Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-07-18 / 29. szám

1909 augusztus 15. > Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap« Gyászhír. Kirchknopf Frigyes, a soproni ke­reskedelmi és iparkamara titkára meghalt. Sopronban. A tevékeny férfiú, akinek fárad­hatatlan működése tiszteletet és elismerést szer­zett minden téren, csak néhány héttel ezelőtt vonult nyugalomba. Kifáradt az évtizedekig tartó munkában s pihenésre vágyott Nem so­káig nyugodhatott. A mult héten elhunyt. Kirchknopf Frigyest Zalavármegye kereskedő és iparos köreiben is jól ismerték s általánosan tisztelték. Mély részvéttel értesültök haláláról. Dancsecs János pákai esperes-plébános hosszas betegség után meghalt. Szakelőadás. Az országszerte fellépő szőlőfürt peronospora ellen való védekezés tárgyában a m. kir. foldmiveléaűgyi minister kiküldöttje hol­nap, julius 19-én délelőtt 9'/* ór kor Egerszeg­hegyen a kápolna mellett gyülekező birtokosok­nak szakszerű előadást tart, melyre a birtokosok meghivatnak. A zalalövő—zalaegerszegi vasút. Zalaeger­szegnek nagy érdekei fűződnek ahoz, hogy Z">la­lövővel vasút kösse össze, mert ezidőszerint a körmend — muraszombati vasút egy nagy vidék iakossa'gát Körmend felé vonja. A zalalövő— zalaegerszegi vonal engedélyese, Barthalos István már évek óta fáradozik, hogy a kiépítést bizto­sítsa s ugy értesülünk, hogy legközelebb újból erélyeson folytatja sz akciót. E helyen emiitjük meg, hogy az alsólendva— muraszombati vonal érdekeltsége szintén erélye­sen dolgozik s mult vasárnap Muraszombatban tartott értekezletén kimondotta, hogy a vonu­lat Muraszombattól Radkersburgig, illetve ha itt az osztrák vonalakkal való csatlakozás nem volna lehetséges, az ország határáig kiépíteni kívánja. Az érdekeltségtől a vonal kiépítéséhez 500.000 K hozzájárulás szükséges, amelynek háromnegyed részét a zalamegyci, egynegyed részét pedig a vasvármegyei érdekeltség váiliimí magára. Mihálovich Géza itthon. A mult hét. n vejire megnyillett Mihálovich Géza előtt a K nti-u.cn rideg ház kapuja. A budavári főhercegi palota szenzációjának áldozata, a délceg huszárkapitány mint civil eoiber hagyta el a katonai fogházat, amel'. ben hosszú, kínszenvedéssel te'jés hónapo­hat töltött. A szenvedés in ogvinjl'do meg neoi törte. Emelt főve! jött ki abból a házból, amelyben megfosztották a rangjától és a szabad­ságától. Amilyen önérzetesen viselte el nehéz sorsát a hadbíróság előtt s a fogság szomorú napjaiban, olyan keményen, katonásan lépett most ki az életbe. Az ajka zárva maradt, nem ejtett ki egy panaszhangot, egy vádló szót sem. Mert a lelke mélyén meg van győződve arról, hogy a szenvedésekért, a megaláztatásért reha­bilitációt, felemelő kárpótlást keli kapaia. Az egész közvélemény meg volt győződve arról, hogy Mihálovich Géza. nem követhetett el bűnt, hanem áldozata egy ismeretlen drámának, atnüy a fényes főharoagi palota nemi. falai között ját­szódott le. A hadi törvényszék lezárt ajtói mögül nem szivárgott ki a titok, amely edzett katonák keblében van eltemetve. Do valamennyi között a legedzettebb Mihálovich Géza. Rajta gázolt végig a nagyúri harag; őt teperte le a mohos, penészszagu katonai törvénykönyv kegyetlen paragrafusa, és mégis csak annyit válaszolt a kérdezősködésre: az én ügyem katoaadolog. Pedig alig hagyta még el szenvedésének szín­helyét. Maradt fegyelmezett, önmagán uralkodó katona és erős férfi, aki az igazságban vetett rendíthetetlen hittel várja és fogja kiküzdeni az elégtételt. — A rideg ház kapujában a test­véri ezeretet, itthon a szülők meleg szive várta s a társadalom mint hazajött jóbarát.ot fogadja. Életének nagy tragédiája utáu itthon szerez erőt és kitartást . hoz, hogy visszaszerezze azt, amit elveszített. Mi, akik kora ifjúságától fogva ismerjük Mihálovich Gézát, tudjuk azt, hogy törhetetlen energiája, férfias akaratereje ki nem merül, le nem törik addig, amig ki nem küzdi a maga igazát. Ebben kísérői foj/ji a társadalom egész szimpatiáj i, amely egész életében soha el nem hagyta. Zstuaiitása meg f:gja találni azt a helyet, ahol érvényesülnek kiváló képességei a nemsokára u megpróbáltatás i<lja nem lesz egyéb egy szomorú emlékűéi. Jegyzők internátusa. Megemlékeztünk már arról a mozgalomról, amely a dunántúli köz­ségi és körjegyzők gyomekei részéra Győrb a egy internál us felállítását célozza. A zalavár­megyei jegyzők lelkesedéssel ós áldozatkészség­gel karolták fel a mozgalmat s a szép terv iránt ma már akkora oz érdeklődés, hogy az alakuló közgyűlést julius 31-ikére ki lehetett tűzni. A gyűlésre a következő meghívót küldték szét: Meghivó. A dunántuli községi és körjegyzők fiúnevelő-intézetének Győrölt leendő felállítása tárgyában Győrött a vármegye székházának nagytermében 1909 évi julius hó 31-ik napján délelőtt 10 órakor tartandó alakuló közgyűlésre Győr, Komárom, Mosony, Sopron, Vas, Veszprém és Zalavármegye területéről nemcsak a már ren­des tagokul jelentkezett, de az összes községi és körjegyi ő urak ezennel meghivatnak, s a s^ives megjelenésre külön is felkéretnek. Győr­szentmárton, 1909. julius 8. Az intéxf bizott­ság nevében: Pósch Mihály s. k. győrszent­ms'rtoni körjegyző. Tárgysorozat: 1. A fiúnevelő intézetet fenntí'.rtó egyesület megalakítása 2. A fiunevelőintézet alapszabályainak tárgyalása. 3. A további teendők megállapítása. Az alakuló gyűlés után délután 1 órakor a „R >yal u szálló­ban társas ebéd. Az alakuló közgyűlésen ós a társas ebéden résztvenni szándékozók feikéret­nek, hogy részvételi szándékukat legkésőbb e hó 25-ig saját megyéjük egyle ti elnökével közölni szíveskedjenek. Akik a gyűlés előtti napon érkeznek Győrbe, azok felkéretnek, hogy ezt jelezni szíveskedjenek, hogy elszállásolásukról gondoskodni lehessen. A gyűlést egybehívó f. hó 30 áu délután 5—6 óra között Győrött a megyeháznál feltalálható. Tűzoltók nyári mulatsága. A helybeli önkén­tes tűzoltó egyesület idei nyári táncmulatságát folyó évi augusztus 1-én a Baross-ligetben tartja meg. A táncmulatságot érdekes tekeversennyel is egybekötik, a mely célra a rendezőség szép s értékes nyereménytárgyakat vásárolt, és azokat közszemlére kitette. Városunk közönsége elis­merésre méltó figyelemmel viseltetik ezea ember­baráti intézmény iránt, a mi abban is megnyil­vánul, hogy a fiatalság szép számban lépett a rendezőség sorába és hogy a közönség körében élénk érdeklődés mutatkozik a mulatság iránt. Kilátás vau tehát arra, hogy a tűzoltók ezen mulatsága épp u.jy sikerül majd az idén, a mint a megelőző években sikerült. Helyreigazítás. Magyarországi építőmunkások Országos Szövetsége folyó évi junius hó 27-ikén tartott nyári mulatságán történt felülfizetők sorából mult számunkban Grünvald Ernő 20 f és Láüg A. József könyvudománya kimaradt. Agyonsújtotta a villám. Nagy vihar vonult el mult hétfőn délután Salomvár község fölött. Eitaer Sándor ottani földbirtokos aratómunkásai a közelgő vihartól félve, a learatott és mái­kévékbe kötözött gabnát siettek összehordani és kévékbe rakni, h >gy az ,eső elől megvédjék. Amint igy dolgoztak, a villám egy csoportba köxéjük vágott és Szegedi János saiomvári legényt agyonsújtotta. A mellette dolgozó társa is alél­tan bukott a földre, da nemsokára magához tért. Szegedy Jánosról a villám leszaggatta az összes ruhákat, lábbelijét összeroncsolta. A tes­tén alig volt némi sérülés látha ó, csak a ftjén | pörkölődött el a haj s a végtagokon látszottak | különös vonalak össze vissza. Szegedi a tavas­szal vált be katonának és októberben kellett volna kiképzésre bevonulnia. Kereskedők a vádlottak padján. Mult szá­munkban megemlékeztünk a Piri és Horváth féle bűnügyről. A bíróság mult héten meghozta ebb rn az ügyben az ítéletét s Pirit egy évi, Horváth Jánost 8 havi, Sebők Bélát, miut fel­bujtót 1 évi börtönre ítélte, míg a többi vád­lottakat felmentette. Uj yiíoriás hajó a Balatonon. A mult héten bocs u>tták vizre Balatonfüreden a „Sólyom" nevü vitorlás hajót, amelynek bousza 39 láb, szélessége 7 és fél láb s kizárólag magyar anyag­tól épült. A hajót D altos Ferenc építette, aki zalamegyei fcüdmives c alád gyermeke s a hajó­építést Young augol hajóépitőmester mellett sajátította el. Árpáükori emlék. A hagyomány azt tartja, hogy a stiidóván templomot Szent István építette. Ha u hagyományt történelmi adatok nem támo­gatják is, ;»« Kétségtelen, hogy a templom nagyon régi s talán az Árpádok korából való. Egy fi-r kólelet valószínűleg közelebbi adatot fog ny uj­jain a templom korára vonatkozólag. A temp­lom ugyanis javításra, kibővítésre szorul s ami­kor mult héten megvizsgálták, a szentély falá­ról lekotorták a vakolatot, amely alól egy régi freskó tünt elő. A falfestményt szakértőkkel fogják megvizsgáltatni. Uj szénkénegraktár. A földművelési minisz­ter Orvényes községben szénkéoegraktárt léte­sített. A raktárt a község kezeli. A cigánylegény szerencséje. Vas Pál gazda Budapestre utazott, hogy a minisztériumban kisürgesse valami ügyes bajos dolgát. Csak a gazda leánya, a szerelmes hajlandóságú Treszka maradt, otthon. Amig az apa távol volt, a faluba vetődött két kóbor cigány, Rafael Anna és Károly, a zalai Rafael család jeles tagjai. Vas Teréznek megtetszett a barna fiu s a cigánylegény nem sokáig kérette magát. A fiatalok tehát össze­szerel meskedtok. Alapos okuk volt azonban attól tartani, hogy a hazatérő gazdának kifo­gásai lesznek a frigy ellen, célszerűnek találták tehát a távozást. Ezt megelőzőleg azonban Vas Teréz eladta az apja házát Rafael Annának. Vas gazda nagyot nézett, amikor a házában egy cigányasszonyt talált, aki sehogysem akart eltávozni, mert felmutatta az írást, amelyben a vételár nyugtázva is volt. Gyújtogató gazdaember. Tekenye községben az utóbbi időben ismételten tüz támadt és tete­mes kárt okozott. A tüzesetek keletkezése gya­lusnak tünt föl a lakosság közt. Ezt a gyanút közölték a csendőrséggel, mely megindította a nyomozást és sikerült is a gyujtogatót Dézsányi József tekenyei gazdálkodó személyében kipu­hatolni, akit aztán letartóztattak és bekísértek a sümegi járásbírósághoz. Hogy mi vitte rá Dézsenyit a gyujtogatásra, nem lehetett eddig kideríteni. A nyomozás folyik, annak dacára, hogy Dézsenyit szabadlábra helyezték. Pályázatok a sárvári tejgazdasági szakisko­lában. A sárvári m. kir. tejgazdasági szakisko­lában öt 480 koronás üzletvezetői és husz 360 koronás kezelői ösztöndíjra pályázatot hirdetnek. Az üzletvezetői tanfolyam 1909. szept. 15-én kezdődik s 1910 sz'pt. 14-én ér véget; a kezelői tanfolyam 1909 szept. 14-től 1910. aug. 15-ig tart. Előbbire aug. l-ig, utóbbira jul. 20-ig keil a kérvényeket a földmivelésügyi m. kir. ministeriumhoz benyújtani. A hordó drágasága. A hordó árának növe­kedése a szőlőbirtokosságra nézve súlyos adót jelent. Mult évben szüret idején a faedények ára hektólíterenként oly magasra emelkedett, hogy sok helyen a must eladási árát kétszeresen is fölül multa. Az idén a helyzet még vesze­delmesebbnek ígérkezik. Nem mintha a várható szüret oly kedvező volna mint tavaly, hanem azért, mert a termelők hordóiban még nagy kész­let vau. Nehogy talán a hordó kereslet szüret idején rendkívüli arányt öltsön, a sMagyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete? felhívást intézett a szőlőbirtokosokhoz, melyben előre figyelmezteti őket, hogy hordó szükségletükről id'jáben gondoskodjanak, hogy oly mennyiség­ben készíttessenek cement hordót, melyek külö­nb, en a must kierjesztésére rendkívül alkalmasak, !; -y a koronkénti terméatöbblet elhelyezésére ekgendő legyen, Végül kéri őket, hogy járjanak iözbe, hogy az államvasuti raktárakban, vala­mint egyéb .özraktárakban megfelelő számú éa cagyaágu c ment hordó és tartó állittassék, melyet a l igyobb termelők, szövetkezetek é3 borkereskedők szükség szerint bérbe vehetnének. Megőrült gyilkos. Kreznár János szepetneki legény féltékenységből megölte Hajdinák Jánost. A gyilkost elfogták s beszállították a fogházba. A lelkiismeret mardosáaa megbomlasztotta a a fogoly öntudatát s mielőtt a bíróság elítél­hette volna, rettenetes bűnhődést mért rá a vég­zet. Kreznár János megőrült s tébolydába szál­lították. Tarcsa fürdő — mint irják — az ország minden vidékéről megtelt előkelő vendégekkel s mivel látogatottsága még mindig emelkedik, célszerű, ha az érdeklődők előre irnak az igaz­gatóságnak és a kényelmesen berendezett laká­sokat maguknak biztosítják. Tarcsa az ország első női fürdője, nemcsak Franzesbadot pótolja, hanem természetes, rendkívüli szénsavdus fürdői révén valóban feleslegessé teszi, hogy a szív­bajosok a hosszú manheimi ut fáradalmainak kit'eeyék magukat. A modernül berendezett viz­gyógyintézetben az idegbáatalmakban szenvedők találhatnak gyógyulást. Emberhalál egy marék fűért. Klár Ferenc zalaivándi lakos a fiával és ennek feleségével estefelé a mezőről hazafelé ballagott. Útjuk az

Next

/
Oldalképek
Tartalom