Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-01-24 / 4. szám

»Zalamegye, Zalavármegye Hirlap« 1909 január 24. Inkább kikeresztelkedett zsidó legyen a férjem. Nem is volna baj, ha ilyen volna. Mert a kikeresztelkedett zsidó egyesíti magában mindazokat a feltételeket, amelyek egy boldog házassághoz szükségesek. Keresztény, tehát előkelő és van esze, mert zsidó. Egyszóval nem az, a minek látszik és nem látszik annak, ami. És ha már meghallgattad könyörgésemet, tedd meg azt is, hogy mihamarább özvegy legyek. Olyan érdekesek az özvegyek és egész bátran elmehetnek a színházba ha adják <A királyt*, nem ugy mint mi lányok. Ha özvegy leszek, szabod leszek mint a madár és nem kell Freystádtler Flóra emlékiratait a spájzban olvasni, mint most. Éu nem is értem, hogy rendezted be ezt a világot? Nekünk leányoknak nem szabad semmit se tudni, se tátni, se hallani. E mellett persze mindent látunk, mindent tudunk és mindent hallunk. Na igen, mert hazudnunk kell és osak igy vagyunk igazi lányok, ha mindig hazudunk. De nem akarok én veled összeveszni, drága Istenkém. Legyünk jóban ezután is és ne bántsuk egymást. Tedd meg, a mire kérlek és Bandi legyek, ha én nem leszek a legjobb lányod a Kárpátoktól a Fehérképig. Ugye megteszed édes Istenkém a mire kérlek? Hiszen neked oly mindegy, hogy én maradok e vén lány vagy a Piroska. De nekem nem mindegy! Legyen hát a Piroska, ő úgyis gyűlöli a férfiakat. Legalább azt mondja. Én nem mondom, de nem is gyűlölöm. Hiszen nem tehetnek ők róla, hogy olyan sok az eszkimoné ós oly kevés a fóka. Én nagyon szerény vagyok és beérem a legkisebb fókával is, ha mindjárt olyan kicsi lesz is, mint Kocsuba Emil. Hiszen ha te akarod, akkor a szúnyogból is elefánt lesz és — az elefántból férj. És ha ezt megtudod tenni, mi neked engem férjhezadni ? Semmi ! De ha nem hallgatod meg, amire kérlek, akkor vége köztünk mindennek. Fölesküszöm az istentagadók közé, fölosztjuk a papi javakat, kicsikarjuk az általános és hitközségenkint egyenlő titokzatos választói jogot és ... X. Pius pápát összeházasítjuk Kóburg Lujzával. Tehát férjet nekem édes, kedves drága aranyos Ur Isten, de mindjárt. Ámen. A részvényes búja. A mult napokban az egerszegi unalmas farsang még unalmasabbá tételére egy kabaré társulat szórakoztatott bennünket egyik közismert kávéházunkban. (Nem volt se a Bárány, se a Központi.) A smonca-recitator Scherlock Holmes a hires és népszerű detektiv képében mond el csodás történeteket. — Minap a zsiványok, — beszélte többek közt, — bedobtak egy mély kútba. Szörnyű helyzetben voltam, de mégis segítettem magamon. Találják ki hogyan ? Nálam volt tudniillik a zalaegerszegi takarékpénztár egy csomó részvénye, amelyek állandóan emelkedőben vannak. Ott is elkezdtek emelkedni — és annyira emelkedtek, hogy egészen kiemeltek a kútból. Kinos derültség kisérte a magyarázatot. Egyedül egy elbusult részvényes jegyezte meg egy pohár sör mellett a szögletben : — Lettek volna csak nála a kaszinó házvétel részvényei — tudom még most is ott lenn kuksolna a kut fenekén . . . A kivert madár. Zilált felhőknek szétrongyolt uszályát Egy elkésett villám cikázta át. Izzó, szeszélyes, óriási tű, Mely összefold egy széttépett ruhát. Az ég mormolása elhalóba már. Egy remegő lombú, kiszökő ágra, Fáradtan, lomhán, nehézkesen szállva Lelibbent egy nagy, éjsötét madár. Fölborzolt tollát ott lesimogatta, Megcsapzott szárnyát ott megszárogatta, Kifáradt testét ott pihenni hagyta. Pehéllyel bélelt, puha fészkiböl, Párjához búgva nyugovóra már, Egy kis kövér vörösbegy szánakozva Sóhajtott fel a fészketlen madárhoz, Az éj sötét, megtépett vándorához: „Szegény madár! szegény madár !

u Az letekint a sóhajtó madárra: „Te mondod nekem, hogy szegény madár ?! Oh te kis szürke! Te kis árva! Te sajnálsz engem? — Hát tudod mi az? Villámtól fényes fellegeket szelni ? Merész szárnnyal az ég kapuját verni! Lázadó daccal vele harcra kelni! — Te sajnálsz engem ? ! Hát tudod mi az, Az orkánnak egy arcul ütést adni Vakmerő szárnnyal. — Aztán belekapni A vihar kócos, csapzott üstökébe S aztán szilajon és zihálva, égve, Árkon-bokron rohanni véle 1 Szabadon! — Korlát, akadály nélkül! S nyitott szemekkel! — Félelmetlenül! Te sajnálsz engem ? — Te ülsz a tojáson, 31 ig melegeddel éltet adsz belé S egy rakás, csupasz, pelyhedzö porontyot Megtanítasz repülni — nem az ég, Csak idegen ajtók félé! És így illan el előled a nyár . . . — Te vagy szegény — szegény madár.'" Lomhán libbent meg éjsötét szárnya, Lassan borult rá az éj homálya, Árnyba borulva, sötétbe veszve. S egymást mindkettő — irigyelte. H írek. Hivatalos rovat. A város területén szórványosan fellépett vörheny (sarlach) járványnak, orvosi vélemény szerint, legalkalmasabb közvetítői piaoon vásárolt élelmi cikkek, különösen tej és tejtermékek lévén, felhívom a város lakosságát, hogy saját érdekében főleg tejet s termékeket nyers állapotban egyáltalán ne fogyasszon. Zalaegerszegen, 19U9. január hó 16 án. Fülöp, h. polgármester. A messinai szerencsétlenekért. Gróf Batthyány Pál főispán vármegyeszerte megindította az akoiót a messinai földrengés által sújtottak felsegélyezésére. Csütörtökre értekezletet hivott össze a vármegyeház nagytermébe s a meghívottak nagy számban jelentek meg, hogy felajálják közreműködésüket a nemes emberbaráti cél szolgálatára. Az értekezlet megalakította a bizottságot, gróf Batthyány Pál elnöklete alatt s kimondotta, hogy a vármegye minden járásában bizottságokat szervez, amely helyi bizottságok elnökei a járási főszolgabirák lesznek. Elhatároztatott egyszersmind, hogy a befolyandó ősszeg egynegyed részét az ajkai bányaszerencsétlenség által bujtott családok segélyezésére fordítják. Az értekezlet népes volta s az az érdeklődés, amelyet a főispán felhívása vármegyeszerte keltett, tanúságai annak a mély részvétnek, amellyel vármegyénk közönsége az elemek által szerencsétlenné tett emberek felé fordul. Reméljük, hogy a bizottságok működése sikerrel fog járni és minden jószívű ember leteszi a tőle telhető áldozatot a humanizmus oltárára. Az értekezletről a következő jegyzőkönyvet vették fel: Jegyzőkönyv, fölvétetett Zalaegerszegen, a vármegyeház nagytermében 1909 évi január hó 21-on, a Délolaszországot ért katasztrófa áldozatai javára a vármegye területén eszközlendő gyűjtés módozatainak megbeszélésejcéljából gr. B itthyány Pál főispán ur őméltósága által összehívott értekezlet lefolyásáról. Jelen voltak : Legáth Kálmán apát, Árvay Lajos alispán, Koller István, Odor Géza pénzügy 'gazgató, Dobrovics Milán képviselő, Dr Rnzsícska Kálmán kir. tanácsos, Kolbenschlag Béls, Dr Ko rbai Károly polgármester, Dr Thassy Gábor főorvos, Königmayer János, Raisz Érnő műszaki tanácsos, Thassy Kristóf főügyész, Barcza László, Trsztyánszky Ödön, Mayer István, Pálffy L íszló, Malatinszky Lajos főszolgabirák, Dr Zark.i Zsigmond, Dervarics Ákos, Dr Tamás János, Hajós Mihály, Schédl Arnulf, Zrínyi Károly, Szalay Sándor, Fuss Nándor, Hajik István, Stádel János, Udvardy Igaáo, Pataki Kálmán igazgató, Dr Halász Miksa, Dr Rosenthal J.nő, Dr Csák Károly, Dr Ábrahám Ernő, Ellmann Ödön, Bődy Zoltáu, Bubics Tivadar, Fülöp József, Dr Briglevics Károly, H inn Jáno*, Kádár Sát.dor, Breisach Sámuel és még számosan. Gróf Batthyány Pál főispán melegen üdvözli a megjelenteket s az értekezletet megnyitván, felkéri Dr Marik Pált az országos segély bizottság által a helyi bizottság megalakítása tárgyában leérkezett megkeresések előterjesztésére. Dr Marik Pál felolvassa HZ országos segélybizottság védőjének, Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszternek f'. évi jan. 14-éről keltezett levelét a megyei helyi bizottság megalakítása és a gyűjtés módozatainak megállapítása iránt. Gróf Batthyány Pál főispán bejelenti, hogy a* országos segélybizottságtól hozzá leküldött 30 számozott gyüjtőivet már szétosztotta; egyben fölhívja a jelenlevőket a megalakulásra. Az értekezlet a megyei helyi bizottság elnökéül egyhangúlag gróf Batthyány Pál főispán, jegyzőkké pedig Dr Marik Pál, Dr Csák Károly és Borbély György urakat választotta meg. Gróf Batthyány Pál főispán a választást megköszönvén, fölkérte a bizottságot a gyűjtés módozatainak megállapítására. Legáth Kálmán apát bejelenti a bizottságnak, hogy a szombathelyi egyházmegye kötelékébe tartozó papság a püspök intézkedéséhez képest templomi gyűjtéseket fog eszközölni és a begyülendő összegeket az egyházmegyei központnak fogja beküldeni. Koller István három irányban terjeszt elő indítványt. Javasolja: kéressék föl a szombathelyi püspök, hogy a tf-mplomi gyűjtések összege (gyesíttessék a vármegye területén befolyó egyéb összegekkel, hogy igy egységesen nyilatkozzék meg a vármegye közönségének részvéte. A bizottság általános helyesléssel fogadja a javaslátot és fölkéri az elnököt, hogy a szombathelyi püspököt ez irányban megkeresse. Koller István második indítványa, hogy alakítson a bizottság vigalmi bizottságot, mely színielőadások, felolvasások, táncestélyek stb. rendezése által járuljon a gyűjtés sikeréhez. Dr Kuzsicska Kálmán kir. tan. tanfelügyelő ezen indítvány kapósán a gyűjtéseknek járási központokon alakítandó bizottságok utján leendő eszközlését javasolja oiyképan, hogy ezen köz ponti bizottságokból kialakulnak m".jd : a gyűjtés társadalmi uton, hangversenyek, előadások és mu

!atságok utján támogató külön bizottságok. Ugyanezen értelemben szólal föl Malatinszky Lajos in, annak hangoztatásával, hogy a gyűjtés mikéntjére nézve mindenkor a helyi viszonyok vétessenek figyelembe. Elnök az általános helyesléssel fogadott indítváuyok értelmében kimondja, hogy a helyi viszonyokkal ismerős főszolgabirák kéretnek fel a járási bizottságok megalakítására és a gyűjtésnek a helyi viszonyok szerint való foganatosítására. Hajós Mihály bejelenti, hogy a gyűjtés Alsólendván már szervezve van, ott vigalmi bizottság megalakítására már ninos szükség, — a mi helyesléssel vétetett tudomásul. Koller István harmadik indítványa, hogy mondja ki a bizottság, hogy a várruegyo területén begyülendő összeg egy bizonyos százaléka az ajkai bányaszerencsétlenség áldozatai javára fordíttassák. A bizottság általános helyesléssel fogadta az indítványt és Malatinszky Lajos fo'.szólalásához képest akként határozott, hogy a befolyandó összeg 25°/

0-át fogja az ajkai bányaszerencsétlenség áldozatainak juttatni. Végül a begyülendő pénzek beterjesztése tekintetében az elnök indítványához képest kimondotta a bizottság, hogy azok legkésőbb f. évi febr. hó 10 éig a vármegye alispánjához, míg maguk a gyüjtőivek ugyanezeu határidőre a vármegye főispánjához küldendők be. Több indítvány nem tétetvén, elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére Hajik István és Thassy Kristóf urakat kéri kiküldeni, megköszöni az érdeklődést és a gyűlést bezárja. Gyűjtés a templomokban a messinalak Javára. A szombathelyi megyés püspök elrendelte, h< g*

T február 2 ikán —gyertyaszentelő boldogasszony napján — az egyházmegye minden templom iban a messinai földrengés károsultjai javára gyűjtés rendeztessék. Zalaegerszegen a délelőtti misék alkalmával a perselyekben összegyűlő adomáuyok a szerencsétlenek segélyezésére fognak fordíttatni.