Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-06-27 / 26. szám

6 »Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1909 májas 50.' metlenséget a lakosságra, különösen a háztulaj­donosokra hárit. A mindennapi öntözés is azonban csak a fő-utcákon divik, mert ott a rendőrség ébereb­ben ellenőriz. A sikátorok porát legfeljebb akkor öntözik, amikor a kókitőa viznek keresnek helyet. Igazán unalmas lehet a közönség előtt az, hogy ezt az agyoncsépelt témát időnként újra előszedjük, de ugy látszik, mégsem felesleges ez, mert ha a por káros hatásait mindenki átérezné, ugy már nem kellene nekünk sem a porról firkálnunk. Nem árthat emlékeztetni arra, hogy a por nemcsak a szépérzéket sérti; nemcsak a laká­sokat rongálja mindent ellepő áradatával, hanem lassanként az egészséget is aláássa és végzetes bajok közvetlen okává válik. A por háromszoros veszedelemmel fenyegeti szervezetünket. Először is mechanice ingerli és sérti a nyák hártyákat; másodszor károsan hat azon vegyi alkatrészek és mérges anyagok által, amelyekkel a bomlás­nak indult szerves anyagok telitik s végül harmadszor a baktériumok révén, amelyeknek a por legjobb vivő anyaga. Pontos bakteriológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a por valósággal hemzseg a baktériumok­tól s eléggé ismeretes például az a szerep, amelyet a tuberkulózis vagy a kolera bacillusainak ter­jesztésében játszik, a melyek a felkavart por utján, a porszemek hátán nyargalva jutnak leg­könnyebben az emberi szervezetbe. A légutak számos betegsége, a náthától kezdve a tüdővészig, gyakran a por következménye. Az utcák szennyes porának s a magyar alföld poros levegőjének bizonyára kiváló érdeme van s tüdővész terjedésében. Es valószínű, hogy az állatokra sem lehet közömbös a por, a mi agrár országban szintén jelentős indok a por ellen való védekezésre. Hogy pedig a veszedelmet, amelylyel a fer­tőzött porral telitett levegő fenyeget, megfelelő öntözéssel hatásosan lehet osökkenteni, ezt pon­tos mérések igazolják, melyek szerint — a kü­lömböző mérések eredményeinek maximumát és minimumát állitva szembe — mig egy köbméter levegő száraz, szélcsendes időben és öntözés nélkül 2—4 centigramm port tartalmaz, addig bőséges öntözés vagy cső által e szám köbmé­terenként 0*15 miligrammra, tehát kétszázad­résznyire is lenyomható. A szél pedig még nagyobb pormennyiségeket kever a levegőbe, tehát széljárta vidékeken két­szeresen szükséges az öntözés, amely nem céltalan lukszus és városias nagyzolás, hanem olyan reális kiadás, melynek haszna sokszorosan megtérül az egészségében megvédett lakosság munkaképességében. Ezért meg kell találni az öntözés módját és eszközeit. Nem a híréért, a látszat kedvéért, hanem az utoa egész szélessé­gében kell öntöztetni, minden négyzetméterre legalább egy liter vizet számítva s naponta leg­alább kétszer. Ezt természetesen a város két pár lova — a ezeméthordá8 és egyéb fuvarozás mellett — nem győzi. De talán annyira szegények mégsem va­gyunk, hogy egy idényfogatot a nyárra be ne állithatnánk s a háztulajdonosok aligha éreznék meg azt a fáradságot, ha néhány kanna vizet ellocsoltatnának. Hiszen néhanapján az Isten is segit egy kis esővel. Gróf Batthyány Pál lemondása. Tegnap az esti órákban hire terjedt an­nak, hogy Gróf Batthyány Pál főispán beadta lemondását. A hir igaznak bizo­nyult. Őméltósága maga jelentette ki, hogy lemondását szombaton délután pos­tára adat'a. A főispán lemondása nagy meglepetést és levertséget keltett az egész városban. A lemondás minden esetre a politikai válság fordulópontját jelzi s va­lószínűleg összefüggésben vau azzal, hogy Kossuth Ferenc tegnapi audienciája elma­radt. Egyébként minden további kombi­náció idő előtti volna. Lapunk zártakor értesültünk arról, hogy az összes függet­lenségi főispánok lemondtak. A vasár- és ünnepnapi fél tizenkét órai mise julius és augusztus hónapok folyamán nem fog megtartatni. I Hivatalvizsgálat. Gróf Batthyány Pál főispán í ur őméltósága a mult héten a novai és letenyei ; főszolgabírói hivatalokat vizsgálta meg. Kíséreté­| ben voltak Odor Gáza kir. tanácsos pénzügy- , ; igazgató, Dr Thassy Gábor m. tiszti főorvos és < I Dr Marik Pál főispáni titkár. Esküvő. Fülöp Jenő zalaegerszegi kir. tör­j vényszéki jegyző julius hó 10-én tartja eakii­J vőjét a zalaegerszegi plébánia templomban Szigethy Margit urleánnyal, Dr Szigethy Elemér ügyvéd leányával. Eljegyzés. Rozenkrancz István zalaegerszegi vendéglős eljegyezte Németh Irénkét, Németh János zalaszentgróti földbirtokos leányát. Uj ministeri tanácsos. A hivatalos lap mult héten közölte, hogy a király Bosnyák Zoltán belügyministeri osztálytanácsost ministeri taná­csossá nevezte ki. Bosnyák Zoltán fivére Bosnyák Géza misefai földbirtokosnak, vármegyei közéle­tünk egyik legnépszerűbb vezető férfiának. Az uj ministeri tanáososnak Zalavármegyében sok a személyes ismerőse és tisztelője. Évekkel ez­előtt hosszabb ideig tartózkodott Zalaegerszegen is, ahol a vármegyei árvaszéknél folyt hiva­talvizsgálatot vezette. Bosnyák Zoltán neve országszerte ismert. Mint drámairónak szép si­kerei voltak, mint tisztviselő pedig egy zseniá­lis alkotással : a gyermekvédelem rendszerének kidolgozásával éa szervezésével szerzett elévül­hetetlén érdemeket. A magyurországi gyermek­védelem olyan nagyszabású alkotás, olyan nemes gondolat, amellyel megelőztük a külföldet, elis­merést szereztünk vele minden nemzet humanis­tái előtt, mert ejry nagy szociális eszmét vittünk közelebb a megvalósuláshoz. Ennek az eszmé­nek a szolgálatában áll Bosnyák Zoltán minis­teri tanácsos, aki a gyermekvédelmi osztályt vezeti. Az ő meleg, érző szive megérezte az elhagyott gyermekek nyomorúságát, éleslátása belepillantott a mes.sze jövendőbe, amely az ember védelmét minden kulturállamban a leg­első állami feladattá teszi; de tudta eleve azt is, hogy nálunk a gyermekvédelem hatalmas intézménye a nemzetnek egyik nagy erőforrása lesz, amelynek nemcsak humantárius, hanem nemzeti, gazdasági és kulturális céljai is van­nak. Az intézmény szülotésétől mai kifejlődéséig Bosnyák Zoltán dicsősége. Az ő osendes és ki­tartó munkásságának nyomán halnd a Kyermak­védelem szervezése, hódit a legszebb, legneme­sebb humánus gondolat. Méltó, hogy az ember­szeretet és a nagy nemzeti célok munkása minél magasabb polcra jusson. Kinevezés a vármegyénél. Gróf Batthyány Pál főispán Gyömörey Istvánt tb. szolgabiróvá ós Hartmann Károly Csáktornyái járásbirósági tolmáosot árvaszéki Írnokká é« horvát fordítóvá nevezte ki. Kivándorlási blzt08. Soós Pongráo miniszteri titkár kivándorlási biztosssá neveztetett ki. Soós Pongráo sokáig a sümegi járás főszolgabírója volt, később anyakönyvi felügyelő lett Nagy­kanizsán s innét rendeltetett be a belügyminisz­tériumba. Gyászhír. Weber Károly kir. Ítélőtáblai biró, a nagykanizsai kir. törvényszák bírája, a Tár­saskör elnöke 59 éves korában meghalt. Köz­tiszteletben álló férfiú volt Nagykanizsa város közéletében élénk részt vett. Egész pályáját Nagykanizsán futotta meg, ott kezdte a köz­szolgálatot mint joggyakornok. Az egész város társ.idaima mély részvéttel fogadta halálának hirér. Braunstein József nyugalmazott árvaszéki ülnök, városi tanácsos 62 éves korában meg­halt Zalaegerszegen. A megboldogult közszere­tetbon álló, népszerű, törhetetlen magyar érzésű férfiú volt. Pályáját a vármegye szolgálatában kezdte, majd Zalaegerszeg város tanácsosa lett s egy évvel ezelőtt vonult nyugalomba. Csalá­dot nem alapított s vele kihalt a Brauustein ceálád. Rokonainak, barátainak és tisztelőinek részvéte kiaérte örök nyugvó helyére, a zala­egerszegi temetőbe. A csáktornyai függetlenségi párt e hó 22-én értekezletet tartott, amelyen az önálló banknak 1911-ben leendő felállítása mellett foglalt állást. A párt megkeresi az országos függetlenségi párt elnökségét aziránt, hogy az önálló bank felállí­tása érdekében mindent elkövessen s a közős bünk szabadalmának meghosszabításáh'iz hozzá no járuljon. A Csáktornyái függetlenségi ée negyvennyolcas párt választmánya követeli, hogy az önálló ueui­teti bank 1911. január l-ig feltétlenül felállít­tassák, nemcsak azért, mert ehez a magyar nem­zetnek természetes és törvéuyekben is biztosított, a korona által külön is elismert elvitásshatatlan joga van, nemosak azért, mert az « magyar parlament túlnyomó többségét alkotó függet­lenségi párt egyik sarkalatos régi programmpontja, hanem mert a nemzet a Magyarországra hát­rányos kiegyezés elfogadása é» a quóta feleme­lése által as önálló namxeti banknak ellenértékét már megfizette, minélfogva az Oíztrák-Magyar bank szabadalmának meghosszabbítása most már nem volna egyéb a magyar nemzet beosapá­sánál. Ugyancsak szilárdan ragaszkodik a csáktor­nyai függetlenségi és negyvennyolcas párt vá­lasztmánya ahoz is, nogy az önálló mígyar vámterület 1917. január 1-óig megalkottassék. Ellene vau minden olyan fúziónak, mely a negyvennyolcas elvek feladás:-, vagy elalkuvása mellett jöhet osak létre. Az értekezlet Kossuth Ferencit és Ju»th Gyulát táviratilag üdvözölte. Pályázat ösztöndijra. Zalavármegye alispánja pályázatot hirdetett a 28430 K Daák Ferenc-ösz­töndij alap kamataiból álló ösztöndijra, amelyet zalamegyei illetőségű, szegénysorsu főiskolai (egyetemi vagy jogakadémiai) hallgató nyerhet el. Az ösztöndijat Zalavármegye törvényhatósági bizottsága adományozza. A kérvények a főiskolai hatóságok u'ján a törvényhatósági bizottsághoz oimezve julius hó 30-áig nyújtandók be. Kinevezés. Goldfinger Dezső zalaegerszegi lakós lakatos iparos ugyan ide hordóhitelesitővé neveztetett ki. Szláby Sándor zalaegerszegi kir. járásbirósági díjnok az itteni kir. törvényszékhez írnokká kineveztetett. Érettségi vizsgálatok. A zalaegerszegi állami felső kereskedelmi iskolában a szóbeli érettségi vizsgálatok junius 22 és 23 án voltak. A vizs­gáló bizottság elnöke K. Jónás Ödön udvari tanáosos, műegyetemi prorektor, mint a vallás­és közoktatásügyi m. kir. miniszter biztosa volt. Társelnök Szeudrői Már, a győri kerületi keres­kedelmi és iparkamara titkára, mint a kereske­delemügyi m. kir. miniszter biztosa. A vizsgálaton 25 tanuló vett részt. Jjlesen felelt meg 3 tanuló: Kertész Andor, Klethofer Győző, Saseudrei Mihály. Jól felelt meg tf tanuló : Boszkovitz Lipót, Lővinger József, Mándli Sándor, Neufeld Iván, Rothsohild Pál, Szüos István, Weinberger Imre, Weisz Sándor. Megfelelt 13 tanuló : Csizmazia Fereuo, Illés Bálint, Jakabfiy Antal, Kertész I^nác, Kertész Sándor, Kisfaludi Géza. Németh József, Nóvák Kálmán, Novothny Kázmér, Pruska Sándor, Szabó József, Tóth Géza, Tóth Tivadar. Javitó vizsgálatra utasít­tatott 1 tanuló. Iskolai beírások. A zalaegerszegi áll. felső kereskedelmi iskolában az 1909/10-ik tanévre a felvételek junius 31-én, julius 1. 2. 3-án lesz­nek d. e. 8-tól 12-ig az igazgatói irodában. A felvételnél tartozik a jelentkező 10 K felvételi díjat fizetni és a megelőző iskolai évről s*óló bizonyítványát beadni. A jelentkezés írásban is történhetik a felvételi díj és bizonyítvány bekül­dése mellett. Az igy felvett tanuló tartozik szeptember első 8 napján a beírásra személye­sen jelentkezni, különben nemoaak a belépésre való jogosultságát veszti el, hanem egyúttal a befizetett felvételi díjat is. A ki julius 3-ig, esetleg 5 ig nem iratkozik be, attól az igazgató a felvételt megtagadhatja, ha a létszám betelt. A szabályszerű létszám osztályonként 40. — A kir. főigazgató 5—5 tanulónak adhat felvételi engedélyt a szabályszerű létszámon felül. Az engedélyért csak szeptember 4-ike után lehet folyamodni. Helyreigazítás. Mult héten egy incidens hire került közszájra Zalaegerszegen. Gyurics Belizár tábornok ac „Arany Bárány" szálloda egyik pincérét, aki arra figyelmeztette, hogy az az asztal, amelyhez ült, el van foglalva, elkergette az asztaltól, miközben állítólag magyargyalázó kifejezésekkel illette. A városban a hir szájról szájra járt és sokféle verzióban keringett. Ennek nyomán mi is megirtuk az esetet. Erre vonat­kozólag a székesfehérvári V. honvédkerületi parancsnoksága következő helyreigazítástadta ki: »Gyurics B lizár tábornok, a m. kir. 3. lovas dandár pariinc-tnoka f. hó 14 és 15-éu a m. kir. 7. bonvéd huszárezred 2-ik osztálya felett Ztla­egerszegen szemlét tartott. A tábornok ur 13-áu

Next

/
Oldalképek
Tartalom