Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-10-31 / 44. szám

19". 9. október 31 ZaÍKvé.m.egyei ÜirU melyek Oroszországban képviseltetni óhajtják magukat, a jegyzéket 60 fillér előzete- bekül­dése ellenében mngkö'di a ki.idó !áits.mig (Ciine Üátüireicbisoh—Russisohe Hátidéig—und Trans­port—Gessellsch ift, Wien II/3. O >aiv Donau­strasso No 39.) Sopron, 1909. évi október hó 27-én. A kerületi kereskedelmi és Iparkamara. H írek. Halottak napján. Pompába öltözik a legnagyobb szomorú­ságoknak helye, a temető. Szines, csillogó mó­osesek és koszorúk a sirokon, de odalent hat lábnyi mélységben sivár pusztulás dúl örökös sötétségben. Irtóztató az ellentét halottak han­gul tos napján. A sír fölött tobzódik az élet, emberek százai és ezrei tülekednek a márvány keresztek között, a sírok fölött a hiúság vá­sára orgiázik, a gazdag omber lehetőleg pom­pásan dísziti föl a sírt, a szegény embernek hogy nem tudja kegyeletét ily díszesen ki­fejezni : pedig odalent koporsóban fekszik a halott és neki teljesen mindegy, hogy százezer koronába került-e sírjának feldiszitóse, vagy csak egy koronába. A testnek, amely odalent alussza a megzavar­hatatlan álmot, valóban minden mindegy. De a lélek, melyet az Ur küldött az elevenek testébe, szabadon szállong a sír fölött és nyájas derű­vel látja a kegyelet munkáját. A túlvilágon teljes szabadság és egyenlőség van és a király­nak a lelke nem érez mást, mint a szegény zselléré, látván halottak estéjén, hogy nekik szentelték azt az életben maradottak. Mindegy, hogy szines ívlámpák, vagy csak egy árva mé­cses hinti szét világát a sírok vagy kripták fölölt. De mert a halál utáui élet, vagy a meg­semmisülós rejtelmeibe nem tudunk behatolni, mert nem vagyunk biztosak benne, hogy észre veszik-e és máltányolják e a halottak a mi ke­gyeletünket, a sírok ünnepe nem annyira a halottaké, mint inkább a miénk. A miénk a temetők dísze, az ünnep által nyújtott változa­tosság, a sirok fölött lüktető élet és főleg miénk a magasztos hangulat, amely úrrá lesz felettünk, amikor kivilágításokkal, koszorúkkal áldozunk a földi élet köréből elvonult kedveseink emlé­kének. Akit meg tudnak ihletni az élet szép­ségei, a feldíszített temetőkben a kicsinosított sírok fölött nem tudja érezni azt a marcangoló fájdalmat, amely a ravatal mellett fogja el az élőt; haüem egy hangulatos szomorúság reszket át a szivén, inkább reziguált, megnyugtató, mint fájdalmas. Ezeket az érzéseket váltja ugyanis ki az emberből az elmúlás gondolata, nemcsak akkor, ha a temetőben jár, de a ra­gyogó bálteremben is véletlenül eszébe jui, hogy mindennek a szép világi mulatságnak egyszerre vége szakad igy is, meg ugy is. Igy jövünk rá arra, hogy a keresztény vi­lágnézlettől áthatott vallásoknak egyik leg­poétikusabb ünnepo a halottak napja, a borongó hangulatoké, a szelid magába szállásé ós az el­kerülhetetlen sorsban való megnyugvásé az a néhány óra, melyet szeretteink sírjánál eltöl­tünk. Vannak pogány népek, amelyek tánccal, dallal, szerelmes örömmel ünneplik halottaik emlékét s a természet ez egyszerű gyermekeinok megérzése is azt bizonyítja, hogy az ember tu­datában nem a borzalmasságok között foglal helyet a halál gondolata. Menjünk tehát ki a temetőbe és merüljünk el ugy a kedves halottainkra való emlékezés­ben, mint a magunk elkerülhetetlen sorsa fö­lött való elmélkedésben. És essék nekünk jól a gondolat, hogy ha mi meghalunk, a mi sírunk­hoz is eljönnek virággal, mécsessel és kedvesen fog zsibongani hat lábnyi magasan fölöttünk az élet. Csak egy virágszálat. A mi ősi megyehá­zunkban, ahova leérkezik kilenc ministerium, nyolcvanhat társtörvényhatóság, ezer falu csip osup és nagy osup ügye, ahol az akta gyári mennyiségben készül a vármegye kuriális nyel­vén, a közigazgatás nomenklatúrájának szabvá­nyain,: azon ősi helyen ezekben a napokban egy poétikus és minket megmditó rendelet született. Az alispán ur adta ki ezt a rendeletet a megye valamennyi f".<--isolg:ibíráj ih«»z * jeligéje : csak egy virágszálát! Azt mondja az alispáni rendelet, hogy nemsokára virágokkal l«sz ékes a temető s ha a kegyelet cijk egy virágseállal köt kevesebbet a szeretet, a kegyelet koszorú­jába ós ha csak egy mécsessel kevesebb fog égni a sirokon, ha ennek a mécsesnek, ha ennek a virágszálnak árát fölajánlják a tüdőbetegek­nek : akkor száz meg száz emberi élet halódó mécse pislog fel újra irgalmunk nyomán. Ezt mondja a mi vármegyénk alispánja, egy a főszolgabíró urakhoz intézett rendeletében. Mondja ezt alispánunk a belügyminiszter hívó szózatára. Mondja ezt a szegénysorsu tüdőbe­tegek érdekében. A kérelem végig fog hangzani egész me­gyénken 1 Már halljuk is itt ott, hogy az alispáni ren­delet nagy visszhangot keltett. A szegénysorsu tüdőbetegekért buzgó József Szanatórium Egye­sület száz gyüjtőtáskánál többet küldött vár­megyénkbe. Ezeket a táskákat a főszolgabíró urak kérelmére irgalmas szivü uri hölgyek ve­szik kezükbe, sok megyebeli községünkben a községi e'őljáróság fog gyűjteni és e hó 30-án megindul vármegyénkben, valamint a többi vár­megyékben is országszerte a gyűjtés, hogy össze­gyűjtsük több száz tüdőbetegnek gyógyíttatására a szükséges össxeget. Mert tudnunk kell, hogy az országos gyűjtés eredményét — melyből a mi vármegyénk oly lelkesen kiveszi részét — arra fordítják, hogy több gyermekes apák ós anyák esdeklő kérését hallgatják meg és felveszik'őket a József Szana­tóriumba, ezenkívül az országos gyűjtés egy része az uj, az Auguszta Szanatórium építésére fog szolgálni. Ezektt tudván, kinek szivében ne keltene visszhangot az egyesület esdeklő kérése: >csak egy virágszálat!« Esdve kérünk minden embert, váltsa meg ezt a szent vámot nemzete dicsőségére, özve­gyek, árvák, ügyefogyottak könnyeinek fel­száritására. Csak egy virágszálat! Kossuth Ferenc válasza. Kossuth Fereno a zalaegerszegi népgyűlés alkalmával hozzá inté­zett üdvözlő sürgönyt a következő távirattal köszönte meg : Nagyságos Bosnyák Géza párt­elnök urnák, Misefa. — Köszönetet mondok bi­zalmuk nyilvánításáért. Fogadják legmelegebb üdvözletemet. Kossuth. Katonai előléptetés. Őfelsége a király Spaits Sándor honvédhuszár századost, a zalaegerszegi huszár osztály parancsnokát őrnaggyá nevezte ki. Hivatalvizsgálat. Gróf Batthyány Pál főispán a mult héten a zalaszentgróti, tapolcii és bala­tonfüredi főszolgabírói hivatalokat vizsgálta meg. A hivatalban tapasztalt rendért és poutosságért a főszolgabiráknak elismerését nyilvánította. A főispán kíséretében voltak dr Marik Pál főispáni titkár és Kosztrabszky Ferenc pénzügyi s. tit­kár. Főispán ur Balatonfüredről Budapestre s onnét ma reggel Debreoenbe utazott. Ideiglenes administrator. A bezerédi plébánia lelki és anyagi ügyeinek ideiglenes vezetésével Tapoloai Pál ottani káplán bízatott meg. A városi takarékpénztár. Zalaegerszegen a községi takarékpénztár létesítése iránt megindí­tott akció végre teljes sikerrel kecsegtet. Most már csak az van hátra, hogy a közönség is támogassa a városi hatóságokat ós a képviselő testületet a gyakorlati kivitelben. A mozgalom nem mai keletű. Már évekkel ezelőtt bizottságot küldött ki a képviselőtestület, hogy a városi takarékpénztár ós esetleg a városi biztosító tár­saság felállítására vonatkozólag javaslatokat ké­szítsen. A bizottság működése részben a pol­gármester válság, részben a politikai viszonyok miatt megakadt. A városi takarékpénztárra vo­natkozólag Udvardy Vinca terjesztett ugyan elő indítványt és javaslatot, de a biztosító intézet felállítása már a bizottsági tárgyalások folyama alatt kivihetetlennek bizonyulván, azt végleg elejtették. Dr Jámbor Márton városi ügyész újból felvette a városi takarékpénztár eszméjét s terjedelmes és beható me ; orandumában, amelyet e lap is egész terjedelmében közölt, kifejtette annak előnyeit és létesítésének módozataira nézvo javaslatot tett, sőt az alapszabályokat is kidol­gozta. Dr Korbai Károly polgármester az ügyész munkálatait a képviselőtestület tagjai között tanulmányozás végett szétosztotta s a képviselő­testület több tagja mult héten értekeeletet is tartott, amelyen a takarékpénztár felállítása molIeU nyilatkoztak. Pénteken letárgyalták a pénzügyi és jogügyi bizottságok is s az most már teljesen előkészítve a képviselőtestület elé kerül. A bizottságok a takarékpénztár létesíté­séhez szükséges alaptőke beszerzésére nézve azt a javaslatot teszik, hogy a város közönsége ezóüíttussék fel az alaptőke jegyzésére. Az alap­tőke erejéig 5°/ 0-al kamatozó kölcsönkötvónyeket bocsát ki s ezeket kívánja a közönség körében jegyzés utján elhelyezni. Alig hihető, hogy az alaptőkejegyzése nehézségekbe ütköznék, miután a város 5% kamatot fizet és feltétlen garanciát nyújt. Zalaegerszeg város takarékpénztára tehát remélhetőleg már a jövő óv elején megkezdheti áldásos működésót. Szabad líceum. Mult vasárnap a szabad lioe­umban Ispánovits Sándor budapesti tanár tar­tott előadást a lappokról. Az előadó, aki már többször járt a lappok között, érdekesen ismer­tette a távol észak nomádjainak életmódját, szokásait, gazdasági és társadalmi viszonyait. Az előadást saját felvételei alapján készített képekkel illusztrálta. Kár, hogy a közönség nem méltányolta eléggé a ritka szép és tanul­ságos előadást, amelyet aránylag kevesen hall­gattak meg. — Ma délután 4 órakor Elek Márton főgimn. tanár tart szabad előadást „A pénzről.Szól a pénz nemeiről és használatáról, keletkezéséről és fejlődéséről. Ismertetni fogja a pénzrendszereket s különösen hazánk pénzrend­szerét. Eiek Márton a mult évben is nagy tet­széssel fogadott előadást tartott a szabad líce­umban s kétségkívül mostani előadása is láto­gatott lesz. Megyebizottsági tagok választása. Az időköz­ben elköltözött, lemondott és elhalálozott vár­megyei bizottsági tagok helyének választás ut­ján leendő betöltésére folyó évi november hó 4-ik napjának délelőtti 9 órája van vármegye­szerte kitűzve. Zalaegerszegen nóhai Fangler Mihály helyére választanak. A választás elnö­kéül Dr Czinder István, helyettes elnökéül Dr Szigethy Elemér van kinevezve. A választás a városháza közgyűlési termében (II. emelet 2. ajtó jobbról) történik, a hol a választók a sza­vazatukat délután 4 óráig leadhatják. El nökválasztás. A zalaegerszegi iparos ifjak Önképző Egylete mult héten tartott közgyűlé­sében Tivolt Jánost egyhangúlag elnökóvó vá­lasztotta. Kisgazdák tanulmányútja. A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület még az év elején felter­jesztést tett a földmivelési miniszterhez, hogy anyagilag támogassa a vármegyebeli kisgazdák tanulmányi kirándulását. A miniszter erre a célra 400 koronát utalványozott, de kikötötte, hogy a Gazdasági Egyesület is adjon hasonló összeget a kirándulás költségeire. Miután az egyesület 400 koronát nyári közgyűlésén meg­szavazott s a kirándulásra a novai járásból mintegy hetvenen jelentkeztek, a mult héten el is indult a nagy társaság, hogy megnézze a bábolnai és kisbéri uradalmakat. — A kirán­duláson részt vettek : Sárközy Viktor a Z. G. E. titkára, Mayer Istvén novai főszolgabíró, Stádel János tárnoki földbirtokos ós fis, ifj. Stádel János, Böröoz István és Farkasovszky Endre gazdatisztek s Reisinger Károly novai járási állatorvos. A kirándulókat ugy Bábolnán, mint Kisbéren nagyon szivesen fogadták s be­mutatták nekik a hires ménest, a yorkshirei és berkshirei sertéstenyésztést, a gazdaságok beren­dezését, több majort stb. Visszafelé ellátogatott a kiránduló társaság Győrbe, hogy a Stádel gépgyárat, amely a novai járási gazdakör sze­retett elnökének, idősb. Stádel Jánosnak tulaj­dona, megtekintse. A látogatásról a „Győri Hírlap" következőket irja: A Stádel gépgyár berendezésével általános meglepetést keltett, különösen a vasöntés képezte csudálkozásuk tár­gyát. Balogh Lajos igazgató intézkedett, hogy a tanulmányozásból kisgazdáink minél jobb em­lékeket vihessenek magukkal Győr város e leg­régibb gépgyárából. Utánna a gyár tulajdonosa a „Fehérbárány" szállóban látta szivesen ven­dégeit, ahol lelkes felköszöntőkben nem volt hiány. Jól esett látni, milyen őszintén ragasz­kodik a kisgazda uraihoz, vezető egyéniségei­hez és önként azon gondolat jutott eszünkbe, hogy milyen más állapotok volnának hazánk­ban, ha ilyen összhangot lehetne teremteni a vidék vezető egyéniségei és kisgazdái között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom