Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-01-10 / 2. szám

1909 január 10. »Zalainegye, Zalavármegyei Hirla, c 7 nyekre az I kivételes díjszabás helyi díjszabás­szerű díjtételei, vagyis ugyanazon kedvezményes díjtételek ugyanazon feltételek és módozatok mellett alkalmaztassanak, melyeket a folyó évi november hó 4-én 90.360 szám alatt kelt rendo­letemmel a Bosna-Bródon és Fiúmén át szállí­tandó ily küldeményekre engedélyeztem. Ehhez képest a kedvezmény alkalmazásának helye van a gazdák, gazdasági egyesületek, községi elöljáróságok, takarmánykereskedők avagy szövet­kezetek oime alatt bérmentetlanül feladandó, az illető rendeltetési állomáson tényleg leadásra kerülő és onnan tengelyen elfuvaroztatandó szárított cukorrépaszelet küldeményekre nézve — a fuvar­díjnak kocsi s fuvarlevelenkiut legalább 10 000 Kg-ért való fizetése mellett Zimonytól a m. kir. államvasutak összes vonalain és a péos-harosi vasúton, valamint az államvasuti kezelés alatt álló mindazon tekintetbe jövő helyi érdekű vasutakon, melyekre nézve az államvasutaknak az üzletkezelési szerződés értelmében szabad díj­szabási jog van biztosítva. Felhivom az igazgatóságot, hogy ezen díj­kedvezménynek szabályszerű kihirdetés mellett folyó évi december hó 2(J-tól visszavonásig, de legkésőbb 1909 évi április bó végéig terjedő érvényességgel való életbeléptetése és alkalmazása iránt azonnal intézkedjék. Budapest, 1908 deoember 17. Kossuth a. k. A gödöllői m. kir szeszkisérleti állomás. A foldmivelésügyi m. kir. minisztérium alá rendelt gödöllői m. kir. szeszkisérleti állomás feladata: a) a szeszipar körébe vágó tudományos vizsgá­latok végzése és ezek eredményeinek megismer­tetése. b) Egy minta-szeszgyár üzemben tartása és vezetése, o) A szeszipar körébe vágó kérdé­sek figyelemmel kisérése szakszem pontból és kísér­letek végzése, különös tekintettel a hazai viszo­nyokra. d) Ujabb szeszfőző eljárásoknak kipró­bálása és megismertetése, e) Szeszgyárakban üzemvizsgálatok végzése a m. kir. foldmivelés­ügyi miiiister által megszabott díjszabás alapján, f) A szeszgyári üzembe vágó szaktanácsok adása, illetőleg kidolgozása, g) Szeszgyári tervek és költségelőirányzatok felülbirálata. h) A szeszipar körébe tartozó vizsgálatoknak a megállapított díjszabás szerinti végzése. Ujabb szeszfőzési eljá­rások kipróbálása díjmentes. Úgyszintén díj­mentesen végzi az állomás a szeszgyári üzembe vágó szaktanácsok kidolgozását, valamint a szesz­gyári tervek és költségelőirányzatok felülbirá'atát is. i) Közreműködés a szeszgyári vezetők kikép­zésében. Az állomás az előirt vizsgálati díjakért a beküldött tárgyakat megvizsgálja; az üzemvizs­gálatokat pedig a helyszínén végezteti. A vizsgá­lati díjak 2—40 K között váltakoznak, az üzem­vizsgálatoknál pedig megtérítendők a kiküldött tisztviselő napi és fuvardíjai s a helyszínén vég­zett vizsgálatok díjai, amelyek 50 K-t meg nem haladhatnak. Oly mezőgazdasági szeszgyárak, melyeknek tulajdonosai a Magyar Mezőgazda­sági Szesztermelők Egyesületének, az O. M. G. E.-nek, illetve az Erdélyi gazdasági egyletnek tagjai, a feltüntetett vizsgálati díjakból 25 ü/ 0 kedvezményt élveznek. Minthogy a vizsgálandó tárgyak próbavétele és csomagolása sok esetben befolyáesal bir a vizsgálat eredményére, ajánla­tos kétely esetén az állomás utasítását ki.cérni. Felhívás tözeges-rétmütrágyázási kísérletre. Az orsz. m. kir. növénytermelési kísérleti állo­más tapasztalatai szerint a tőzeges rétek ter­mése műtrágyázással jelentékenyen növelhető és a műtrágyázás folytán a rét növényzete is sok esetben kedvezően átalakul. Hazánkban még mai nap is nagyon sok elhanyagolt tőzeges rét van, mely rétek keveset és gyenge minőségű szénát adnak. Ilyen rétek trágyázására különösen alkalmasak a műtrágyák, melyeknek megismerése, illetve kipróbálása végett a növénytermelési kísérleti állomás a folyó év őszén kísérleteket óhajt végezni. A kísérletek tervezete a követ­kező lesz: A rétből kihasítandó 2, egyenkint 1600 négyszögöl nagyságú parcella, ügyelve azonban arra, hogy ezen paroellákon a rét talaja lehetőleg egyenletes legyen. Az első parcella trágyázatlan marad, a második parcellára elszó­ratik az állomás által ingyen de bérrneutetlenül küldendő 200 kg szuperfoszfát. A kísérletező a műtrágyát azon kötelezettség ellenében kapja, ho*y megfigyeléseit és a két évi terméseredmé­.1 nyeket nz általunk küldendő rovatos ivbe beve­zeti ós ezt hozzánk beküldi. Ezenkívül ugy a trágyázatlan, mint a szuperfoszfátozo't parcellán termett széna és sarjuból 2—2 kg mintát küld állomásunknak. Országos m. kir. növénytermelési kísérleti állomás Magyaróváron. Munkáskinálat. Községünkben mintegy 2000 olyan mezei munkás van, aki hajlandó az 190y évi aratás, cséplés, stb. mezei munka teljesíté­sére távolabbi vidékre is beszegődni. Különösen igen sok hónapszámod mez ii munkás vau köz­tük. Ha tehát uradalmaknak mezei munkásra van szükségük, munkásszükségletüket, a felté­telek közlésével, velünk közöljék. A legnagyobb készséggel állunk az uradalmak rendelkezésére. A békéscsabai »Községi Munkásotthon* inté­zősége. H i r e k. A zalaegerszegi kereskedelmi és társas­kör közgyűlése. A zalaegerszegi kereskedelmi és társaskör f. hó 3-án tartotta évi rendes közgyűlését. Dr. Hajós Ignác egyleti elnök távollétéhen az ülést Büchler Jakab alelnök vezeUe. Elnök üdvözli a szép számban megjelent tagokat, az ülést határozatképesnek nyilvánítva, megnyitotta. Balassa Benő egyleti titkár előterjesztette az igazgató választmány mult évi működéséről szóló évi jelentését. Visszapillantást vetett az egylet negyedszázados múltjára; azokra a szooi­ális viszonyokra, amelyek az egylet megalakí­tását követelték. Az egylet kulturális törekvései közül felemlítette az egylet által alapított ós sikeresen működő kereskedő tanonc iskolát, az egyletben rendezett ingvenes szakelőadásokat, az 500 K értékű hírlapot és folyóiratot, a nagy gonddal és még nagyobb áldozattal fenntartott könyvtárt. Az egyl t k' dasági téren kifejtett tevékenységből kitűnik, hogy az egylet szorgal­mazta éveken keresztül a végre megvalósított napközi vonatjáratokat Zalaegerszeg és Csák­tornya között. — Feliratot intézett a keres­kedelmi minisztériumhoz: 1. a kartellek ellen, kimutatva ezekuek káros közgazdasági hatását; 2. a felemelni szándékolt vasúti tarifa ellen ; 3. a vasúti állomásnak a városi telefonhálózattal leendő egybekapcsolása tárgyábau, amely kérel­met a ministerium teohnikai okokból teljesít­hetlennek találta; 4. a romlandó postai külde­ményeknek a megérkezéskor való azonnali kiada­tása tárgyában, amely kérelem kedvező elin­tézést nyert; 5. a távírda és telefon szolgálat­nak munkaszüneti napokra való kiterjesztése tárgyában, amely kérelem kedvező elintézést nyert. Az egylet közbenjárására létesült Zala­egerszeg és Zalaszeutiván között az éjjeli bérkoosi járat, amely azonban a részvétlenség miatt meg­szűnt. Az egylet megkereste a városi rendőr­kapitányságot, hogy a kereskedőket a feltüoőbb reklám cikkek kirakásábau ne akadályozza, ezt a kérelmet a rendőrkapitányság elutasította. Végül behatóan ismertette az egylet társadalmi céljait, utalva arra a viszás állapotra, hogy az egyleti tagok mellőzik az egylet helyiségeit és e helyett a kávéházakat látogatják. Erősen támadja azokat a kereskedőket, kik az egylet­ből kiléptek, kik a kereskedelmi zászlót hűtle­nül elhagyták. Kimutatta, hogy 70 kereskedő közül csakis 35 van cz egylet kötelékében, a másik 35 kereskedő élvezi az egyleti utón elért előnyöket ós megtagadja saját cégérét viselő egyle­tétől a csekély támogatást. A közgyűlés a tit­kári jelentést tudomásul vette és a titkárnak buzgó működéséért jegyzőkönyvi elismerést szava­zott. Az 1909. évi költségvetés elfogadása és a számvizsgáló bizottság jelentésének tudomásul vétele után megejtetett a tisztújítás következő eredménnyel: Tisztviselők : Elnök dr Hajós Ignác, alelnökök Büchler Jakab, Dervarits Lajos, titkár Balassa Benő, ügyész dr László Pál, háznagyok Dr Rosenthal Jenő, Morandini Tamás, könyvtáros Magyar Hermán, jegyzők Ábrányi Gyula, Szommer Sándor, pénztáros Heinrich Pál. Választmány: Botchán Gyula, Breisach Sámuel, Berger József, Dr Czinder István, Dcutsob Ferenc, Fisoher Pál, Dr Fürst Béla, Gráner Géza, Dr Gráner Adolf, Grünbaum Ferenc, Grosz Győző, Gyarmati Vilmos, Schütz Sándor, Dr Halász Miksa, Dr Kaiser Emil, Mondsoheiü Simu, Löwostein Jakab, Reisinger, Rudolf, Rosenberg Z-iigmond, Wiinber/er Jakab. S/..<mvizsgálÓK : Prager Samu, Polgár Arnold, Pataki Gusztáv. Képviselőtestületi közgyűlés. Zalaegerszeg város képviselőtestülete 19U9 évi j inuár 7-én rend­kívüli közgyűlést tartott, melyen következő tár­gyak nyertek elintézést. Tudomásul vették a városi tanácsn ak a városi villamosművek átvé­í telének megtörténtéről szóló jelentését. A meg­váltási összegnek felvételét ós a Ganz s Társa oég részére leendő kifizetését a közgyűlés elha­tározta. — A városi villamosművek kezelési szabályzatát jóváhagyták és a felügyelő bizott­ságba a következő tagokat választották meg : Baján Ferenc, Bosehán Gyula, Baly Béla, Dr Koresztury József, Mondschein Samu, Dr Thassy Gábor, Tivolt János, Udvardy Ignác és Udvardy Vince képviselőtestületi tagokat. Az 1908. évi 38. to. 34. § a értelmében megalakítandó közegészség­ügyi bizottságba megválasztattak: Kaszter Sándor, Paukovich György, Nóvák Mihály, Kászonyi Mihály, Breisach Sámuel, Stern Farkas, Udvardy Ignác, Keszli Ferenc és Dr Csák Károly. — A községbiró helyettesítésével az 1877. évi XXII. tc. 5. §-a értelmében Brenn Zoltán városi I. aljegyző bízatott meg. — A m. kir. posta és távírda hivatalnak célbavett áthelyezéséről szóló polgármesteri jelentés előterjesztése nagy vihart idézett elő a jelen volt képviselők között. Egy­hangúlag elhatároztatott, hogy a postahivatalnak áthelyezése ellen állást foglal a város; felterjesz­tést intéz a m. kir. kereskedelemügyi minister­hez a postahivatalnak mostani helyén leendő meghagyása iránt és hason értelmű felterjesz­téssel fordul a vármegyei közigazgatási bizott­sághoz, a melyben kéri, hogy az ügyet tegye magáévá s hasonló értelemben irjon föl a mmis­terhez. — Ugy tudjuk, hogy a város közönsége körében, nevezetesen a kereskedők közt, moz­galom indult meg, a melynek oélja, hogy a keres­kedelmi kormányt a célbavett tervnek abban­hagyására kérjék föl. — Faragó Béla megvá­lasztott v. képviselői jogát kívánja gyakorolni, a közgyűlés tehát Skublics Imre első póttagnak behívását rendelte el. Kinevezés. A m. kir. vallás és közoktatás­ügyi minister Schraidt Józsefet, a helybeli állami felsőkereskedelmi iskola igazgatóját a VII. fize­tési osztályba léptette elő, Elek Márton meg­bízott tanárt pedig a IX. fizetési osztályba a helybeli áilami felső kereskedelmi iskolához ren­des tanárrá kinevezte. Jelölő értekezlet. A törvényhatósági bizott­ságnak tapolczai járási tagjai szerdán értekez­letet tartottak, amely alkalommal a Szentmiklóssy Gyula nyugdíjazása folytán megüresedett főszolga­bírói állásra Karácsony Kálmán tb. főszolgabírót jelölték ; egyszersmind kimondták, hogy a balaton­füredi bizottsági tagok azon óhajtását, mely szerint főszolgabirájukká Langer Istvánt kiváu­ják megválasztani, a tapolcai járás támogatja. Megyebizottsági tag választás. Sümegen a minap megejtett választás alkalmával S/.ücs Zsigmond megyebizottsági taggá választatott. Békefl Elek zalakoppányi községi iskolai igaz­gató-tanító ós róm. kath. kántor, megyebizottsági tag 49 éves korában meghalt 1909 január 1-én. Nagy részvét mellett eltemettetett január 3-án, d. u. 4 órakor. A zalai tanítóság egyik oszlopos tagja volt ő. Az utóbbi években szívbaj gyötörte. Mult óv szeptemberében azt mondta egyik barát­jának : » Meglásd, a jövő vakáció engem a föld­ben talál.« Beteljesedett. Nemosnk kiváló tanító, hanem jeles szónok is volt. Nem régen még küldöttséget vezetett a ministerhez. Tevékeny életének egyik legszebb eredménye a fillokszerától kipusztított koppányi szőlőhegyek felújítása, ami egyenesen az ő érdeme. A szőlőojtás és gyökereztetés terén mester; a népet ő vezette belo a modern szőlőművelésbe, ami által keresothez és vagyouhoz juttatta a munkás, szorgalmas földműveseket, akik ma keresett szőlőmunkások és ismert szőlőgazdák. Békefi Elek zalainak tartotta magát, pedig Vas­megye szülötte volt. 25 éves tanítóságát a zala­egerszegi tanítói járáskör 1901. május havában ünnepelte, mikor is dr Ruzsieska Kálmíu kir. tan., Zalavármegye tanfelügyelője meleg szavak kíséretében adta át neki a minister elis r.erő levelét. ^Faiskolájáért 100 K jutalomban is részesült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom