Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-05-30 / 22. szám

1905. május 30. »Zalamegye Zalavármegyei Hírlap* 5 tartalmazhatnak (buzakeverók a rozsban, valu­miut a megengedett tisztátlansági fokot hiírom százalékkal túlhaladó árpakeverék a zabban nem képezi kifogás tárgyát, ha különben a gabona­félék társzerüek), ha ennél nagyobb a százalék, akkor a katonaság át nem veszi; megjegyzem, hogy ha a gazdának az élelmező raktárban díj­mentesen rendelkezésre bocsátott Baoker-fóle szelelő rostán a próbánál a szemétbe egészséges szemek is hullanak, jogában áll újból átrostál­tatni a kihullott szemetet. A próbánál a rostá­val peroenkint 35 körforgást kell végezni. A katonaság a minőségi súlyt illetőleg oly esekély igényekkel lép fel, hogv e tekintetben a gazda minőségileg a legrosszabb óv termésé­iül is meg tud felelni, mivel a minőségi súly­nak hektoliterenkint búzánál csak 73 kgnak kell lenni. A minőségi súlypróba — amint az a buda­pesti I. honvéd kerületi élelmezési raktárban előttünk be lett mutatva — következőképen történik. Az átveendő gabonából 500 zsákig 5, ezen felül 10 zsák ös*ze lesz öntve, két ember la­páttal jól összekeveri, hogy az összes részek lehetőleg egyenleteben eloszoljanak, ebből az összekevert gabonából 60—70 kgnyit felöntiink a töltőkéezülékbe — mely h»sonló a termény­kereskedők ál*al használt minőségi súlypróba mérleghez, csakhogy nagyobb, — melyből a gabona egyenletesen lesz az aláhelyezett 50 li­ter tartalmú mérőedénybe beeresztve. A midőn az összts mennyiség lement, csapófával le lesz ütve s pontosan megmórlegelve. Az így nyert súly, illetve annak kétszerese fogja adni a be­szállított termény hektoliter súlyát. Ezatán jön a tisztátlansági próba. E óéiból az összekevert 5—10 zsákból pontosan lemérünk i00 vagy 200 kgot s ezt a Baoker-féle rostán megtisz­títjuk s lemérjük. A megrostált gabonából 3 kgnyi mennyiséget kiveszünk, újból jól össze­keverjük s 100 grammot lemérünk s ezen meg­ejtjük a szemlélési próbát egy kiterített fekete papiron, vagyis minden idegen anyagot és ke­veiéket eltávolítunk s a visszamaradt rész sú­lyát megállapítjuk, A szemlélési próbánál meg­állapított tisztátlanság a a rostánál kihullott szemétnek együttvéve nem szabad többet ki­tenni 100 kgonkint 2.5 kgnál, még pedig oly formán, hogy ebből 1 kgramm essék a rostával kiválasztott személre, 1 és fél kgramm pedig a szemlélési próba utján kiválasztott idegen al­katrészekre. Ha a szállított gabona az ily mó­don támasztott követelménynek megfelel, akkor az társzerü és átveszik. A zab minőségi súlya ép ugy állapittatik meg a töltőkészülékkel, mint a gabonánál. A zab minőségi HÚlyának hektoliterenkint 41 kgnaK kell lenni. A zab legutóbbi termésből való, érett, rom­latlan, sértetlen és tiszta legyen. Csak közönsé­ges sárgafehér zab vétetik át, fekete kivételesen és határozott féltőbb engedély alapján. A zab idegen anyagból legfeljebb 3 és fél súlyszázalékot tartalmazhat, melyből a rostaalj 1 és fél, LZ idegen mag pedig 2 százalék lehet. Ha a zabnál a szeméthulladék 3 és fél száza­léknál, illetőleg a roetaalj 1 és fél százaléknál több és ha a zabban kavics, fold vagy agyag­d rabkák nem elvétve, hanem feltűnő módon és mennyiségben fordulnak elő, akkor a zab az élelmező raktár által át nem vehető. A széna jó rétiíüvekből álljon, száraz, állott, tiszta, egészséges és kellemes illatú legyen. Sás, nád, tÜBkés, húros, keményszárú növényeknek a szénában nem szabad lenni. Idei termésű széna szeptember előtt át nem vehető. Teljesen kifogástalan minőségű sarjú kivétel­kép átvétetik. A szalma szintén egészséges, rozsdától, liszt­vagy mézharmattól ment, száraz és tiszta le­gyen. Ágyszalmául elsősorban zsuppszalma vé­tetik át, azonban oly vidéken, hol a géppel való cséplés a túlnyomó, ott gépszalma is be­szereztetik, azonban a szálaknak nem szabad nagyon összetörve lenni. Alomszalmának nem szabad pelyvával kevertnek lenni. A kézi bevásárlás főelőnye, hogy ez esetben Í> ki-guzda is rCazt tud venni a h«di-ereg ellá­tásában h i^y terményeit jó árban tudj.i érté­kesíteni s övé marad az a százalék is, mi a köy.vetitőaeli jut. Azt mondják egyesek, Im^y a kereskedő nem vizsgálja meg u,<y a gabonát, mint a katona­ság 1 Hál ez igaz, csakhogy gyakorlott szemei­vel rögtön észre veszi, vájjon a gabona átad­ható* e a hadseregnek vagy nem s ha igen, minő tisztogatási munkálatok után, mely mun­káknak értékét jó magasan felszámítja s e sze­rint ígér az áruért. Miért ne tisztíthatná meg a gazda gabonáját ugy, ahogy az fent leirva lett, hiszen a gazdának a tisztogatás nem kerül annyiba, mint a kereskedőnek, mert alkalmas időben esetleg a osolédséggel is elvégeztetheti, de még ha napszám mellett tisztittatja is ki gabonáját, akkor is kifizeti magát, mivel a ka­tonaság a társzerü, tehát megfelelő terményért a piaoi árnál 5 százalékkal többet fizet. Ros­tálja ki tehát a gazda jól gabonáját, mert ezzel emeli értékét és azután a rostaalja sem vész kárba, mert az a gazdaságban is jól értéke­síthető. Megjegyzendő, hogy az élelmezési raktárak is átveszik megtekintés után a gabonát, ha lát­ják, hogy az megfelelő, vagyis kellőkép meg van tisztítva. Ha pedig a gabona szemetes, ad a raktár ingyen helyet, ingyen rostát, hogy az átrostálható és átvehető állapotba hozható le­gyen. Miután az élelmező raktárak cséplés után több hónapon keresztül szerzik be szükségle­teiket, tehát a gazda sem kénytelen — ha a katonaságnak akarja is gabonáját eladni — elprédálni terményét, de megvárhatja az elő­nyösobb áralakulást s akkor viszi be az élel­mezési raktárba. Igen nagy előny a kézi bevásárlásnál való értékesítésnél az a körülmén,, hogy a« eladó terményének jó árát azounal megkapja s még nyugtabélyeget sem kell fizetnie. Ezek azok a legfontosabb dolgok, melyek a kézi bevásárlásnál okvetlen figyelembe veendők, illetve betartandók. A hadsereg élelmezésénél a termelő gazda a kézi bevásárlásokon kivül a bérleti szállítások­nál is figyelembe jöhet. A bérleti szállításoknál a gazda és a katona­ság között kötendő szerződés alapját a ,,szálli­•tási feltételek füzete" k^p-'zi. E füzetben van­nak letéve azok a módozatok, melyekkel a kato­naság a bérlőt (s/.állitót) elvállalt szerződésszerű kötelezettségeinek pontos és lelkiismeretes tel­jesítésére szoríthatja, de más részről ez nyújtja a bérlőnek a garantiát arra, hogy zaklatásnak ki ne legyen téve s hogy mindennemű, a szál­lításból folyó véleményeltérés a jog és méltá­nyosság szellemében tárgyaltassék. E „szállítási feltételek füzetó"-nek alapos ismerete a bérlő részéről oly fontos, hogy a nélkül még ne is gondoljon a gazda bérleti szállításra. Meg kell említenem, hogy a szállitási felté­telek füzetét mindenki ingyen megszerezheti, ha a hadbiztosságokho/i, vagy a katonai élelmezési raktárakhoe, vagy pedig a honvéd esapatok ke­zelő irodáihoz fordul. Miután a szállitási feltételek füzete mindenki által könnyen megszerezhető, nem tartom azt szükségesnek itt szószerint közölni, azonban a füzet egyes cikkelyeinek felsorolása után, azok egyikének-másikának ismertetésére fogok kiter­jeszkedni. A füzet oikkei a kövotkezők: I. A szállítási üzlet terjedelme. II. Az állandóan elhelyezett csapatok szük­séglete. III. A fegyvergyakorlatra és más óéiból be­vonuló legénység (és lovak) szükséglete. IV. Az átvonulók szükséglete. V. Több szolgáltatás. VI. A felveendő szükséglet közlése. VII. Tartalékkészlet. VIII. A tartalékkészlet igénybevétele és meg­térítése. IX. A szükséglet csökkenése. X. A felveendő cikkek közvetlen átadása. XI. Az élelmi oikkek minősége. XII. Minőségi kifogások elintézése. XIII. A szállitási kötelezettségek nem telje­sítése esetében követendő eljárás. XIV. A felvétel, illetőleg kiszolgáltatás, fel­vételi okmányok ; leszámolás. XV. Az ajánlattétel. XVI. Bánatpénz és óvadék. XVII. A szállitott. oikkek kifizetése. XVIII. A szállítónak meghatalmazott által való helyettesítése. XIX." Bírói illetékesség. XX. Szerződés átruházás. XXI. A szállító elhalálozása, vagy a szállí­tás folytatására törvény szerint képtelenné vá­lása esetében követendő eljárás. XXII. A szállításnak valamely társaság ál­tal való elvállalása. XXIII. Szerződéskötés. XXIV. Mozgósítás esetére vonatkozó külön határozmányok. Az 1., 2., 3., 4. pontok alapján a szállitó köteles a szerződésben kikötött mennyiséget a megállapított időben ós helyen átszolgáltatni; az 5. pont azonban kötelezi szállítót az esetre, ha a szerződéses mennyiség nem elegendő, ugyanoly árban, ennek 25 százalékát a katonaság kíván­ságára szállítani, még pedig mindennemű kár­pótlásra való igény nőikül. A 6. cikk szerint a katonaság köteles a szállítót a rendes szükség­letről ós a kivételezést napról előre értesíteni. A szállitó a 7. §. szerint mindazon cikkek­ből, melyeknek szállítását elnyerte, köteles tar­talékkészletet tartani. Ez alól senki sem ment­hető fel. A tartalékkészlet mennyisége — 1 havi szükséglet között váltakozik aszerint, amiut a osapat egész éven át egy helyen van, vagy csak rövidebb ideig. A tartalékkészletek a esa­patok felügyelete alatt állanak. A részletes utasítást erre nézve különben a szállitási felté­telek füzetének 7. ós 8. §-ai nyújtják. A szük­séglet osökkenése esetére szállitó kárpótlásra igényt nem tarthat, erről azouban a katonaság köteles 2—4 nappal előbb őt értesíteni. A 10. és 11. §. az élelmicikkek minőségével ós az átadással foglalkozik, mely főrészben ugyanaz, mint a kézi bevásárlásnál. A minőségi és tisz­tasági próbák ugyanazok s csakis a kényéi­szállítására vonatkozólag tartalmaznak részletes utasítást, mely azonban a jelzett szakaszokban teljesen világosan van előadva, do máskülönben a kenyérsütés mikéntje gazdaközönsógünket nem is érinti B nem is érdekli. Egyike a legfontosabbaknak a szállítóra nézve a katonaság által támasztott minőségi ki­fogások tárgyalása, elintézése. Az esetben, ha a szállitott élelmioikk nem felel meg a kialku­dott minőségnek, s ha a megejtett próbák, me­lyeket már a kézi bevásárlásnál ismertettem, a szállítóra nézve hátrányosan ütnek ki, s ha a szállitó vagy meghatalmazottja a kifogásokat azonnal meg nem szünteti, akkor a minőségi kifogásokat egy helyibizottság tárgyalja. A helyi bizottság a katonai állomásparancsnok vagy he­lyettesének elnöklete alatt egy helyőrségi tiszt­ből, vagy hadbiztosság szókhelyén egy hadbiz­tossági tisztviselőből, a helybeli községi elöljá­róság egy tagjából s a hatóság által kijelölendő két szakértőből áll. Ha kenyérről ós ágyszal­máról van szó, akkor egy polgári ós egy ka­tonai orvos, ha pedig széna, zab, alom­szalma minősége ellen merül fdl kifogás, az esetben egy polgári ós egy katonai állatorvos vesz részt a helyi bisottságban. A bizottság tár­gyalásánál a szállitó személyesen, vagy msgha­talmazott utjáu jelen lenni tartozik, mit ha nem tesz, elveszti a hozott határozat elleni fellebbe­zési jogát. Ha a bérlő bérleti kötelezettségónak akár a szállítandó anyagok mennyiségét illetőleg, akár a minőségi követelményeknek meg nem felel, méltánylást érdemlő esetekben oaupán osak irás­belileg lesz figyelmeztetve a szabályellenességre, kérve annak megszüntetését, vagy nagyobb szabálytalanság esetén 10 százalékos pénzbir­sággal lesz sújtva, vagy esetleg a vele kötött szerződés azonnal felbontva. A szerződés mindenesetre, feltótlenül ós elő­zetes intés nélkül felbontatik, ha helytelen mór­legek, mértékek és súlyok használata állapitta­tik meg, továbbá ólelmioiítkek hamisitása és katonai személyek megvesztegetése, vagy meg­vesztegetési kísérletek esetén. Felbontatik to­vábbá a szerződós, ha szerződött szállitó fél szerződésót önkényesen másra ruházza át, vagy ha oly dolgot követ el, mely miatt a kincstári szállításokból kizáratik. A katonai kincstár minden szerződésszegés esetén — még ha ezál­tal kárt nem is szenvedett — jogosult az ova­dókot bevonni. Sztrájk vagy bojkott esetén a szállitó köteles erről a katonaságot értesíteni s a szükséges kisegítő legénység kirendelését kórni, mely kérelmét a katonaság figyelembe V68ZÍ. Az ólelmioikkek kiszolgáltatásának terminusai, valamint a leszámolás módozatai a szerződés mellékletét képező feltétel füzetben vannak eset­ről-esetre megállapítva, melyhez a legnagyobb pontossággal kell ragaszkodni, megjegyzendő,

Next

/
Oldalképek
Tartalom