Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-07-11 / 28. szám

1909. julius 11. »Zaíamegye Zalayármegyei Hir!ap« 5 Köztudomásu dolog immár, hogy minden ter­mény nagyban sokkal előnyösebben értékesíthető, mint kicsinyben. Különösen áll ez a borra, mert a % ílágforgalomban vagy különlegességeket, vagy egyöntetű nagy tömegeket keresnek. Az egyön­tetű tömegborok előállításának a termelőre nézve pedig csak egyetlen sikeres módja van : a nagy tömegben való erjesztés. A házasitás már nagy szakértelmet és apparátust igényel s csak okszerűen vezetett, teljesen felszerelt pin­cészetekben lehetséges A szövetkezeti eszme, amely remrég indult el világhódító útjára, nagyi-észben annak köszön­heti fokozatos erősödését, hogy a forgalmi esz­közök tökélesedésével s az óriási tőkókuek a kereskedelemben való felhalmozódásával a tö­megáruk dominálnak a forgalomban. A nagy tömegeknek összegyűjtése, piacra vitele terem­tette meg Amerika példátlan gazdasági erejét is. A milliárdos trusztok, a kartellek, ringek rész­vénytársaságok ós falusi fogyasztási szövetkezetek munkájában egyaránt az a modern gazdasági elv érvényesül: erőket egyesíteni, tőkét és értéket összegyűjteni, hogy a fogyasztás mindig meg­találja az egyformát. A borkereskedők logfőbb törekvése is mindig az, hogy egyöntetű tömeget produkáljanak. Ezért építették az ezer hektoliteres tartályokat, ezért veszik a mustot s ezért folyik a házasitás mindenféle módja a nagy pincékben. Ma már azonban nemcsak a kereskedőnek, hanem a gazdának is törődnie kell azzal a kérdéssel: hogy produkálhat minél nagyobb tö­meg egyöntetű bort s ezzel biztosítsa egész ter­mésének értékesítését. Mert ma már a vevők nem járják sorba a pincéket, mint hajdanán s minden eszközt és módot meg keli ragadni, hogy a ver­senyt a gazda is kiállhassa s a kedvezőbb ár­alakulást is bevárhassa. Az egyes termelők Teje erre elégtelen.- Az erőket tehát egyesíteni kell. Szinte önmagától kínálkozik az a gondolat : uem volna e cólszerü és lehetséges szövetkezni a kisebb nagyobb 6r­dekeltségeknek, abból a célból, hogy egy egy nagy bortartályt epittessenok, termésüket együtt erjesszék ki s együtt értékesítsék. Nálunk az ilyen terveket meg szokták mo­solyogui, de a külföldi hasonló intézmények azt bizonyítják, hogy nem a gunyolódóknak van igazuk s az élet előbb utóbb rákényszeríti a mi gaz­dáinkat is arra, hogy szövetkezzenek, ne csak szatócsboltok felállítása, hanem nagyobb eálok érdekében. Ha jól beváltak a közös gyümölcs­aszalók; h;i a törvényhozás a kisüstöket is, szö­vetkezeti utou, nngyüstökkó akarja egyesíteni; miért ne válhatnának be a nagyhordók is? Csak agilis és körültekintő emberek kellenek, akik nem félnek a kétségeskodők gúnyolódásai­tól s meg tudják mozdítani az érelekeitséget. Természetesen legjobb volna s talán leginkább célhoz is vezetne, ha a hegyközönségek kísér­leteznének a nagy hordókkal. De — fájdalom — nálunk nem sok a hfjlanelóság az önzetlen, sőt talán némi áldozatot is követelő közgazda­sági tevékenységhez. Tehát hagyjuk a dolgokat maguktól alakulni s várunk addig, amig a bortermelés improduktív gazdasági ággá válik; amig újra kipusztulnak a szőlők, mert a bor ára a termelési költségek alá száll. Képviselőtestületi közgyűlés. Zalaegerszeg város képviselőtestülete Dr Korbai Károly polgármester elnöklete alatt mult csütörtökön, folyó hó 8-án, délután 4 órakor rendkívüli közgyűlést tartott. Napirend előtt eluöklő polgármester ízt az indítványt tette, hogy miután Fischor László volt kültanácsos, a minap megejtett általános tisztújítás alkalmával tisztséget nem vállalt s helyébe más választatott meg, a közszolgálat terén 30 évet meghaladó időn át kifejtett ügy­buzgó ós közhasznú tevékenységéért jegyzőköny­vileg fej ezze ki a képviselőtestület elismerését s ez jegyzőkönyvi kivonatban közöltessék neve- ' zettel. A közgyűlés az indítványt elfogadta és határzattá emelte. Elnöklő polgármester bejelenti, hogy Hajik István képv. test. tag felszólalása következ­tében kutatást rendelt el annak kiderítése iránt, hogy tényleg van-e a képviselőtestületnek olyan értelmű határozata, mely szerint a vadászati jog bérbeadásából befolyó jövedelem a birtoko­sok közt osztandó fel, azonban ilyen határoza­tot föllelni nem lehetett. De az a k irülmény, j hogy az évi költségelőirányzatokba az e cimen befolyt jövödelem bevételként évről-évre fel­vétetett s tényleg fel is használtatott, amellett bizonyít, hogy a képviselőtestület a bérjövede­lemnek más módon való felhasználása iránt nem intézkedett. A közgyűlés a bejelentést tudomá- ' sul vette. Majd áttértek a tárgysorozat első pontjára, mely ezerint a képviselőtestület a tagokat bi­zottságokba sorozta. A tanács jelentésót válto­zatlanul elfogadták. (A névjegyzéket jövő heti \ számunkban egész terjedőimében közölni fogjuk.) j Kováts Lászlónak kűltanácsossá történt meg­választása következtében Eisner JeSzsefnek, mint j legközelebbi póttagnak a behívása határozta- í tott el. Előterjesztetett a kir. közigazgatási bíróság 2498. számú Ítélete, melylyel Várhidi Lajos volt polgármester részére a legutóbb élvezett óv 4000 kor. fi/.etésének a betöltött G évi szolgálat után városi nyugdijszabályzat 26 §-a alapján járó 70 százalóknak megfelelő 2800 korona végkielégí­tés állapíttatott meg. Miután a közigazgatási bíróság ezen ítélete ellen jogorvoslatnak helye nincsen, a képviselőtestület kénytelen volt a megitólt 2800 korona végkielégítés kiutalását engedélyezni. Ságy Lajos rendőrkapitánynak megrongált egészsége helyreállítására 1909. évi julius 1-től kezdődő 6 heti szabadságidőt engedélyeztek. A "rendőrkapitányi hivatalnak egeu idő alatt le­endő vezetésével Salamon Ferenc helyettes ren­dőrkapitány bízatott meg; azonban dr. Korbai Károly polgármester utasíttatott, hogy Ságy Lajos rendőrkapitány szabadságidejének tartama alatt a rendőrkapitányi hivatal ügymenetét gyak­rabban ellenőrizze. A zalaegerszegi vasúti állomás előtti tér ki­bővítéséhez a Barossligetből terület átengedése irát tett előterjesztés tárgyalása az 1886. évi XXII. t. 110 §-a alapján 1909. évi aug. 12. napjának délutáni 4 órájára, vagyis 30 napra eikaiaszta­tott. Előterjesztetett a földadó kataszterre vonat­kozólag a tanács által hozott határozat javas­lat. Miutáo a város területén a föld idó katasz­terben aránytalan osztályozás nem észleltetett, maga a birtokosság sem tett ezen irányban elő­terjesztést, a közgyűlés elfogadta a tanács azon javaslatát, mely szerint a föleladókataszter osztá­lyozás ügyében intézkedés tételének szüksé­gessége nem forog fenn. A város szolgálatában alkalmazott renelszere­sitett dijnokok s a városi rendőrök kérelmükre a nyugdíjintézménybe felvétettek azzal a meg­jegyzéssel, hogy ezeknek a szolgálati ideje meg­állapitaneló s a megfelelő nyugdíjjáruléknak le­fizetése iránt intézkedés teendő a tanács részé­ről. Simonffy Gyula kórházi gonduok és Galam­bos Géza kórházi irnok azon kérelme, hogy ők is felvétessenek a városi nyugdíjintézmény kötelékébe és hogy drágasági pótlékban része­sittessenek, a városi nyugdijszabályzat 2. §-ának rendelkezése alapján elutasittattak, mert állásuk a városi szervezési szabályreceleletben felvéve nincsen, ők nem a városnak, hanem egy humá­nus, jótékony intézménynek az alkalmazottai s igy a városi nyugdíjintézménynek nem is lehot­nek részesei. Mint magántisztviselők, beléphet­nek a magántisztviselők orsz. nyugdíjintézetébe, hol ugyauazon jogokat élvezhetik. Drágasági pótlók iránt előterjesztett kérelmük nem volt teljesíthető, mert a városi tisztviselők sem élvez­nek ilyent s a kórháznak ez évi költségvetésében erre fedezet nincsen. Utasittatott, a városi ta­nács, hogy a jövő évi költségelőirányzat elkészítése alkalmával erről gondoskodjék. Galambos Géza kórházi irnok kérelmére, mi­vel beteg nejét gyógyfürdőre kénytelen küldeni, 250 korona kamatmentes kölcsön szavaztatott meg a városi nyugdijalapból. Ez összeg 12 hó­nap alatt havi egyenlő részletekben lesz levo­nandó. A Dunántúli közművelődési egyesület kérel­mére a város 5 évre, évi 20 korona tagsági díj fizetésóuek kötelezettsége mellett, pártolótagkéut az egyesületbe lép. A 7 éven felüli elhagyott gyermekek után hátralókban levő 2100 koronának kiutatása en­gedélyeztetett és elhatároztatott, hogy a várme­gyéhez felterjesztés tétessék az iránt, hogy a vármegye összes községei, Zalaegerszeg város bevonásával szövet kezetté alakíttassák s a hét éven felül levő elhagyott gyermekek után felmerülő költségek fedezésére egy százalékos megyei pó'­adó vettessék ki. így elkerülhető lesz, hogy a mig egyes községek ilyen cimen vagy semmit, vagy alig számbavehető összeget fizetnek, addig más községek — mint jelenleg Zalaegerszeg is — ezreket kénytelen ilyen célra kiadni. Az 1910. évi községi közmunka összeírására Tanár Ignác, Horváth Károly és Kovács László városi képviselők küldettek ki a részükre 4—4 korona napidij állapíttatott meg. Végül több illetőségi ügyec tárgyalt a köz­gyűlés. Ezek közül Martinkovics Lajosné, Zsom­bolyt István és Vágó Izabella s Irón illetősége elfogadtatott; ellenben Görts János és IrSn, Tulok Béla, Gelsei Péter és Mária, Hári Gyula, Mária, Anna ós Erzse, Szlavicsek József, Mol­nár Vince, Boss Gábor, Herceg Károly Horvát János, József, Aranka és Rozália illetősége el­utasittatott. Hírek. A piac. Nem arról akarunk ezúttal elmélkedni, hogy milyen hihetetlenül drága nálunk a piac és hogy sok élelmioikket drágábban vagyunk kény­telenek megfizetni a főváros lakósságánál, ha­nem azt óhajtjuk szóvá tenni, hogy milyen elhanyagolt állapotban leledzik a mi piacunk. Senki sem törődik az eladásra száut élelmi és élvezeti cikkekkel. Nincsen senki, aki ezeket megvizsgálná, ellenőrizné. A tejet, vajat, tejfölt s minden lehetőt meghamisítanak s ilyen álla­potban kerülnek piacra, ahol a fogyasztó mé­regdrágán kénytelen megvásárolni és osak oda­haza veszi észre, hogy csunyául megcsalták, hogy tej helyett vizet, vaj helyett marhazsirt stb. vett. A piac tele van éretlen, az emberi egész­ségre ártalmas gyümölcssel. Ha egyik-másik termelő nem tudja az éretlen gyümölosöt el­adni, haza viszi s másnap újra elhozza, de ak­kor már rothadt állapotban. Ezzel sem törődik senki. A tejfölt végig kóstolja egy sereg asszony. Ki az ujjával vesz a fazékból, ki meg kanállal Ízleli meg. És mire valaki elszánja magát, hogy vegyen egy fél vagy egész literre valót, addigra 15—20 asszony belekóstólt. Valamit kellene ennek a meggátlására is tenni. Nagy baj az is, hogy a piaci elővásárlás tilal­mazására alkotott városi szab ily rendeletünk ma sincs még jóváhagyva. A kofáskodó asszonyok már hajnalban, néha a városba vezető utak tor­kolatánál összevásárolnak mindent s C3ak ezek­Iliclölietegségek, hurutok, szamár­köhögés, skrofulozis. Influenza ellen számtalan tanár éa orvos áltat naponta ajánlva. , TY Minthogy értéktelen utánzatokat Is kínálnak, térjen mindenkor „Rotshe" eredeti csomagolást. F. HofFmann-L.a Hoc be A Co. Basel (Svájc) © „Roehe" Kapható orvosi rendeletre « ordgynertifslc bao. — Ara avegenkist *.— koron*. -

Next

/
Oldalképek
Tartalom