Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-09-12 / 37. szám

8 »Zalamegye, Zalayárm egyei Hírlap* 1909 augusztus 22. a gyűlésen lehetőleg több taggal megjelenni s a tüzréndészet előmozdítására irányuló törekvésünkben minket támogatni szíveskedjék. Amenynyiben éjjeli szállást igénybe venni óhajtanak, kéljük ezt szeptember 12-ig velünk közölni. Maradunk tisztelettel Zalaegerszegen, 1909. évi augusztus 30-án. Az önk. tűzoltó egyl. nevében : Kardos Sámuel titkár. Boschán Gyula elnök Programm: 1909. szeptember 18-án délután 2 órakor az érkező vendégek fogadása a vasúti állomáson, 3 órakor gyűlés, esti 7 órakor az »Arany Bárány« szállodában társas összejövetel s ismerkedés. 19-én d. e. 8 órakor az önk. tűzoltók diszgyakorlata a főtéren. A zalaegerszegi állami főgimnáziumba összesen 266 tanuló iratkozott be, és pedig az I. osztályba 66, a II. osztályba 43, a III. oszt. 46, a IV. oszt. 41, az V. oszt. 21, a VI. oszt. 16, a VII. oszt. 16 s a VIII. oszt. 17. Az I. osztályban tavaly 55 volt a tanulók száma, mig az idén 66, tehát 6-tal több, mint a törvényes maximum. Ezek szerint a tanulók száma nemcsak eléri a tavalyi létszámot, hanem az előjegyzettekkel együtt meg is fogja azt haladni. A posta Ügye A zalaegerszegi m. kir. postahivatal elhelyezésének ügye végre hosszas tárgyalások után a közönségre nézve előnyös módon nyert elintézést. Dr Korbai Károly polgármester körültekintő tapintatos és mindenek felett erélyes eljárásával kieszközölte, hogy a pjstakincstár a posta és távirdahivatalt egyelőre meghagyja mostani helyén, későbbre pedig elfogadta a városnak azt az ajánlatát, hogy a kisdedovoda helyiségeit átalakíttatja s a postahivatal elhelyezésére alkalmassá teszi, minek megtörténte után átköltöztetik ebbe. Megnyugvással veszi tudomásul a város közönsége e kérdésnek ilyetén módon történt megoldását, mert nem nyugodhatott volna meg a város abban, hogy a posta a város központjából kikerüljön egy olyan utcába, a hol nehezen lett volna megközelíthető, főként télvíz idején s e mellett közbiztonság szempontjából is sok kivánni eaió maradt volna fönn. A hivatalok majdnem kivétel nélkül a központon vannak elhelyezve, ezeknek a naponkint emelkedő forgalma is azt követeli, hogy közel legyen hozzájuk a postahivatal, nem pedig egy kilométernyi távolságra. A Pápa—Sümeg—türjei vasútra Pápa város képviselőtestülete 100000 K hozzájárulást szavazott meg. A vasút ügye nagy vitát provokált s a hozzájárulást csak nagyon kis többség szavazta meg. A gazdák mind a vasút ellen szavaztak. Az érdekelt községek nem sok áldozatkészséget mutatnak. Devecser és Sumlóvásárhely községek kereken megtagadtak minden segélyt azzal a bö'e3 okoskodásai, hogy ha a vasútnak szüksége lesz rájuk, ingyen is megkapják. Veszprémvármegye hozzájárulása még szintén nincs biztosítva. Gyermekvédelem. A szombathelyi állami gyermekmenhely igazgatósága a napokban küldte szét a területéhez tartozó telepeken tartásba kihelyezett gyermekek részére szánt téli ruházatot. A ruházatot tartalmazó küldeményeket az illető községek elöljáróságai kapják kézh :z, akik mindaddig kötelesek azokat megőrizni, a ucig a teleporvos a szétosztásra a menh ly igazgatóságától utasítást kap. A gyermekek közt való felosztást a telcporvos teljesíti az előljáróság egyik-másik tagjának jelenlétében ugy, a mint azt a menház előírja. A ruhanemüeket a tápanya veszi kézhez, aki ezt sajátkezű aláírásával elismerni tartozik. Hazai kultúrintézményeink közül a gyermekmenhely egyike a leghumánosabbnak. H íny ezer árva gyermeket neveltet föl igy az állam, akinek legtöbbje másképp rutul elveszne; híny árva gyermeket ment meg az állam menházai révén a hazának s a társadalomnak és tesz jó hazafiakká, jó, lelkes honleányokká. Adományok. Faragó Ödön tanár és Rosenberg Irma urnő (Budapest) a helybeli kenyt'regyesület javára 10— 10 koronát, Faragó Ödön és Kaiser Eugénia urnő a nőegyletnek 10— 10 koronát voltak szivesek adományozni. Az adományokért köszönetet mondanak az egyesületek elnökségei. Peczek György kanonok dolgai a nyilvánosság eiött. Nem mondunk uj dolgot azzal, hogy Peczek György tüskeszentgyörgyi plébános, címzetes kanonok Zalaváiwgye közéletének nem népszerű alakja. Közéleti szereplése nagyon jogosulttá teszi azt a gyanút, hogy nem nagy barátja a magyarságnak s hogy pozícióját biztosítsa és előmenetelének útjait egyengesse, Zágráb felé kacsintgat és titokban az aula körül burjánzó nagyhorvát törekvéseket előmozdítja. Annyi bizonyos, hogy a kanonok ur a közigazgatással folytonos hadilábon áll. Főszolgabíróval, jegyzővel a gyűlölködésig ellenségeskedett mindenkor. A vármegyegyüléseken többször kapott már leckét, d3 mindig kivágta magát, mert itt már jó hazafi és békés férfiú. Ugy látszik, hogy végre mégis a nyilvánosság elé kerülnek Peczek György kanonok ur dolgai. A „Zala" pénteki száma cikksorozatot kezd meg, amelyben szenzációs leleplezéseket igér. Kiván03Íau várjuk a folytatást. Mert ha Peozek György csakugyan az, akinek a közvélemény eddig is vélte, akkor közérdekből le kell vettetni az álarcát. Evek óta keresik már a pozitív adatokat, amelyeket laptársunk most megszerzett s leleplezéseit kemény szavakkal vezeti be. — ,.Ha a nagyhorvát őrület — irja a Zala — períidiára ragadtatta magát a Muraközben ós a leggyakrabban kiderült, hogy a horvát botrányokban Peczek kanonok intéző keze működött közre. Ennek a kéznek a nyomait viseli a Muraköz minden átkos, békétlenséget- szító ügye, Peczek kanonok mindig ott áll a háttérben ravaszan, titokban. Gyűlöletes politika magatartása szembe helyezi mindazokkal, kik Muraköz magyarosításának ügyéért áldozzák életük munkáját, eszményi törekvésük javát, erőszakos korteskedése harcba állítja azok ellen, kik ragaszkodnak a politikai meggyőződés szabad nyilvánításának fogához. Brutálisan önző, kíméletlen és erőszakos egyénisége gyűlöletessé teszi azok előtt, kik között ól, papi hivatásának kihasználása, e hivatás szellemével ellenkező életmódja elkeseredetté teszi hiveit, kik több ízben siettek, hogy panaszos szavukat minden illetékes tényezőnél fölemeljék a plébános tűrhetetlen túlkapásai miatt. Egy ripacs színész féktelen ambíciója és egy oligarcha brutális önzése és gőgje egyesül e férfiúban, ki Muraközben többet ártott a magyarosítás ügyének, mint az összes horvát papok együttvéve. Rossz ember és rossz pap. A tárájához tartozó falvak lakói már számtalan följelentést tettek ellene, nagy elkeseredettségükben mentek fühöz-fához, de hiába, mert Peczeket a zágrábi érsekség előtt mindig magvédik a horvát érdekeknek tett politikai szolgálatai. Hadik Mihály sírja. Amint már megírtuk, : Alsólendván mozgalom indult meg aziránt, hogy hős Hadik Mihály múmiáját, amely ma gondozatlanul hever, méltó hjlyen őrizzék. A gyűjtés szorgosan folyik. A kegyeletes mozgalom egy lelkes híve valahol nyomára akadt anuak, hogy a Hadik család a hős sirjának gondozására a tizenhetedik század vége felé alapítványt tett s azt valamely püspökségre bízta. Az alapítványt [a szombathelyi püspökségnél keresték, miután Alsólendva ezen püspökséghez tartozik. Az egyházmegyei hivatal azonban az alapítványról semmit sem tud, ami annál inkább érthető, mert a szombathelyi püspökség az állítólagos alapítvány keletkezésének idejében még nem létezett. Fellebbezés a kaszárnya ügyben. Zalaegerszeg város képviselőtestületének harminckét tagja megfellebbezte a képviselőtestületnek azt a határozatát, amellyel uj lovassági laktanya építését mondotta ki. A terjedelmes fellebbezés számadásokkal bizonyítja, hogy a laktanya épitéso a városra aránytalan terheket róna. Titokzatos idegen. A mult héten beállított Morandini Tamás zalaegerszegi épitészhez egy jól öltözött idegen, aki Turcsányi gazdatisztnek mutatta be magát, hogy a sárvári herceg megbízásából jött Zalaegerszegre s építészt keres, aki egy nagyszabású vadászkastély építésére vállalkoznék. — Vájjon melyik építész nem örülne az ilyen felszólításnak ? Ebben a pangással teljes világban egy hercegi vadászkastély éjiitése kedvező vállalatnak Ígérkezik. Morandini is szívesen látta a tiszttartó urat, aki a szíveslátást igénybe is vette s egy egész napot töltött az építész vendégszerető csabídji körében. Azt mondta a házigazdának, hogy másnap reggel automobil jön értük s egy kettőre Sárvárra röpülnek, ahol a megbízás már várja az építészt. Morandini Tamás megtette az előkészületeket az utazásra, vendégét urasan ellátta és elszállásolta. Másnap reggelre a vendégnek nyoma veszett. Hajnalban megszökött. Nem vitt magával mást, mint egy esernyőt és egy zsebkendőt. Zalaegerszegről kérdést intéztek Sárvárra a titokzatos idegen kiléte iránt, de ott Turcsányi nevü gazdatisztet nem ismernek. Másnap az állítólagos tiszttartót Tófejen látták vonatra ülni. Alsólendván szállt ki, hogy ott folytassa kisded játékait. Megsemmisített takarékpénztári könyv. Ügyes egy nő özv. Kele Adámné szül. Horváth Rozi rigyáci asszony. Tavaly katonákat szállásoltak el Rigyácon s Keléné annyira féltette tőlük a vagyonkáját, ho y 2147 koronáról szóló takarékpénztári könyvét elrejtette a kemencébe. Aztán másnap kenyérsütéshez jól befűtötte a kemencéjét s a takaréki könyvből természetesen csak hamu maradt. Utóáliitás. A hadkiegészítő parancsnokság székhelyén havonkint megejtendő utóállitást a folyó évi október hónapban 20-án tartják meg Nagykanizsán. Ekk >r kerülnek ujoncállitás alá azok a védkötelesek, akik bármi okból a fősorozástól elmaradtak, valamint azok a családtagok, akiknek eltartása cimén való elbocsátás iránt az eljárás folyamatba tétetett. A hónap 5-én megtartani szokot utóáliitás októberben közbejött akadály miatt kivételesen elmarad. Vissza Amerikából. Földes Imre muraszentmártoni jegyző volt, de állásával nem volt megelégedve. Lemondott s feleségével együtt Amerikába költözött. Az újvilágban azonban teljesen tönkre ment, felesége vagyonát elveszítette. A szegény asszony most levelet irt Kolbenschlag Bála vármegyei főjegyzőnek, hogy segitse be az urát valami állásba. A vármegyei jegyzők egyesületének közgyűlése alkalmával Molnár István is felhívta a szerencsétlen családra a jegyző figyelmét. Népfelkelési időszaki jelentkezés. Zalaegerszeg város részéről az idei népfelkelési időszaki jelentkezést folyó évi október hó 19-ón fogják megtartani. Jelentkezésre kötelesek azok a népfölkelők, akik 1876 — 1867. években születtek. A jelentkezés személyesen szóval, vagy akadályoztatás esetén Írásban teljesítendő. írásbeli jelentkezéshez szükséges nyomtatott űrlapok a városházán, a katonai ügyosztálynál díjmentesen kaphatók. írásbeli jelentkezés esetén •>. nópfelkelési igazolványi könyv a jelentőlaphoz csatolandó. Uj marha-rakodó állomás a megyében. A magyar királyi államvasutak vonalán fekvő Balatonfüred és Kővágóőrs—Révfülöp állomásokat a magyar kir. kereskedelemügyi miniszter marharakodó állomásokul engedélyezte. Csaló molnárlegény. Bandi László zalabörzöncei molnárlegény gyalogszerrel Körmend felé igyekezett. Útközben betért a mákfai koro3mába, ahol összeismerkedett Déri József mákfai gazdával. A két ember együtt mulatott Déri kontójára. Bandi eldicsekedett, hogy ha készpénze nincs is, de van takarékpénztári betétje s épen azért megy Körmendre. Majd arra kérte Dérit, hogy adjon neki a könyvére 50 koronát, Déri hosszas unszolás után belement az üzletbe s a furfangos molnárlegény átadott neki zálogba egy betegsegélyző pénztári könyvet, de később azt is visszalopta. Déri később kereste a könyvet, s amikor nem találta, feljelentést tett Bandi ellen, akit letartóztattak. Öngyilkosság. Gazdag ember volt Ormándlak községben Ridics János gazda, aki szorgalmával és takarékosságával évről évre szaporította a vagyonát. Az apja még szegény juhász volt Győrmegyében. Megtakarított egy kis pénzt s Göcsejbe költözött még abban az időben, amikor a göoseji földet potom pénzért vesztegették. Fiai már az első íóldesgazdák. Radios Jánosnak hat derék fia is segitett keresni, szerezni s a legutolsó parcellázáskor is vettek egy nagy darab birtokot. A család minden tnyja együtt élt. Két fiu megházasodott s az uj menyecskéket is az apai házhoz vitték. Az asszonyokkal azonban beköltözött a békétlenség, folytonos volt a perpatvar, ami az apát nagyon elkeserítette. Radics János beteges is volt, orvossággal élt s betegsége türelmetlenné tette. Az elkeseredést tetőzte az, hogy .több váltót iu alá a nővérének, aki birtokát átíratta a férjére s a tartozás Rndics nyakába szakadt. Radics János még az elmúlt hét elején eltűnt hazulról. Családjának levelet irt, amelyben a bánatért bocsánatot kér s bejelentette, hogy öngyilkos