % üszög Nincs többé gabona üszög a Numa Dupay és Társa megcsávázó szerének alkal­mazása mellett. Már 26 éve a leg­jobb sikerrel használják a buzaüszög ellen, továbbá a tengeri, árpa, zab­és korom ellen. Egy csomag 2 métermázsa vető­magra 50 fillér, egy métermázsa vetőmagra 26 fillér. Óvakodjunk értéktelen utánzatok használatától és vételétől. NUtöA DUPUY és TÁRSA Bécs, VI/I. Windmiihlgasse 11/b. Elárusító helyek Zalaegerszegen: Gyarmati Vilmos, Hubinszky Adolf, Fangler Mihály, Fangler és fia, Ján Ferenc, Komlós M. Miksa, Grümbaum Ferenc, Reicb Samu. Alsólendván : Tomka György, Pollák Lázár, Arnstein Benő. Sürgöny! Haza jöttek a katonák Boszniá­3 ból, de az nem okozott oly feltü­JjjJ nést, mint mikor a napokban 12 ^ Jjjg előkelő háziasszony azt a határoza­tot hozta, hogy ameddig Zeisler S ily jó izü Q El gi házikenye ret p feU B53 ^ árusít, mi bizony nem sütünk JUJ kenyeret. ^ Férjemet is mintha kicserélték volna, olyan megelégedett, mióta JH hétfőn regje l § jó kávés süteménnyel lepem meg, ^ amelyet szintén Zeislernél (Wlassics ^ Gyula-utcában) veszek. H A hi réssé vált Ropsz-gyorsfőző nálam kapható és vétel­kényszer nélkül bárki által megtekinthető. Kiváló tisztelettel Zeisler R. fiiszerkereskedö.

Next

/
Oldalképek
Tartalom