Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-07-25 / 30. szám

1909. julius 25. • Zalamegye Zalayármegyei Hiríapc 5 tezés alkalmával a fürtök nem loosoltatnak meg eléggé. A peronospóra azután befészkeli magát a szőlőfürt kaccsába s megfertőzi az egész für­töt. A bogyók ennek folytán leszáradnak s a termés tönkremegy. A megfertőzött szemeket már megmenteni nem lehet. Arra kell tehát törekedni, hogy a fertőzés megakadályoztassák. Vetter szőlészeti felügyelő a mult héten be­járta a vármegye egyes szőlőtermelő vidékeit és bár peronospórás fürtöt keveset talált, mégis fel­tétlenül szükséges, hogy a gazdák hozzálássanak a védekezéshez, mert ha a veszedelem már fel­lépett, a védekezés késő lesz. A Balaton mellékén a perenospórának még a mult hét elején nyoma sem volt található; a zalaegerszegi szőlőkben azonban a szőlészeti fel­ügyelő már néhány fertőzött fürtre bukkant. A ve­szedelem tehát itt van. A védekezés annál is inkább kifizeti magát, mert több vidék termése úgyszólván teljesen megsemmisült; a lapályos szőlőkben a fagy tett nagy károkat, tehát valószínű, hogy a bor ára emelkedni fog. Azt hisszük, nem végzünk felesleges munkát, ha a földművelési miniszter által kiadott utasí­tás nyomán a perenospóra elleni védekezésre vonatkozó tájékoztatást közöljük. A hazánkban jelentkezett peronospóra bán­talom ez évben való rohamos terjedésének oka egyrészt a betegség fejlődésére igen kedvező időjárásban (esőzés, kivált erős zápor-esők utáni melegebb, szélcsendes, borongós napok vagy napszakok páratelt levegője) másrészt pedig a permetezés és rézkénporozás elmulasztásában keresendő. A betegség fellépését, ha nem is teljesen, de meg lehetett volna akadályozni, ha a permete­zés és porozás a virágzás előtt végeztetett volna, elég korán, mint ezt a védekezési utmutatás megszabja; — akkor t. i. mikor a virágok még bimbóban voltak és a fürtök mint tömörebb, kúpalakú képződmények még felfelé irányultak, a levelek pedig aránylag még gyérek s kicsinyek voltak és nem takarták el a fürtöket. Ez az időszak, illetve fejlődési állapot azon­ban most már elmúlt és a baj továbbterjedése csakis szorgalmas rézkénporozással akadályozható meg. A porozás azonban most már, mikor a lombozat sürü és a növekedni kezdő bogyókat legnagyobbrészt levelek takarják, egyszerű mó­don nem végezhető elég sikerrel, mert a kifuvot.t por nem juthat a fürtökhöz az azokat elfödő levelek miatt. Ez okból a porozás most már legcélszerűbben akként volna végzendő, hogy a porozó munkás előtt egy nagyobb gyerek egy villa alakú, de hosszabb nyelű rúddal (hogy a villát kezelő gyerek a porfelhőn kívül állhasson) a beporo­zandó tőke leveleit félrehajlítja s igy a porozás közvetlenül a tőke azon részén történhetik, ahol a fürtök el vannak helyezve. Nem szabad azonban elbizakodni, hogy a tel­jesített porozással eleget tettünk, még az esetben sem, ha a baj terjedése látszólag szünetelne, mert a betegség csirája ott lappang a fürtben éR a fürt körül és a növekvő bogyókat nagy előszeretettel fertőzi meg. Ezért a porozást 2 hetenként ismételni kell, nehogy a szépen fejlődő bogyók később — julius végén vagy augusztus elején — a közben jelent­kező fertőzések folytán leszáradjanak. Ha pedig közben az eső lemosta a port, természeteseu meg kell ismételni a porozást megint. Csakis az ismételt s figyelmes rézkénporozás által hárít­ható el a fürtök nagyobb pusztulása, de csak az esetben, ha a rézkénpor tényleg a fürlökhöz illetve a bogyók közé is bejutott. Ne ijedjen meg a gazda, ha azt tapasztalja, hogy az első porozás után még mindig meg­betegedő és kiszáradó bogyókat lát. Ez a jelen­ség nem azt mutatja, hogy a védekezésnek nem volt hatása, hanem azt, hogy az ilyen bogyók már a porozás előtt meg voltak fertőzve. A már fertőzött bogyókat meggyógyítani nem lehet, csakis a még érintetlenek védhetők meg rézkén­porozás által attól, hogy megbetegedjenek. A porozást akkor is sikerrel lehet folytatni, ha az időjárás nedves; sőt legsikeresebb korán reggel, mikor a fürtök még harmatosak, mert a rézkénpor a nedves bogyókra jobbau tapad s védőhatását is jobban kifejheti. Rendkívüli vármegyei közgyűlés. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága 1909. évi julius hó 27-én délelőtt 10 órakor Zalaegerszegen, a vár­megyeház gyüléstermében rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgyát képezi : A balatonparti vasút segélyezésére megszavazott összegnek köl­csön utján leendő felvétele. Beiktatás. Magyary Miklós ev. lelkészt e hó 20-án iktatták be a zalai egyházmegye esperesi hivatalába, a Kővágóőrsön tartott egyházmegyei gyűlésen. Kinevezés. Főispán ur Őméltósága Nagy Antal vármegyei Írnokot a X-ik fizetési osztály I-ső fokozatába iktatóvá, Gondy István megyei s. kőnyomdászt a XI. fizetési osztály Ill ik fokozatába vm. írnokká, Rédey László dijnokot pedig a vm. alispán s. kőnyomdásszá léptette elő. A soproni kereskedelmi és iparkamara uj titkára. Julius 27-én teljes ülése lesz a soproni kereskedelmi és iparkamarának. Ezen az ülésen kerül betöltésre a Kirchknopf Frigyes elhalálo­zásával megüresedett titkári állás, amelyet pá­lyázat mellőzésével Dr Taizs Károly másodtitkár előléptetésével töltenek be. Ur Taizs már évek óta tisztviselője a kamarának s méltó munka­társa volt Kirchknopf Frigyesnek. Vele olyan férfiú kerül a kamara legfontosabb állására, akit tudás szakértelem és agilitás képesítenek a fontos közgazdasági állás betöltésére. Kereskedői s iparos körökben Dr Taizs Károlyt előnyösen ismerik s örömmel látják a kamara titkári ál­lásában. A balatonfüredi Annabál. Balatonfüred hagyo­mányos nyári mulatságát, a híres Anna bált, ezidén augusztus 7-én tartják meg. A rendező­bizottság, amely Zalavármegye fiatalságának s a fürdőn időző ifjúságnak tagjaiból alakult, serényen dolgozik, hogy a mulatság minél fé­nyesebb legyen. A védnökséget gróf Batthyány Pál, Zalavármegye főispánja vállalta el. Uj gazdasági tudósító. A földmivelésügyí miniszter Zalamegye letenyei járására gazdasági tudósítóul Sulyok Gyula becsehelyi lakost ne­vezte ki. Eljegyzés. Büchler Pál helybeli kereskedő eljegyezte Skopár Irmát Kiskomáromból. A Zalaegerszegi Daloskör mult vasárnap köz­gyűlést tartott, amelyen kimoudták, hogy a jövő­ben a »Polgári Daloskör« cim helyett egyszerűen »Zalaegerszegi Daloskör* cimet vesz fel; továbbá megválasztották a vezetőséget s megalakították a választmányt. A Kör védnöke gróf Batthyány Pál főispán. Az elnöki tisztet Dr Korbai Károly polgármester vállalta el ; társelnök lett Wapper Ignác ; alelnökké Dr Csák Károlyt választották s a választmányba több uj tag lépett. Vezető karnagy Kurucz János, karnagy Kecskés Dezső. A Daloskör fenállásának rövid ideje alatt derék munkát végzett s különösen amióta Kurucz János vezeti, számottevő sikereket aratott. Most pedig fokozott buzgalommal dolgozik s ha a buzgalom nem lohad, a jövő idényben számot­tevő tényezőjévé válik a város kulturális éle­tének. Nagy nyereség a Körre nézve, hogy Dr Korbai Károly polgármestert nyerte meg elnökéül s vezetése alatt folytatja a meg­kezdett munkát. A kereskedők zárórája. A zalaegerszegi divat és díszműáru üzletek következő tulajdonosai u. m. Schütz Sándor és fia, R;isinger és Eisner, Rosenberger L. Lajos, Singer Miksa, Szántó Henrik, Marton Márkusz utóda, Radó Henrik, Büchler és Keszler, Fenyvesi Miksa fia, Deutsch Hermán, ifj. Horváth Jenő, Goldner L., Korain Viktor, Versenyáruház, (Pollák Ede) a Keres­kedő Iljak Oaképző Egyletének közbenjárására közös megállapodás folytán azon dicséretreméltó reformot léptettek életbe, hogy üzleteiket folyó hó 26-tól szeptember hó l-ig este 7 órakor lezárják. Az üzlettulajdonosok ezen humánus eljárása leginkább az alkalmazottak érdekében történt, akik idejüket egész éven át kora reg­geltől késő estig az üzletekben töltik fáradságos munkával. Hogy az üzlettulajdonosok ezen szép elhatározásukat érvényre emelhessék, első sor­ban a nagyközönség pártolására van szükségük s ezúton, a maguk és alkalmazottaik nevében is kérik a vásárló közönséget, hogy szükségle­tét a jelzett idő alatt este 7 óra előtt szíves­kedjék beszerezni. A Balaton mellől. A magyar tenger partján a mult héten élénkült meg igazán az élet. Az időjárás kedvezőbbre fordult s a fürdővendégek és kirándulók ellepték a partot. A Balatonparti vasúton oly élénk volt a forgalom, hogy a vo­natok alig győzték befogadni a közönséget. Különösen élénk volt a vasárnap. A Veszprém és Almádi között közlekedő vonatok állandóan zsúfolva voltak. Alig nyilt meg a vonal, a pályaudvarok és az állomások máris szűkeknek bizonyultak. Különösen szük a tapolcai állomás, amelynek kibővítése elodázhatatlan. A Balaton­parti vasúton utazók elragadtatással beszél­nek az ut szépségeiről. Az öblök hajlásait követő vonal folyton változó képeket tár fel az utas előtt. Egyik oldalon a remek víztükör, a másik oldalon a változatos hegyalakulatok gyönyör­ködtetnek. Csak az a baj, hogy a Balaton szép­ségeinek élvezete nagyon drága mulatság. E/.­idén még fokozódott a drágaság s bizony évről évre több pénz kell a nyaraláshoz. A zalaegerszegi katholikus legényegylet 1909 julius 18-án tartott nyári mulatságán felülfizet­tek : L»gáth Kálmán, Lázár József 5—5 K, Kun Vilmos, Simonffy Jenő, Kecskés Dezső, Kummer Gyula, Csoknyai István, Pál Józsefué 2—2 K, Pintér György, Gerencsér György, Lang Ferenc, Szakái István, Schütz Frigyes, Vinger Antal, Horváth István, Lukács Sándor, Zsovár János, Gergácz József, Ács Imre, Pál Lajosné (Fiume), Tantó Pál, Hódy Pál Lehel 1—1 K, Kucsera István, Fatér Károly, Egyed Mariska, Fendrik Lajosné, Szocsák Lajos 60—60 f, N. N. 50 f, Keizer Károlyné 40 f, Holcer Jenő, N. N. 20—20 fillér. Óvodai évzáró vizsgálatok. A zalaegerszegi kisdedovodákban az évzáró vizsgálatok julius 31-én déletőti 8 órától kezdve 10-ig fognak megtartatni. Távbeszélő központ. A zalaegerszegi távbe­szélő központ a Feldbach és Weiz osztrák táv­beszélő központokkal való csereforgalomba be­vonatott. A 3 percig tartó beszélgetés díja Zala­egerszeg—Feldbach között 2 K. Zalaegerszeg — Weiz között 3 K. Sürgős beszélgetései után e díjak háromszorosa fizetendő. Halálos baleset a gyakorlótéren. Svastits Józsefet, a császári és királyi 48. gyalogezrednél szolgálatban lévő főhadnagyot halálos baleset érte a minap Szerajevóban. Ugyanis a katonaság gyakorlatra vonult ki, a hol a főhadnagy lovat eddig ismeretlen okból megbokrosodott, lovasát, elragadta és miután ez nem tudta a megvadul BITUMINA tetőfedőanyag tiszta bitumenből készített valódi aszfalt tetőlemez tartós, tűzbiztos, szagtalan, kát­rányozást vagy egyéb mázolást nem igénylő BITUMINÁVAL fedett tető bemeszelve szép fehér marad és kitűnő védelmet is nyújt a nap melege ellen. BITUMINA RÉGI ZSINDELYTETŐK ÁTFEDÉSÉRE IS KIVÁLÓAN ALKALMAS. Csakis védjegygyei ellátott tekercseket fogadjunk el. Gyári főraktár Zalaegerszeg és vidéke részére: BREINER BENŐ fakereskedésében ZALAEGERSZEGEN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom