Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-08-29 / 35. szám

4 •Zaíamegye, Zalavármegyei Hirlap« 1909 augusztus 29. A közgyűlés áttért a tisztikar megválasztására, a mi egyhangúlag történt. Elnök lett Knortzer György, alelnök Varga György Balatonfüred, tagok: jegyző Fenyvesi Sándor, pénztárnok Bruok Sándor, orvos Dr Olop Mór Nagykanizsa. Választmányi tagok: Malatinszky Lajos Zalaszentgrót, Deák Péter Nagykanizsa, Harasztovich István Keszthely, Stefaneez József Zalaegerszeg, Biró Lajos Alsólendva, Starzsinszky György Galambok, Pliohta Lajos Letenye, Szigeti Ödön Tapolca, Kovács Gyula Zalaistvánd s Fejes János Nemespéosel. A közgyűlés helyének megállapításakor Biró Lajos alsólendvai főparancsnok fölemiitette, hogy 1912. évben a vezénylete alatt lévő testület zászlóavatási ünnepséget rendez, azért már most bejelenti, hogy az 1912. évi közgyűlés Alsólendván tartassék meg, a mit a közgyűlés helyesléssel vett tudomásul. A gyűlésen részt vett Somogyvármegye tüzrendészeti fölügyelője, a ki azt indítványozta, hogy a mint ez már más vármegyékben évek óta divik, honositsa meg a szövetség az egy napos tűzoltó tanfolyamokat. Ezeken oktatnák be erre hivatott képzett tüzoltótisztek a falusi lakosságot mindazon teendőkre, a mikre mint tűzoltóknak szükségük van. Ez az indítvány a szeptember 18-iki ülés elé kerül tárgyalás és határozathozatal végett. Végül Szigeti Ödön felolvasta az egyesület 40 éves történetét. Ezután elnök megköszönve a város lakosságának szives fogadtatását ós a somogymegyei tüzfelügyelőnek a gyűlésen való megjelenését, a gyűlést berekesztette. Majd társasebód következett, mely alatt élénk jókedv uralkodott. Délután a tapolcai tűzoltók gyakorlatot tartottak a piactéren. Volt iskolai szerelés kocaifecskendővel és tolólétrával, azután rohamgyakorlat ugyanezekkel, mely alkalommal az a sajnálatos eset történt, hogy a csővezető a tolólétráról, mintegy 10 m. magasságból a kövezetre buüott és súlyos sérüléseket szenvedett. Zalavármegyei Gazdaság

i Egyesület közleményei. Jegyzőkönyv, félvétetett Keszthelyen, 1909 évi angusttus hó 15-én a Zalavármegyei Központi Mezőgazdasági Bizottság rendes közgyűlésében. Jelen voltak: Hertelendy Ferenc főrendiházi tag, főispán, m. b. elnök elnöklete alatt Árvay Lajos alispán, Elek Ernő, Éles Károly, Faber Sándor, Gruner Károly, Koller István, Malaférfit keresi élettársul magának. Elfogulatlanul, ahogy mindig cselekedett, ugy most is, egy nap kézenfogva a kis Erzsikét, ünneplő ruhájában jelent meg Koller Edit előtt. Ezüstgombos paraszt dolmányában, kordován csizmájában lépett a leány elé. Nem volt ezen a ruhán semmi affektált keresettség, hanem egyszerű és gazdag volt, mint a gazdája jó maga. Koller Edit egy perc alatt tisztában volt a helyzettel. Eléje sietett s komoly arccal fogadta a kisleány apját, mint egyébkor. — Kisasszony — kezdte a szót Tóth Gergely — komoly és fontos dologban jöttem ezúttal kegyedhez. Megkérdezni önt, tudna-e anyja lenni az én kis Erzsikémnek, tudna-e én nekem hü élettársam lenni? Bátran volt ez mondva, minden cikornya nélkül, egyszerűen és önérzetesen. Tóth Gergely még a kezét is odanyújtotta, azt az erős férfikezet, amelyet támaszul ajánlott fel ennek a szép és büszke leánynak, ki csak beletette keskeny, nőies jobbját Tóth uram erős tenyerébe és megszorította azt férfiasan. Az aranyparaszt pedig, aki soha nőnek még nem csókolta meg a kezét, most lehajolt és egy forró csókot nyomott a Koller Edit halvány, erekkel átszőtt, kiosiny kezére. Ujvárossy Fedor. tinszky Fereno, Nedeczky Jenő, ifj. Nvári Kálmán, biró Puttheány Géza, Skublics Ödön, id. Stádel János, Takách Imre m. b. tagok és Sárközy Viktor m. b. előadó. Elnök a gyűlést megnyitván felszólítja előadót a tárgysorozat ismertetésére. I. Az állatdijazások a földművelésügyi ministerhez tett felterjesztés alapján Kiskomárom, Zalalövő, Letenye, Pacsa és Szentgrótra voltak tervezve, melyek összköltsége, illetve a dijak 3440 koronát tettek ki. A földművelésügyi minister az állatdijazások oéljaira 2500 koronát engedélyezett. Ezek szerint a megtartandó állatdíjazásokra még 940 korona összegre lenne szükség. A költségvetés szerint 600 korona van állatdíjazás céljaira felvéve, mely a szarvasmarhadíjazás és a muraközi lódijazás oéljaira lenne fordítandó. Tekintettel arra, hogy ezen összegek a tervezet szerinti álatdijazásra nem elégségesek, előadó indítványozza, hogy mondja ki a mezőgazdasági bizottság, miszerint a gazdakörök saját pénztárukból 150—150 koronával járuljanak hozzá az állatdíjazás költségeinek fedezéséhez. Minthogy az állatdijazásokra felvett 600 korona összeg ugy a szarvasmarha díjazásokra mint a muraközi lódijazás céljaira felhasználható, előadó kéri annak megállapítását, hogy ezen összeg felerészben használtassék-e fel az egyes díjazásokra, avagy egész összegében egyik dijazásra legyen ford tandó. A Nagykanizsai Gazdakör végül ama kérelmet intézi a bizottsághoz, hogy a tervezett díjazás ne Kiskomáromban, hanem célszerűségi szempontokból Nagykanizsán tartassék meg. Koller István és Elek Ernő bizottsági tagok hozzászólása után határozatkép kimondja a bizottság, hogy az előadói javaslatot azon módosítással elfogadja, hogy a Kiskomáromba tervezett állatdijazás Nagykanizsán tartassék meg s hogy az állatdíjazásra előirányzott összeg egészében a szarvasmarha dijazásra használtassák fel. II. A lótenyészbizottmány elnöke a földművelésügyi ministernél kieszközölte, hogy a Muraközben tartandó lódijazás 2000 korona államsegély adományozása által ez évben is megtpriható legyen. Az 1907 évben megállapított tervezet szerint lenne ez évben is a hidegvérű lódijazás Muraközben megtartva, mely szerint a 2000 korona államdíjon kívül 600 korona mezőgazdasági bizottsági, illetve egyesületi díj lesz még kiadva. A díjazással felmerült rendezési költségek fedezéséről gondoskodva van, miért is csak a tervezet elfogadása, illetve a m. b. dij megadása az, amely még a lódíjazásnak tervezet szerinti megtartásához szükséges. Előadó kéri a tervezetnek változatlan elfogadását s a dijakra szükséges összeg kiutalását. Koller István ama előterjesztést teszi a bizottságnak, hogy a hidegvérű lovak díjazása ne csak a csáktornyai és perlaki járásokban tenyésztett állatokra terjesztessék ki, hanem az egész megye muraközi tenyészete vonassék bele a díjazásba. A bizottság az előadói javaslatot a fenti módosítással elfogadja, a dijakra vonatkozólag pedig a Zalavármegyei Gazdasági Egyesülettel egyetértőleg akként intézkedik, hogy a bizottság a szarvasmarha díjazásokra, a gazdasági egyesület pedig a muraközi lódijazásra ad egyenkint 600—600 koronát. III. A vái megye központi mezőgazdasági bizottság ez évi költségvetése is már jóváhagyva visszaérkezett, azonban a pénz még kiutalva nem lett, miért is felkéri előadó a bizottságot, hogy a költségvetés szerinti összegok folyósithatása iránt a szükséges intézkedéseket annyival is inkább megtenni szíveskedjék, mivel a mai gyűlési határozat következtében az állatd'jazások oéljaira a legrövidebb idő alatt pénzre lesz szükség. Árvay Ltjos alispán kijelenti, hogy a mezőgazdasági bizottság fservezésekor mintegy 5000 korona lett a mezőgazdasági alapba átutalva s azóta is folytonosan történt gondoskodás arról, hogy az ebadó alapból megfelelő hányad a bizottsági alapba átutaltassák. Az átutalások tényleg meg is történtek, azonbun a belügyministprtői jóváhagyás ezekre vonatkozólag nem érkezett le. A f. évi májusi törvényhatósági közgyűlés azután intézkedett, hogy visszamenőleg mintegy 5 évre az átutalási kimutatás pótlólag jóváhagyás végett a belügyministerhez felterjesztessék. A jóváhagyás nemsokára valószínűleg meg is érkezik. Ami a költségek sürgős felhasználását illeti, ugy vél a dolgon segíthetni, hogy a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület előlegezze a szükséges összeget, m

;ként azt a mult évben is tette, s a bizottsági alapból ugy e^en, mint a már előlegezett összegek a jóváhagyás megérkezte után visszafizetendők lesznek. Bizottság az előadottakat tudomásul veszi. IV. A törvényhatósági közgyűlés átkaiban keregte meg a bizottságot, hogy a földművelésügyi minister által anyagilag segélyezendő munkásházak létesítésére vonatkozólag tegyen előterjesztést. A földművelésügyi minister amennyiben 100 munkásházat volna hajlandó a törvényhatóság építtetni, 200.000 korona kölcsön után évento 2°/

0-ot, de leghosszabb időre 50 évet számítva hajlandó megtéríteni, míg a többi összeg a bérlők által fizetett lakbérből, vagyis a tulajdonosok által fizetendő amortisátióból volna törlesztendő. Minthogy ezen ügy elnökileg elintézhető nem volt, kéri az előadó, hogy a bizottság a javaslattételre vonatkozólag határozni szíveskedjék. Árvay Lajos kinyilatkoztatja, hogy a törvényhatósági közgyűlés szükségtelennek vélte a munkásházak építését, azonban egyes helyekről panaszok merültek fel, hogy arra szükség van, miért is a főszolgabírói hivatalok utján »z összeírást megejtette, amely beérkezett adatokat készséggel bocsát a bizottság rendelkezésére. Célszerűnek vélné, ha a bizottság ezen jelentések alapján térné meg előterjesztését. Bizottság az indítványt elfogadva elhatározza, hogy a munkáshá^ak építése tárgyában az alispáni hivatalhoz beérkezett javaslatok áttanulmányozása után fog előterjesztést tenni. V. Koller István azon kérdést intézi a bizottsághoz, hogy van-e az 1894. évi XII. tcikkben arra vonatkozólag intézkedés, hogy egy mén hány tenyészkanoát fedezhet. Főleg a Muraközben sok magán mén van használatban, melyekkel szemben az állami mének nem használtatnak ki. Felszólalásának azonban nem az a célja, hogy az állami mének kihasználásának elhanyagolását felemlitse, hanem az, hogy a magán mének túlságosan igénybe vannak véve s igy nem származik utánuk kellő számú ós megfelelő minőségű szaporulat. Javasolja, hogy intézzen átiratot a bizottság a törvényhatósághoz s kérje a szabályrendelet akkénti módosítását, hogy abban megállapítva legyen, hány kancára szabad egy mént felhasználni. Árvay Lajos, Malatinszky Ferenc, Elek Ernő, id. Stádel János hozzászólása után elhatározza a bizottság, hogy átir a törvényhatósághoz, Koller István indítványa s a fentiek módosító indítványai értelmében felkéri, hogy a lótenyésztésről alkotott szabályrendelet akként módosittassók, hogy abban megáilapitva legyen, hány kaneára szabad egy mént használni, köteleztessék a tulajdonos pontos fedeztetési lajstrom vezetésére, a feltételek betartásának ellenőrzéséül kellőképen gondoskodva legyen, végül tartalmazzon a szabályrendelet büntető sanctiót a kihágások megtorlására. Bizottság a javaslatot fenti módosításokkal elfogadja. Több tárgy nem lévén elnök az ülést bezárja. Kmf. Sárközy Viktor Hertelendy Ferenc m. b. előadó m. b. elnök. jegyzőkönyv. felvétetett Keszthelyen 1909. évi augusztus hó 15-én a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület rendes közgyűlésében. Jelen voltak: Hertelendy Ferenc főrendiházi tag, főispán, g. e. elnök elnöklete alatt Árvay Lajos, Barcza Sándor, E'ek Ernő, Éles Károly, Faber Sándor, Gruner Károly, Koller István, Köves Jenő, Malatinszky Ferenc, Nagy Aladár, Nedeczky Jenő, ifj. Nyáry Kálmán, báró Puttheány Géza, Reischl Venoel, Skublios Ödön, id. Stádel János, ifj. Stádel János, Takách Imre,