Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-10-24 / 43. szám

504 • Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1909 szeptember 26. Egerszegi krónika. Rovatvezető : Publ. A szerelem sötét verem. Ugy látszik, mióta Egerszegen szinte dühöng a kisvárosias unalom és az embereket valósággal elfásitja a nyárspolgáriasan beosztott élet, a jó vidék vállalta magára a feladatot, hogy e rovat számára adatokat szolgáltasson. Ez a história is egyik megyebeli falunkban történt. Lakik benne egy jóravaló kováos mester, ott, egészen a falu végén. Eltekintve attól, hogy ha munkája van, dolgozik is, főleg arról hires, hogy házából, jóllehet már régen lakhatatlannak jelezték, ki nem költöznék a világért sem. Ott lakik az öreg és vele együtt gyönyörű, feltűnő szép 16 éves leánya. Azaz hogy a lány osak lakott. Mert a dolog ugy esett, hogy a leány szépségét a rozoga épületben is felfedezte egy fiatal iparos, ki foglalkozására nézve szabó és halálosan beleszeretett a leányba. Na és a leány sem idegenkedett a fiatal embertől. Annál nagyobb ellenszenvvel viseltetett azonban a fiatal emberrel szemben az öreg kovács, aki hallani sem akart a szerelemről és mikor az iparossegéd megkérte a leány kezét, dacára annak, hogy más helyeken ez a két iparág nagyon szépen megfér egymás mellett, kijelentette, hogy szabóhoz nem adja a leáuyát. Alár most azt hiszik önök, hogy ez a kegyetlen szülői szigor kétqégbeejtette a fiatalokat vagy kiirtotta sziveikből egymás iránti érzelmeiket? Dehogy is! Elhatározták, hogy egymásé lesznek az öreg kovács beleegyezése nélkül is. Elhatározásukat pedig akként valósították meg, hogy egy szép holdas este a leány a fiúval együtt megszökött. Keresték, kutatták őket mindenfelé, de még hirt se lehetett róluk hallani. Eltűntek, mintha a föld nyelte volna el őket. A napokban aztán, mikor az öreg kováos éppen vacsoráját fogyasztotta, vendégek érkeztek. Kopott, ócska ruhákban, lesoványodva jött meg a leány és a fiu. Megbánva minden bűnüket, bocsánatot és visszafogadást kértek. Az öreg azonban hallani sem akart róla. — Elveszítetted a becsületedet, nem ismerlek tovább, — szólt és mint egy erélyes kovácshoz illik, ajtót mutatott a szerelmeseknek. Este volt és késő, sőt egy kissé hűvös is. Mit tesz ilyenkor egy kizavart szerelmes pár? Legtöbb esetben öngyilkossági gondolatokkal foglalkozik. Ám a miéink ezen még csak nem is rágódtak. Egy kölcsönös pillantás és a fedél alá való jutás kérdése meg volt oldva. Az öreg kovács szobaajtója mellett egy létra volt a padlásajtó alá támasztva és nem lévén nekik miben válogatni, együttesen elhatározták, hogy a padlás éppen megfelelő menedékhely lesz. Nem is haboztak sokáig. Felmásztak és egy alkalmas vackot kikeresve, aludni tértek. Néma csend feküdte meg ezután az egész házat. Az öreg kovács benn a szobájában, a fiatalok is fenn a padláson aludták az igazak álmát. Ám ugy éjfél után 2—3 óra tájban Í6zouyu recsegés, ropogás, törés, zaj riasztja fel az alvókat. A fiatalok alatt a rozoga padlás leszakadt és jó nagy terjedelemben bezuhant a szobába. A szerelmes pár természetesen a törmelékkel együtt zuhant. Ahogy a nagy robaj és por eloszlott, a megijedt apa zavarában azt se tudta, mit és hogy kérdezzen. Látni nem látott semmit, igy hát nem is tudott semmit, az ágyából pedig ki nem szállott volna a világ minden kincséértsem. Ám egyszer csak fészkelődés és nyöszörgés üti meg füleit. Rettenetesen megijedt. Szent Isten, hát már a romok is nyögnek ? Már-már a takarójába akart bebújni, hogy egyáltalán ne halljon, ne lásson semmit, mikor az egyik hangban felismeri a lánya hangját. Kiugrik az ágyból és világosságot teremtve, akkor látja csak, hogy a padlás törmelékkel együtt még más is esett le a padlásról. A fiataloknak kisebb zuzódáson kivül más bajuk ntm lett. Ezt a szomszédasszonyok aztán hamarosan össze kencsefencsélték, de alaposan meg is dolgozták érte az öreg kovácsot, hogy most már ne bolondozzon, hanem egyezzék bele abba, hogy a fiu elvehesse a leányt. Az öreg mit tehetett egyebet, beleegyezett és most már épül az uj ház, amelyben az öreg is, meg a fiatalok is együtt fognak lakni. Babot evett. Ám ha hasonló esplósiós históriák nem is adják elő magukat városunkban, történnek itt is esetek, ha máskép nem, hát kötődéssel. Na igen, mert szeretjük egymást, becsüljük egymást nagyon, de azért ha legkisebb alkalom is kínálkozik, mindjárt belekötünk mindenkibe. Ez meg a Bárányban történt. Ebéd után vannak és a kártyaszobában. A játékosok is, a kibioek is várakozó álláspontot foglalnak el, hogy melyik asztal mellé telepedjenek. Az egyik fiatal ur, kinek az a rossz szokása van, hogy folyton a körmét rágja, egyedül ül egy asztalnál és ugy látszik rajta, mintha valamin gondolkodna. Ám gondolataiból egy hang zavarja fel. — Na, magán is meglátszik, hogy ma babot evett, — Miért ? — kérdi a mi fiatalunk. — Azért, mert még most is a disznókörmét rágja. HivataSos rovat. i. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa a kezelése alatt álló 5150 kor. 49 fill. Móczer féle alapítvány 1909. év január elejétél esedékes évi 236 kor. 94 fill. kamatainak elnyerésére pályázatot hirdet. Ezep alapítvány kamatait olyan zalaegerszegi illetőségű apátlan, anyátlan árva leány nyerheti el, ki tényleg segélyre szorul. Felhivatnak tehát azon gyámok, kiknek gondozása alatt ilyen árvaleány van, hogy illetőségi és szegénységi bizonyítvánnyal felszerelt s a városi tanácshoz oimzett 1 érvénvüket legkésőbb f. évi október 31-ig a <.. ... . italba adják be. Kelt, Zalaegerszeg r. t. varos tanáosa 1909. évi október 11-én tartott ülésében. Polgármester távol: Mezriczky, v. tanáosos. II. Közhírré teszem, hogy a m. kir. földmivelésügyi ministerium az erdőtörvény (1879. évi XXXI. t.-cikk) 165. §-ában körülírt kopár, vízmosásos és futóhomok területeken ez évben létésitendő közgazdasági jelentőségű erdősítések megjutalmazására sz országos erdei alapból tizenegy (11) nagy jutalmat, tíz (10) elsőrendű és kilano (9) másodrendű jutalmai tűzött ki. Ezen jutalmakért az érdekelt birtokosok (bérlők) azon erdősítéseikkel versenyezhetnek, amelyeket az 1879. évi XXXI. t.-o. 165. §-ában körülirt kopár, vízmosásos, vagy futóhomok területeken állami pénzsegély igénybe vétele nélkül a f. év tavaszán vagy őszén foganatosítottak. A pályázati feltételek Kucsera István városi aljegyzőnél a hivatalos órák alatt betekinthetők. Zalaegerszeg, 1909 október 16. Dr Korbai Károly polgármester. H irek. Kérelem Zalavármegye hölgyeihez. Annak idején nagyszámú gyüjtőiveket küldött ki a Cníny s/obor-bizottság Z'davármegye nemes hölgyeihez, hogy saját és gyűjtendő adományokat küldjenek be. A kiküldött 'vek számához mérten kevés ív érkezett vissza. Tisztelettel fölkéri most a bizottság az illető nemes szívű és hizafius hölgyeket, akik még nem kü'dötték vissza az iveket, szíveskedjenek az őszi hónapokban bármily csekély összeggel is beküldeni az iveket a Csány szobor-bizottságnak oimezve. Csak egy virágszálat. Magyarország egyik lagnagyobb közjótékonysági intézménye, a József kir. hejoeg szanatórium-egyesület a napokbau ismét a közönség elé lép legnemesebb szándékú | kérésével. A közelgő Mindenszentek és halottsk \ nspja azok a dátumok, melyek kegyeletes ose- ! ményeihez hozzáköti az egyesület a tüdővészesek j megmentésének anyagi lehetővé tételét. Csak | egy virágszálat kér a leghumánusabb egyesület; j csak annyival kevesebb virágot kössön minden ' szeretteit gyászoló mindenszenteki koszorújára j és ennak értékét adja oda azoknak az eszményi j hevületü hölgyeknek gyűjtő perselyébe, kik mint j az elmuít években, az idén is végzik a gyűjtés fa- j rasztó munkáját. Az egyesület eddigi eredmények- ' ben gazdag munkáját mutatja az a szanatórium, ahol állandóan száz szegénysorsu beteget ápol. Van ezenkívül három tüdőbeteg rendelő intézete, ahol ezreken segit. Csakhogy mi ez a tüdővész rettenetes pusztításaihoz képast? Mindan esztendőben nyolovanezer ember hal meg a mi hazánkban tüdővészben. A mohácsi csatában húszezer magyar vérzett el. Éa ezt még most is siratjuk. Ázzál pedig nem törőd'k a legtöbb ember, hogy a tüdővész négyszer annyi áldozatot ragad el évente. Csak egy virágszálat adjon mindenki 8 már meg van mentve tízezernyi láztól gyötört tüdőbeteg 1 A sümegi népgyülé3. A mult szombaton Sümegen tartott nagyarányú népgyűlés a következő határozati javaslatot fogadta el: A zalaszentgróti választó kerület függetlenségi és 48-as pártja által egybehivott ós Sümegen 1909 évi október hó 16-án tartott népgyűlés elhatározta : hogy gazdasági függetlenségünk kivívásához rendületlenül ragaszkodik, s annak egyik első alapjának, az önálló magyar nemzeti banknak 1911 évi január l-re leendő felállítását feltétlenül követeli, mert szentül él minden igaz magyar hazafi szivében az a hit, hogy caakis az önálló bank és az önálló vámterület azok az eszközök, amelyek a nemzet régi vágyainak és jogainak megvalósítására vezethetnek. A népgyűlés Kossuth Ferencet, Justh Gyulát, Holló Lajost és gróf Batthyány Tivadart a következő táviratokkal üdvözölte: „A zalaszentgróti választókerület függetlenségi polgársága Sümegen f. hó 16-án az önálló bank ügyében tartott népgyűlés alkalmából hazafias hévvel és lelkesedéssel üdvözli Nagyságodat, kérve a magyarok Istenét, hogy erőt és kitartást adjon a függetlenségi törekvések megvalósítására." „A zalaszentgróti választókerület független ségi polgársága Sümegen f. hó 16-án az önálló bank ügyében tartott népgyűlés alkalmából rendíthetetlen bizalommal üdvözli Nagyméltóságodat h gazdasági felszabadulásunk érdekében kifejtett önálló munkásságáért hálás elismeréssel van eltelve választókerületünk minden egyes polgára*. Szabad liceum. A Z. I. M. K. mu't vasárnap kezdle meg szabad líceumi előadásainak sorozatát. Szalay Sámuel tanító urnák a Balatonról tartott, vetített képekkel illusztrált előadásit nagy közönség hallgatta végig. Ma délután Lpánovits Sándor budapesti tanár tart előadást a lappok-ról. Ispánovits tavaly is járt nálunk s Finnországról adott elő a szabad líceumban. Az előadást vetített képek teszik még érdekesebbé. Néhánv tanu

!ó lapp énekeket énekel. Belépő dij 50 fillér. Ká|J0lna?zentelés. Sibrik Adorján h-íshágyí földbirtokos és neje Ssabó Amália úrasszony háshágyi birtokukon egy diszes kápolnát és sírboltot emeltek a Sibrik osalád részére. A kápolna és sirbolt őrök időkra való fentartásáról az építtetők alapítvány tételével gondoskodtak. A templomszámba msrnő kápolna diszes, szép épület, sudár toronnyal, amely sok fára templomnak is díszére válnék. A belső felszerelés nagyon szép. Az oltárkép Szent Istvánt ábrázolja. A kápolna alatti sírbolt 100 koporsó befogadására alkalmsa. A kápolnát Perényi Antal körmendi prépost plébános e hó 17-én szentelte fel szép egyháxi beszéd kíséretében, igen nagy közönség jelenlétében. Gyászhír. Répozoszemerei Csupor Aranka e hó 18-án meghalt Gyulakesziben, 24 éves korában. A megboldogult földi maradványait a kaszaházi temetőben helyezték örök nyugalomra. Kinevezés. A földművelési minister Lehrmann Béla nagykanizsai segéd erdőmérnököt erdőfelügyelővé nevezte ki. Tanitóválasztás. A cserenosóczi iskolához kántortanítóvá Kollarles S.índort, osztálytanítóvá pedig Kovács Mihályt választották meg. Uj vasutak. A Franz Lajos fiai cég által tervezett Nagykanizsa—csurgói vioinális vasút ügye állítólag a ruegvalópífás felé közeledik. Több somogymegyei kö/ség, valamint báró Inkey József nagybirtokos kijelentették, hogy a vasutat támogatni készek. — A tervbe vett vas— zala—soproni vaeut ügyében Herbst Géza alispán elnöklete mellett fontos értekezlet volt. Alii^pín bejelentette, hogy az uj vasút rum— türjei szakaszán Botkaházának vezető variánsra, valamint a Kőszeg—locsmándi vonal kiépítésére