Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-10-31 / 44. szám

1909 október 31. >Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* Kiss szerencséje nagy 1 A magy. kir. szab. osztálysorsjáték csütörtöki befejező húzásán a 600,000 koronás főnyereményt a 96071 számú 8/ g-ban eladott sorsjegggyel ismét a hírneves Kiss Károly és társa bank ré6zv. társaság (Bu­dapest, Kossuth Lajos-u. 13) szerencsás vevői nyerték, hol immár negyedszer nyerték meg a 600.000 koronás főnyereményt. Nem hiába mondja a közmondás: »Kiss szerenoséje nagy.« Simon Júdás vásár. A folyó évi október hó 28-ára esett Simon Júdás országos vásárunknak különösen kedvezett az őszi időjárás. Más esz­tendőben hideg, osipős szél söpörte végig az utcákat, nagy pelyhekben hullott a hó, azért tartja a göcseji ember, hogy „Simon Júdás, jaj neked te pőre gatyás". Az idén azonban napsugárban sütkérezett mindenki. El is csalta a szép idő a gazdákat a vásárra. Nagy volt a kinálat, nagyobb a keresletnél, mert egy idő óta elszoktak a kereskedők, a mi máskor látogatott vásárainktól. Pedig a nagy vidéken alig talál valaki olyan nagy mennyiségű, külön­féle fajtájú és nemű allatot egy csoportban, mint nálünk Zalaegerszegen. Azért a iegrnesz­szebb eső vidékről — az ország legtávolabb eső vidékeiről, sőt külföldről is — o agy elő­szeretettel jöttek el hozzánk a kereskedők, hogy itt vásároljanak állatokat. Városunk tanássa minden lehetőt el is követ, hogy a közönség igényeit teljes mértékben kielégítse, uj vásár­teret szerzett, azt mintaszerűen berendezte, a vásárokra annyi állatorvost alkalmaz, hogy a felhajtás soha meg ne torlódjék s a közönség­nek szükség esetén nyomban rendelkezésére áll­janak. A minapi országos vásárra felhajtottak mintegy 3700 drb állatot; ezek közül eladásra került 1500 drb, a felhnjtott állatoknak 25 százaléka. A kirakodó vásár már nem volt ilyeu látogatott. A sátrak gyérjn épültek és ezekben is alig mutatkozott a vásárló közönség. Élén­kebb nyüzsgés volt a ruhás sátrakban, melyek­ben a nép téliruha szükségletét szerezte be, mert ha melegen süt is ML áldott napsugár, nem tagadhatjuk, hogy benne vagyunk az őszben és minden óra havat, zúzmarás förgeteget hozhat ránk. Az analfabéta huszárok oktatása. Két derék zalaegerszegi tanitó önzetlen fáradozása folytán a zalaegerszegi huszárosztálynál szolgáló anal­fabéta legénység az elemi és gazdasági ismere­tekbői oktatásban részesül. Horváth János áll. isk. igazgató-tanitó és Berzsenyi Sándor áll. ta­tanitók heti 4 órában megállapitott estéli okta­tást tartanak, mely alkalommal az irni, olvasni, számolni nem tudók nyernek oktatást. Azonkí­vül rendszeres gazdasági oktatás lesz a foldmi­velés, növénytermelés, állattenyésztés, állati be­tegségek, méhészet, selyem tenyésztés, szőlőter­melés, fatenyésztés köréből. A tanfolyam no­vembertől március hó végéig tart, amikor a huszárok a tanult dolgokból vizsgát tesznek a tisztikar s a kir. tanfelügyelő jelenlétében. Második virágzás. A mult heti fagy előtt járt enyhe idő kipattantotta a rügyeket az aludni készülő fákon. Néhány orgonabokor kivirágzott, de a fagy tönkretette a szép fehér virágokat. Halálos felindulás. Mint futó tüz, ugy terjedt el pénteken a városban az a megrendítő hír, hogy Kovács Jáno3 állami vajmester leütötte Mester­házy Nagy Pál nyugalmazott huszárkapitányt s a szerencsétlen agg nyomban összerogyott és meghalt. Szinte h'hctetlenül hangzóit a hir. E/y nyolcvan éves, köztiszteletben állő ör<g embert miért ütött volna le valaki? És miért épprín Kovács vajmester, akit mindenki derék, szor­galmas, jóravaló és békés embernek ismert. A hir azonban annyiban megerősitést nyert, hogy N^gy Páit hslva vitték be az udvarlói és Kovács Jánost letartóztatták a rendőrök. A vizpgálat nyomban megindult. Nugy Pái nyugalmazott huszárkapitány a Csány uíc>) egy szerény kinézésű kis házában lakott. Nugyon öreg ember volt már s teljesen visszavonultan élt. Nagy ntha lehetett csak az ősz öreg urat a kaszinóban, vagy az utoán látni. A kapitány házában bérelt egy kisebb lakást Ko­vács János vajmesti-r. Az utóbbi időben a házi­gazda és a bérlő nem voltak barátságos viszony­ban s Kovács a lakáft november elsejére fel is mondta, de már a határidő előtt, a mult héten kiköltözött. Pénteken délután elme it, elhagyott lakásár: s állítólag a lakás kulcsait is magával akarta vinni, mert a lakáshoz noveml er else­jéig joga volt és nem akarta megengedni, hogy j azzal a negyed előtt más rendelkezzék. .; Özv. Boros Imréné, Nagy Pál kapitány huga, j akivel az öreg ur közös háztartásban élt, arra | kérte Kovácsot, hogy ne vigye el a kulosokat, j mert az uj bérlő tisztogattatni t.kar. Ebbcíl szó­j váltás támudt Kovács és Borosné között. Ennek j hallatára Nagy Pál kapitány haragra lobbant s a kezében volt kerti ollóval támadt a vaj­mesterre, a kit a kert ajtóig üldözött. A kerí­tésnél Nagy összeesett s egy szó nélkül m jghalt. Ennek a jelenetnek egyetleu szemtanuja volt: özv. Borosné oselédje, aki azt állította, hogy látta, amint Kovács a kertajtónál visszafordult s a kapitányt botjával fejbeütötte. Kovácsot a rendőrség letartóztatta. A szerancsétlen véget ért öreg ur homlokán látszott egy ütés nyoma s vérnyomot is találtak. Kováos azonban azt állította, hogy nem ütötte uieg Nagy Pált, aki — amint a bonoolás eredményéből következ­tethető — esés közben ütötte meg magát. 30-án délután megejtett bonoolás kiderítette, hogy az agg 80 éves szívbajos kapitáuyt hir­telen felindulásában szívszélhűdés érte. A bon­colás eredményét Dr Gráner Adolf kórházi ig. orvos telefonon jelentette a kir. ügyészségnek, hova a vajmester már átvitetett a azonnali szabadlábra helyezését véleményezte. Kovács vajmestert az ügyészség azonnal szabadlábra helyezte, aki sietve ment családját megnyug­tatni. A Klein Márkus fiai oementnagykereskedők mai hirdetését az olvasóközönség szives figyel­mébe ajánljuk. Zalavármegye területén, a legutóbbi hivatalos kimutatás szerint következő községek vannak különféle állatbetegségek ural­gása miatt hatóságilag zár alatt: lépfene miatt 8 község; ivarszervi hólyagos kiütés miatt 1 község; rühkór miatt 4 község; sertésorbáno miatt 21 község 125 udvarral és 1 majorral; sertésvész betegség miatt pedig 30 község 140 udvarral és 7 majorra'. A fák, rózsák, cserjék és összes fanemü csemeték Ültetése ŐSSZe!. Sokszor csodálatos, hogy az ember mily SZÍVÓS in ragaszkodik hagyo­mányaihoz és szokásaihoz s ismételt felvilágosí­tások és tárgyilagos oktatások decára, mily nehezen szakit azokkal s barátkozik meg újítá­sokkal. Ezt az esetet különösen a fák, rózsák, cserjék stb. ültetésénél konstatálhatjuk. Még mindig tulsok ültettetik tavasszal ! Mennyi jó­akarat, mennyi lelkesedéssel megkezdett kerté­szeti tevékenység jut ezáltal zátonyra I Ha a természet ősszel pihenőre tér s vele a fák és aserjék a uedvkeringést beszüntetik, ha a növé­nyek lombot hullatnak s a bekövetkezendő hosszú téli alvásra előkészületeket téve a növéssel és hajtással felhagynak, már a kezdő kertészkedő is megértheti, hogy a pihenés ezen állapotában az ültetést és átültetést összehasonlíthatatlanul nagyobb eredmények kisérik, mintha ezt tavasz­szal végeznők. A nedvkeringés már januárban indul meg, a nap melege már akkor ingerli megujuló életműködésre a rügyeket és gyöke­reket ; nagyfontosságú tehát az ültetést ősszel végeztetni, hogy a fa, oserje vagy rózsa a kö­vetkezendő kihajtást zavartalan pihenésben elő­készíthessék. Ha az ültetést tavaszra hagyjuk, amikor már minden hajt vagy rügyez, akkor szükségszeriileg a uedvkeringé;-) hatalmas vissza­szorítása következik be, a hajtás megzavartatik, az életműködés hoaszebb időre megköttetik, ez által pedig erőszakkal gyengitjük a növény élet­képességét. Viszont ősszel a fa, cserje vagy rózsa teljesen pihenő állapotban jő uj rendelte­tési helyére, az őszi és téli nedvesség kellőleg lehat a frissen felásott talajba, a növény gyöke­reivel ennek következtében leüllepedik s mihelyt a januárban mindinkább magasabbra törekvő nap melege a növény életben észrevehető válik, a már ősszel ültetett fák és cserjék rügyei meg­dagadnak, életműködésüket újból akadálytalanul kifejthetik. A tavasz ébredésével az ősszel ülte­tett fák friss zöld lombdiszt mutatnak, a ta­] vasszal ültetettek ellenben sokszor május végé­ig sínylődnek a osak lassan és fokozatosan láb­i badnak. Mühle Árpád, az ismert temesvári fa­| iskolatuhjdonos kiterjedt vevőkörét évek hosszú sora óta lankadatlanul serkenti az őszi ültetésre s a kertbarátok érdekében ismételten fáradozik az őszi ültetés előnyeinek ismertetésében. Azon általánosan ismert és méltányolt sikerek, melyek a temesvári faiskoláiból származó fákkal, ró­zsákkal stb.-vei elérettek, oroszlánrészben az őszi ültetésnek tulajdonitandók. Reynolds Hole, a világhirü angol rózsaíenyésztő, más szaktekin­télyekkel ellentétben, kik a fa és rózsa ültetés­ről egéaz köteteket irtak, mint a taültetés al­pháját^s ómegáját csak e két latba eső szót: „Ültessetek novemberben" hirdette barátainak. E bölcs mondat lapidáris rövidségében főfelté­tele a fiatal ültetvények egészséges és erőteljes növekedésének. RÖVÍd hirek. Zanati József csehii legény Mor­vaországban szolgál a huszároknál. A mult héten szabadságra eresztették s a huszár Süme­gen jól felöntött a muroiból. Hazafelé gyalo­golva találkozott Molnár János utkaparóval, aki fia és leánya társaságában igyekezett Sümeg felé. Zanatai a leánynak valami illetlenséget mondott, amire ax apa és í!u alaposan elpáhol­ták a huszárt. — Horváth János bajosai oigány Badacsony­ból gyalogszerrel Keszthely felé igyekezett. A hátán cipelte kenyérkereső szerszámát: a nagy­bőgőt. A meglehehetősen berúgott oigány az ut közepén haladt s nem vette észre egy automobil tülkölését. A gépkocsi Horvátot elütötte. A cigány csak könnyebb sérüléseket szenvedett, de a bőgő teljesen összetörött. Dr Löke Emil taliándörögdi birtokán uj szesz­gyár épült. — Gróf Batthyány Ervin dergecsi birtokát 1.400.000 koronáért megvette Kohn Mór eddigi haszonbérlő. A birtokot parcellázzák. — A nagykanizsai rendőrség egy több tag­ból álló tolvajbandát kerített kézre. A banda tagjai kiskanizsai legények, akik Plander Anna nevü fiatal menyecske házánál szoktak gyüle­kezni s ott fogyasztották el az összelopkodott szárnyasokat, ott beszélték meg a betöréseket. Anek Lászlót, Plander Antalt és Kis Gézát le­tartóztatták. Piaczj áraink a legutolsó heü?ásá/oii 00 kilogrammoniint buza rozs árpa zab tengeri minőség szerint . 9 > 13-40 9-10 7.10 7-10 7-— Kor.-lg MINDEN GZEMENTFÖGYASZTÓT ü tisztelettel felkérünk, hogy portland és román cement-szükségletének 1910 évre való fedezése élőit ajánlatainkat a saját érdekében bekérje, g mert a fenti cikkeket bármely gyárnál is előnyösebben szállíthatjuk tü Klein IVIárkus fiai • cementnagykereskedők pl és a Magyar Vulkán cementgyár részvénytársaság selypi gyárainak dunán- k Suli vezérképviselői SOPRON.

Next

/
Oldalképek
Tartalom