Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-07-11 / 28. szám

1909 julius 11. r Zalamegye, Zalavármegyei Hirlfcp* •• . .1 — "KWíMMWM*™ amelyhez a zalai siketnémák utalva vanuak, adományaikkal támogassák. Amint az inté/et által hozzánk küldött kimutatásban láijuk, a községek adakoztak is, anyagi erejükhöz mérten. Kívánatos volns, hogy ez a segélynyújtás állan­dósuljon, hogy minél több siketnéma legyen emberré, lelkes lénnyé nevelhető s ne legyen teje a vármegye testi és lelki nyomorékokkal. A muraközi pezsgőgyár. Mindössze néhány éves múltja van ennek az életrevaló vállalalat­nak, de a jövője annál biztosabb. Gyártmányait, az „Animo" márkát eiőnyösen ismerik s a jó muraközi borból készült pezsgő fogyasztása foly­tonosan emelkedik. Csak a közönség előítéletén n ülik, hogy még Zalavármegyében is rengeteg francia pezsgő fogy, holott rendelkezésünkre áll egy kiváló minőségű gyártmány, amely jó és sukkal olcsóbb a külföldinél. Ez az elfogultság, a hazai vállalatokkal való nemtörődés sok millió kárt okozott már a magyar iparnak s tömte a külföldi vállalatok z.-iebét. Minden nemzet büszke a saját alkotá­saira, csak mi nézzük le fölényesen azt, ami a magunké. A*t tarljuk például, hogy az igazi ur csak francia pezsgőt iszik, holott az volna a hazafias és a nagy nemzeti felbuzduláshoz méltó gondolkodás, hogy nem kell a külföldi abból, amiből magunknak is van elég. Dg hát a nagy sovinizmus csak szóban és Írásban divat s azon túl nem terjed. Ezért azután iparvállalataink lassan tudnak erőre kapni. Nagy kitartás és munkakedv kell hozzá, hogy el ne ernyedjenek. A muraközi pezsgőgyár vezetőségében megvan mind a kettő. Serényen dolgozik és áldozatok­tól sem fél. Gyártmányai mindig jobbak lesznek e fogyasztóinak száma emelkedik. A mult héten tartott közgyűlés elhatározta, hogy felemeli az alaptőkét s a vállalatot szélesebb alapokra fek­teti. Megvagyunk győződve arról, hogy a mura­közi pezsgő keliő szakszerű kezelés mellett mi­hamarább versenyképes ellenfele lesz a francia gyártmányoknak. Helyreigazítás. Mult számunkban tévesen / yugtáztatott, hogy a zalaegerszegi muukás­' pylet majálisa alkalmával báró Solymosy Ödönné 10 K, Máyer Károlyné 2 K, Máyer Ottóné 1 koronát felülfizettek. Ezen adományok r il i\'2 órai mibe alapra szolgálnak. Vérfürdő a bucsun. Buesu volt a mult vasár­nap Bazita községben. A korcsmában vigan szóit a zene, melynek hangjai oda osábitották a fiatalságot, ahol táncra perdültek. Közben iddo­gáltak a legények s párosával rakatták a telt palackokat az asztalra. A mulatók közt volt a Boronyák család és a Szmodics család több tagja. A két család közt régebb idő óta feszült viszony állott fen s a bucsun is hamar össze­különböztek. Előszőr csak szóval kezdték, de csakhamar dulakodást kezdtek, melybe a többi vondégek is belevegyültek és nagyobbrészt a S^mudics család pártjára állva, a kisebbségben maradt Baranyaiékat alaposan helybenhagyták, Baranyai Pálon és Baranyai Boldizsáron 17 késszurást ejtettek. A súlyosan sebesült em­bereket beszállították dr. Rosenthal Jenő körorvos­hoz, ki sebeiket bekötözte és kimosta. Baranyai Pál állapota oly súlyos, hogy felgyógyulásához kevés a remény. TÜZ. Boccodfölde községből irják : A gyújto­gatás régi szokás szerint most is divatban van. Junius 30-ára virradóra felgyújtották Németh Ferenc jókarban levő hegyi épületjét, amely teljesen leégett, 50 mm. jó szénával «gyütt. A kár 1500 K; biztosítva nem volt. Kétségtelen hogy a tüz gyujtogatásból származott s a gyúj­togató bátran garázdálkodhatik, mert kilétét nem nyomozzák elég erélyesen. Véres kártyaparti. Liditt Miksa szabó és Pacsics Sándor vasúti kalauz kettesben kártyáz­tak a nagykanizsa Fiume kávéházban. A partne­rek játék közben összevesztek s haraggal eltelve hagyták el a kávéházat. Azután folytatták a perpatvart s a dühös kalauz bicskát is rántott, amelyet a szabó ágyékába döfött. Gyors orvosi segély megmentette Lidittet az elvérzéstől. Kereskedők a vadlottak padján. Piry Ernő 26 éves és Horváth János 23 éves fiatal keres­kedők nagyszabású, fén.es divatáru üzletet nyitottak Nagykanizsán 1907 évben. A cég azonban már 1908 év elején fizetésképtelen lett s márciusban csődbe került. A cégtársak azon­ban még a csődnyitás előtt igyekeztek maguk­nak egy kis pénzmagot biztosítani s több ezer kordüa értékű árut eladtak egy osurgói keres­kedőnek és a bud ipesti maradék áruháznak. Ezeket az ügyleteket a cég könyveiben elfelej­tették feltüntetni. Az üzlet egy évig se a állott fenn s a passivák meghaladták a százezer koro­nát, míg az aktivák ezzel szemben csekély érté­ket képviseltek. A kir. ügyészség a hitelezők feljelentésére Piry és Horváth ellen csalárd bukás, Sebők Béla éfl Erdős Arnold, az áru­készlet vevői ellen pedig csalárd bukás bűntet­tében való részesség miatt emelt vádat. Az ügyet mult héten tárgyalta a nagykanizsai kir. tör­vényszék. A vádlottakat öt ügyvéd védelmezi: Dr Bród Tivadar, Dr Bartha József, Dr Hajdú Gyula, Dr Schwarcz Adolf és Dr Guthi Soma. — A társascég tagjai beismerésben vanuak, de Sebők Béla csurgói téglagyári igazgatót okolják, mert az szerezte a vevőket. Egész sor terhelő tanút hallgatott ki a biróság, de a tárgyalást könyvszakértők meghallgatása céljából hétfőre halasztották. Egy zalamegyei iparos dicsősége. Egy buda­pesti iparos, a sümegi származású Reitmayer Jenő diszműisztalos és intarziavágó valóságos művésze a maga mesterségének. Elkészítette Kossuth Lajos arcképét és pedig tisztára fa­berakásokból. A kép Ízléses ébenfakeretben van. amely, mint a fővárosi lapok állitják, iparmű­vészetünk valóságos remeke. Egyes részletei ében-, palisander-, mahagóni- és különféle szín­árnyalatú körtefából valók s e mozaikdara­bokból Kossuth Lajos pompásan sikerült arc­mása tűnik ki. Magyarországon k-;vés az olyan iparos, aki ehhez hasonló művészi tökélyre vitte volna a faberakást. R útmayer ezzel a munká­jával diosőséget szerzett a magyar művészi ipar­nak B aki éppen ezért megérdemli a magyar közönség önzetlen és jóakaró támogatását. Verekedők. A lentii korcsmában együtt bo­roztak Tüske István ós Tóth István. A két legény össze ver -kedett a lentikápolnai legények­kel és dulakodni kezdtek. Máté Sándor a vere­kedők közé állt s békíteni kezdte őket. Erre valamennyien Máté ellen fordultak s miután alaposan elverték, egy legény kést rántott elő s háromszor ugy szúrta hasba, hogy Máté belei kifordultak. Az aratás biztosítása érdekében a földműve­lési kormáuy széleskörű intézkedéseket tesz, hogy ha netán valahol muukászavargások fordulnának elő a jelentkező gizdíknak munkaerőt bocsát­hasson rendelkezésre. Mezőhegyesen ötezer mun­kást helyeztek el s ezek július 25-éig tartalék­ban maradnak. Ha az országban valahol arató­sztrájk üt ki, Mezőhegyesről azonnal küldenek munkásokat a veszélyeztetett vidékre. A villamos világítás fejlődése napról-napra nagyobb mérveket ölt. A fogyasztók száma egyre több lesz, mert a közönség belátja, hogy oélszerüségi és egészségi szempontból meny­nyire felülmúlja a petróhimvilágitást. Legkö­zelebb a kir. törvényszéki épület összes helyi­ségeibe és a börtönökbe is bevezetik a villamos világítást. Erre a magy. kir. igazságügyminis­terium 3953 korona 74 fillért engedélyezett. Igy a városi villamosmű hamarosan egy hatal­mas fogyasztóval fog szaporodni. Viharok. Julius hónap ugyancsak hűtlen lett régi hagyományaihoz. Hűvös idő jár; az aratók tikkadnak a hőségtől, sőt reggelenként fáznak is. Alig múlik el nap, hogy eső ne járna s itt ott viharok dúlnak. A mult héten két erősebb vihar volt, amelyek a gabonákban s a szőlők­ben kárt is tettek. Pénteken este felé jég esptt Zalaegerszegen és vidéken. A város területén kevés kárt tett, mert sürü záporral jött. Az ara­tási munkálatok lassan haladnak a sok esőzés miatt. A rosz termés által előidézett nehéz hely­zetet még súlyosbítja a szeszélyes időjárás és félő, hogy ennek következtében az eredmény alatta marad a pessimistikus várakozásnak is. Mérges kutya. Cigány János söjtöri lakos kutyáját az utcai gyerekek dobálták és inger­kedtek vele. Ha a kutya kirohant az utcára, a gyerekek futásnak eredtek és elmenekültek. Utóbb megint visszamentek és dobálták az ebet. Amint a feldühödt kutya ismét kirohant, az utcán gondtalanul haladó 8 éves Cigány Marira támadt, a földre teperte ós bal felső karjáról egy fél tenyérnyi területről a hust letépte. A leáuyt behozták a városba, ahol gondos orvosi ápolás alá vették. Feioldott zárlat. A Zalaegerszegen járvány­szetüleg fellépett sertésorbáno megszűnt s igy a hatóság a zárlatot feloldotta, minek következ­tében pénteken már élénk volt piacunkon a sertésfelhajtás. Egyidejűleg a lépfenezárlatot is feloldotta a hatóság, m'után ujabb megbetege­dések vagy elhullások nem történtok. Állati betegség. Zalaszentiván községben a sertések között orbáncbetegség lépett fel, minek következtében a községet hatóságilag zár alá helyezték. Lopás. Nagykanizsáról irják, hogy Viosz Ferenc főszolgabíró lakásába a nyitott ablakon tolvaj mászott be s több értékes ruhaneműt lopott el. A szerelmes legény boszuja. Fehér Mihály lábdi (Badacsony hegy) legény le'őtte Szancz Erzsébet badacsonyi leányt s azután golyót rö­pített a saját szivébe. A legény rögtön meghalt, a leányt pedig halállal vívódva" szállították haza. A legény sétálni hivta Szencz Erzsét s egy darabig békésen beszélgettek, amikor a legény váratlanul revolvert rántott. Fehér való­színűleg nem talált meghallgatásra s ezért kö­vette el a vérea tettet. Egy milliárd. A Triesti általános biztosító társulatnál (Assicurazioni Generáli) biztosított tőkék állaga e'érte az egy milliárd (ezer millió) korona összeget. Ez az első eset, hogy egy magyar-osztrák intézet ily állományt képes fel­mutatni, amilyent különben csak nagyon kevés európai biztosító társaság ért el eddig. Ezen eredmény nagyfontosságú közgazdasági eseményt képez, mert ez egyrészt biztosítási intézményünk versenyképességét, másrészt pedig azt a nagy bizalmat igazolja, amellyel a közönség ezen leg­nagyobb biztosító társulatunkkal szemben vi­seltetik. Hivatalos rovat. A nagykanizsai cs. és kir. hadkiegészítő pa­rancsnokságnak 2568/909. számú megkeresése folytán közhírré teszem, hogy azok a tartalékos katonák, kiknek a folyó év őszén kell bevonul­niok s a fegyvergyakorlaton mint kerékpárosok a saját kerékpárjukkal óhajtanak részt venni, ezt a városi katonai ügyosztálynál folyó hó 20-ig jelentsék be. A kerékpárnak jó karban kell lennie és mi­előtt a kerékpár osztályba beosztatnak, bizott­ságilag vizsgálják meg azokat. A kerékpár használata után napi 2 (kettő) K használati dijat fizet az állam, II. Közhírré teszem, hogy Zalaegerszeg rend. t. város területén uralgott aertósorbánc megszűnt. Ennek következtében a sertésvásárok f. évi julius hó 9-től kezdődőleg minden fennakadás nélkül meg fognak tartatni. Zalaegerszeg, 1909. julius hó 3-án. Dr Korbai Károly polgármester. A közönség köréből. (Beküldetett.) Tekintetes Szerkesztő Ur! A „Magyar Paizs" mult heti számában meg­jelent „az ipartestület történetéből" oimü cikk­re helyreigazításul a következőket vagyunk bátor megjegyezni, kérve ennek b. lapjában való közlését. Kovács László közbizalomból volt 15 évig az ipartestület elnöke, ezen bizalmat az ipar­testület nagy zöménél még ma is oly mérték­ben birja, mint eddig bírta és szívesen láttuk j^volna, ha elnöki tisztségéről, melyet annyi időn át igazi hozzáértéssel látott el, le nem mond; de sajnálatunkra e tisztség to­vábbi megtartására nem bírhattuk rá, mert úgymond, azt látja, hogy az ipartestület néhány tagja, szerinte személyi okból, ellene van; ily körülmények közt pedig az elnökséget el uem fogadja. Tehát nem áll az, hogy megbukott, mert csak rajta mult, hogy az elnöki tisztséget tovább is megtartsa. A M. P. oikkirója által oly nagyon hangsú­lyozott szabálytalanságok, ha azokat a maguk értékére leszállítjuk, semmiesetre sem olyanok, amelyek miatt elnökünktől a bizalmat meg kel­lett volna vonni. Hát mi is volt az a nagy(!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom