Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-05-16 / 20. szám

1908 május 16. •Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« indítványt levette a napirendről, annak kijeleutóséve', hogy az egyszerű körleveleket nem tekinti a tisztviselői tekintély rovására eaő Icorteskedésnek. A tiszti katonák ruházatának, az irodaszerok, világító anyagok, kályhák, tűzifa, nyomtatványok szállítása tárgyában kötött szerződések a folyó év végén lejárván, az alispán inegbizatott, hogy versenytárgyalást hirdessen és a sr.erződések megkötése iráut a szeptemberi közgyűlésnek tegyen előterjesztést. Ezeken kivül a közgyűlés még több folyó ügyet intézett el. A közigazgatási bizottság ülése. Zalavárrnegye közigazgatási bizottsága május havi rendes ülését 11-én tartotta meg, gróf Batthyány Pál főispán elnöklete alatt. Az alispán jelentette a bizottságnak, hogy április hő folyamán a vármegye területén működő csendőrség összesen 282 bünesetbon teljesített nyomozó szolgálatot, amelyekből kideríttetett 270 oKelekmény. A tettesek közül feljelentetett a büntető bíróságoknál 357 egyén ; ezek közül előzetes letartóztatásba helyeztetett 31. A kiderített büntetendő cselekmények közül lopás 77, gyújtogatás 22 esettel szerepet. A kir. bíróságok hatáskörébe tartozó kihágás esete 19 izben fordult elő; az ezekért feljelentett tettesok száma 34. A köxignzgatási hatóságok hatáskörébe utalt és 323 esetben kinyomozott kihágásért (588 egyén jelentetett fel; közülük 51 elővezettetett. Tüzeset 7 fordult elő; az okozott kár 168,375 K tett ki, amelyből biztosítás folytán megtérül 7210 K, fedezetlen marad 161.165 K. — A tűz keletkezésének oka 1 esetben gjujtogatás, 1 esetben gondatlanság volt, 5 esetben kiderítetlen maradt. A kivándorlás — az év első hónapjaiban tapasztalt emelktdéshez képet t — szűnő félben van, amennyiben az Amerikába szóló útlevelek száma apadt. Áprilisban ugyanis csak 64 útlevél adatott ki. Kötegésxségügy. Április hó első felében az időjárás hideg és csapadékos volt. A légző szervek lobos és hurutos megbetegedései, heveny izületi osuzok és influenza fordultak elő nagyobb számban. A gyermekek egészségi állapota, a mult havihoz képest, örvendetesen javult, amennyiben a heveny fertőző bántalmak közül a vörheny és kanyaró megbetegedés meglehetősen apadt; némi kis emelkedést a torok dipbteritia mutat. Fertőző bántalmnk közül előfordult : roncsold toroklob 57, hagihagymáz 4, vörheny 118, kanyaró 180, gyermekágyi láz 1, hökhurut 12, fiiltőmirigylob 12 esetben. Rendőri boncolás teljesíttetett 4 es8tben, külső hn'laszemle volt 8, eulyos sértés bejelentetett 12. Öngyilkosságot 6 egyén követett el. Horváth Ferenc 47 éves földmives, nagykanizsai lakoj agyonlőtte magát; Brenner Gyula 17 éves lakatos tanonc, zalaegerszegi lakos, Vlassics József 47 éves polai lakos, Gróth Sándor 52 éves balatonőrsi lakos és Horváth József 76 éves vászolyi lakos felakasztották magukat; végül Barabás Anna keszthelyi lakos villót ivott. Véletlen szerencsétlenség folytán 5 egyén halt meg. Kollarek Tamás 34 éves alsódomborui lakos halászat közben a Drávába fulladt; — Leifner Jánosné 43 éves besenyői lakos épileptikus rohamában a tókába esett; — Gerguleoz Ilona zalapatakai 6 éves gyermek a Zalába fult; Komper Mária 15 hónapos nagykanizsai leánykát a lovak taposták agyon; végül a Sándorházán pusztított tűzvész alkalmával megégeti Póka Bálint 77 éves földműves. Ugyanekkor súlyosabb égési sebeket szenvedtek négyen, akik közül Molnár Istvánná azóta szintén meghalt. Szerencsétlen szülésnél 5 esel ben volt orvosi beavatkozásra szükség. Egy esetben az anya és gyermeke elhaltak; két esetben a gyermek halt el. Elmekórnak három esete képezte hivatalos beavatkozás tárgyát ; ezek közül kettő közkórházba szállíttatott, egy pedig házi ápolás alatt hagyatott. Hét évnél fiatalabb gyermekek gyógyíttatása 6t esetben mulasztatott el; emialt az elsőfokú hatóságok 33 elmarasztaló és 19 telmentő Ítéletet hoztak ; a többiekre nézve az eljárás folyamatban van. A járásorvosok tiz község megvizsgálásáról terjesztették be a vizsgálati jegyzőkönyveket. A hiuiíőjltás ellenőriztetett a osáktornyai járásorvos által Miksaváron, a traohomakezelés pedig Murasiklóson, Órségen ós Beliczán. A vármegye tiszti főorvosa a mult hó folyaináa Zalalövőn megvizsgálta a szódavizgyárat és gyógyszertárt, továbbá a zalaegerszegi közkórház és a vele kapcsolatos elmeosztály ellátását, ügykezelését és betegforgalmát s azokat teljes rendben találta. Népoktatás. Kir. tanfelügyelő április hó folyamán megtekintette Csáktornyán az ottani áll. polgári leányiskola n:elié felállítandó internátus részére kiszemelt bérhelyiségot s megállapította az igazgatóval sz első berendezés tervezetét. Meglátogatta a csáktornyai áll. elemi fiu és leányiskolákat s a osáktornyai iparos tanonciskolát; állami kezelésbe vette a csáktornyai egyesületi kisdedovodákat. Meglátogatta a nagykanizsai három igazgatói { körzetben elhelyezett áll. elemi iskolák negyven tantermét. Ugyanitt az öszses igazgatókkal az iskolai élet összes viszonyait felölelő értekezletet tartott. A kir. segédtanfelügyelők meglátogatták ezen időszakban a baksai, pórszombati, bagladi, orehoviczai, podbreszti, szoboticzai, szentadorjáni áll. iskolákat, a gellénházi, barabási, gyűrüsi, alsónemesapátii, felsőnemesapátii, cserszeg-tomaji, hernyéki, gyenesdiási községi iskolákat, a pákai, döbrétei, nagylengyeli, petrikeresztúri, milleji, mindszeutkállai, szentbékállai, köveskállaí, csicsói, szentantalfai, tagyoni, óbudavári, vászolyi, nagypt'cseli, örvényesi, aszófői, tihanyi, csesztregi, szentgyörgyvölgyi, reszneki, almási, zalanémetfalui, tilaji, nagykapornaki fiu, nagykapornoki leány, p idári, bezerédi, gáborjaházi, szombatfai, rédicsi, csehii, nagygörbői, óhidi, kisgörbői, vindornyaszőllősi, vindornyalaki, alsózsidi, zalaszántói, váliusi, pördeföldi, streleczi, kiaapátii, gulácsi, tördemiczi, badacsonytomaji, szigligeti, balatonedericsi, balatongyöröki, vonyarcvashegyi r. kath. iskolákat, a csonkahegyháti, kustánszegi, barabássz^gi, szentbékállai, köveskállai, szentantalfai, vászolyi, nemespécselyi, tihmyi, kerkakutasi, kerkanémetfalusi, széosiszentlászlói, szentgyörgyvölgyi református, szentantalfai ágost. hitvallású evang. iskolákat s a nagykapornaki r. kath. kisdedovodát. Vagyis a kir. tanfelügyelőség ezen egy havi időszakban 87 népoktatási tanintézetet 143 tauosztállyal látogatott meg. Péneügy. Kir. pénzügyigazgató jelentése szerint 1909. április hóban egyenes adó 84.210 K 09 f, 1908. áprilisban 82.685 K 74 f folyt be, a t. évi bevétel tehát 1524 K 32 fillérrel több. 1909. év április végéig 727.536 K 24 f, a mult év április véréig 698.212 K 10 f volt a bevétel, vagyis az idei eredmény 29.324 K 14 fillérrel kedvezőbb. A jelenleg fennálló adóhátralék 2.906 063 K 67 f, ami a mult évi hátralék és és a folyó evi kivetés S0°l

o-át teszi. Hadmentességi díjban a mult hó folyamáu 4938 K 30 fillért, 1908. áprilisban 1042 K 44 fillért, 1909. április végéig 19.521 K 53 fillért, 1908. április végéig 10.880 K 33 fillért vettek be, tehát a bevétel a mult hó végéig 8641 K 20 f emelkedést mutat. Bélyeg és jogilletékben a mult hóban 93.553 K 21 f, 1908. áprilisban 97.301 K 82 f volt a bevétel. Az áprilisi befizetés — a mult év hasonló időszakához viszonyítva — csökkenést tüntet u^yan fel, de az óv első négy hónapjában a bevétel e címnél is emelkeeett 8492 K 07 fillérrel. Illeték egyénértékben 2921 K 72 f volt a mult havi és 256 K 07 f az 1908. április hav bevétel. A bevétel áprilisban 2665 K 65 fii' caot s azt akarja, hogy én fizessek? Ez már igazán szemtelenség ! Azzal elrohantam s vágtattam a vasúthoz. Persze, hogy lekéstem a gyorsvonatról. No de megvigasztaltam magamat: hiszen nemsokára indul a személyvonat. Elmegyek azzal. Igen ám, de amikor éppen föl akartam szállni a vonatra, elém állott két ünnapies arcú férfiú s megfogták a kabátom szárnyát: — Megálljon az ur. Lovagias elégtételt! — Az aljegyző ur a szarvorruért! Mit volt mit tennem ? Le kellett szállanom a vonatról s visszatérnem a városba. Hogy a mennydörgős menykő látogassa meg az aljegyző urat, de meggyűlt vele a bajom ! Fölkerestom két ismerősömet s rájuk biztam az ügy elintézését. Déltájt visszatértek a segédeim. — No, mi újság ? Kard, pisztoly ? — Ss kard, BO pisztoly, felelte az egyik szenvedélyes párbajsegéd szomorúan. Megtudtuk, hogy te nem verekedhetsz meg az aljegyző úrral. — Mórt? — Mert a legnagyobb mértékben párbajképtelen ember. Egy izben ugyanis fölszólították a nyilttérben, hogy tekintse magát ugy, mintha pofon ütötték volna. — S az aljegyző ur ? — Ugyancsak a nyilttérben kijelentette, hogy ő nem hajlandó magát ugy tekinteni, mintha pofon ütötték volna. — De hiszen akkor az aljegyző ur okos ember. — Okos, hanem azért párbajképtelen. Ebbeu aztán a segédemnek volt igaza. Hány okos ember vau a világon, aki párbajképtelen. Az ügy tehát el volt intézve. Segédeim fölvették a jegyzőkönyvet, hogy az aljegyző urnák nem tartozom elégtételt adni. Este még nyugodtabban feküdtem le, mint az előző nap. Most a méh se háborgatott. Más bogárkák ugyan jelentkeztek, de egy álmátlan éjszaka és egy izgalmas nap után azokat fel sem vettem. Másnap reggel korán talpon voltam. Lementein a kávéházba, hogy elutazásom előtt, reggeli közben, elolvassom a helyi lapokat. A< első, ami a szemembe ötlött, a „nyilttér" volt, amely ón rólam szólt s amiben mindennek el voltam mondva, csak becsületes embernek nem. Aláírva Timsó Ákos. Az ón végzetes aljegyzőm. — Megölöm a nyomorultat! — ordítottam fel oly hangon, hogy a kávéházban jelenlevő állatsereglet-tulajdonos azonnal szerződtetni akart oroszlánnak. Vágtattam a segédeimórt. — Hívjátok ki azt a gaz fickót, pisztolyra, kardra, ágyura! Mit bánom én, akármire I Ha százszor párbajképtelen is, keresztül megyek a lelkén 1 — Helyes ! mondá a szenvedélyes párbajsegéd, ragyogó szemmel. — Pár óra múlva visszatértek a segédeim. — Minden rendben van, mondották. A párbaj holnap reggel meglesz. Kardra, bandázs nélkül, végkimerülésig, szúrás nincs kizárva. Az angyalát! Ezek ugyan szigorú feltételek ! Kezdtem nyugtalankodni. Még gulyáshuseá aprit az aljegyző, amennyire el van keseredve. Azt hallottam, hogy valami szerelmi bánata van. Az ilyen emberek szörnyen veszedelmesek. Izgatottau száguldoztam a szobámban föl s alá, amikor kopogtak. — Szabad ! Képzeljék, ki lépett be? Az aljegyző. Meghatott arecil nézett rám s felém nyújtót'a mind a két kezét : — Uram, mondotta, s környék csillogtak a szemében, ön az én legnagyobb jótevőm. A boldogságom megalapítója. Engedje, hogy ezért önnek forró hálát rebegjek. Meg voltam lepetve. — Mért volnék én az ön legnagyobb jótevője ? — Mindjárt megmagyarázom. Én halálosan szerelmes vagyok egy angyalba. Az angyalnak az édes apja azonban egy büszke gentri ur, kaszinó tag, állandó beesülethiró, aki nem akarta a leányát hozzám adni, mert párbajképtelen vagyok. De most ön megverekszik velem és ezzel lovaggá üt újra. A büszke gentri hozzám