Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-08-01 / 31. szám

1909. augusztus 1. » Zalamegye Zalayármegyei Hírlap t 5 zsörtölődni. Ezek azonban még nem képviselik ! a közvéleményt. Nem kell bővebben magyarázni, hogy minő I kínszenvedés a kereskedelmi alkalmazott élete a rettenetes forróságban. Ha egész napon át sok a dolga, nagyon megérdemli a pihenést. Ha pedig dolga nincs, talán még jobban nyomja a lekötöttség, a kánikulai unalom. Szinte talányos, hogy a munkaidő mai beosztása mellett mikor van ideje a kereskedelmi alkalmazottaknak egy kis önképzésre, némi szórakozásra és pihenésre. Pedig nagyképűen szeretjük hangoztatni, hogy a kereskedőnek magasabb intelligenciára van szüksége s Magyarország kereskedelme azért nem nőhet ki a szatóoskodás kereteiből, mert kereskedőink nem elég képzettek, olvasottak és tapasztaltak. Jó volna azonban azt is megmondani, hogy az a kereskedő, akit zsenge ifjú korában az iskolából a boltba adnak, azután boltot eöpör ée osomagokat eipel, mint segéd korán reggeltől késő estig kenyeret keres, hol vegye az időt és a módot ahoz, hogy valamiféle magasabb isrnereteket szerezzen magának ? Azt sem szabad elfeledni tem a munkaadóknak, sem a közönségnek, hogy a kereskedelmi alkalmazott is joggal igényt tarthat némi üdülásre és szórakozásra. Pedig ezekből annyi sem jut neki, mint az ipari munkásnak, aki vasár és ünnepnap egyáltaljában nem dolgozik. Vajon tönkrement-e aa iparos azért, mert segédjeit kénytelen volt a vasárnapi munka alól felmenteni ? Megártott-e például az angol kereskedelemnek a munkaszünet kiterjesztése ? Ahány üzletbe, különösen kisvárosi boltba nyáron benéz ae ember, valamennyi üres. Ahány kereskedővel beszól az ember, az mind a pangás miatt panaszkodik. Hát akkor mi az oka, hogy a munkaidőnek egy órával való megrövidítését is nagy nehezen lehet kieszközölni ? Hát bizony semmi egyéb, mint a szük látkörü garasoskodás, a verseny túltengése, a féltékenykedés. Sokan nem attól riadnak vissza, hogy a korai zárás rájuk nézve esetleg kárral járhat, hanem attól tartanak, hogy ez a konkurrensnek hasznot hajt. Nem annyira önzők, mint irigyek. A józan és becsületes önzés minden ember gazdasági tevékenységi körében megengedett dolog. Csupa altruizmussal vagyont szerezni, sőt megélni sem lehet. A verseny túltengése azonban már az önzés megengedett határain tul ragadja az embert. Egy régi s általánosan ismert krónikás adoma szerint József császár egy falusi korcsmárosnak, aki figyelmesen kiszolgálta, jutalmat akart adni, felszólította tehát, hogy kérjen tőle valamit. A korosmáros azt kérte, hogy a konkurrensét küldje el a faluból. A császár mosolygott a naiv kérés fölött s felajánlott a szerény embernek Bécsben egy korosmát. A osászár azonban visszautasításra talált. — -»Nem megyekel innét — mondja a korcsmáros — mert akkor a konkurrensemnek nagyon jól megy.* Azt mondják, hogy igy nyaratszaka kinyitják a boltokat, amelyek egész napon keresztül egy nagyot panganak, azután bezárnak. Már most nem mindegy, hogy egy órával rövidebb ideig tart a pangás? Nem nagy sor az, amire a zalaegerszegi kereskedők egy része elhatározta magát, de mégis valami. Kezdetnek elég. A közönség pedig nagylelkűen cselekednék, ha azzal adna elégtételt a humánus főnököknek, hogy csak azokat az üzleteket pártfogolná, amelyek hét órakor bezárnak s hét óra után nem vásárolna semmit. Úgyis biztos lehet, hogy kedvetlenül szolgálják ki. Hivatalos rovat. i. Pályázati hirdetmény. Zalaegeimeg r. t. város adóhivatalánál újonnan rendszeresített egy másod oszt. Írnoki állásra pályázatot hirdetek. Javadalmazása: a városházi pénztárból 1100 (egyezerszáz) K évi fizetés, ötször ötévenkinti szolgálat után ennek 10°/

0-a korpótlék cimén. Évi lakbér 240 (kettőszáznegyven) K. A", ekként megválasztott irnok kötelezett tagja a városi nyugdíjalapnak. Felhívom a pályázni szándékozókat, hogy életkorukat, eddigi foglalkozásukat igazoló okmányokkal felszerelt s a városi képv. testületéhez ; oimzendő sajátkezüleg irt kérvényükét f. évi augusztus hó 6-án déli 12 óráig a polgármesteri iktatóba nyújtsák be. A választás f. évi cuguszlus 7-én délelőtt 9 órakor tartandó képv. test. közgyűlésen fog megejtetni. II. Hirdetmény. Az 1909/1910. évi ebadó összeirási lajstrom f. évi aug. 1-től 4-ig 3 napon át a városi pénztárnál közszemlére ki van téve, mely idő alatt az bárki által betekinthető és az esetleges felszólamlások ugyanosak f. évi augusztus 4-ig beadhatók. III. Közhírré tes/.em, hogy a zalaegerszegi ügyészségi letartóztatottak szőlőkertészetéből az 1909. ősz^n és 1910. tavaszán eladandó ojtványokra nézve venni szándékozók szükségletüket a fogházi irodában előjegyeztethetik. Zalaegerszeg, 1909. évi julius hó 26-án. Dr Korbai Károly polgármester. Soproni kereskedelmi és iparkamara köréből. A Magyar Füszerkereekedők Országos Egyesülete értesítette a soproni kerületi keresk. és iparkamarát, hogy a kebelében működő Országos Elhelyezőt (Budapest, József körút 60 az ) olyképen reformálta, hogy fűszer, csemege és vegyeskereskedő segédeket, utazókat, üzletvezetőket, ügynököket, tanoncokat és üzletkisasszonyokat, pénztárosaőket díjtalanul közvetít. Sopron, 1909. évi juüus hó 24-én. A kerületi kereskedelmi és Iparkamara. H i r e k. Zalavármegye rendkívüli közgyűlése. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága hétfőn rendkívüli közgyűlést tartott, melynek tárgyát a Balatonparti vasút segélyezésére megszavazott 400.000 koronának kölcsön utján való fedezése képezte. A kölosön fedezésére vonatkozó tárgyalások már régebben folyamatba tétettek, a közgyűlés azonban már két ízben drágának találta az ajánlatokat s az alispánt a tárgyalások folytatására utasította. Az ujabb ajánlatok feletti döntés oéljából hívta össze gróf Bitthyány Pál főispán a rendkívüli közgyűlést, amelyen öszszesen tizennégy törvényhatósági bizottsági tag vett részt. Kolbensohlag Béla főjegyző előadói jelentése alapján megállapította a közgyűlés, hogy a legkedvezőbb ajánlatot a Magyar Jelzálog hitelbank tette s elhatározta hogy az ötven óv alatt törlesztendő kölcsönt ott veszi fel. Hivatal vizsgáiat. Gróf Batthyány Pál főispán ur őméltósága a mult héten a nagykanizsai városi, rendőrségi és főszolgabírói hivatalokat, továbbá a zalaegerszegi városi és rendőrségi hivatalokat vizsgálta meg, Trsztyánszky Ödön árvaszéki elnök a városi árvaszéknél tartott vizsgálatot. Elmeorvosi kinevezés. A zalaegerszegi kórház elmeosztályának orvosává Zalavármegye alispánja Dr Halász Miksa zalaegerszegi járási orvost nevezte ki. Előléptetés. Baiáa Márton zalaegerszegi felső kereskedelmi iskolai tanárt a vallás- és közoktatásügyi minister a IX. fuetóni osztályba léptette elő. Áthelyezés a vasútnál. Draveozky Árpád állomásfőnököt Türjéről Sárvárra helyezték át. Gyászhír. Kováts Gyula, Légrád nagyközség jegyzője, a vármegyei községi- ós körjegyzői egyesület elnöke, törvényhatósági bizottsági tag julius 30-án meghalt, 47 éves korában. Varmegyeszerte mély részvétet keltett az érdemes férfiú halála. Kováts Gyula hosszú közpályája alatt elismerést és tiszteletet szerzett magának. Mint tisztviselő példája volt a pontosságnak éa lelkiismeretes munkának. Elismert tekintély volt a községi igazgatás terén. Mint társadalmi ember szeretetreméltó, uri modorú férfiú. Emellett agitatórius lélek. Tevékenysége mindig uj és uj teret talált, ahol nemes idealizmussal szolgálhatta a közérdeket. Községében a társadalmi élet irányitói között is előljárt. Lelkesedéssel magyarosított, hirdette a magyar állameszme diadalát, ébren tartotta a nemzeti szellemet a Dráván túl fekvő községben. Következetes munkával erősítgette azokat az érdekszálakat, amelyek a község népét Zalavármegyéhez fűzik s lelkes munkatársaival, a légrádi intelligenciával karöltve megvédelmezte a népet a Horvátország elől jövő áramlatoknak még a szelétől is. A vármegyei jegyzők egyesületének évek hosszú során keresztül az ólén állott. Fanatikusa volt az összetartásnak, a kartársi viszony ápolásának, amelyért dolgozott, fáradott, agitált, áldozatokat hozott. És aki ismeri ennek a tevékeny egyesületnek a működését, aki látta az elért eredményeket, amelyek az együttes működést kisérték, az érzi azt a nagy veszteséget is, amely vármegyénk jegyzői karát Kováts Gyula halálával érte. Méltán könnyezik meg elvesztését, mert erős oszlop dőlt ki. A vármegyei közélet is tevékeny, mindig tettre kész férfiút veszített. Ismerte ós megbecsülte őt mindenki, mert egész ember volt, aki hivatását betöltötte, kötelességét teljesítette, nemes eélok és eszmények szolgálatában töltötte el munkás életét. Tegyük le sírjára az elismerés koszorúit, ejtsünk könnyet érte, mert életével méltóvá tette magát a mély gyászra és emlékezetének tiszteletben tartására. A gyászjelentést neje, szül. Czukelter Hermin és leányai, Kováta Irma férj. Zitterbarth Jenőné, Kováts Lenke éa Ilona adták ki. Halálozás, óriási részvét mellett helyezték örök nyugalomra julius hó 30-án Vasvárott Deutsch József rábahidvégi lakost. A megboldogult egy negyed századot meghaladó időn heresztül lakott a községben. Temetésén megjelent az egész község apraja nagyja, nem maradt száraz szem, midőn a koporsót, a gyászoló családtól körülvéve, a zalaszentgróthi rabbi megható beszéde mellett a halottas kocsira helyezték, hogy örök nyugvó helyére, Vasvárra kisérjék. A halottas kocsit a résztvevők nagy sokasága kísérte a temetőig. A megboldogultban D;utsch Hermán, a zalaegerszegi központi áruház tulajdonosa édes apját gyászolja. Önkéntes tűzoltók nyári mulatsága. A zalaegerszegi önkéntea tűzoltók ma, vasárnap, délután tartják meg a Baross-ligetben nyári táncmulatságukat. Hogy ezt változatossá tegyék és azon vendégeknek is nyújtsanak szórakozást, akik nem áldoznak Terpsihore istenasszony oltárán, tekeversenyt rendeznek, a melynek oéljára tizenkét darab értékes nyereménytárgyat vásároltak. A rendezőség, mely a helybeli kereskedő- és iparossegédek tagjaiból áll, azon buzgólkodott, hogy a megjelenő vendégek kellemesen szórakozzanak a mulatságon. A tűzoltó egyesület, emberbaráti céljaira való tekintettel, megérdemli a város s vidéke közönségének támogatást. Remélhető, hogy városunk lelkes közönsége az egyesület iránt tanusitott jóakaratát a mulatságon való tömeges részvételével dokumentálni fogja. A kivonulás délután 3 órakor lesz. Titkárválasztás a soproni kereskedelmi és iparkamarában. A soproni kereskedelmi és iparkamara e hó 27-én tartott rendkivüli ülésében töltötte be Kirchkuopf Frigyes helyét. Ulleiu József kir. tanácsos elnök meleg részvét szavakkal emlékezett meg a kamara elhunyt titkáráról, annak kiváló érdemeiről. Bejelentette, hogy a kamara koszorút helyezett a koporsójára, testületileg rés?t vett a temetésen s részvétiratot iutézett az özvegyhez. A társkamarák részvétsürgönyöket küldtek s a kereskedelmi miniszter képviseltette magát a végtisztességen. Az ülés Kirchknopf Frigyes érdemeit jegyzőkönyvileg megörökítette. — Az elnök ezután indítványozta, hogy a titkári állást a kamara Dr Taizs Károly másodtitkár előléptetésével töltse be, miután Dr Taizs 17 évi működése alatt kiváló tehetséggel és szorgalommal töltötte be állását. Az elnök indítványát egyhangúlag elfogadták s a szakosztályok külön-külön üdvözölték az uj titkárt. Áthelyezés. Jábreczky Flórián letenyei kir. járásbirósági telekkönyvvezető hason minőségben a perlaki kir. járásbírósághoz helyeztetett át. A Keszthelyviéki Gazdakörnek a földművelési miniszter ötszáz korona segélyt ós tíz darab permetező s tíz darab szónkénegező gépet ajándékozott.