Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-04-18 / 16. szám

»Z&l?raegye, Zalavárm egyei Hírlap* 1909 április 18. mazást nyerjen, a kiviteli viszonyokat és keres­kedelmi szervezeteket tanulmányozza s tapasz­talatairól rendszeres jelentéseket ós tudósításokat küldjön. A pályanyertes külföldi tényleges alkalmazását záros határidő alatt igazolni tartozik. A pályanyerteeek ösztöndíjukat megfelelő működés beigazolása esetén formaszerii pályázat nélkül is újból elnyerhetik, ha valamely reánk nézve jelentőséggel bíró kiviteli piacon állandóan letelepedni akarnának. A részletes pályázati feltételeket az alulírott kamara az érdeklődőkkel szivehen közli. A folyamodványoknak kamaránknál való be­nyújtási határideje folyó évi május hó 1-je. II. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur meg­engedte, hogy a zalamegyei Ráczkanizsa község­ben a minden év május hó 16-ikára, jum'us hó 24-ikére és augusztus hó 10-ikóre engedélyezett országos vásárok az esetben, ha e határnapok valyamelyike vasárnapra esnék, mindig e határ­napot követő hétfőn tartassanak meg. III. A brassói m. kir. állami faipari szakiskolát f. évi julius hó 16 án 9 asztalos és 6 műfaragó végzi, akik az így nyert segédi képesítés alapján megélhetést nyújtó foglalkozást keresnek. érdeklődő munkaadók részletes fölvilágosítást kamaránknál nyerhetnek. Sopron, 1909 évi április hó 13. A kerületi kereskedelmi és Iparkamara. t P 8 Hivatalos rovat. Közhírré teszi a városi tanács, hogy az 1909 évi általános védhimlőoltások április hó 17-től kezdve minden szombaton délután 2 órakor a belső ovoda helyiségében, az ujraoltások pedig f. hó 16-tól minden délután 2—4 óráig az elemi iskolában fognak a városi orvos által eszközöl­tetni. Az iskolába nem járó beoltandó s tisztán öltöztetett gyermekekkel a szülők az 1887 évi XXII. tc. 11. §-ában megszabott fokozatos bír­ság terhe alatt kötelesek megjelenni. II. Közhirré teszeín, hogy az 1909 évi IV. osz­tályú kereseti adó kivetési lajstrom az 1883 évi 44. tc. vonatkozó rendelkezései értelmében a városi adóhivatalnál 8 napon át, vagyis április hó 19 tői 26 ig bezárólag közszemlére kitétetik, ahol a hivatalos órák alatt bárki által megte­kinthető. Zalaegerszeg, 1909 április 13. Dr Korbai, polgármester. Birói kinevezés. Őfelsége a Király Szirmay Bélát, a zalaegerszegi kir. törvényszék kiváló bíráját a győri kir. Ítélőtáblához biróvá nevezte ki. Uj állások a vármegyénél. A belügymínister hozzájárult a törvényhatósági bizottság azon felterjesztéséhez, hogy a vármegyei árv.iszéknél egy jegyzői állás ülnöki állássá átszerveztessék és két közigazgatási gyakornoki állás rendszeresí­tését engedélyezte. Az erre vonatkozó leirat pénteken érkezett a vármegyéhez. Az árvaszék­nél tehát a májusi közgyűlésen két ülnöki állás lesz betöltendő. Adófelszólamlási tárgyalások. A királyi pénz­ügyigazgatóság által I. fokulag megállapított osztályba sorozás és italmérési illetékek ellen beadott fellebbezések elbirálására hivatott fel­szól amlási bizottság Zalaegerszeg városban lévő engedélyesek résziről beadott fellebbezések tár­gyalását 1909. április 28-án délelőtt a városh íz tanácstermében (II. emelet) fogja megtartani. Ezen az engedélyesek személyesen megjelenhet­nek és esetleg észrevételeiket szóval is előad­hatják. Uj közjegyző. Dr Hübner János nagykanizsai közjegyzőhelyettes körmendi kir. közjegyzővé neveztetett ki. Gyermeknap Zalaegerszegen. Az Országom Gyermekvédő Liga javára húsvét második napjá i gyűjtést rendeztek a Zalaegerszegi Ke^esopyfi Egyesület jótékony hölgyei. Ilárom urni.t állítot­tak fel, amely körül egész délelőtt élénk volt az élet 8 bőven hullott az alamizsna az elhagyott gyermekek javára. A hölgyek megadóztattak minden járókelőt s fővárosi mintára osztogatták a ealvus conductust tartalmazó cédulákat: „Na báutsák szegényt, ő már adott." A botfai rezes banda végigjárta a várost s előtte vitték a Liga plakátját. Szóval egészen budapesti mintára ment a jótékony pumpolás, amelynek eredménye 323 K 16 fillér. Ebből 200 koronát a Gyermekvédő Ligának küldtek be, 47 koronát a zalaegerszegi telepen elhelyezett gyermekek javára adtak, 57 K 16 fillér u Karácsonyfa Egyesület pénztára részére maradt vissza és 19 K költségekre fogyott el. — A Liga részére külön adakoztak : Schütz Frigyes 5 K 30 f, Dervarits Lajos 5 K, Farkas Kálmán óraműves, Goldner L. 4—4 K, Kaszter Sándor 3 K, ifj. Heincz Káraly, Weinberger Jakab, Pauk Ede, Weiss Sándor, Scbmidt Viktor, Fangler Gyula, özv. Bakonyi Zsigmondné, Sikota Ferenc 2-2 K, Nemes Gábor 1 K 50 f, Radó Henrik, Hofmann Frigyes, Marton Márkusz, Spitzer Hugó, Büchler Jakab, Deutsch Hermán, Pollák Ede, Berger Miksa, Cselesznik Jánosné, Weiner Dávid, Reisinger és Eisner, Heinrich Vilmos, Singer Miksa, Rosenberg Lajos, Reich Samu, Dergács Gyula, Löwinger Simon, Garai Lipót, ifj. Horváth Jenő, Palkovics Sándornó, Zeisler Miksa 1 — 1 K; Bubb család 80 f; Börcz János, Rosenberg H. 60—60 f; Háry Károly, Lusker Jánosné, özv. Neufold Izidorné, Fülöp János, Leitner Ferenc, Havas Kristóf50—50 f; Breisach Sámuel 46 f; Bekk Mihály, Büchler és Kpszler, Löbl Dávid 40—40 f; Goldgruber Adolf, Latzer Testvérek, Fiícher Mórné 30—30 f; Weisz Mór 20 f; Grűmbaum Ferenc 10 f; Scbmidt Józeefné gyűjtése 12K91 f; P-iukovich György gyűjtése II K 12 f; Nóvák Mihály gyűjtése 8 K 50 f. A nemesi és alapítvanyi választmány ülése. Szerdán a nemesi és alapítványi választmány Tarányi Ferenc elnöklete alatt gyűlést tartott, amelyen több segélyt szavazott meg. A Csány szoborbizottság azon kérelmét, hogy a megsza­vazott adományt folyósítsa, a bizottság nem tel­jesítette ugyan, de kimondta, hogy az adományt kamatoztatja s a pályázat kiirása alkalmával a kamatokkal együtt kiadja. Lemondás. Dr Winter Ferenc, a megnyitandó elmeosztálj hoz kinevezett elmeorvos, mielőtt állá­sát elfoglalta volna, lemondott. — Most tehát uj pályázatot hirdet majd a hatóság. Gyászhír. Kovacsics Károly, Zalavármegyének egy derék, szorgalmas hivatalnoka — irnok és horvát fordító — meghalt 51 éves korában, április 15 én. Munka és küzdelem volt az élete, amelyet az emberirtó kór oltott ki. Pályatársai­nak, elöljáróinak mély részvéte kísérte sirjába. Halálát neje és négy gyermeke gyászolják. Könnyítés az elektromos világítás berendezése körül. Ily oimü közleményünkre hivatkozással a városi elektromos művek üzemvezetősége arról értesit bennünket, hogy a nyári idényre a beren­dezések árát is 20°/ 0-al mérsékelte és hogy min­denki maga is ki tudja számítani a költséget, amelybe a berendezés kerül, a lakásokban szere­lendő zsinórvezetékek egységárait a következő­kép állapította meg: 1 lámpahely felszerelése kapoaolóval 13 korona, 1 lámpahely felszerelése kapcsoló nélkül 10 K, 1 konnektor felszerelése kaposoló nélkül 13 K, ha a szobában lámpahely is szerelendő, akkor 10 K, kölcsönadott főbizto­sító felszerelési költsége 10 K, kölcsönadott árammérő óra felszerelési költsége 10 K. Ezek az árak folyó évi szeptember l-ig lesznek érvé­nyesek. Részlet fizetéseknél 5°/ 0 kamatot számí­tanak. Ezen közleménnyel az elektromos művek üzemvezetősége el akarja oszlatni az aggodalmat, mintha az üzemvezetőség a berendezések árába akarná beszámítani az egész nyári fogyasztás árát. A tartalékosok szabadságolása. Amint a háborús hireket felváltotta a béke, a tartaléko­sok hozzátartozói megörültek, hogy jönnek már haza a fiuk messze Boszniából, vagy a hazai 1 aszárnyákból. Az öröm egyelőre korai, mert az itthon levő rezervistákat szabadságolták ugyan, de a Boszniában levő katonákat a rossz szállí­tási viszonyok miatt csak kis részletekben hoz­zák vissza. A hadügyminiszter legalább azt mondja, hogy a közlekedési viszonyok a kése­dé m o'-ai, valószínű azonban, hogy a szerb bandákat akarja sakkban tartatni s amig lent a hegyek között is minden csendes nem lesz, addig a katonaság nagy részét ott tartják. A tartalékosokat a fegyvergyakorlatok elengedé­sével kárpótolják. Azoknak, akiknek három éve 1908. év őszén leteli, három gyakorlatot enged­nek el, a behívott tartalékosoknak pedig egy gyakorlatra nem kell bevonulniok. A nagykanizsai ipariskolai tanítók sérelme. A nagykanizsai ipariskolai tanítók értekezletet t ir­tottak 8 elhatározták, hojíy ha a jövőben elsején meg nem kapják járandóságaikat, mindoyájan lemondanak az ipariskolában való tanításról. Erre az elhatározásra az adott okot, hogy a városi pénztír többször nem fizette ki a taní­tókat, mert nem volt pénzkészlet. A taní'.ók pedig nem akarnak várni. — Bizony szomorú jelenség, amikor a nagyon gyenge fizetésből élő tanító megszolgált járandóságát nem kapja meg pontosan, hanem várnia kell, amié; össze­gyűl egy kis pénz a város kasszájában. Jellemző eset ez a városok háztartásának szegénységére is. Hiába, közel vagyunk a Kelethez, ahol meg­szokott dolog az, hogy a köztisztviselők hóna­pokig sem kapnak fizetséget. A Nyugaton azon­ban ilyesmi nem esik meg. Cselédjutalmaz^80k. A földművelési miníster Virág György tapolczai és Zsinkó István lesence­tomaji gazdasági cselédeknek 100 K jutalmat és díszoklevelet küldött. Zsinkó István 30, Virág György pedig 25 év óta szolgálnak egy helyen becsületes hűséggel. A jutalmakat jövő hónap elején adják át a derék cselédeknek. A pletyka. A kisvárosok legveszedelmesebb társadalmi betegsége a pletyka. Amig csak asszonyok űzik s amig nem ér elevenig az éles nyelvek fu'ánkja, addig nem nagy a baj. Da amikor már roszakarattal párosul és keresztül­gázol az egyéni becsületen, akkor elkeserítő és undort keltő gyarlóság és vétek. — Sümegen a mult héten egy orvost vett szájára a pletyka. Alj?s gyermek rontásról beszóltok. Az orvos ellenségei arról is akartak gondoskodni, hogy országos botrány legyen a dologból. A lap >kat informálták s egyik másik fel is ült a tudósí­tásnak. A helyszínen járt hírlapíró azonb.ui meggyőződött arról, hogy az egész r^ines tör­ténet nem egyéb vénasszony mesénél és rosszin­dulatú emberek által felfújt pletykáuál. Egy idegbeteg gyermek szülei keltették a mesét és az szájról szájra dagadt, nőtt, de a botrányból nem lett semmi, ami eléggé fájhat azoknak, akik szeretik a kisvárosi piszkos szenzációkat. Automobil járatok. Muraszombantban mozga­lom induld meg aziránt, hogy Alsólendva, Mura­szombat és Ridkersburg között utomobil járat létesíttessék. Az automobil omnibusok naponkint kétszer közlekednének s legalább 20 kilométer óránkénti sebességgel közlekednének. Garázda CigáRyok. Újév után nyomtalanul eltűnt a kanizsai Lakatos família, vezéreivel: öreg Lakatos György Ferkinával és ifjú Lakatos György Borsával együtt. Azóta főképpen Zala, Somogy és Vasmegyékben garázdálkodtak húsvét előtt; loptak, betörtek, többek közöir, kifosztot­ták a vasvári állomás péoztárát szakasztott oly módon, ahogy annak idején a csurgói takarék­pénztárt. Balatonszentendrén lovakot loptak, Snmogyszentiniklóson behatoltak Keglevich gróf kastélyába s onnan egy kocsira való ágyneműt, íuhákat és ezüst tárgyakat raboltak el. Öngyilkosság. Vlasics József polai gazdaember • nek szüksége volt egy lóra. Elment tehát a leg­közelebbi vásárra s ott sorra nézegette a felhaj­tott lovakat, amig végre megakadt a szeme egv sötótpej lovon. Eunek a testalkata, kora, sziuo megfelelt az ízlésének és csakhamar megtörtént az alku s Vlasics hazafelé baktatott a pejkóval. Otthon bekötötte a lovat az istálóba, megetette, és folyton szemlélte, mintha nem vol i.t vele megelégedve. Gyanúját közölte nejével, aki- aztán áthívta a szomszéd gpzdált s most nár hármasban bírálgatták a lovat, munkaképes 5­gét, értékét ós végül arra a m> gáilapodá-.r; jutottak, hogy bizony elszámította magát a gazda az alkunál, mert túlságosan drágán vette nv.-g a lovat. Vlasics efölötti bánatában Felakasfctot: u magát. Mire észrevették, már halva volt. Horvát iparostanoncok elhelyezése. A mura­közi fiuk legtöbbnyire Horvátországba vagy Sieyerba mentek tanoncoknak, vagy otthon ma­radtak ialusi iparosmesterekuél. Nem rég moz­galom indult meg aziránt, hogy a horvát tiui

Next

/
Oldalképek
Tartalom