Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-07-18 / 29. szám

4 »Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1909 julius 18. Elmekórnak 4 esete képezte hivatalos beavatkozás tárgyát. Ezek közül egy az angyalföldi tébolydába, egy a gráoi idegklinikára szállítatott kettő pedig házi ápolás alatt hagyatott. Két éven alóli gyermekek gyógyíttatását 43 esetben mulasztották el; emiatt az elsőfokú hatóságok 11 felmentő és 18 elmarasztaló Ítéletet hoztak. Van a vármegye területén: lelenc 87, dajkaságba adott gyermek 353, elmebeteg és hülye 759, siketnéma, vak ós nyomorék 820, keresetképtelen árva 2122. A közsegélyre szorultak száma 2148. A járási orvosok 38 község megvizsgálásáról terjesztették be a vizsgálati jegyzőkönyveket; továbbá a himlőoltást Perlakon, Dékánfalván és Kisszabadkán, a traohoma betegek gyógykezelését pedig Belioán és Örségen ellenőrizték. A vármegye főorvosa megvizsgálta a novai és letenyei gyógyszertárakat és járásorvosi hivatalokat s azokat rendben találta. (Népoktatás.) Kir. tanfelügyelő jelentette, hogy junius hóban meglátogatta a tapoloai polg. fiu iskolát, a zalalövői, királylaki, stridóvári, ráokanizsai, vashegyi, perlaki, szentorbánhegyi, draskoveoi, vizis*entgyörgyi, kotori, felsőmihályfalvai, miksavári, belioai, zalaujvári, muragárdonyi, muraszentmáriai iskolákat, a perlaki, kotori, drávaegyházi és draskoveoi kisdedovodákat. Stridón a képviselőtestülettel, gondnoksággal ós tantestülettel tárgyalt az állami iskola épitkezése ügyében. Csáktornyán elnökölt a tanitóképesitő vizsgálaton s igazgató tanáosi ülésen. Nagykanizsán elnökölt a továbbszolgáló altisztek polgári iskolai tanfolyamának záróvizsgáján. Kir. gegédtanfelügyelők meglátogatták a zalaegerszegi és nagykanizsai elemi-, polgári-, iparos és kereskedő tanonoiskolákat, a tüskeszentgyörgyi és murakirályi iskolákat s elnököltek a továbbszolgáló altisztek polgári iskolai tanfolyamának évzáró vizsgáján. A miniszter állami vezetésbe vette a muraosányi községi iskolát s a tanerőket kinevezte. Kezdetét vette a sümegi állatni elemi iskolák uj épületének műszaki átvétele. Jóváhagyta a miniszter a zánkai elemi iskola uj épületére vonatkozó szerződést; elrendelte az állami kisdedovodai tárgyalások befejezését a a vármegye kisdedvédelmének állami ovodák felállítására vonatkozó hat évi tervezete elkészítését. A Csáktornyái állami polgári leányiskola m

Qllé egyelőre tizenkét növendék részére tervezett 8 már szeptember hó elején megnyitandó leányinternátus olyannyira igazolta hivatását, hogy a kezdet kezdetén már harmirc pályázó jelentkezett. Kir. tanfelügyelő jalezte

t hogy fel fogja kérni a közigazgatási bizottságot, miszerint ezen nagyfontosságú határszéli internátusnak fejlesztése ügyében — amely szorosan összefügg a Muraközön, Mi lesz velük a kietlen idegenben, ahol még soha nem jártak, amiről még soha nem is álmodtak? Odahaza legalább tudták, hogy hol fognak feküdni, ha vége lesz a földi szenvedésnek. De most már ezt se tudják. Tengerben-e, íoldben-e, bányában-e, hol fognak elpusztulni ? Pünkösd tüzes nyelve megszólalt lelkükben és kínos, keserves dolgokat beszélt. S ahogy könyben úszó szemekkel rámeredtek az izzó fénysugarakban reszkető hegyekre, ugy érezték, hogy soha, még az övéik sírjánál sem fájt ugy a szivük, mint most, piros Pünkösd napján. Ültek sirva, magukba roskadva a kivándorlók, elhallgatott a beszéd, mintha csak robogó, élőkkel megrakott sírbolt lenne ez a száguldj vonat. Merészet kanyarult a gőzparipa. A hegyek elmaradnak. És egyszerre harsogó, szilaj kiáltás hallatszik, fölriasztva a roskadt utasokat: — A tenger 1 a tenger! Az ablakokhoz rohannak. Mélyen alattuk bontakozik ki vakító sugárözönben a csendes, a nyájas, a végtelen kék tenger, a rejtelmes, az ismeretlen jövő. Szinte felfalják szemeikkel a nagy vizet, megkínzott lelkük beleszédül az öemeretlen rémekkel fenyegető jövendőbe. Kondoros Gáspár. Stájer és Horvátországban elszórt magyar családok leányainak magyar anyákká nevelésével, de úgyszólván a magyarság részére való megmentésnvel — a vallás és közoktatási miniszterhez tüzetes jelentés tétessék. Közgazdaság. Az időjárás junius hóban a fejlődésében elmaradt növényzetre kedvező volt. A gyakori csapadékok egyrészt a növényzet bujább fejlődését segítették elő, másrészt az esőzések után bekövetkező hűvösebb időjárás a gabonanemüek egyenletesebb fejlődését biztosította s meggátolta azt, hogy a hirtelen beálió meleg a gabonában nagyobb mérvű hőütést okozzon, aminek azok egy száraz, meleg időjárás esetén nagy mértékben ki lettek volna téve. Az igaz, hogy a gyakori esőzés ugy a mezei munkálatokat hátráltatta, mint a takarmányok letakarítását akadályozta, azonban tekintettel arra, hogy épen ezen bővebb csapadék nyújtott kilátást arra, hogy a közepes és gyenge olső kaszálásu takarmányok egy jobb sarjú ós másodkaszálásu takarmányterméssel pótoltatnak, az esőzés által okozott károk annak haszna által bőven kárpótoltatnak. Junius hó folyamán a gaz laságok a növényápolással éa a lóhere valamint az előszéna letakaritásával voltak elfoglalva. Az első kaszálásu takarmányok termése legfeljebb osak a közepes mértéket érte el, általánosságban középen aluli termést szolgáltatott ugy a lóhere mint az előszéna. A gabonatermés, habár az aránylag kedvező időjárásban a gabonanemüek előnyösen fejlődtek, e hó folyamán olyan lényeges változáson nem ment keresztül, hogy az eddigi termésbecslést lényegesen befolyásolta volna. Tekintettel a helyenként jobb, helyenként rosszabb állására a gabonanemüeknek, általánosságban közepes kalászos termésre tarthatunk számot. A gabonanemüek érése egyrészt a fejlődésükben való visszamaradás miatt, másrészt a hűvösebb időjárás következtében nem haladt annyira elő, hogy az aratás megkezdhető lett volna. A kapás növények, melyeket a májusi fagy fejlődésükben visszavetett, szép fejlődésnek indultak. A tengeri még mindig vissza van maradva fejlődésében. A répafélék nagyon szépen fejlődnek, ugy hogy e takarmánynemübó'l jó termésre lehet számot tartani. A burgonya fejlődésére is kedvező volt az időjárás, azonban sajnos ennek termése nem tekinthető biztosítottnak, amennyiben a levélfodrosodás fellépte már észlelhető, melynek az Őszig előidézhető kártételei ma még kiszámíthatatlanok. A szőlők junius hó folyamán elvirágoztak s habár nem volt az időjárás a virágzásra a legkedvezőbb, mégis jó termésre van kilátás. A takarmányozási viszonyok e hóban már kedvezően alkultak. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a takarmányárak, daoára annak, hogy nyári és másodkaszálásu takarmánytermésre van kilátás, meglehetősen magasak, ami főleg a szomszédos megyék rosszabb takarmánytermésóben és a takarmány iránti nagy keresletben leli magyarázatát. Az állategészségügyi viszonyokban julius hó folyamán lényegesebb változás nem állott be. A gabonaárak juliusban állandóan magas színvonalon mozogtak s tekintettel az ország általános gyengébb termésére, tartottak is maradtak. Közgazdasági állapotunkra lényegesebb befolyást gyakorló tényező a mult hóban nem fordult elő, mégis szükségesnek tartom közgazdasági vonatkozása miatt megemlíteni, hogy az ország több részében, különöseu az Alföldön, számos mezei munkás vau munka nélkül, ugy hogy az utolsó 8 nap leforgása alatt 6900 muukát kereső arató és más mezei munkás jelentkezett a földművelésügyi ministerium munkásközvetitési osztályában. Állategészségügy. A haszonállatok egészségi viszonyai a megelőző hónaphoz képest kedvezőtlenebbre fordultak. Mert, habár a mult hónapban előfordult fertőző betegségek közül egyesek, nevezetesen a veszettség, ivarszervi hólyagos kiütés és a rühkór kisebb térre szorítkoztak, mások, úgymint a lépfene, sertésorbáne és sertészvész annál inkább terjedtek, ugy hogy a fertőzött községek száma a megelőző havi 96-tal szemben 12l-re emelkedett. Ezen fertőző betegségek előfordulásáról a következő szám- ! adatok adnak bővebb tájékozást, úgymint: lépfenével fertőzve volt a hó elején 6 község, j a hó folyamán megállapittatott 17 községben, megszűnt 9-ben, fertőzve maradt 14 község; veszettséggel fertőzve volt 1 község, a melyben a betegség megszűnvén, ujabb megállapítás pedig nem történvén, fertőzött község nem maradt; ivarszervi hólyagos kiütéssel fertőzvo volt 6 község, a hó folyamán megállapittatott 6 községben, megszűnt 8-ban, fertőzve maradt 4 község; rühkórral fertőzvo volt 12 község, a hő folyamán megállapittatott 1 községben, megszűnt 5-ben, fertőzve maradt 11 község; sertésorbánooal fertőzve volt 60 község, megállapittatott 48 községben, megszűnt 38-ban, tertőzve maradt 70 község; sertésvészszel fertőzve volt 11 község, megállapittatott 14 községben, megszűnt 3-ban, fertőzve maradt 22 község. Mindössze tehát fertőzve volt a hó elején 96 község, a hó folyamán fertőző betegségek megállapittattak 8b községben, vészmentessé nyilváníttatott 91 község, fertőzve maradt 121 község. A zon betegségek közül, a melyek nem képezik hatósági intézkedés tárgyát, előfordult lovakon a mirigykór, szarvasmarhákon a sercegő üszök, a fertőző vérfestókvizelés, a fertőző hüvelyhurut, a járványos elvetélés és végül a borjuk fertőző tüdő-, mellhártyagyuladása. Védőojtások 7 községben kisgazdák állatain, továbbá 28 közép és nagyobb gazdaságban részint lépfene, részint sercsgő üszök, részint «ertésorbáno, részint sertésvész ellen eszközöltettek. Az állatvásárok és a marharakodó állomások forgalma, igen kevés kivétellel, nagyon lanyha volt. Zalavármegyei Gazdasági Egyesület közleményei. üa mi gazdák összetartanánk! Irta: Kodolányí Antal. Hej de sok dolog máskép volna szép Magyarországon. Bezzeg nem volna akkor ok a rettegésre egy-egy osztrák miniszteri nyilatkozat vagy egy-egy sörrel túlfűtött osztrák reichsrati képviselői kebelből kitört vad rikkantás miatt ós vissza tudnók verni az osztrák ipari túlkapásokat is, melyeknek már oly sokszor megadta a magyar mezőgazdaság az árát; egyszóval nem határoznának a magyar mezőgazdaság létérdekei fölött a Magyarországot még mindig osak minél jobban kiz9ákmányolandó osztrák kolóniának, tekintő osztrák atyafiak. Nem, — mert ha mi gazdák összetartanánk, egy oly hatalmat képezne a mi összetartásunk, a magyar gazdák tömörült tábora, mellyel számolnia kellene mindenkinek, aki a magyar mezőgazdaságot bármiiy távolról is érintő dologba beleszólani akarna. Ámde a magyar gazdatársadalom még ma is egy széthullt kéve, melyet — sajnos — még nem akadt eddig ember, aki össze tudott volna kötni ugy, hogy annak minden kalásza egymásra borulva, egymást védve, mogtudná védeni testével a magyar mezőgazdaság létérdekeit is, pedig hány oly rossz törvénnyel boldogítottak már bennünket, melyek vérig sértették érdekeiü, ket, a mezőgazdasági érdekeket, mert hát mi ' sajnos o-ak kérni, könyörögni merészelünk és I merészelhetünk, mert szavunkat nem hallgatja i meg senki, mert hiszen annak niuos semmi nyoí matéka, mert oly gyenge, hogy osak sze'id, oseo: des óhajtásnak veszik mindiddig, amig az egész ; gazdatársadalom hatalmas parancsoló szavává I nem válik, mely mint menydörgés reszkettess | meg az eddig a mezőgazdaság annyi jogos kívánalmai iránt siket fülek dobhártyáit. Valóban érthetetlen, megfoghatatlan, hogy mindazon sérelmekkel szemben, melyek a magyar mezőgazdasági érdekeket annyi éveken át érték és még folyvást éritc, a magyar gazdatársadalom máig sem gondolt míg komolyan a tömörülésre, pedig minden oly rossz törvénynek a hatá?a, mely a mezőgazdasági érdekeket séiti, az ország minden gazdáját egyformán sújtja és azoknak folytonos hatása egyformán teheti éa teszi tönkre és a gazdatársadalom még sem mozdul meg. Éí ha néha fel-fol lobbanik is, újra elalszik, mint a szalmaláng.