Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-09-12 / 37. szám

1909. szeptember 12. »Zalamegye Zalayármegyei Hírlap t 5 Ha tehát a magyar gazda ugyanazt az árpolitikát követi, mint azt helyesen követte a bő termésű években, hogy a búzáját visszatartja, a piacot kiéhezteti addig, mig búzájáért a megérdemelt méltányos árat kapja, akkor végzetes hibát követ el; mert amely politika helyes volt a bőtermésü években arra, hogy a gabona ár devalvációt meggátolja, az teljesen helytelen most szűk termés esetén, mert a buza árát oly magasra hajtja fel már az idény elején, hogy a külföldi búzának nagy mennyiségben való beözönlését elősegíti. Ha pedig ez a beözönlés tovább tart, akkor a fogyasztás nagy részét a külföldi buza látja el, az a fogyasztás pedig, amely elmúlt, — a magyar termelőre nézve nemcsak teljesen elveszett, de az ezen időszakra eső buza mennyiség megmaradván, a későbbi fogyasztási időszakok áralakulásaira fog nyomást gyakorolni s megeshetik az a furcsa eset, hogy a magyar gazda tavaszra ébredve egy előtte érthetetlen áreséssel áll szemben. Minden eszközzel meg kell gátolni tehát a külföldi buza nagy arányú beözönlését. Miután pedig a behozatali tilalmat ki nem mondhatjuk, a magyar buza piacra bocsájtásával kell ezt meggátolnunk. A mai búzaárak mellett a gazda megtalálhatja számítását. Ennél magasabb árakra csak könnyelmű ember spekulálhat akkor, a mikor a közeli külföld bő búzaterméssel rendelkezik. Amikor a román 80 klgr. buza 28.80 koronáért kapható Budapesten, akkor a felsőmagyarországi 78 klgros sárga buza 28'50 K-ért kelt el. Ez nem normális állapot s ez könnyen egy nem várt árdevalvációt idézhet elő. A mai árak mellett a román buza 2 K-val magasabb áron értékesül nálunk a 6"30 K vám- és szállítási költség lefizetése daoára, mint az angol piacon, a franoiáról nem is szólva, mert oda egyáltalán be nem juthat, mert Franciaországnak magának is bő termése van. A folyó év gabonaár politikája tehát az kell hogy legyen : meggátolni a külföldi buza időelőtti beözönlését, búzánk megfelelő részének a piacra hozásával, aminek az a hasznos következése lesz, hogy a buza árát állandósítjuk, sőt az idény vége felé talán emeljük is, mert ha a közelünkben fekvő román és 6zerb buzafölösleg hozzánk hamarjában utat nem talál, ugy a nyugaton keres piacot, mert a szerb és román gazda raktárak hiányában nem igen várhat az eladással, az igy megfogyatkozott készletek azután már nem képesek majd a mi buza áralakulásunkat károsan befolyásolni. Mindezekből azt a helyes igazságot kell a magyar gazdának leszűrnie, hogy bő termésű években akként állandósíthatja az árakat, ha búzáját egyenlő részletekben adja el, az egész évre elosztva, addig szűktermésü években, mint az idei is, akkor jár el helyesen s csak akkor állandósíthatja, sőt emelheti az árakat a későbbi időszakban, ha egyenlőtlen részletekben adja el gabonáját, még pedig a külföldi behozatal meggátlása céljából a nagyobb felét a fogyasztási óv első, — a kisebb felét a fogyasztási óv második felében. Borászati kongresszus Yerseczen. Versecz város közönsége Kossuth Ferenc kereskedelemügyi és Darányi Ignác fölművelésügyi minister urak Ő Nagyméltóságaik védnöksége és az összes országos gazdasági egyesületek közreműködése mellett Verseczeo, 1909. évi szeptember 19., 20 napjain borvásárral és borkiállítással egybekötött országos borászati kongresszust rendez. Programm : szeptember 18. szombaton 5 óra 20 perckor: az érkező vendégek fogadtatása és elszállásolása, este 8 órakor: ismerkedési estély és színi előadás. 19. Vasárnap délelőtt 10 órakor: szakelőadások, déli 1 órakor díszebéd, délután 4 órakor: a) sétahangverseny a városkertben, b) kirándulások és este 8 órakor színielőadás. 20. Hétfőn délelőtt 10 órakor szakelőadások, déli 1 órakor közös ebéd (á 1 a Carte), délután 4 órakor: a környék szőlőszeti és borászati nevezetességeinek megtekintése, este 8 órakor társas estély. Kellő számú jelentkezés esetére társas kirándulás lesz Herkulesfürdőbe és a vaskapuhoz (Hajón via Báziáa—Orsova). A kongresszuson részt vehet mindenki, ki a szőlőművelés és borkereskedelem iránt érdeklődik s részvételi szándékát — a 10 K részvételi díj egyidejűleg való beküldése mellett a kongresszus végrehajtó bizottságának bejelenti. A tagsági jegy jogot ad : 1. Az összes előadások hallgatására ós a vitákban való részvételre. 2. A kongresszussal egybekötött borkóstolón, borkiállításon és borvásáron való részvételre. 3. A kongresszus által rendezendő kirándulásokon való díjmentes részvételre. 4. A Hungária szálló vigadótermében rendezendő diszebéden való dijmentes részvételre. A kongresszus azon t. tagjait, kik Budapestről vagy Budapesten át utaznak Verseezre, tisztelettel felkérjük, hogy f. évi szeptember 18-án Budapesten a nyugoti pályaudvaron gyülekezve a reggel 9 óra 40 perckor induló gyorsvonaton utazzanak. — A nem Budapesten át utazó t. tagok pedig a közbeeső állomásokon osatlakoznak az előbbiekhez. Verseezre délután 5 óra 20 perckor érkezik a vonat. A tagokat ezért kérjük az utazásnak ily módon való végzésére, mert a bizottság a kongreszszus t. tagjait megérkezésükkor ünnepélyesen fogadni és velük a bejelentések alapján rezervált lakásokat közölni fogja. A megérkezés napján ismerkedési estólyt rendez a bizottság. Tisztelettel kérjük a résztvevők nevét, foglalkozását és lakhelyét egyenként közölni. Az utóbbi évek, sőt az utóbbi két évtized óta közgazdaságunknak talán egyetlen ágát sem érte akkora veszedelem, mint borgazdaságunkat. Általánosan tudott dolog, hogy egykor virágzó és óriási kivitellel dolgozó szőlő és borgazdaságunk a filloxera pusztítása következtében jutott a tönk szélére. Szőlőink felújítása sok száz milliót nyelt el, egyes bortermelő vidékek, mint pldl. Verseoz is szinte erején felül való anyagi áldozatot hozott szőlőhegye rekonstrukciója érdekében. Tette ezt kényszerűségből, hogy a filloxera pusztítása következtében elszegényedett szőlősgazdák és szőlőművelők újból keresetághoz jusssanak és a megélhetés feltételeit megszerezhessék, de hozzáláttak a rekonstrukcióhoz a város és egyes tényezők támogatásával azért is, mert abban bizakodtak, hogy habár nagy fáradtsággal, áldozatkészséggel, veritékes munkával jár is a felújítás, ez a munka kárba veszni nem fog, hanem idővel meghozza gyümölcseit és a keservesen beleölt tőke kamatait. A hazai bortermelők és borkereskedők érdekeinek közös megvédése céljából annál is inkább van jogosultsága a borászati kongresszusnak, mert nem egyoldalú, nanem az összesség kívánalma gyanánt jelentkezik s mely költséges szőlőmivelésünket a tulprodukoió következményeitől megvédeni és boraink veszélyeztetett értékesítését megmenteni célozza. Ez a meggyőződés indította Versecz város közönségét, hogy a hazai és külföldi érdekeltség bevonásával országos borászati kongresszust rendezzen, melyen boraink kivitele és a vámkülföldön leendő értékesitése érdekében követendő teendők volnának megállapitandók. Ennek a kongresszusnak kell megmutatni, hogy a magyar bortermelés még él. Hadd meríthessen bizalmat a hazai és külföldi fogyasztó arra, hogy fedezheti szükségleteit a magyar termésből; hadd buzdítsuk a már sok helyen kételkedni kezdő szőlőtermelőket, bemutatva nekik azt, hogy mit lehet még Magyarországon remélni. E célra szükségünk van a borgazdaság összes tényezőinek legbuzgóbb támogatására s mi azzal a kéréssel fordulunk Magyarország bortermelőihez, borkereskedőihez és minden érdekeltségi körhöz, támogassák akciónkat, csatlakozzanak hozzánk és követeljük borgazdaságunk megvédését. Megkérjük az összes törvényhatóságokat, gazdasági egyesületeket, hegyközségeket, kereskedelmi kamarákat, bortermelő ós kereskedelmi egyesületeket: hassanak oda, hogy Magyarország bortermelése és borkereskedelme jogos védelemben részesüljön. Mert meg vagyunk győződve, hogy ninos közöttünk senki, aki át nem érezné és teljesen meg n

Q,m értené a tömörülésben rejlő nagy fontosságot, az erők egyesülésének és egyesítésének erkölcsi és gazdasági súlyát, jelentőségét és szinte kiszámíthatatlan hasznát í és előnyeit. Ez okból rendezzük a Borászati Kongresszust. Bizton reméljük, hogy a saját jól felfogott érdek fogja vezérelni az érdekeltek minél számosabbjait, hogy a magyar szőlészet ós borkereskedelem minél nagyobb felvirágozására irányított s mindannyiunkat átható törekves által lelkesítve és az ilynemű egyesülésnek jelentékeny közgazdasági fontosságát felismerve, örömest részt vegyenek a verseczi kongresszus tárgyalásain. Szívélyes tisztelettel és hazafias üdvözlettel: Verseczen, 1909' augusztus havában. A Verseczi Borászati Kongresszus Végrehajtó Bizottsága. A nemzetközi motoros talajmivelő gépverseny tanulságai. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, a földmivelésügyi miniszter támogatásával Mezőhegyesen motoros szántógép-versenyt rendezett. A verseny célja a ma alkalmazásban lévő önvontató szántógépek kipróbálása, munkaképességüknek technikai és üzemi szempontból való elbírálása. Öt gép versenyzett. Gőzgépes ekékkel: az Első Magyar Gazdasági Gépgyár rt., Nicholson gépgyár rt, J. H. Mc. Laren; robbanó motoros ekékkel: a Kőszegi-féle talajmivelő gépgyár rt., Deutsche Gasmotoren Fabrik ós Áctiengesellschaft A. Georgen cégek vettek részt a versenyben. Az, hogy a kevésbbé vagyonos középbirtokos, haszonbérlő és velük együtt, — esetleg szövetkezés utján — a kisbirtokos is használhatja a drága munkást ós fogaterőt pótló szántógépet, már az eddigi eredményekből is biztositottnak látszik. Tökéletesítésre ugyan a versenyzőgépek mindegyike rászorul, mert hiszen jó készséget csak alapos kipróbálás, igazítás után lehet előállítani. Az eddigi próbák sikere mégis azt igazolja, hogy az önvontató szántógépek a gyakorlatban is jövedelmezőleg alkalmazhatók és hogy ezek tökéletesitésóvel oly gépek használata általánosítható, amelyekkel tetemesen lehet fokozni a terméseredményeket és viszont csökkenteni a megmivelési költségeket. Tévedés volna azt hinni, hogy a szántógép alkalmazásával csökkenthetjük a munkásszükségletet, vagy fogaterőt. Sőt ellenkezőleg, a mélygépszántás az intenzivebb trágyázásra, talajmegmivelésre és a kapásvetemények kultiválására kényszeríti a gazdát, mórt hiszen ezek nélkül a mélygépszántást sem használhatja ki. Általános tapasztalat, hogy a gépszántás esak fokozza a kézimunkás erőszükségletet. Hanem igenis lehetővé teszi azt, hogy a gazda a bérmunkát jobban kihasználja és a munkást jobban megfizesse. És akkor, amidőn az egész kivándorlás okozta elnéptelenedés a bérkérdésen múlik, nagyon is érdemes azon technikai vívmányok népszerűsítésével foglalkoznunk, amely a gazdaközönséget a megbízható munkás jobb javadalmazására képesiti. A gépszántás tehát jórészt szociális kérdés, amely éppen a legfontosabb mezőgazdasági muuka, — a talajmivelés — terén nagyon is sokat lendíthet a magyar mezőgazdaságon. Hogy e technikai vívmány méltóképpen kihasználtassák, az mezőgazdaságunk általános érdeke és méltó büszkeséggel hivatkozhatunk arra, hogy a motorosekék alkalmazásának terén mi vagyunk a kezdeményezők és hogy e motoros ekék közül éppen a magyar gyártmányok bizonyultak eddig is legjobbaknak. A székelyföldi miniszteri kirendeltség udvarhelyvármegyei megbízottja értesítette a Gazdasági Egyesületet, hogy a szókelyudvarhelyi székely juhturógyár kiváló minőségű juhtúrót készít, és pedig csemege-turót urak és munkásturót gazdasági munkások s oselédek számára. A megrendelések közvetlenül a gyárhoz intézendők. Kereskedők kartelje bevásárlásoknál. Ujabban a lóher és lucerna magvak bevásárlásánál azon tapasztalat volt tehető, hogy azon vidékeken, ahol ezen magvak nagyobb mennyiségben termeltetnek, a here magvak vásárlásával foglalkozó kereskedők kartelbe léptek s a tapasztalatlanabb gazdáktól ezen magvakat alacsonyabb, az általuk megszabott egységes árban vásárolják meg. A tapasztaltabb gazdák, a nagyobb birtokosok a szaklapok utján tudomást szereznek a heremagvak árának alakulásáról, azonban a kisebb termelők ki vannak téve annak, hogy