Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-05-16 / 20. szám

1909 május 16. »Zalamegye, Zalavármegyei Hiila£> 7 Ezrével támadtak erre a kis sziklavárnak. Csodá­latra méltó küzdelem következett! A középkor fegyvereivel küzdő várbeliek a jól föUzerelt és tekintélyes hadsereggel szemben vitézül megál­lották helyüket. És mikor a csepp hadsereg lankadni kezdett, a hőslelkü zalai asszonyok is munkához láttak. Forró viz, gerenda, szikla­darab volt az asszonyok rettenetes fegyvere. És a vége az lett a küzdelemnek, hogy az ostromló tábornokot a várból lelőtték, a nagy császári sereg pedig szégyenszemre megszaladt. Kedves Honleányok és Honfiak 1 Tegyünk róla, hogy a kuruc bátorság eme fényes napját senki ne feledje! Állítsunk olyan emlékjelet Csobánozra, mely időtlen-időkig hirdesse Rákóczi vitéz kato­nái és a zalai asszonyok dicsőségét ! Hazafias szívvel és őszinte bizodalommal fordulunk a m. kir. belügyminister ur 12346/1909. sz. engedélye alapján mindazokhoz, akik igaz. magyaroknak érzik és vallják magukat, szerény hozzájárulással tegyék khetővé, hogy a bazjlt kövekből eme­lendő emlékoszlop rövid idő lefolyásával állhasson a csobánczi tetőn. — (A hazafias oélra szánt adományokat szerkesztőségünk is elfogad és azo­kat illetékes helyre jutt itja.) A vármegyei távbeszélő hálózat. A régóta vajúdó kérdés végre megoldást nyer. Egy nagy lépéssel mindenesetre előbbre leszünk nemsokára, mert a vármegye közgyűlése kimondta, hogy a hálózat fővonalait kiépiti, vagyis a járási szék­helyeket a központtal összeköti. A munkálatok rövid idő alatt megkezdődnek. Gyászhír. Szabó Lajos vármegyei irattárnok a mult héten kinos betegség után meghalt. Vér­mérgezés ölte meg. Elesett, a fején megsértette magát és a seb iofioiálódott, amiből orbáno kelet­kezett. A szerencsétlen véget ért vármegyei tiszt­viselőt nagy részvét mellett temették el. Zalavármegye községeinek nevei. Közöltük annak idején, hogy Zalavármegye sok községé­nek nevót megváltoztatták. Az uj nevek köte­lező használatának idejut az alispán május 15­ikében állapította meg. Ezen időtől kezdve tehát az uj nevek használata a hivatalos eljárás­ban kötelező. A községek régi bélyegzőit es presétnyomóit bevonják s az alispáni hivatal­hoz terjesztik fel. Kilométerpénz. A vármegyei közgyűlésen élénk vitát keltett a körorvosok kilométerpénze, ame­lyet végül 30 fillérben állapítottak meg. Aki ismeri a bérkocsitarifákat, az tudhatju, hogy erre a kilométcrpénzre az orvosok ráfizetnek. Mert tiz kilométer távolságra, oda ós vissza, 6 koronáért nem lehet kocsit kapai. És furcsa, hogy épen az orvosok kapnak legkisebb kilo­méterpénzt; még furcsább, hogy ezt a kérdést nálunk nem tudják egységesen rendezni. így például a végrehajtók kilométerpénze 33'6 fillér, nz állami tisztviselőké 40, a megyeieké 50 fillér. A földművelési minister ppdig legutóbb állapí­totta meg a fennhatósága alá tartozó tisztvise­lők kilométerpénzét és pedig az V -VII. fize tési osztályba tartozó tisztvisolők részére 70, a VIII—XI. osztályba tartozó tisztviselők részére pedig 50 fillérben. A földművelési minister tehát még a fizetési osztályokban is kiilömbséget tesz. Pedig a magasabb rangú tisztviselő épen csak : nnyi kocsibért fizet, mint a kisebb rangú. Ha csak ugy nem értelmezik odafönn a dolgot, hogy nagyságos úrig bezárólag hintó dukál, azon alul pedig saroglyás szekér. — Se ugy nincs jól, hogy a tisztviselő ráfizessen az útiköltségre, te ugy, hogy nyerjen rajta. Nem lehetne olyan­formán megoldani a kérdést, hogy kapja meg mindenki a tényleg kifizetett fuvart, miut a vasúti menetjegy árát ? A zalavármegyei pénzintézetek. (A kerületi kereskedelmi és iparkamarához beterjesztett jelentésből.) Az 1907 év őszén beállott nyomasztó pénzinséget pénzbőség váltotta fel, amely visszatükröződik a pénzintézetek 1908 évi for­galmában. Az ovatos tartózkodás helyébe élénk üzleti tevékenység lépett. Az intézeteknek, ame­lyek a válság ideje alatt a saját adósaikon be­hajtott pénzekkel viszleszámitolási kötelezettségei­ket erősen apasztották, ismét bőséges olcsó hitel állott rendelkezésükre; másrészt a betétek is jelentékenyen emelkedtek. Zalavármegye 31 pénzintézetiben a betétállomány majdnem négy millióval emelkedett. Zalavármegyében 1908 év­ben — az Osztrák Magyar Bank ós a Pesti Magyar Koreskedelmi Bank fiókjait nem azámitva — 31 pénzintézet működött. Ezen intézetek részvénytőkéje 8.31 millió, tartalékjai 4.76 millió, betétjei 48.75 millió, nyeresége 1.60 millói koronára rúgtak. 1907-ben lényegesen redukált üzletmenetnél összesen K 1,480.000 tiszta nyereség éretett el, addig 1908-ban 31 pénzintézet jóval nagyobb forgalom mellett és majdnem 4 millió koronával nagyobb betét­állománynál összesen K 1,600.000 nyereséget tudott produkálni, egészben tehát K 120.000-rel többet, miut 1907-ben. Ezen kedvezőtlen eredmény abban leli magya­rázatát, hogy mig az 1907. évi abnormális viszonyok a megyei pénzintézeteket a betét­kamatlábnak egy fél százalék, sőt sok helyütt 1 százalékkal való felemelésére késztették, ugy az 1908. óv elején bekövetkezett lényegesen válto­zott pénzhelyzet dacára az intézetek túlnyomó része a betétkamatlábat az óv végéig fenntar­totta. A megyében 1908-ban a következő inté­zetek emelték fel részvénytőkéiket: a Nagy­kanizsai Néptakarékpénztár r. t. K 250 m-ról K 400 m-ra, az Alsólendvai takarékpénztár r. t. K 300 m-ről K 400 m-re, az 1908-ik óv végén pedig következő intézetek határozták el a tőkeemelést: a Zalamegyei Gazdasági takarék­pénz 1 ár r. t. Nagykanizsa K 500 m-ről K 1 millióra, a Délzalai takarékpénztár r. t. Nagy­kanizsa K 375 m-ről K 500 m-re, a Nagyka­nizsai takarékpénztár r. t. KI millióról K 1.250,000-re, Alsómuraközi takarékpénztár r. t. K 200 m-ről K 400 m-ra és végül a Perlaki takarékpénztár r. t. K 200 m-ről K 400 m-ra. -Ezen tőkeemelés műveitek részben már befeje­zést nyertek, részben folyamatban vannak. Ui intézet Zalamegyében a lefolyó évben osak ogy alakult, a Tapolca vidéki gazdasági takarék­pénztár. A községek gyermekvédelmi kiadásai. Az állami gyermekvédelem szervezése óta a közsé­gekre uj teher hárult, mert a menhelyek köte­lékében levő hót éven felüli gyermekek után felmerülő gondozás' díjakat a községek fizetik. Egyik másik község ezen a oimen annyira meg van terhelve, hogy ez a pótadó jeleutékeny eme­lésére vezetett. A törvény azonban gondosko­dott a községek támogatásáról is. A gyámpónz­tári tartalékalap kamatjövödelméből segélyalapot létesít s a törvényhatóság ebből az alapból segé­lyezi az elhagyott gyermekek gondozási költsé­geivel túlterhelt községeket. Zalavármegyében az elhagyott gyermekek segélyalapjának akkora jövedelme volt, hogy a községek által 1908 óv végéig fizetett gyermekvédelmi költségeket mind visszatéríthette. Á mult heti közgyűlés 16.385 K 86 fillért osztott fel a községek között. Termé­szetesen ebből nem következtethető, hogy a köz­ségek összes gyermekvédelmi kiadásai a jövő­ben is fedezetet nyelhetnek, mert fájdalom az elhagyott gyermekek száma folytonosan szapo­rodik s az alap jövödelme nem mutat rohamos emelkedést. — Zalavármegyében a legtöbb el­hagyottá nyilvánított gyermek vau Zal aszen tgró­ton és vidékén. Zalaszentgrót község 2525 K megtérítést kap a vármegyétől. Az elhagyottá nyilvánított gyermekek legnagyobb része házas­ságon kivül született s amely községekből sok eselédleáay szolgál a városokban, ott sok az elha­gyottá nyilvánított gyermek. És bármennyire humánus intézmény is az állami gyermekvéde­lem, nem méltányos, hogy egyes községeket az azzal járó költségek aránytalanul sújtsanak. Énnek az aránytalanságnak a kiegyenlítésére az elha­gyott gyermekek segélyalapja a jövőben is képes lesz, a községek részéről tehát a túlhajtott aggo­dalmaskodás nincs helyén. Adomány. Lőrinczi HofFoiann Jakabué urnő (Budapest) a zalaegerszegi izr. aggápolda alap javára 20 K volt szives adományozni, amely kegyes adományért köszönetet mond Rosenberg Zsigmond elnök. Tavaszi mulatság. A gimnázium tanuló ifjú­ságának mint az előző években, az idén is lesz tavaszi mulatsága. Junius 13-ára, rossz idő ese­tén 20-ára tervezik s az Alsóerdőben tartják. Alapszabály jóváhagyás. A belügyminiszter a »8öjtör és Vidéüo Kaszinó* alapszabályait a bemutatási záradékkal ellátta. ; Könyvkereskedők figyelmébe. „Zalavármegye az 1848—49. évi szabadságharcban* c. muu­kámból n még meglevő 300 példányt nagyon olcsón adom el annak, aki készpénz fizetés mellett azt egyszerre mind megveszi. Esetleg 100 példá­nyonként is adhatok belőle. (A könyv 400 oldal, nagy 8-as alak, bolti ára 4 K.) Aki ért a könyv­terjesztéshez, annak szép haszna lesz az üzletből. — Megkeresések Zalaegerszegre, Nóvák Mihály áll. isk. igazgatóhoz küldendők. Kivándorló cigányok. A cigányok immár a viztől sem félnek többé. Tengerre mernek szállni, hogy kivándoroljanak Amerikába. Egy egész •soport kelt útra. A hírneves Lakatos családból is volt köztük néhány. Valószínűleg nyomta valami a lelkiismeretüket, azért kívánkoztak messze Magyarországtól. Amint egy amerikai magyar újság irja, a bevándorlási hivatal uem engedte be őket a szabadság földjére, mert tel­jesen pénz nélkül és lerongyolódva érkeztek meg. Azt vallották, hogy egy rokonukhoz utaznak, aki Amerikában gyári muukás. De utóbb még megtörténik, hogy visszaküldik őket nekünk, pedig szívesen odaadnánk őket mind a szabad Amerikának. szíves figyelmébe! "^N Bátorkodom ajánlani arany- ós ékszeráru üzletem dúsan felszerelt raktárát. Nagy választék valódi svájci arany-, ezüst­ós thula zsebórák, arany-, ezüst kézelő és mellgombok, nyaklán­•ok szívvel és kereszttel; amu­lettek, joujouk, gyűrűk, fül­bevalók, karkötők, ciga­retta szelencék, zseb-gyufa­tartók, ezüst fogantyus botok stb. stb. A legolcsóbb kivitelben legmagasabb igényeknek megfelelő ékszerkülönlegességek ós régiségek. Ja­vításokat, átalakításokat és véséseket pontosan eszközlök jutányos árak mellett. Teljes tisztelettel ÖZV. MAUSZ FERENCZNÉ ékszerüzlet tulaj­donos ZALAEGERSZEG, a m. kir. postahivatallal szemben. Elgázolta a szekér. Pap Gábor ujnépi béres műtrágyát szállított. Útközben leakart ugrani a szekérről, de megcsúszott s a szekér alá esett. A nthéz szekér keresztül ment rajta s Pap oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy haldokolva szállították a kórházba. Csökkenik a kivándorlás. Zalavármegyében a kivándorlási láz csökkenőben van. Sokkal keve­sebben kérnek útlevelet, mint az év első hónap­j jaiban. Ugy látszik, hogy a nép most már meg­; gondoltabb s nem ül fel a csábító Ígéreteknek. mz jsegak, miruxoK, wimu köhögés, skrofulozis. influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. .Minthogy értéktelen utánzatokat te kínálnak, kérjen mindenkor „Roche" eredeti csomagol Ast. F. Hoffmann-La Roche & Co. Basel (Svájc) © „Roche" Kapható orvost rendeletre a gjrögyw*fta»fc* bao. — Ara Ovegenklot «.- korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom