Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-07-25 / 30. szám

6 »Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1909 julius 18. állatot megfékezni, ledobta, miközben fejtetőre bukott és ott nyomban szörnyet halt. A szerencsétlenül járt rokonszenves főhadnagy iránt megyesztrte élénk részvét nyilvánult meg, mert itt nem csak rokoni össieköttetéseinél Jfogva, hanem előkelő modora miatt is nagy népszerűségnek örvendett. Svastits Nagykanizsán éveken át szolgált az ott állomásozó csapatnál. A Hadik múmia. Alsólendvának egyik nevezetessége a vitéz gróf Hadik Mihály múmiája, amely a hegyen levő Szentháromság kápolnában hever gondozás nélkül. Az ide' viszontagságai, valamint a nemtörődömség kikezdték a háromszáz esztendős múmiát. Ruházata lefoszlott 8 egy piszkos zugbar, valami ronggyal leterítve helyezték el a legendás hős földi maradványait. Az „Alsólendvai Híradó" most mozgalmat indított, hogy a múmiának méltó helyet biztosítsanak. Gyüjtőiveket bocsátottak ki a a mozgalom nem maradhat siker nélkül, mert Alsólendva közönsége nem nézheti tétlenül a hős iránt tartozó kegyelet megsértését és az érdekes emlék megsemmisülését. A nagykanizsai Pátria pótkávégyár részvénytársasággá való alakítása, ugy látszik, nem sikerül. Nagykanizsáról azt irják, hogy a cég a Franck Henrik Fiai kassai pótkávé gyárral megállapodásra lépett, amely szerint jövőben a két gyár üzemét közös üzletvezetőség intézi. A Pátria üzemében a megállapodás lényeges változást nem idéz elő, mert az eddigi tulajdonosok, a Schwarc és Tauber oég tagjai, a vezetésre ezután is befolyást gyakorolnak. Gyilkos apa. Kaszás István a pogányvári hegyen levő házából a mult hét egyik napján, estefelé éktelen lármát, kiabálást, káromkodást és segély kiáltásokat hallottak a szomszédok. Néhányan a lárma színhelyére siettek s Kaszás Istvánt borzasztó felindulásban találták. Tizenhárom éves fiát fojtogatta. A gyermek már meg volt halva, mire a szomszédok kivették az apa kezéből. Kaszást feljelentették s a csendőrség a brutális embert letartóztatta. A szomszédok ugy adják elő az esetet, hogy Kaszás elküldte a fiát teheneket legeltetni s azt parancsolta a gyermeknek, hogy az állatokat jóllakva hajtsa haza. Amikor a gyermek haza hajtott, az apa felbőszült, mert a tehenek nem laktak eléggé jól. Kaszás tagadja, hogy ő fojtotta meg a fiát. Azt mondja, hogy az ijedtében fe' ikasztotta magát s ő a kötélről vette le, ép abban a pillanatban, amikor a szomszédok betoppantak. A Balaton vidéki vasút műszaki leírását a „Műszaki Ért." a következőleg közli: A Balaton vidéki vasút a 117 km. hosszú Börgönd— tapolcai fővonalból és a 16 km. hosszú Veszprém— alsóőrsi szárnyvonalból áll. Összhossza tehát 133 kilóméler. A 25"4 m. hosszú szabadbattyáni vashíd a Sárvíz-csatorna felett a fővonal legnagyobb nyílású hídja. Füle község határában a 15 m. magas töltésben egy 4 m. széles és 50 m. hosszú boltozott aluljárót építettek. A Csajági völgyben van a Győr—Veszprém— dombóvári vasútnak az áthidalása egy 7 m. nyilásu vashiddal. A Csittényhegy legmagasabb poutján egy 195 m. hosszú alagutat fúrtak. A szárnyvonalon Veszprém város törvényhatósági inját egy 28 m. hosszú, 3 nyilásu viadukt hidalja át. A Vödörvölgynek baloldaláról a jobb oldalra átvezető töltésben egy 6 m. széles boltozott áteresztő készült. A fő- és szárnyvonal összes műtárgyainak (áteresztők, aluljárok, pályaáthidalások stb.) száma 300. — A fő- és szárnyvonalon közel 2 kim. földmozgósítás volt és a hidak és magasépítményekre mintegy 45000 kbm. falazatot létesítettek. A pályatest megengedett maximális emelkedése: 10 pro °/o» a fővonalon és 20 pro °/oa a szárnyvonalon. A legkisebb megengedett kanyarulati sugár a fővonalon 275 m. és a szárnyvonalon 200 m. Az egész vasút építési és kisajátítási költség' i 7,330.00 koronát tettek ki. A vasút balatonmeuti (Keness és H ibleány közti) részén — az eddigi szokványoktól eltérüleg — magyar stylben képezték ki az épületeket. A Balatoni vasút gazdasági jelentősége elsősorban a környékbeli bortermelés, további ;t Balaton-kultusz fellendítésében tog megnyilvánulni, mimellett a hegyekben található s ipa rilág értékesíthető anyagok kih isználásának is jelentékeny szerep fog jutni. Eddig is P,Agárdiban és Badacsonytomajon modern kőtermelési ipart létesítettek, mechanikai kőzúzóval kapcsolatban. Almádi és Alsóörsön pedig kiváló keménységű és könnyen dolgozható építőkőtelep létesítésére van jogosult remény. Természetesen mint vasút az ésszerű közlekedéssel kapcsolatos fejlődési következmények jótéteményeit is maga után fogja vonui az egész vonalinenti lakosság 1 száraára. Az is természetes, ihogy minden a vonal | mentén fekvő ingatlan értéke rohamosan emelI kedni fog a vasút által. A főváros közönsége j pedig a Balatonnak kedvelt erdős oldalát most már könnyebben megközelítheti, miáltal uj fürdő! telepek fognak létesülni fe a B ilaton rég óhajtott felvirágzásához mind közelebb vezet bennünket. A vasút építés folyamatát illetőleg kiemelendő, hogy a Babocsay Hermán és Baján János építési társ-vállalkozók teljes erőmegfeszitéssel, sem költséget, sem fáradtságot nem kímélve, törtettek a munka befejezése felé, amihez leszámítva a téli időjárást — mondhatnók — mindössze 14—15 hónap állt rendelkezésükre. Kiemelendő továbbá, hogy a máv. műszaki közegei ebben az esetben a szokásos egyszerű ellenőrző funktiótól eltérőleg szintén a legerélyesebb tényleges munkát teljesítették 8 ezáltal vált lehetővé a vállalkozóknak, hogy ezt a hihetetlen munkatömeget olyan rövid idő alatt, ily tökéletes technikai kivitelben befejezhették. A zalaegerszegi iparos ifjak önképző egylete folyó hó 18-án tartotta tisztújító közgyűlését, melyen megválasztattak a következők: elnök Kulcsár Gyula, társelnök B ilaton Sándor, titkár Maróthy István, helyettes titkár Kovacsios Kálmán, háznagy Klein Vilmos, pénztáros Jády Károly, ellenőr Grünfeld Izidor, könyvtáros Stein Pál, zászlótartó Karlovios Gyula. — Választmányi tagok: Berger Miksa, Radó Henrik, Makk Ernő, Lakatos István, Kakas Ágoston, Vincze József, Lendl Gyula, Malek Rudolf, Véber Ferenc, Toriszay József. Póttagok : Véber Jenő, Krsnyeoz József, Bőcskey Jenő, Rozner Bála. Számvizsgálók: L ing Nándor, Magyar József, Holczer Ernő. Rabló cigányok. Amíg a belügyminisztériumban bürokratikus lassúsággal gyűjtik a cigányokra vonatkozó adatokat a legközelebb öszszeülendő ankéthez s amig a humanizmustól csepegő javaslatok készülnek : addig egy csapat vakmerő kóbor cigány rabolva, fosztogatva vonul végig három vármegyén. Pusztán csak a véletlennek köszönhető, hogy a rablóhadjárat emberáldozatot is nem követelt, mert a cisrány mindenre kész, ha ellenállásra talál. Valósággal esküdött ellensége a társadalomnak; közveszélyes parazita, amely gyilkol, rabol minden lelkiismeretfurdalás nélkül. És mi a huoianizmus nevében tűrjük ezt az emberi érzéssel nem biró gyülevész népet, amelyet még a legsötétebb kelet is kidobott magából, mint hasznavehetetlen piszkot, a kulturállamok pedig kiirtották, mint a dúvadat. Még a mult héten betörtek egy kocsin járó cigánykaraván tagjai a vasmegyei Senyeházán levő takarékpénztárba. Kiásták az épület falát 8 elvitték a nehéz Wertheim szekrényt. Akkor vették észre őket, nmikor a vasszekrény már a kocsijukon volt. Üldözőbe vették a rablókat, de ezek folytonosan lövöldöztek s az üldözőiket elriasztották. A Wertheim szekrényt azután fejszékkel feltörték, a váltókat és adósleveleket kiszórták, 1848 K készpénzt magukhoz vettek, azután elvágtattak. Másnap Csonkahegyháton kiásták Gyenese József birtokos házának a falát s összepakkoltak sok ruhaneműt, az istállóból elkötöttek két lovat és egy csikót, amelyekkel elraeaekü'tek. (Szombaton kaptuk az értesítést, hogy Gyenese lovai megkerültek, mert azokat a cigányok menekülés közben elhagyták. Az egyéb rablásokból származó lopott lovak legtöbbje szintén megkerült.) Hétfőn éjjel már Alsórajkon voltak. Kocsival hajtottak be a községbe, megállottak Koller István kastélya előtt a kibontották a falat. A téglákat sikerűit is kiszedniök, amikor azonban a belső faburkolatot bontották, Dr Koller István pacsai szolgabíró felébredt és gyertyát gyújtott. Ezt észrevették a rablók 8 elmenekültek. Dr Koller István hírom lövést telt utánuk, de nem talált. A cigányok a vasúti töltés mellett vágt ttak Kilimán felé. Kilimáuban feltörték Schlesinger Fülöp boltját s minden értékes holmit migukhoz vettek. A korcsmaszobába azért nem törtek be, mert a kutya ugatás elriasztotta őket. Ismét átmentek Nagy Imre házához, ahol az éléskamarát fosztották ki s azután valahol elrejtőztek. A nagykanizsai rendőrséget már napokkal előbb értesítették, hogy egy cigánycsapat közeledik a város felé a a azentfferencreudi zárda pénztárazobáját kéazül kirabolni. A zárda folyosóin s a templomban tehát csendőrök helyezkedtek el és várták a rablókat, akik hétfőn éjszaka 11 óra után meg ia érkeztek. A csendőrök éa rendőrök ugy állapodtak meg, hogy bevárják, amig a oigányok betörnek a pénztárba s ott fülelik le őket. Tizenegy óra körül hat cigány kettesével, rendben vonult a zárda felé. Mindegyiknek a kezében fütykös, vasvilla, vagy feazitőrud. A zárda falkeritésén levő ajtót hamaroaau felfeszítették 8 beléptek a folyosóra. Ekkor azonban a véletlen megakadályozta, hogy eltogják őket. Egy szerzetea ugyanis üocsin tért vissza Kiskanizsáról, ahol gyóntatni járt. A kapus páter a fcocsizörgést hallva lement a földszinti folyosóra, bogy a visszatérőnek ajtót nyisson. Ekkor egyik rabló kétszer rálőtt s mikor a lövések zajára itt is ott ia siető léptek hallattszottak, a cigányok elmenekültek. A hazatérő páter a rablók között ment be a zárdába s egyik betörő rászólt a társaira, hogy bántódás nélkül bocsássák t>e a papot. A szerzetes az őrszemet is látta. Ott térdelt a templom előtt álló keresztnél. Valószínűnek tartják, hogy a cigányok máijó előre kitanulmányozták a zárda fekvését. A zárdában folyt építkezésnél ugyanis két cigányfiú is dolgozott, mint zuláger. E/.ek lehettek u kémek. A banda a Kinizsi utcáig futott, itt szekerükre kaptak s meg sem állottak Nagyrécséig, ahol hamarosan betörtek a nagykorcsmába. Az ajtókat kívülről bekötözték, hogy zavarta'anul dolgozhassanak. Récséről átránduitak Galambokra, ahonnét két lovat vittek magukkal. A csendőrség üldözőbe vette a rablókat s megállapította, hogy azok a fáradalmakat a balatonhidvégi, majd a káptalantótii erdőbea pihenték ki s onnét a Balaton part felé vették utjukat. Ugyanez a karaván volt az, amely A rácson ia betörést követett el s magával cipelte Balatonudvari község pénzszekrényét. Ilyen állapotok uralkodnak Magyarországon a huszadik század elején. Fegyver a gyermekek kezében. Kovács György kivitte a csapihegyi szőlőjébe Horváth János nevü 11 éves unokáját, aki ott egy Horváth Ádám nevű 10 éves fiúval játszott. Amig a gazda a szőlőben járt, a gyermekek kihozták a pincében levő vadászfegyvert s a kis János babrálni kezdett vele. Eközben a puska eldördült s Horváth Ádám sikoltva összerogyott. A löveg vállába fúródott s iregsért3tte a tüdőt is. Egy milliárd. A Triesti általános biztosító társulatnál (Assicurazioni Generáli) biztosított tőkék állaga elérte az egy milliárd (ezer millió) korona összeget. Ez az első eset, hogy egy magyar-osztrák intézet ily állományt képas felmutatni, amilyent különben csak nagyon kevés európai biztosító társaság ért el eddig. Ezen eredmény nagyfontosságú közgazdasági eseményt képez, mert ez egyrészt biztosítási intézményünk versenyképességét, másrészt pedig azt a bizalmat igazolja, amellyel a közönség ezen legnagyobb biztosító társulatunkkai szemben viseltetik. Szerencsétlenül járt munkás. Tálosi József kovács segéd a nagykanizsai vasgyárban dolgozik. A napokban nagy pörölyökkel verték a megtüzesített vasat, hogy abból valamely hasznos eszközt formáljanak. Munkaközben Tálosi nagy vaskalapácsának a nyele kettétört, az egyik része óriási lendülettel elrepült társának a feje fölött s hatalmas koppanással a földre zuhant, nyele azonban Tálosiuak az alsó testébe fúródott és ezt oly súlyosan megsebesítette, hogy kórházba kellett szállítani, ahol most ápolják. Villámcsapás. Mult hétfőről keddre átmenő éjjel kisebb nyári zivatar vonult el városuuk fölött. A vihar nyugatról kelet irányába vonult és a csácsi határban Illés Páter csácsi gazdi 1kodónak összerakott kepéjébe a villám lesújtott, mitől a különben száraz gabnu meggyúlt és hatalmas lánggal égett. A hetivásárra igyekvő emberek a tüzet észrevéve, gyorsan hozzáláttak az oltábh >z ugy, hogy csak két kerjsztre való lett a lángok martatéka. DJ ez is nagy kára Illés Páternek, a ki különben is szorult anyagi viszonyok között ól.